Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-23 / 243. szám

t?4i öltéit** ÍX SLLtliZßK mm WtWiWI Hogyan éi ma az erdélyi magyar társadalom l Itw _________;_____________... — --. *-j*m*m*~ MMUSHTV » »'*** Szabadfoglalkozású pályák a felszabadulás után YTÍI. KÖZLEMÉNY'. Milyen őröl képviseli a kisebbségi illőkben az er­délyi magyarság értelmiségi osztálya a szabad pályákon? Leghelyesebb ezzel a kérdéssel kezdeni azt a fejezetet, amelyben a szabadfoglalkozásúak múltbeli helyzetét a felszabadulás utáni időkkel akarjuk összehasonlítaná Számszerű adatokat tudnánk felsorolni arról, bogi’ a« idegen uralom alatt bány ügyvédünk, orvosunk, gyógy szerészünk és mérnökünk volt. A lelkészek, tanárok, ta­nítók és ujíságixók mnnkájával karöltve elsősorban rá­juk nehezedett a kisebbségi sorsban élő magyarság szel­lemi vezetése. Nemzet hűségüktől, politkai éleslátásuk­tól, szervezőképességüktől 6» személyes bátorságuktól függött, hogy sikerül-e ellentállani az idegen uralom törekvéseinek. Számolni kellett azzal is, hogy ezeken a pályákon egyre nagyobb tér! hódit a románság, A mindenkori román kormányzatok arra törekedtek, hogy erős középosztályt neveljenek. A román állám egé­szen a legutóbbi időkig nyílt lehetőségeket adott a köz- tiszviseloknek a A*V.\ \« meggazdagodásra. Szabadfoglalkozású értelmiségi osztályát pedig a rendel-, kezedre álló minden eszközzel támogat la, aminek az volt a végső célja, hogy ezen a téren hatalmas fölényt sze­rezzen a magyarsággal szemben. Ezeknek a kérdéseknek politikai hátterét tanulmányozni, vagy a statisztikai adatokból következtetést levonni nem tarozik a riport- • sorozat célkitűzései közé. Újra hangsúlyoznunk kell, hogy tisztán társadalomkutató szempontból akarjuk megismertetni az olvasóval az erdélyi magyarság jelen­legi életviszonyaik amelyeket azért hasonlítunk össze n múlttal, mert hasznos tanulságokat szeretnénk levonni. Az impériumváltozás után értelmiségi osztályunk vál­lalta azt a feladatot, hogy a trianoni tragédia letargiá­jában élő magyar szivekbe újra tetterőt öntsön. A fal­vakban lelkészeinkre és tanítóinkra háramlott a ma­gyarság megszervezésének és egységben tartásának fel­adata, a városokban a szabadfoglalkozású értelmiségi osztályok is teljes lelkesedéssel resztvettek eibben a munkában. Nemzeti szempontból ennek köszönhető, hogy Er­dély töretlen egységben levő magyarságod hozott át az anyaországba. Vizsgáljuk most meg, hogy milyen volt a S2ab<Mte foglalkozású értelmiségünk helyzete a múltban? Itt is­mét különleges súlyt kell fektetnünk a fiatalabb nem­zedékre, amely a legutóbbi években helyezkedett el sza­badfoglalkozású pályákon. A trianoni összeomlás után tekintélyes számban éltek Erdély területén magyar ügyvédek és orvosok. Mérnökökben már nem bővelked tünk ennyire, gyógyszerészeink számaránya viszont elég kedvező volt. Az összeomlást köveiő első években még nem érzett teljes mértékben az előretörő román közép- osztály versenye. Ezeket az időket lelje« joggal átme­neti időknek lehet tekinteni, ami alatt a románság gyors ütemben kitermelte középosztályát. A verseny egyre erősebb tett, az eszközök pedig egyre egyenlőtlenebbek. A román ügyvédi kar akkor