Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-20 / 240. szám

Í94i 0**ó*er 2$. ELLENZÉK «SaSMßtätii 3 Mafflcessdt© működését az ujja született EMKE Megválasztotta a tisztikart és elfogadta a píogrammot a közgyűlés KOLOZSVÁR, október 20. Szombaton dél­után tartotta meg a Református Teológia; dísztermében tisztújító közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A gyűlést <rróf* Bélái Kálmán elnök nyitotta meg. Meg­nyitójában bejei tutet te, bogy a multévi köz­gyűlés felhatalmazása állapján igen sok fontos ügyet intézett el az egyesületben, saját hatás­körén belül. így többek, közölj intézkedett Sándor József nyögd ijb a bei vezéréről is és el­került egyetemi tanári javadalmazásnak megfelelő nyugdija* állapítaná meg számára. Bejelentette továbbá, hogy az uj tisztikar megválasztásáig Szathmáry Lajos dr. szór- ványügyi kormánybiztost kérte fel az alelnöki teendők vitelére. Egyben, kijelölte á titkáro­kat és a szakosztályvezetőket is. akik szin­tén már meg ás kezdték működésüket. Bej« lentette továbbá, bogy a régi vezetőség meg­bízatása lejárt és az alapszabályok értelmé­ben. uj tisztikart kell választani. 1 elkérte Walter Gyula központi titkárt, tegye meg beszámolóját. A ti feáffi jelenté® Walter Gyula központi titkár arról az egy hónapról számol be, amely idő alatt ilyen minőségben az egyesület ügyeit kezelte. Az elmúlt egy hónap alatt a vezetőség első teendője volt, hogy az Ereklye Múzeumot, méltó elhelyezés és feltárás céljából a vá­rosnak adja ik Eredményes munkát mutat­hatnak fel a tagszervezés terén is. Az egyesületnek az Impériumváltozás után lezajlott az első közszereplése is éspedig ep pen a Széchenyi-emlékünncp megrendezésé vei Beszámolt a titkári jelentés továbbá ar­ról' hogy az EMKE uj feladatokat is tűzött ki céljai közé. Igen fontos helyet foglal el a könyvtárak átszervezése és újak ^alapítása. A magyar jogrendszernek megfelelően megtör­tént az alapsáabiílymódositó bejelentés is, amely jóváhagyás végtt már a belügymi­nisztériumban fekszik. Foglalkozott a titkán jelentés az EMKE vagyoni helyzetével. Me*g- âlkapir.otţa;, hogy az egyesület vagyonának llb százaléka ugyanis Romániában maradt és je­len pillanatban mindössze 10 százaléknyi va­gyon feleţiţ rendelkezik. Bejelentette, hogy a kolozsvári Mezőgazdasági Bank tetj nagyobb alapítványt és igen számottvő vagyonhoz ju­tott Péterffy Dénes unitárius lelkész Özve­gyének adományával, aki Gyalult an 60 holdas ingatlant hagyott az EMKE re azzal, hogy annak jövedelméből egy arra érdemes mér­nök jelöltet támogasson az EMKE taiurhná' ílyai elvégzésében. A titkári beszámoló után a közgyűlés egy­hangúlag megadta a felinentvényt a régi ve­zetőségnek, majd az elnöklő Beldi Kálmán gróf javaslatára a választások megejté3ent’k időtartamára Sándor Józsefet választoltak meg korflnöknek Sándor József jelölőbi­zottság kiküldését javasolta, elnökként Fe- rencz József clr—t. tagokul Barţha Ignác dr., Leitérsdorffer Sándor. Orosz Eridre és Walter Gyula közgyűlési tagokat ajánlja. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. I módját is. Sándor József válaszolt az elhang­zott felszólalásokra, majd az újonnan megvá­lasztott elnökség átvette a közgyűlés további irányítását. Az elnökség székiojlalója Béidi Káímán grói Székfoglalójában len szóban fejezi ki az EMKE célkitűzéseit. Faj védelem. — Munkát és eredményt csak úgy lehet el­érni — mondotta — ha az EMKE eéikuüzé ,«ci átmennek a Icíkctudatba is és minél töb­ben. lépnek he1 az egyesület tagjai köze. Szathmáry Lajos dr. ügyvezető aJetaök emelkedett azuitán szólásra és ismerteti reasi* Jelesen az EMKE összes célkitűzéséit, amely aa egyéntől a családon és a társadalmon kt ~ resztül felöl i egér;/ uépmüveléei és neve lééi politikánkat. Az EMKE programjába 11 méltó helyet kivan bi»to»itaíM a szórvány- kérdésnek és annak megoldását is csak gya j korlati munkával látja beköv?flrkezhetőntk ,, Demeter Bélának válaszolva kijeleOtaTSC bogy 'mint gyakorlati szórványmunkás, máris Îelvette az együttmüködésj azokkad, alck * helyszínen végzik a szórvé.yy megcegitésének munkáját. Kitartó oiuokát, szorgalmat, oda- adá-it, támogatást és pártfogást kíván é> - kér az EMKE vezetőségi tagjaitól és közka rónáitól, uvert azokat a célkitűzéseket, ame­lyeket az egyesületnek meg kll valósítani, csak ezzel a közreműködéssel lehet elérni. Hadházi Sándor f cisz ól aílásá ban visszaéri. Iékezett 57 évvel ezelőtt, 1884-ben a Re dout épületében lezajlott közgyűlésre, ör d vendetesen állapítja meg a hatalmas fejlődési- amelyen az cgycsü-et o két emberöltő alatt - átment és amelynek tevékeny munkáját a 22 r nehezen tudta kor' ó éves román elnyomatás > látoyai. Az emelkedett szellemű tisztújító küzgyü* léé Béidi Kálmán gróf zárószavaival ért véget. Állandóan Kelt házak csodálják végig a IRELWEIS (Az anyák orvosa) c. grandiózus magyar filmet. Még pár napig látható az Uránia Hlozeófuut Rövid szünet után vonulj be a teremb’ ismét a jelölő bizottság és Ferencz József dr. jelölobisottsági elnök felolvasta az uj tisztikar névsorát, ami£ a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadott. Eszerint az egyesület örökös cfezelnöke Sándor József ny. a'leOíi ök-főQtk ár. A di­rektórium tagjává háromévi időtartamra a kövér kezüket választották meg: Gróf Bánffy Miklós dr. t. ny. minisztert, gróf Bethlen György ár. titkos tanácsost, Boga Alajos dr. pápai preüátufct és Vásárhelyi János refor­mátus püspököt a régi tagok közül és Józan Miklós unitárius püspököt az elhunyj Boros György dr. unitárius püspök helyett, Sándor Imre róm. kát. püspöki helytartót, a Dé&er- délvben maradt Purgly László evangélikus főgon tiltok helyett. A közművelődési szakosz­tály elnökévé László Dezső református lel­kész, országgyűlési képviselőt, Dtkár-eloadóvá 'Magy Géza tanárt, választmányi taggá Baráth Béla dr. r, kát. teol. tanárt, Bíró Sáudor ta­nárt, Imre Lajos dr. ref. teoí. tanárt, jórosi Andor evangélikus esperest és Venezel Jó­zsef dr. egyetemi intézeti* tanárt. A társa­dalmi szakosztály elnökévé Kovrig Béla dr. egyeteuri tanárt. 'Ritkár-előadójává Jánosé Béla egyetemi tanárt, választmányi tagok­ká Mikó Imre dr. országgyűlési képviselőt. PáH György dr.-t, az Erdélyi Párt főtitká­rát, Schneller Károly dr. egyetemi tanárt, Szolnoki Gyula vezérigazgatót és Vita Sándor országgyűlési képviselőt. A két szakosztály tagjait a szakosztály ve­zetősége, illetve a választmány hívja be a szükséghez képest. A közgazdasági szakosz­tályt illetően a választmány egy későbbi ah kálómmal határoz majd. A tisztikarban hatévi idotarjămra a kö­vetkezőket választották meg: elnök gróf Béidi Kálmán földbirtokos, felsőhöz« tag (Zsibó). ügyvezető alelnök Szathmáry Lajos dr. főiigyészhelycttes, szórványugyi kormány. 5Sí j biztos. Alelnökök: Bartók György dx. egye­temi tanár, bölcsészetkari dékán, Je en Gvu- I la dr. földbirtokos, Vöröskereszt főmegbi- i zott, Tavászy Sándor dr. református püspök- \ I helyettes, titkár Waiter Gyula, pénztáros 1 Gvarmathy Árpád igazgató, ellenőr Biasim i Sándor cégjegyző. Jogtanácsosok: Baríha Ig- j nác dr. ügyvéd, őrs®. gyük képviselő. Erszé­nyes Samu dr. ügyvéd, Sillay István dr. ügy­véd, a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke. Számvizsgáló bizottság: Sándor Beáta földbir­tokos, mint elnök, Leitersdorf er Sándor és Sallak Dezső tagok. A választmány Választmányi tagok: Albrecht Dezső ügy­véd, örsz. gyűl. képviselő, Asztalos Sándor dr. ügyvéd, Baráth Béla dr. rőm. kát. teol. tanár, Bálin; József szentszéki tanácsos* ersz. gyük képviselő, gróf Bethlen Lásdló dr. ve. zérigazgató, orsz. gyük képviselő, Biró Sán­dor tanár, Boér Elek dr. egyetemi tanár, Bo­tos János főtitkár, lapszerkesztő, Demeter Ferenc ipartestületi tikiök, Faragó Ferenc dr. r. kát. jeok tanár, Gál Kelemen dx. ny. igazgató, tanügyi főtanácsos, Géley József dr, egyetemi tanár, unitárius főgondnok, Imre Lajos dr ref. reo! tanár, Ínczédy-Joksra&a Ödön Kolozsvár és Kolozs vármegye főispán­ja, járosi Andor ev. esperes, Kádár Géza ref. esperes, egyházi közügyigazgató, Keüedy Ti­bor dr. Kolozsvár polgárm-eetexe, Kelemen Lajos muzeurni és levéltári főigazgató. Kiss Elek dr. unitárius püspökbe!)ettes. Moldován Pád. dr. vezérigazgató, Nyirő József főszer­kesztő, Orosz Endre ny. igazgató. Pálffy Ká­roly reE lelkész, orsz. gyük képviselő (Ákos- falva). Puskás Lajos Igazgató, Szász Ferenc dr. vármegyei főjegyző, Pálffy Tibor vas­munkás, Szóluoky Gyula vezérigazgató, \Vn- czd József dr. egyetemi intézeti tanár. i<J. Vékás Lajos dr. ítélőtáblái elnök, Vita Sán­dor orsz. gyük képviselő, Zathurcczky Gyula főszerkesztő, Zágonj Szabó Mihály földész. llináeolci őrizze meg nyugalmát és ne iilfen lel alaptalan Stireszteiéselcneií I“ mendottő ikyi^tLez«eÍál»@n Cy&rSíy^ileR&yel Sásdöí? közellátási miniszter Hozzássólásoic A tisztikar névsorának felolvasása után Dem ej er Béla főszerkesztő szóvá teszi, hogy a névsorban nein szerepelnek a szórványügyek önzetlen helyi gondozói és munkásai. Ha az EMKE megújhodásáról beszélünk, akkor a gondoláitokat cselekvés kell hogy kövesse. Olyan Férfiakat knU beválasztani, akik a prog­ramúkat nemcsak vallják, hanem saját mun- kaiternleteike« meg is _£udják valósitani. Ép­pen ezért javasolja, hogy a választmányba hívják be Gyenge György dr. aomkereki ref. esperest, Kese Attila sajóudvarheiyi és Ger­gely Ferenc naszódi ref. lelkészeket, akik már évek óta azon a munkaterületen dolgoznak, amit az EMKEn keresztül csak most vesz* aek birtokba. A közgyűlés az indítványt Elfogadta. Sándor országgyűlési képviselő a vá- lasz rátok kai kapcsolatosan felvilágosirást kér, hogy az alapító tagok közül, kik egyben a válaszjmány tagjai is. Érthetetlennek tartja, hogy az alapszabályok értelmében csak azok az alapitó tagok tagjai a választmánynak, akik 1935 előtt iép&k be ez EMJLE-he, äle’ tőleg fizették be az alapitódijaj. C maga is a apitó tag s amennyiben, m>ut ilyen, részivé* bet a választmány ülésein, aickor választott választmányi tagságát a közgyűlés rendvlkezé- sére bocsátja, hogy uj munkaerő léphessen helyébe. Hasonló szellemben beszél Botár Istvin országgyűlési képviselő; is, aki kifo­gásolja az alapszabály vonatkozó rendelkezé­sét, de a tisztikar névsorának összeállítási BUDAPEST. október 20. A közeLmult- ban rövid híradás jeleut meg, amely be­számolt arról, hogy a közellátási minisz­ter az egyes cikkekben fellépő áruhiányt minden eszközzel megszi nlelL A közle­mény figyelmezteti a kereskedőket, hogy teljesen kilátástalan dolog a meglévő kész­leteket elrejteni és arra számítani, hogy esetleg áremelkedés fog bekövetkezni. Gondoskodás történt Ugyanis arról hogy az áremelkedésre számítók ne találjál: meg hasznukat. Az utóbbi napokban a közönség körében szokatlan vásárlási láz mutatkozott bizo­nyos cikkek iránt, mert lelkiismeretlen hírverők azt a hirt terjesztették, hogy jegyrendszert, sőt pont-rendszert vezetnek be az összes közszükségleti cikkekre. Ter­mészetesen ez a híresztelés is minden ala­pot nélkülöz, mert a mai közellátási hely­zet olyan, hogy az eddig bevezetett jegy- féleségek rendszerbe foglalásával minden­ki számára biztosítani tudjuk n iegszuk ségesebbeket. Győrffy-Bengyel Sándor közellátási mi niszter fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, aki felkérte a minisztert, hogy nyilatkozzék mindazokról az intézke­désekről, amelyekkel a gazdasági téren mind jobban jelentkező rosszindulata hír­verést megelőzni és leküzdeni szándéko­zik. A miniszter a következő nyilatkoza tot adta: — A háborús időkben — mondotta 3 miniszter — a legfontosabb kötelesség az. hogy mindenki őrizze meg nyugalmát, ne ül­jön fel alaptalan híreszteléseknek, mert ma nagyon jól tudjuk, hogy az ellen­séges propaganda mindent elkövet, hogy különböző rémhírek terjesztésével gyengítse a belső frontot. Sajnos, mindig akadnak lelkiismeret- len egyének, akik saját önző érdekeiket 3 nemzet érdekei elé helyezik és minden eszközzel nyerészkedésre törekszenek, így volt a tojás-hisztériával Spekulánsok üdafsQxzá! €i PfíiiéltésáfM ffersnáiiyiróüé féli segélyakciójára leíizeüs a 99.000 számú csekkiapoo ÍYlUtdzH fp^iaxiuaícdhát unddk&zhzdte áU l a mesterséges tojáshiány előidézésével ki akarták erőszakolni az árak emelését. Mindenki előtt ismeretes, hogy ennek a gyalázatos mesterkedésnek rövid idő alatt véget vetettünk. i Alig, hogy a tojásellátás zavarai elmaJ I talc, egy másik fontos ucpélelmezési cikk- j ben, a burgonyában jelentkezett hiány, i Annak ellenére, hogy a burgonyaszüret előtt a burgonya ára mindig magasabb, J mint a termés teljes betakarítása után j szokott lenni és hogy az ország burgonya- ' termése teljes mértékben fedezd a szükség­letet, a spekuláció hirveiésére a közön I ség oly nagy mértékben kezdte felvásár I rolni a burgonyát még a szedés befejezése. i előtt, rnninöre ezelőtt példa nem volt. Éppen ezért a jövőben megvizsgáljuk minden hirtelen fellépő áruhiány okát é» ha rájövünk arra, hogy a2 áruhiányt a háborús idők kártékony nyerészkedési célzata okozza, úgy nem riadunk vissza a legdrasztikusubb eszközök alkalmazásától sem. Az azon­ban bizonyos, hogy• a mesterséges áru- I hiányt előidéző nyerészkedést akár kcl- I tő mértékben álltái mázott árleszállitás- j sál, akár más módon, mindenkor let őr- j •' juh. \ A közeliátás felelős irányítói nem kér­nek mást a közönségiól, csak fegyelme zett, nyugodt magatartást éö bizalmai. • Éppen ezért s helyen felesleges megcáfol­nom azokat az álhireket, amelyek dohány jegy és pontrendszer bevezetését jöven­dölték. Ezt a hirt az újságírók már meg­cáfolták. ezzel a kérdéssel tovább foglal kozni felesleges. Mondtam, bogy a bizalom és a fegyelmezett magatartás az, amit mindenkitől joggal mesköve- telhetek, de ezen túlmenően elősegít­jük a közönség megnyugtatását azáltal. hogy egyrészt csirájában elfojtjuk a suttogó aknamunkát, másrészt biztosíta­ni fogjuk, hogy mindenki a hatóságilag megállapított áron szerezhesse be szük­ségleteit. Áz országos úrfelügyelet kiépítésével a/ árkormánybiztossal egy üt rövidesen eg) olyan uj rendszert léptetünk életbe, amely egyrészt végtelenül könnvüvé teszi ■ja árdrágítás felismerését másrészt pedig azonnal megállapíthatóvá teszi, hogy a? ország mely részein és miiven cikkekben mutatkozik az a spekuláció, amelynek a <?\-i / das ági élet zavartalansága érdekében történő kiirtására ezután a leehatéko' nvsbh eszközöket fogjuk igénybe venni. Az uj íisztiKas? név®©»«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom