Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-28 / 247. szám
Faj és öröklés Fideli t E. birlici professzor előadása-fit; Műi .1 levitáin '/.lmunkban . u/ó'iik. hogy a Mui'.'.ir Vemet 1 a. as.V-, I elkere-une loWo In 2ó> i n „ > «nibatoii ili'. !' ke her l ilái n, .1 licrliul egyetem említ nyíltanára r-. a borún-daldeini Kai' 1 W i iu'lm lustnut liir Ambro polog ic igazgatója a/, Egyef e u. Künv/tar t‘!őadé>termé*b<m jól ikerül előadást tartott Faj V'. öi íik.ló- liinme1. •Vv. f’iiailii'Oii mrgjecu't 11 .:gy s/amti kövön »ég /.'iiíolá'f; megtöltötte a könyvár nai» előadótermet, a ti Síi" k között megjelentek: ilr. Szc ntpé 1. r\ /'i.' iiioPil rector .n tagiéit i> us. \jlamn.r az ' rmkló (rvuSav Zoltán es l>.“ de Károlv dékánokkal az t' i'ii a/ egyetem tanári karának ?/.autós tagja, vitéz. Horváth Győző \ty.érőrnagv é-s vitéz Horváth Forzic %k C/. rcdís. Vogt Elllst nőmet konzulátusi titkár és sokan mások. Az érdekes és tartalmas előadást kó/érvh" kii volta miatt az alábbiakban közöljük: „ Az örök és és faj fogalm i a nemzeti i-zo- ciá'iwta Németországban különös és nagy ><*• ontŐsegre tett szert. Fontos törvények ege&z. .sorozata ezeken a biológiai fogalmakon a'a- }>ul. de úgy látszik, hogy u nem biológiai tudományok, Így a történelem, peJ*.ţogia stb. ugyancsak befolyásosodnak a faj es öröklés fogalmai ata*. Az öröklés kérdésének megismerése a legutóbb; 40 évnek a tudománya, ma már olyan magaslatra emelkedett épp e mégy évtized kutatása következtében, hogy az öröklés tan méltán csatlakozik a többi tudomány ágakhoz. Az örökléstan alapjait a növény- é» á! ar- kisérletek adják, de sikerült bizouvo6 módszerekkel az e mbaröl ökléstanban ugyanakkora biztonságot elérnünk. Ennek ellenére el kell ismernünk, hogy az emberörök éstaniiak másaiig szüksége van. az állag- és növéjavki- íérfetrü. aüoák az útmutatására, mert az ezeken bebizonyosodott törvényeknek az embe- itn való alkalmazhatóságát kell vizsgáltává és részbe« az iker, részben a statisztikai múd- -saerrel bebizonyítania. Az egész örökléstamiak csak a2 a'apfogal- nsait ismürtethe^í itt, főként pedig azokat, amelyek a fajfogaiomho-z vezetinek. Tudjak azt. hogy kivétel nélkül minden ni^éory és állatra ugyanazok az öröidéstani törvények érvényesek és alapjában ugyanaz a materiális öröklési aáp: a elíróulívsoóvák és a géaek mindkettőjüknél egyaránt megvan. Sfár most jól tudjuk, hogy minden tu-iajdoo- **gra egy gén-párunk vin, még pedig egy bizony« cbromosoina meghatározott helysén. A génpárok és a chromoSomák száma minden f.tjra nézve meghatározott és konstans, A szaporodásnál a megfelelő apai és anyai gé- rxi öss>»iáikozása alkotja az uj imkvi- ikttiaot, ezek a gének a cárasejtökben azonban ismét elválnak egymástól. Végül tudjuk, hogy ezeket a géneket a test megszokott változásai, a külvilági hatások n3m befolyásol- ’ Ját , az öröklött kezdemények konstansak, azonban 'előttünk ismeretlen okokból felléphetnek az egyes génekben változások, a inéit eket mutációknak nevezünk, s amelyek az* után ugyancsak konstansan továbböröklődnek- Röntgensugárakkal és bizonyos beavatkozással ilyen mutációkat létrehozhatunk, ezeknek jelentős többség« azonban kóros. Mindezek az általános jelea-égek kivétel nélkül az emberre is érvényesek. Az ember valamennyi alaktani, müködésbeli, normális es kóros tulajdonsága ugyancsak a génektől függ. Ugyanez áll a ezellemi-felki képességre i* amint azt Számtalan vizsgálat igazolta*, ígv tehát az öröklésnek az alapjelt és terje- tblmét az emberen épp oly pontossággal 4s- m*rjük, nénit amilyon pootossággaA az álí*t- buvár, vagy az élettankutató, vagy a belgyógyász, va-gv a patbólógus az 5 szakmájában búvárkodik. Sokkal nehezebb szonKan a fajnak a fo* ga’ma, ansi az előadó véleménye szerint fő- r*,j p azért komplikálódik, mert evvel a kizárólag biológiai fogalommal nftn biológusok 's dolgoznak, s eddig ezt a fogóimat tisztác külső remb-zertanii jellegekből vezették le, Áz örökBéstam utján másképpen lekintönk a fajfoítalom lényegére is. Ha ?./ ember örök- tűt jellemeit tekintjük, három csoportot tudunk megkülönböztetni Először a normali* jel egeket, amelyeket minden normális ember 3? egész földön bír. ezek egyrészét sok állat i< bírja, igy pl. a 'Szív bizonyos alkatát, a c-ontok, vaerv a bor szerkezetét stb. Ezektől a normálja tud a idő Óságokról többnyire akkor tudjuk, hogy öröklöttek, ha a tu’ajdon- ság kóros elváltozásai öröklődését megfigvel- tok, így pl. a nyulai^c öröklődéivé bizonyítja a normális ajak öröklődését. Másodszor; vannak olyan n>r-má& varv kóros öröklött tulaidbn«áeok. amelyek csak fgvCTjkét fordnlnak elő. Ide isr^n sok kóros tukíjdonság. az u. n. öröklött líetegséggk tartozóak (öröklött fénytörési zavarok, örök- 1 ö»r »nvagcswr-zavaárok, sfh.l, de. néliány r*ormális ttiájilorevág is. pl. a vöröshajusáír, roeiy miniden fainál és népnél előfordul, öröklődik. azonban csak sporadikusan található. Ezek a & gán • acióijábid jülirk léire, nimm :i'i kísérletek , n gdiu«légiin kút illátok bebizonyították. .1 s/ét.'/ó»rtuii lin'11 auiott. di iiiiti (jenüll l.lV-pó mutációk. Ívelve örök «Iti tu- íiíjdoiv-ágokkal szemlicn, előfordulnak bar mads/.or olyan öröklött jelege', amelyek a liázasodá'i közö-isegl>cn élő e nln rcSoportok sajátjai és más csoportokban, teljesen hiány /antik. Sok esetben az illető csojiort vala- u.ennyi tagjának megvannak c jellegek kivé ;il né kill. Hogy ezek a jellegek öröklődnek, a/t a z ilyen bélyeg.-k bordo/.ő)ür:ak olyani «söpört tagjával való házassága bizonyítja lie, amely nem bu ja e bélyeget. E/rk a fenti < tiportok 11/ 11. n. fajok. A fa ok jellege'î mutációk utján jönnek léin', amint azt az állatvilág párhuzamai (gyümölcslégy, etb.) mu taták. így U hát fajuk a különleges, más ember- e.-ojiortokjnál hiányzó génállománnyal bíró szaporodási közös.-égben é- ő einbcrcsojior- tok. Teoretikusan c.xk a jellegek mindéi e-.ojiorttagnál megvannak, a gyakorlatban azonban idegen bekoveredérs vagy mutációk ezt gyakran megzavarják. Már 25 éve küzd azért a nézetért, begy az emb* nség fajai az emberiség letelepedésével, a domiestikációval kapesolatbau jöttek léire, minek során éppúgy, mint ahogy a íiá/.ia -átoknál, nagvSzáiuu mutáció lépett W. Az. emberiség az ősi alakokban, egységes, a Pibecautliropus csak egyféki*, a ne-andcrlális embernél még csak a nyomai vaunak a fajképződésnek, a kérsőbbi kortól kfcziKe, uukor űz. ember Ittelepsz-k, léjfjick fel a mutációk. MoM ilyen mutációvá! biró csojiortok elvándorolva, az óvilág minden kontineniséu izo iálódbattak. s részben terméxízetes kiválogatás. részlien szándékos kiiálogatis utján to vább teuyésztődtek. Mint ahogy a háziállatoknál különfé e formákat tenyésztet*vi: ki, ig> t< nyésziődik itt sok testi : ulujduii ág ét ami sokkal fontosabb, ok 'zellcmi lelki tu ajdonság megváltozott géllj» az egyes cső portokban, uz egyes fajtúkbaüii, ► igy ál! uz 1 lan ebi uz ,-gj s Iájuk szclllemi különbsége. A lujfogalom igy uirghalúruzt iUilt s i-z.eu ■'v alapon a fajkeveredén inkátiti törteuiolmi folyamat leit. I! k<‘\endések történni már ;• kűkoiszókban kezdődik. A faj nép kö zött navy ér, össze iihtii le vesztbe ö különbség \ an. de az éélben u faj és nép egymástól ír in választható <4. mert minder nép hizo nyo« fajta vagy 1 ajkeveredé-xü emberekből all. Mivel pedég a 'zellcmi lelki tul ijdon*ágok is laji tu ajiloiiiágok, n uz. egye», fzjtákilát különböznek. az. egye« népek «-zclb-mi-lclki alup jr- is e tér. A fajke véredé sok miatt e/. gokkal koiujilikáltuli!), mint a tiszta fajú népeknél, udiit a Inidmarinokná! vagy uiis/.liáLiuiak'nál. Azonban ezek a szellemi tulaj.lorjsígok és n-imh-1 nép faji ös^-zctélr-lc alapozza meg c nép s/t Icnii lelic-itmenyél s <-zzel a nőj) tör- téridini sorsát. Ez a fajfogalom l-guagyobb jelentő >ége: uepek történelme Uilaplonkéjil'iii fajok sor*a és fajok törtéicime. Éppen ezért minden nép legnagyobb pontija kell, ogven arra. hogy a nép fa« ös*zetétc éls melyn k népi sajátos kultúráját és történi I mét köszöni, tisztán és öröklött jcHegeiben egészségeién tartsa meg. Egy bölcs államvc* zetó-s és m-pCisedéSpo “irika legfőbb gondola La a faj és c gészségCs öröklés. Hitler Adolfnak a legnagyobb je'-CnLó'égie, bogy 3 német néjifl a távolálló megeai fajtól ■ ah’) Levers, dóstól mz-govta s a; álam egész alapjaL'' az egészséges család é.-) zz öröklötten kiváló uj nemzedék létrehozá-ának jiillérrirc helyezte. Csak az a né|i mara<l!ii«t meg, mely 1 asóu ói;épjs-n a jövőjét cz^n alajiokra helyezi, a többi elpusztul az. idők s iliaraóbati“. A nagyértékii e^őathr-t a közór.ség nagy |,'|.,vy;ésSt) fívgodta s a Magyar—Német Társaság «6 az. Orv ovi Kamara 1 verében vitéz Növik Ernő egyetemi tanár köszönte meg. Az előadás megrendezését egyer.emünk cinber- tantanarának. dr. Maiin Mihály proietszor- r-ak köszönjük. Café de Paris ! MÉG CSÍK 2 NBP1G UTH1TÓ ! c. óriási sikert aratott pazar francia film az Uránia Mozgóban Számozott helyek telefonon is megrendelhetők. Tel. 2742. Következő műsor: „EGY LÁNY ELINDUL“ ZILAHY LAJOS „URILÁNY“ cimil nagysikerű ' vígjátékénak filmváltozata, Hogyan utazott és fárta a tarmészetai Széchenyi István ? László Dezső előadása vezette be az EKE előadás orozatát Az Erdélyi Kárpát Egyesület fo yó hó 25'én, rz ómba ton esne 8 órakor Ixzdte el a kát. gimnáziumban téli előadás >o roza tát Te* kiütve a memrég lezajlott ország-;« Széchenyi- iiauepvégekre és: arra, hogy a magyar nemzetnek inoat forráshao lévő megújhodása iá Széchenyi -szdBömébon és az ő tani-tiaai nyomán indult meg, az F.KE k Széchenyit tárgy*Ó előadással nyitotta meg téli elóaJáíSörozatat. Az illusztris előadó dr. László Dezső ref. leiké*/, ofsosággyii-'esi képviselő volt, aki Szé* cbönyi utinapló jáuak -apró adataiból sorakoztatott fel reszteteket és vont le tanulságokaT. Széchenyi számos külföldi é* ueifö-'di utazásait és térmósze&jórásait mimÜg tervszerűen ét nyitott szemmel végozle, núof. tdd érezte, majd tudatában ús voit annak, hogy e tapasztalatait fel kell liaszaálnia oraeágép/ tő munkájánál, Annşyiszor ős o'y nagy területet abban az időben egyetlen magyar Sem járt be külföldön, de még «áfát hazájának sem is mer, tő annyi vidékét, és nép faját itaski honfitársai közül, mint 5. Aanái csodilaíoSwbb ez a mozgékonysága, ha az akkori köz' lekedévi és megszállási -ebetőségeket v<sz- szük figyelembe. Számtalanszor bejárt» Nyu- gateurópát, a Balkánt és Kisázúit. Az előadó gondos szeretettet ismertetett olyasx apró, de szellemes részlteiket Széchenyi utinaplójábói, amelyeket eddig senki sem tiltott érdeműSnek kieméini Széchenyi életével kapcsolatosan. Szépszámú és lekos hallgatósága. ame‘y tobböégében természetjárókból állott, nagy figyelemmel és (íismeréssel 1«*- gáttá az előadót. Aa egyesület nevében dr. Borbáth Samu a'vinök mo-ndott üdvözlő és köszönő szavaikat. Az előadás után a társaság a Kociját- szeghy-vendéglőbe ment. ahol fesztelen haiiigu- lakban r^*dev:te még első tirsaísvacsoráját. Dr. Ro^ka marton (egyetemi t^aár pohár- köszöntőjében az EKE-hölgy-ek egészségére és a m^gin-diA alkotó munka folvtatasára ültette poharát. A táisas-vaosorákat minden hó* nspban megismétlik. Megkezdődött a székelv nép intézményes megsegítése Szász István EMGB Igazgaté nyilatkozata a Székelyföld időszerű kérdéseiről — Háromeserötszáz pár bakancsot juttatott a közellátási miniszter a székelyeknek KOLOZSVÁR, október 28. (Saját tudósítónktól.) Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesült (EMGE) MajáJis utcai székhaza igen mozgalmas képet mutaloti a múlt bét végén. Terepszinü katonai tehergépkocsik álltak meg előtte az utcán; fürge konvédkezek az.on szorgoskodtak, hogy gyorsan kiürítsék a rakomány l. Megvalósult egy merész terv A tehergépkocsik szállítmánya ügyében kérdésit intéztünk Szász István EViGtí igaz- galóboz, aki örömtől sugárzó arccal adott felvilágosítást. — Egy merész terv pé dás Tn0gvniósuláiáiéi számolhatok be — kezűi■ — Ami most emberi, belátásból, társadalmi felelősségérzetből és állampolitikai bölcsességből megtör- I télit, arról ei lehet mondani, hogy valóban a legkorszerűbb nemzetmentő gondoláiból fakadt. Arról van szó, hogy a magyar közvélemény már túl van az önsegítés felismerésén; az arra illetékesek megragadják a kiuálkozó alkalmat az anyagiakban gyengébben megalapo- pozott magyar társadalmi rétegek megsegítésére. Már a felszabadító honvédség bevonulásakor nyomban kitűnt, hogy a cselekvésre jogosult körök különös gonddal kezelik a Székelyföld népének minden társadalmi, közművelődési, de mindenek előtt gav.dsági kérdéseit. Akkor •— tekintve a berendezkedés sürgős voltát — csupán alkalmi segitségekrőí lehetett beszélni: egyik katonai alakulat utakat épített, másik lovakat kölcsönzött, a betakarításhoz, őszi vetéshez. a harmadik pedig a kezdetben lehetetlen közlekedési viszonyok közé jutott székely falvak .népét segítette lény «jp-o anyagi clláta- al, élelem • iuj köz .-/ük bég ( ti ckkok ajándéku/árával I .■< n ►ok derék katona nevét miliţii) tnők nu-g nt. 1 akik Élik, Udvarbrlv, Három »/.ék >■ Marót forda vármegye egy egy fáim-upon juról u/y | gondolkodtak, mintha mm <>upáu mazy a1 1 szivük szólalt volna meg a kifosztott-a,- lal tán, liánéin egyenevn parancvbai) kapták vo na, Bizony, abban az. időben a j;i;a-i ! i tonaj kö/igazgalát /<tvcí t<bl»et telieiiek magyar luin/iti *• zinényrk 1 igy omlálliatat’ lan j/lántálgatúsúban, mint s/áz '/ejibt "-zédii ur, aki talán viga»/lj). »le. boluajna inind< nt »• If Hejt. A székely tég Intézményei megsegítése Ami alkar izórrúnyosiui történi a szé- helység megsegítésében, azt must intézményi sen folytatják. Az Erdélyi Magyar ' azdasági Egy cső lm a kelléi időbmi őszinte helyzetképben feltárta a Székelyföld gazdasági állapotát az illetékes tényezők előtt. Természetet, hogy | ez az öntevékenyen ki zd' ményezö lépés nem maradj felelet nélkül azok részéről sem, akik I rI leplezetlen feltárás nyomán beletekinthet- f tel; abba a gazdasági örvénybe, amelyben a székely nép akkor vergődött. — Az EMGE munkájának feltét en alaposságát jelenti az a körülmény, hogy a köz- j ellátási hatóságok száz százalékban méltányol- ták a helyzetképben bemutatott, nélkülöző széke y néprétegek életigényét. Erre hoztak felelet azok a katonai tehergépkocsik, melyek olyan rendkívüli érdeklődést kellettek. Háromezerőttzáz pár katonai bakancs a székelyeknek — Györífy Beugyel Sándor közellátási miniszter, szolgálaton kívüli vezérezredes, a honvédség teljes közreműködésével most ke" i reken háromezerötszáz pár használt katonai bakancsot juttatott az EMGE kezéhez, » egy- l»en korlátlan meghatalmazást adott arra hogy a Székelyföldón mindenütt kiépetett EMGE, a maga jól szervezett hálózatának munkába*4há&a révén ossza szét vagyont»- lan és sokgyermekes székely erdőmunkás' családok között. Mialatt Szász István EMGE ’gazgató a szét" n osztás előzetes munkálatairól beszél, futólag megtekintjük a tájékozódó kör'evelekre adott válaszok és kimutatási ivek egész halmazát. Az EMGE vidéki kirendeltségei minden bizonnyal rengeteget fáradoztak, amig ebből a nézőpontból teldntve felmérték közvetlen környezetük lábbeliszükségletét s összeálli~ tóttal; egy egy vázlatos táblázatot a lábbeli- juttatásra méltó széliely erdömunkásol;rül. De most már együtt vannak a kimutatások, melyek segítségével meg lehet állapítani egy- ’ egy szükebb tájegység hozzávetőleges lábbe- liazükeéglctét. A leginkább rátzorulök kapják a támogatást Tekintve, hogy igen bonyodalmas okok miatt a Székelyföldön hiány mutatkozák bőr anyagban, az emberbarát!, testvérsegiiő terv- gyakorlati keresztülvitele határta an örömet szerez az amúgy is bajokkal küzködő székely ■ atyánkfiainak. — Teleki Béla gióf, az-EMGE vezető al elnöke, pontos utasításokban eleve szabályoz- ] ta a szétosztást, hogy minden fe bukkanó melléfogást kiküszöböljön — folytatja kis szünet után Szász István EMGE igazgató. — ] Az utasítás az általános elvi álláspont leszö- gezésén kívül a juttatás során előforduló egyéb kényes kérdésekre is kiterjedi Az EMGE, mint erkölcsi biztosítékot nyújtó szer" 1 vezet, arra törekszik, hogy valóban o légin- kább rászorulok jussénak előbb támogatás- ţ hoc, — Biztos kilátásaink vannak arra, bogy ez a segélyező mozgalom nem áíl meg az e sc lépéseknél Talán még korai volna számokról és auyagnemckről beszélni. De amikor a juttatás még ezévben megismét ődik, a segélye" - zés számszerű eredménye még azokat Js derülátókká teszi, akik e percben talán kissé kétkedve tekintenek a közelgő té-1 e:é, — fejezi be értékes felvilágosítását Szász István EMGE igazgató. (y) “ÎS! Árvácska Az az odaadó és mélységes <zert irt. moly Nyilas Misi halhatatlan alakját megterem- tettse, Ihleti az uj Móricz-regéuy méyisóges. Szelald líráját, súlyos szociális igazmondását. Minden gyermekek közt a legnyomorultabbat é»s legszerencsétlenebbet, a lelencet hozza kö zel a lékünkhöz a magyar regény nagy mestere. egy kislánv Szenvedésein, apró Örömein. csapongó leikért úy tárja elénk a fáin kemény és örök világát- Pompás «lakok egész sora szerejoel a könyv lapjain. Ára egész vászonkötésbétn 6 pengő. Kapható az. ELLENZÉK KÖNYVESBOLTI \RÁM Ko lozsvár. Mátyás király-tér 9. \ dókra utánvété«. is azonnal szállítjuk. Kénjén uj Atbe- naenm-u'fd.onság jegyzéket. Kívánságra ingven küldjük!