szaporodott hatalma? tö­megekkel, amikor Pop Valér igazségügyminisztersége idején az ügyvédi képesítést megkönnyítették Pop Va­lér hires ügyvédtörvényével azt akarta elérni, hogy a jogot végzett román fiatalság azonnal ügyvédi irodát nyithasson és ne kelljen időt vesztegetni az ügy»£<Jjí-- löltségben eltöltött idővel és az ügyvédi vizsgával. En­nek a Sörvénynek úgynevezett előnyeiben természetsze­rűleg részesültek a kisebbségiek is. Különösen sok fia­tal zs’dó jogvégzett fiatalember ievt igy egyik napról a másikra ügyvéd. Jogászi szempontból a legélesebb bírá­lat tárgyává lehet tenni ezt a törvényt, amely kellő gya­korlat, felelősség és képesítés nélkül az ügyvédek tö­megét varázsolta elő. Azt azonban el kell ismerni, hogy a román igazságügyminiszter elérte a célját, mert. a román ügyvédek gombamódra elszaporodtak és minde­nütt hatalmas túlsúlyba kerültek a magyar ügyvédekkel szemben. A fiatal magyar ügyvédnemzedéknek minden szívósságára szüksége volt, hogy a versenyt állani tudja Sajnos, a magyar közönség nem támogatta teljes in ér­tékben a magyar ügyvédeket. Ha valakinek bonyolul­tabb jogi esete volt, rendesen azon gondolkozott, hogy nem volna-e jó román ügyvédhez fordulni. Közmondá­sossá vált, hogy „forduljon egy jó román ügyvédhez és akkor az ügye holtbiztosán elintéződik.“ A román ügyvédeit egyrésze csak kijárással foglalkozott. Ezek­nél nem is volt fontos a jogászi képzettség, hanem csak a személyi összeköttetés. Fiatal magyar ügyvéduemzedékünk ebben a lég’ körben csak a legalaposabb felkészültséggel versenyez­hetett a románokkal. A magvar ügyvédek pontos-sásuk­kal. szorgalmukkal és becsületesséeiikkel kellett meg­győzzék a közönséget arról, hogy érdemesebb hozzájuk fordulni, mint a nagy szavakkal és hatalmas ügyvédi honoráriummal dolgozó román ügyvédekhez. A fiatal magyar ügyvédek sülve*? nehézségekkel küzdöttek. A magvar irodák közül főleg a régi jónevü ügyvédeket ke­resték fel, akiket a magyar Imperium idejében, ismer­tek. Igaz ugyan, hogy az ifjabb ügyvédnemzedék né­hány tehetséges fiatal tagja is hamarosan népszerű lett. legnagyobb részük azonban mégis «nívós anyagi gondok között kellett megbirkózzék a kisebbségi élet nehéz­ségeivel. Társadalomkutató riportsorozatunkban a „ma ügy­védje“ alatt a fuital ügyvédnemzedék tagjait értjük. Azokat, akik a \iacbbscgi sorsban szereztek diploma jukat, itt éltek a román impériuin alatt és most. a fel szabadulás után uj életlehetőségek előtt állanak. Mennyiben hagytak nyomot gondolkozásán a ki­sebbségi évek? Ez volt első kérdésünk a fiatal magyar ügyvédek­hez az uj életkörülmények között. Azok a macvar ügy­védek, akikkel erről a témakörről beszélgetést folytat­tam, majdnem egyöntetűen azt állítják, hogy a kisebb­ségi clőkbeu az államhatalommal szemben való védeke­zés olyan egységbe kovácsolta a magyar ügyvédeket, amely majdnem kizárta a személyes viszályokat és az egymás között való versengést. Minden komol- «o^var ügyvéd tisztában volt azzal, hogy itt élet-halálharcró! van szó és a magyarság csak akkor állja meg a helyét ebben a küzdelemben. ha a megbonthatatln e«vség erejére támaszkodik. Nélkülözni is megtanultak. Min­denkinél jobban tudják, hogy mi az az „úri nyomorú­ság.“ A kisebbségi életnek voltak olyan korszakai, ami kor a fiatal ügyvéd még a magántisztviselőre is irigy­kedett a biztos havi „fix“ miatt. Sok fiatal ügyvéd csa­ládalapításra is csak azért nem gondolhatott, mert nem volt bizodalma az ügyvédi iroda jövedelmezőségében. Ehhez talán még annvit lehetne hozzátenni, hogy ro­mánul tökéletesen kellett tudni, mert a bíróságon ha­tározott rosszindulattal kezelték azokat a fiatal ügy védeket. akik nyelvi nehézségekkel kiizködtek. A kisebbségi évek egész életre kiható nyomokat hagytak a magyar ügyvédek gondolkozásában. Nemzeti szempontból értékes és maradaudó tanulságokat von­tak le a kisebbségi múltból. Kivették részüket a társa dalmi szervező munkából. Politikai szervezeteink min­den megnyilvánulásában vezető szerepet játszottak. Közéleti tevékenységük során alkalmuk volt tanulmá­nyozni a magyarság hangulatát. Rájöttek arra, hogy mennyire fontos magyar népünket jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikban ingyenesen támo­gatni. Ingyenes jogvédő irodák alakultak pártszerveze­teink keretében, amelyek készséggel adtak felvilágosá tűst állampolgársági ügyekben és minden olyan kér­désben. ahol a magyar közönség ki volt szolgaa a hivatalos hatóságok esetleg* jogi őnkéuvének. Konver­ziós ügykben is készséggel szolgáltak kellő tanácsokkal a magyarság hivatalos szervezeteinek ügyvédei a hozzá­juk forduló falusiaknak. Resztvettek a különböző tár­sadalmi egyesületekben, amelyeknek fennállását legna­gyobb részben a szabadfoglalkozásnak állal fizetett tagdíjak biztosították. A magyar ügyvédben tebál egészséges és dicséretes közösségi tudat alakult ki. Fe­lelősségvállalás, amely arra kötelezte, hogy adott ese­tekben a magyarság összességéért dolgozzék- Az a tu­dat, hogy a magyarságnak minden diplomás emberére szüksége van, nem engedte elhatalmasodni a kénye­lemszeretetet. Minden magyar ügyvéd kötelességének érezte, hogy’ részt vegyen, a magyar mozgalmakban és Így egyben a politikai iskola alapjait is elsajátították a román állammal folytatott állandó jogászi vitatkozások forgatagában. i Vizsgáljuk meg a „ma ügyvédjének44, fiatal ügy védjenek felelősségét, szívósságát, életkedvét! ügyvé­deink egyaránt hangoztatják, hogy az ügyvédi karnak a felszabadulás után folytatnia kell a kisebbségi idők' ben megkezdett társadalmi tevékenységét. Az a tény tehát, hogy közhivatalainkban most már ismét magyar Livatainokosztály intézi az ügyeket és igy a társadalmi életben feltétlen tevékeny és irányiló szerephez jut, nem jelentheti azt, hogy az ügyvédek társadalmi sze­repének jelentősége csökkent volna Ügyvédeink közül nagyon sokan politikai szempontból tartják szükséges­nek a nagy tömegekkel való állandó kapcsolatot. Két­ségkívül csábitó lehetőség a politikai karrier és íj ki­egyezés óta a magyar életben egészen az összeomlásig döntő szerepet játszottak a közjogi viták. A trianoni Magyarországon azonban már más volt a helyzet. Né­pünk vezetői rájöttek arra, hogy a paragrafusok holt betűi helyett a magyar nemzet tényleges helyzetével kellett volna elsősorban foglalkozni és az elméletek he­lyébe a népiélek tanulmányozásának gyakorlati ered­ményeit hasznosíthatták volna. A mai ügyvédnemzedék, ha gondol is politikai érvényesülésre, általános nemzeti szempontból, a népnevelés érdekében kötelességének érzi, hogy továbbra is szerves kapcsolatot tartson a magyar tömegekkel. Népszerűsítő jogi tanácsra most is nagyon sokszor szükség van. Még középosztályunk sem tud teljesen eligazodni az uj magyar jogszabályok kö­zött, elképzelhető tehát, hogy az iparos, a gazda, ke reskedő és műnk alosztály különösen rá van szorulva az ügyvédi kar közérdekű útmutatásaira. Csak helve seihetjük azt a gondolatot, amelyet több fiatal kolozs­vári ügyvéd vetett fel, hogy közérdekű előadássoroza tot kellene tartani az időszerű joai kérdésekről a ma gyár társadalom különböző osztályai számára. Egészen bizonyos, hogy ezeket az előadásokat nagy érdeklődé- kisérné és nemcsnak az ügyvédi kar társadalmi tévé keységét népszerűsítenék az itt adott felvilágosítások. hanem jelentős eredményt jelentenének â társadalom közérdekű tájékoztatása terén it,. Ami a mai fiatal ügyvédnemzedék szívósságát il­leti, orré vonatkozólag a múlt már éppen elég példával szolgált. Fiatal ügyvédnemzedékunk bátran és büszkén vállalja a komoly műnkét. Nem iiad vissza a pillanat­nyi nehézségektől. A jövőbe tekint és a boldogabb jő vendő érdekében szívesen lemond az anvagi előnyök ről is. Töretlenül megőrizte magyarságát és a nemzet« érdekek képviseletében kellemetlenségekkel i? bátran megbirkózott. Mindezekből adódik a következő kérdés: Hogyan élt eddig a fiaiul magyar ügyvéd s hogyan ék amióta magyar világ van? Az ügyvédi kar helyzetébe óriási vá! iuzásokat hozott a felszabadulás. Megszűnt az a verseny, amely a román éra alatt a magyar ügyvédek megélhe lését megnehezítette. Jogászállam vagyunk és ezzel az egész közvélemény tisztában van. Közhivatalainkban és bírói fórumok előtt riem nézik a vallást vagy nemzeti íéget, hanem azt, bogy kinek van igaza. A „kijáró ügy­védeknek“ egyszer s mindenkorra lealkonyull. Az ügy­védi foglalkozásnál ismét előtérbe került a tudás és a gyakorlati képesség. Egy év alatt a magyar ügyvéd nemzedéknek rengeteget kellett tanulni, amíg bekap csolődhatott a magyar élet jogászi lüktetésébe. Kisebb stgi múltúnkban a magyar ügyvéd tudása mellett sem érvényesülhetett volna, ahogy megérdemelte volna. Amióta magyar világ van, általában fellendültek az ügyvédi irodák. Újra megindult az ingatlanforgalom, kereskedelmi életünk gyökeres változásokon ment ke­resztül, Üzleti vállalkozások alakultak, amelyeknél mind szÜKség van ügyvédi tanácsra. Feltétlen jogi se gitségre szorulnak azok is, akik ingatlanaikat vűssza- igénylik és a vagyoni kérdéseknek számtalan ágazata mind lehetőséget ad arra, hogy a jogási nemzedék hely zete anyagilag is fellendüljön. A felszabadulás óta te hát lényegesen emelkedett a magyar Ügyvédi kar jöve­delme. ami egész életszínvonalán visszatükröződik. Î öbbet áldozhat magyar célokra, társadalmi helyzetér nek megfelelő lakásban lakhat, a nőtlen ügyvéd csa ládalapitásra gondolhat és igy tovább az élet minden ágazatában gyakorlatilag is előnyösen érződik az ügy­védi pályán a felszabadulás. MHlyen a fiatal ügyvédnemzedék általános müveit sége? Mit olvasnak az ügyvédek? Általános műveltségi kérdésekről és olvasmány ok- ról is sokat beszéltünk fiatal ügyvédeinkkel. A magyar ügyvédeknek a román iinperium alatt bőven jutóit ide­jük arra, hogy- önmagukat képezhessék. Emellett ko teíességiiknek tartották, hogy erdélyi kulturális moz" malmainkat támogassák. A nevesebb erdélyi írók köny­veit minden ügyvéd házában meg lehet találni. A fel szabadulás után még fokozottabb mértékben igyekez­tek kiegészíteni könyvtárukat. Ezt a hangulatot néhány ravasz budapesti könyvügynök ügyesen ki is kaszálta. Az ügyvédek voltak egyik „leghálásabb talaj“ a könyv- ügynökök számára, akik hazafias jelszavakkal méreg­drágán olyan sorozatokat adtak el többek között az erdélyi magyar ügyvédeknek, amelyeket sokkal olcsób­ban meg lehetett voiua kapni és amelyeknél értékesebb magyar kiadványokkal díszíthették volna könyvtára’ kát. A könyvügynököknek ez a működése most érez­teti hátrányát. Az ügyvédek éppen agy, mint az egész imagyar társadalom, gyanakvással fogadnak minden- könyvvásárlásra vonatkozó ajánlatot, Fiatal ügyvédnemzedékünk amúgy is nagyon sok szakkönvvet kellett megvásároljon. Be kellett szerez zék az érvényben levő magyar törvényeket és rende­leteket, továbbá a jogászirodalom értékesebb kiadva nyait. Magánolvasmányokra mostanában nem nagyon jutott ideje az ügyvédeknek, mert lelkiismeretességgel kellett áttanulmányozzák a foglalkozásukhoz nélkülöz­hetetlen jogi könyveket. Mi! értünk a magyar ügyvédség történeti tudata alatt? Erre a kérdésre a választ a magyar nemzet jo gászi ruultja adja meg. Történeti tudat alatt az ügy­védi kar, az igazság feliétien megvédelmezését, a jog folytonosság elvének szemelőtt tartását és a törvény- előtti egyenlőséget érti. Történeti tudatot jelent to­vábbá, hogy a magyar nemzet sohasem adta fel a jog­igazság fegyvereit a méltánytalanságokkal és hatalmi törekvésekkel szemben. A nemzeti ellenállásnak mély reható jogi gyökerei vannak, amelynek legszebb pél (Iája a Szent Korona elmélete. Ezt az elméletet nem­zeti szempontból minden magyar jogász alkotmányom kiindulópontnak tekinti. Milyen a viszony az anyaországi és erdélyi jogász sxellein között? Mi a kapcsolata az erdélyi ügyvédek­nek az anyaországiakkal? Erre a kérdésre éppen olyan különböző válaszokat kaptunk, mint a köztisztviselők­től. Különböző szempontok és egvéni álláspontok ér vényesülfek a válaszokban. Végeredményként megálla pitbatjuk, hogy az erdélyi ügyvédek éppen úgy ..mád­nak“ és talán kissé „idegennek“ tartották az anyaoi szági felfogást, mint a köztisztviselők egy része. Alap vető és mélyreható szakadékok azonban itt sincsenek Nem kell tartani attól sem. hogy anyaországi ügyvé­dek túl nagy számmal árasztják el Erdélyt és ezze esetleg veszélvez^-gtik illeni kartársaik megélhetését. Nincs külön erdélyi és nincs külön anyaországi jogász: szellem. Minden egyéni szempontnál fontosabb. hog\ a magyar jogásznerazedék a köz érdekét szolgaija és a felszabadulás utáni anyagi lehetőségeket tisztességes keretek közöli, k'‘használva nemzet, kötelességét át­érezve, fokozottabb áldozatkészséggel járuljon hozzá az erdélyi iutézménvek támogatásához VÉGI! JÓZSEF ..................... 5 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom