Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-04 / 227. szám

_ 8

rrir\zí

I U I I n k / ó It c r 1.

KHUKxutl^qwwi—ar-r -aJMWMt l S.i

Mílyesa vo!á Itazámli népesedési staüszlikája IMO-lían

\ max) ;»r problémák a ínaguk sokfele.'ége- Iutii is súlyosságában a magyar «orstragónia cgwuásba kapcsolódó és egymavbóll eredő lényeinek láncolata, amely a ^örök hodoU- ság alatt kezdődött és teljesedett be é* ame Miiek uto'su felvonásai szeműnk » lo!r játszódtak ‘le. A török hódoltság nemcsak « magyar nép te:ti erejét törte meg a nagy etnográfiai változások által, hanem a magyar nemzeti erők fokozatos felmorzsolá-wt okoztak. Hogy e»t a nagy tragédiát in'Og tudjuk érteni, álljon leilőttiink a pár stai s/tikai adat, amely min Jen szórná. hcssédoeobbcu mutatja meg: mi okozta Trianon-t,

A kr^a1 ziróla!

1720-ut írunk. A magyar föld csak nemrég szabadult fel a török uralom alól Szavo* jai Jenő herceg seregei még harcolnak J rabló török bordák ellen, amikor összeírják az ország adózó lakóit. Ez összeírások a apján állapítsuk meg. mit a észtért a magyarság 15U év alatt. A kép, amely elénk tárul, megdob beflUő. Míg Mátyás király idejében. Magyarország lakossága majdnem ötmilliót tett ki, nagy többségben magy ar lakossággá , addig 200 évvel utóbb ez a szám 2.582.OOO-re csök- kenv. Mialatt tehát Európa többi népei több* kevetsebb gyarapodást tudnak felmutatni, addig a magyarság létszáma óriási mértékben «yökkent. Ha pedig számításba vesszük azt, bogy « ötmillió lakos közül kb. négymillió volt magyar nemzetiségű, akkor még nagyobb arányokban bontakozik ki a magyarság óriás; vérvesztesége. Országrészekként a lakosság számaránya a következőképpen oszlik meg: Magyarország lakossága Erdély és Horváf- S*lavónország nélkül csak 1,769.000 embert tej* ld, míg Erdélyé 813.000-t, tehát az óssz- iakosség 32 százalékát.

Az okok

A katasstrófa főoka a török embertelen pusztításában, rablásában keresendő. A nagy magyar Alfö’dL, amely a leggazdagabb é% leg- magyarabb része volt az országnak, a :örök hordák vérezomjáaiak és rombolási vágyának esett áldozatul. A délvidéki magyarságot csa- patostoö vitték íánoraverve Konstantinápolyija a torok rabscolgakcxesLedők, ahol eladták okeţ. Olcsó voăt a magyar ember, senki nem védte őket s így rövidesen a török gályák magyar rabokkad cehek meg. Sok.m a rabság elő! a meg nem szállt északi terüleiHc- re szöktek, a többiek pedig védtelenül estek a török bosszúvágy áldozatául. így pusztította ki a másfé százados irtóháboru a délvidék magyarságát s igy llett ez a gazdag és ősi magyar települési hely idegenek szállása.

A lakosokkal együtít kipusztultak a helységek k. Az Alföld virágzó népes fa’vai egymásután tűntek dl és helyettük egy kiégett, kiszáradt puszta sivársága fogadta az utast, akit sorsa azzal büntetett, hogy az Alföldön utazzék. Napi járásra sem talált az utas egy íalrtf, egy ép fedelet, ahol nyuga ómra tért >olna. Egykori adatok szerint azzal igyekeztek egyeseket iebes-zétaá az utazásról!, hogy nem találnak majd éjjeffi szál ást s elakadnak az uttalan utakon és a feneketlen sárban. Ezt a teljesen kipusztítótit vidéket tovább- pusztTtötta a felszabaditó háború, a kuruc mozgalmak, betegségek, árvizek g a rossz termések. A század elején fellépett pestisjárvány Abaujvármegyében például a. lakosság több, mint ötven százalékát ki pusztította. Ezt a nagyarányú elnéptelenedést érzékelteti az a tény, hogy a Temesközben (maii Bánság) a török kiűzése után alig maradt 25—30.000 ember. Az aránylag Szerencsésebb Erdély nagyrészt megszabadult <e dalosoktól Az anyagi jólét és a nyugalmas élöt serkentőleg liatoüt a nép szaporodására és ezért van az, hogy ámbár a pestis, belháboruk, kurucfelkelések sok ember életébe kerültek. Erdély lakossága az egész ország (Horvátország nélkül) összlakosságának 32 százalékát teg.zá ki, 813 ezer lakossal. • j

miilsi a nemzetiségi

statisztika

Vizsgáljuk most már a nemzetiségek és a magyarság százalékos arányát s nézzük, miiyen változásokat idézett elő a török hódoltság ezen a téren. Itt is szomorú a helyzet, A török a legmagyarabb vidéket pusztította cl s a magyar népi erőt gyengítette legjobban. Erdélyben aránylag türhetőbb viszonyok uralkodtak. de az állandó hareok a katonáskodó magyarokat sújtották legjobban. Az anyaországban a magyarság és a nemzetiségek százalékos aránya, amennyire ezt a nevek után még lehet állapítani, a következő volt: 46

százalék magyar, 13 százalék m-iu> t, 1(1 szá 7ulék tót és ruszin. 7 százalék borsát, 1 százalék román. Erdélyben körülbelül ilyen leintett a megoszlás százalékos arányú: 16 százalék magyar, 16 százalék német,, 48 százalék román. 1 la azonbuni Erdély népességét a három terület szerint vizsgáljuk, uzt találjuk, liogv a Magyarföld 20 százaléka, a Székelyföld 93 százaléka, Királylöld (s-zász) 20 százaléka volt magyar. Még érdekesebb az egyit's vármegyék magyarságának százalékát kutatni. Azt találjuk, hogy Fehérmegye 21 százaléka, Belső-Szoltiok 18 százaléka. Fogára» 12 százaléka, u Királyföldön Brafló és Beszterce vidékeinek 27 Százaléka, Kőhalom - széknek 51 százaléka, a Székely főidéin Aranyosszék 72 százaléka. Maro&széJc 8?» százu- léka. Udvarhelynek 100 százaléka, C-ókszék 95 százaléka volt magyar nemzetiségű.

Ezek az. adatok azért érilnuflnck figyelmet, mert cgv olyan kor nemzetiségi statisztikáját tárják fel, amelyben n magyart ág

aránytalanul

na

sy

véri

észteséget

szenved s a

megmaradt

ni :i|

pya

rí ág

P

olit ikai

íüggeib nségémek elves:

rtéséve

i, le

!ki

1 e^yeng

ulyár. H cl- !

vesztette. A

mü

■gfr

V a Î

ko

/ott nép

társ la lanuil >

Cgy vele e"”

n ■ c í

;es

tens

ror

ben nem

tiuita elég- {

gé gyorsan 1

i 11 >

r h

1 1/>U

n

múlt ve

•Ny.te t <j( iţ fi ;

i Ivein késv.ü

«* ' * v

ni:

1 iX

ál!

a!: n ro

hanó e.c- j

mények s ez

crt

1 a

; V

v!

f “ett be

Trianon.

A nyugalom

lu'

it , ^

a a után

a kikéiig

KÖZ

G

A

z

D

A S

 G

számú hihetetlen gyorsan emelkedik. S J• 1 cn nyilvánul im.g t-i'-ösorbitn a magyar m-p pu Milan életereje. Mig u töhlii ru-inzeti-eg.-k lapodlak, n magyaréiig mitiden ndieyveg < ll--bevándorlók nagy 'lőne gevd is folyván: gv » rapodott, u magyarság minden ndiez.cg cilr j I * - r c öitr.re |éhó l c>!i'u*ályozl)i tudta a m ni zetiségok számúnak állandó növekedr»<•( «■mi pán a természetin szaporodj utján, l'ed.g az újonnan bejött telepesek ■száma igen nagy

volt és szi/nile állundoun özönlöttek a s/.ciio- zsu minden irányából a Délvidék !<• «•• Isiinek érzékeltetésére csupán a l'-im^koz adatait hozom lel: 1 «20-ban .>0.000. 1 «8« ben .>6.> ezer, 1890 ben 1,075.000 ilakosa volt. Tenné szcleven a lohamos szaporodás mindenütt jelentkezett. de különösen a kipusztult részeken. Érdeke, megfigyelni, hogy Erdély, amely nfm szenvedett annyttt a tőrüktől, araliyiag sokkal kisebb szaporodási százalékot tud fc1 - mutálni. Lássuk, rant mondanak a Számok:

Magyaror-zág lakossága Erdély és Horvátország nélkül: 1 < 201>an 1. <60.000; 1. bibén 6,592.000. 1090brm 12,430.000. Erdély lakossága 1720-ban 813.000, 1781 ben 1 millió •110.000. 1890 b n 2,251.000.

Mialatt teliül az anyrorszii/; lakomáira 170 év alatt 002 százalékkal gyarapodott, FrTé'vé e k 176 zúzalékkal. A nemzetiségek i, na^v szaporodási százalékot mutálnák let, a hit gynr.ág azonban mindenütt mCg tudta tartani fölényét, vagy eredeti súlyát, am»ily népünk páratlan vitalitását mutatja. Igv aztán az aránv-..ám majdnem ugyanaz mindbárom idö- ] o’ ban sót 1890-ben a magyarság kb. 52 /.ái.alékos v iszonylagos többségre tett szeret.

A. 13

KOLOZSVÁR, október 4. A kolozsvári lörvéuyszék céghivatalánnl az eluniil hó folyamán a kővetkező egyéni cégeket jegyezték be: Mendeloviis Lázár ..Ede ke”. Magyar-utca 52., cukotku és csokoládé készítés, Biró .lózsef loxtilnagykereskeJó Wesselényi Miklós-ufca J1., Gyürke József Széchenyi tér 3-t. vasáru, üveg es pcrcellánkereskedé.s. Székely Jánor. Kuro- lina-tér 9., textil, kőiül!, szövött és rövidáru kereskedés, Burkhard t Zoltán S/é- ehenyi-tér 28. vaskiskereskedés, Vertlcn Emma Mátyás király-tó- 25.. szeszesitalok adás-vételi ügynöksége, Végli Sándor ..Szolid" uridivat kereskedése, Mátyás 1 er L, Végh Kálmán cukorka, csokoládé, gyümölcs kereskedés Mátyás-tér 18.. Tnniás László Zsigmond király utca 35., vas. léin és műszaki cikkek adás-vétele, Csen ka Gábor Kossuth Lajos-utca 1.. szöget és bélésáru nagykereskedés. A bejegyzett társascégek nevei a következők: Fagya- potgyár és Faipari Rt. Kolozsvár, alaptőke 250 ezer lej. igazgatósági tagok: Sza_

Szormeszül«sígÍ8feif olcsón Kréoia Béla

szücsmesternél szerezze be Kolozsvár, Mátyás király-tér 11., udvarban. — Átalakításokat, pallérozásokat legjutányosabb árban készítek,

dMWWl

TALPAT UTALTAK KI A KOLOZSVÁRI VÁSÁRI CIPÉSZ- ÉS CSIZMADIÁIÉ AROSOKNAK. Az anyaggazdálkodás Bőripari Bizottsága a Kolozsvár és Vidéke Iparteslület feli érjeszi ésére a vásárokon árusító cipészek és csizmadiák részére 282 kgr talpat utalt ki, A talp szétosztását a kolozsvári ipartestület megkezdte.

A KOLOZSVÁRI SÜTŐIPAROSOK EMLÉKIRATA A KÖZELLÁTÁSI HIVATALHOZ. A kolozsvári közellátási hivatal a közelmúltban elrendelte, hogy a sütőiparosok a felek kenyércédulájáról levágott jegyeket papirra ragasztva nyújtsák be a közellátási hivatalhoz, hogy a jegyek átvétele könnyebb legyen. Ebben a tárgyban a siilőiparosok emlékiratot intéztek a közellátási hivatalhoz, amelyben arra kérik a hivatalt, álljon el ettől a rendszertől, mert keresztülvitele roppant sok munkát és időt vernie igén>be. Ehelyett kötelezze a sütői párosokat, bogy a kenyér jegyeket naponta összegyűjtve, ösz- szeadva tegyék borítékba, Írják rá, hogy hány kgr. tartalmú jegyet tartalmaz. A közellátási hivatal ilyenformán bármikor meg tud győződni a dolgok helyes voltáról és amennyiben valamelyik pékmester

I visszaélne, úgy a hivatalnak meg van a ! maga módja arra. hogy ezt megtorolja. A i kenyérjegyeknek papírlapokra való felra gasztása — amint a pékek mondják - — annyira igénybe venné őket. hogy kenyérsütésre nem igen lenne idejük,

CÉRNÁT KAPTAK A KOLOZSVÁRI SZABÚIPAROSOK. Az anyaggazdálkodás bizottsága a kolozsvári szabóiparosok részére megfelelő mennyiségű cérnát utalt ki. Az ipartestület levelezőlapon fogja értesíteni a szabóiparosokat arról, Hogy kinek mennyi cérnát utaltak ki. Tudomásunk szerint egy-egy iparos 2—4— 5 orsó cérnát fog kapni.

* TŐKÉT AKAR GYŰJTENI GYERMEKE

részére? Takarékba teszi pénzét gondos terv szerint. De ki áll jót életéért? A halál minden tervét felboríthatja, ám ba életbiztosítást köt, az előre meghatározott időben együtt lesz a tőke: gyermeke fe'sőbb tanul rnányait, önálló elindulását megalapozza. Halálától a tőke összegyü'téig nevelési járadékot biztosíthat gyermeke részére. Dija megéri azt a biztonságot, hogy gondoskodott gyermekéről. A/ 1857'ben alapított, legrégibb magyar biztositó magánvállalat, az FJsö Magyar Áóa'árujs Biztosító Társaság helybeli lő- ügynöksége, illetve képviselete készséggel ad felvilágosítást minden biztosítási vonatkozású ügyben. Kolozsvárott: Egyetem-utca 1.

J29. szánni filudrúiív.

Huta Lórin elöl.

(A „Rakéta“ veisenyén I. dija».)

,W8

%

Ü 1

■ í * I .

Ül 1HÉ fe : I

á ip /I

......' V/////A

i ■ ■

Ui eéshelewwésekKolozsvárt

hó Imre, Thamó Ödön és Grün Sándor Áruforgalmi Általános Kereskedelmi Vél lalat Bariba Miklós-utca 20.. fűszer és gyarmatáru, csemege és déligyümölrs- nagykereskedés, elnöke: Török Bálin*, ügyvezető elnök Szentkirályi Sándor, igazgató Czirják Gyula és Almássy István. I.ászlóezkv Í3 Zudor „Erzsébet“ nvomdavállalat. könyv és pajtirkereske

d.és Bariba Miklos-utca 25., cégtulajdi- i;o~ok Lászlóezky Gyula és Zudor C»;r- gelv. Royal filmszínház, igazgatója vitéz j K' Iumbán. Deák Ferencutca 83., törzs j tőke J0.000 pengő. Tagjai: vitéz primőr 1 Kolumbán Károly, vitéz Héjjas Aurél és I Kováéit Madár. Erdei} részi Vegyiipari ! Rt. Székhelye Kolozsvár, alaptőkéin 300 j ezer pengő. Igazgatósági tagjai dr. Bokor Emil. Burkbardt I.ászló. dr. Koós ZoL ' tán, dr. Naav Miklós, vitéz nagybaczoni j Nagy Vilmos, gróf Teleki József, dr. 7 \ i kari ás G. Sándor budapesti és dr. gidó- i falvi \ itáritis András kolozsvári lakosok.

\ ilágos: Kr.3, \ a.”, Rb5 és Ii7, Fa7 és b3, lll>6, gy: bő, «13, dő, d7, g7 (12 darab;.

Sötét: Kd6 11 f5 és fT, g> ■ f6 Í4 darab).

Mctt kei lépésben. (Megfejtési határidő három hét.)

A szeptember 6_án közölt 125 s/ámu fel* advánv (Matousek) megfejtése: J- l g3 (f<> nyes«!: HXh6 f~. 2. Ko5, 3. B Mi matt). 2. ... Ke4're 3. Ye3 matt. Védelmek: 1- ... 11 t>6.. 2. \ e3! (fenyeget; 3. HXh6 matt é*

ha 2. ... lIXg6 ugy 3. F-+-e6 matt. Ha 1. FX1>6, ugy 2. BXe6. 3. Fg6. Ha 1. ... HX b6. 2 He7T, Kc5, 3. BXc6; ha 2. ... Kel, 3. \ ( 3 matt. O

Ib ii yi - en fr jtct:ék meg: Czitrom J., Nagy F. (Kolozsvár) 4.3 pont. Hegedűs Gy- (Ko* loz vár) 41 jinnt. Camarasan J. (Kolozsvár) -10 j/. P. P. (Kolozsvár) 23 pont.

A müncheni ..Európa“ nemzetközi verseny a napokban fejeződött be A verseny meglepetése. hogy Aljechin világbajnok nem lett első. Tizenhat résztvevő közül a kitünően játszó Stoltz svéd mester 12 egvségge; vitíe el n haliért. ’ól megelőzve Aljechint és Lun- dint. (szintén svéd), akik 10 és fél egységet értek el. Negyedik Bogotjnbow- A két magyar mester közül Réthv 7. Füstér 6 és fél egységet értek el és bár dijat nem nyertek, de eredményük tiszte ctreméltó.

NEM ENGEDÉLYEZTE A PÉNZÜGYMINISZTER A ROMÁNIÁBAN MARADT ÉRTÉKEK 50 SZÁZALÉKOS LEÍRÁSÁT. Az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége a közelmúltban arra kérte a pénzügyminisztert, engedje me^ a Romániában maradt értékeknek 50 százalékos leírását. A kérésre válaszlova a pénzügy- miniszter az EG-ySz elnökségével közölte, hogy a Románia területén visszamaradt vagyontárgyak és árukészletek értéke 50 százalékának adómentesen kétes követelések. vagy á r f o 1 y a mi nga d o zá,s i tartalékba való helyezéséi, valamint az 1941. évi általános kereseti és társulati adónak az 1911. üzleti év eredménye alapján való kivetésének engedélyezése iránti kérelmd teljesilhetőnek nem lalálja. Értesítette egyben az elnökséget, hogy a román pénzügyi hatóságok által az 1940—11. költségvetési évre kivetett egyenes adónak és járulékainak az 1941. naptári év január—március hónapokra aránylagosan eső negyedrésze törlését elrendelte. Közölte végül, hogy külön rendeletben értesítette a pénzügyigazgatóságokat, bogv mindazoknál az adózóknál, akik a román törvényben előirt bejelentési és amnesz- tiamegváltási összeg befizetési kötelezett ségéuek eleget tettek, a május 6-án ki adott pénzügyminiszteri rendeletben előirt bejelentési kötelezettség batáridejét 30 nappal meghosszabbította.

Or vosl líifssyv*

es

folyóiratai mind*n

LEPAGE

nyelven -női, Kolozsvár.

Kérjen jegyzéket!!

Magyar testvéreiden segítesz, ha a Magyar Worö$kere$iíe

! A gyűjtés napja október 4. és 5.1