Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-20 / 240. szám
Héttt, UM1 ttHMi 28 LX». Hhiiíftti. S4U, SttM Ml 18 FllLlR SmisesrtSsés és feladéhÍTstal: laiozsi'f, iriaHiíci 18., I. sîaslst. íaitfeit: 11—39. fcytnitfa: fgyetso'fltca 8. szász. Telefsn sz.: 29—23 ILSPÍTO ?IA: aRTHffl MIKLÓS Ciasfâtnialdonus: P I L L 8 3 9. Î* Xolazsvár. Előfizetni árai: tiamta 2J\t. ttBBYsdéTFfl 8, félért# ÎB, taász ów# 32 0833$. Az Erdélyi Párt szombati országos intéző- bizomági ülésén ismét beigazolódott. hogy Erdély magyarsága még mindig a kisebbségi sorsban kialakított politikai ós társadalmi egységét taraja legnagyobb kincsének. A felszínen lehetnek hullámzások, merülhetnek lel felfogásbeli és személyi ellentétek, de ez a^m vátoztat azon a tényen, hogy a visszatért magyarság nem politizálni, banem dolgozni akar és fokozatosan jóvá akarja tenni s román andora minden pusztítását Az erdélyi magyarság társadalmi egysége a román uralom alatt megvalósult & a magyar társadalom az idegen elnyomás terhe aígtt olyan belső átalakuláson mént keresztül., ami más népeknél forradalmi utón szokott végbemenői. Az intelligencia jelentős része beisőséges kapcsolatba került a néppé4 s es nemcsak as, irodalomban nyilvánult meg, hanem az egyházit misszió? munkában, é sző vetkezeti életben és a mezőgazdasági ismeretek népszerűsítésében egyaránt. SJ3, fiatal képviselők is, akik ma politikai páErán szolgáljuk s népi érdekeket, nem a kávéházak és pártklubok szírarfüefcjéből sodródtunk a közélet porondjára, hanem már diákkorunkban a falvakat tanulmányoztuk s a magyar törté üdémben mé*yedtünk el, mert csali a helyesen látott malira és a nép valódi szükségleteinek Ismeretére épülhet fel az aj magyar népi politika. Az erdélyi magyar társadalmi munkát ma már orra hívatott intézmények végzik a az egy házak hit vallásos iskolái, az Erdélyi Magyar Mezőgazdasági Egylet mezőgazdasági segítsége és a most éledő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kulturmun- J kaja és az ttj S2etlemn magyar sajtó az a szí- j tárd váz, mely az erdélyi magyarság társadat- I mi egységét biztosítja. Ezekben már adva i van » Magyar Szövetség ncmzetj csúcsszerve- » setének minden alkateleme. A társadalmi egység mellett a politikai egy- f ség az erdélyi magyarság másik fő gondja. Az ; Erdélyi Párt kezdettől fogva ezt az egységet szolgálta és kerülte mindazt, ami elválaszt, s csak azokat a nagy nemzeti célokat szolgálta, amelyeknek egyesíteniük kell Erdély magyarságát. Ezért öem támadtuk azokat, akik más elgondolással jöttek a felszabadulás után Erdélybe cs meg akartak tanítani arra, bogy mit tn*m csinálunk jól ég hogyan kell megoldani az erdélyi kérdéseket. A mi szemünk nem politikai ellenfeleinken csüngött,- * hiszen a politikai pártok gyakran egymás létalapjai ■— hanem az erdélyi románságon, amelyik kisebbségi sorsban ismét kialakítón â egységét, mert tudjuk, hogy ha mi megesz- lank, akkor ezzej a románok malmára hajtjuk a vizet. Itt ebben a vegyes lakosságú községben, amelynek határát kettészelte a bécsi döntés. szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy mi Széchenyi másíéls2á2adon átvilágító széliemében nem akácunk senkit sem erőszakkal jmagyaiTá tenni, de fel akarunk kuintrd minden magyart, bármilyen idegen tömbben k, éljen és magyar műveltséget, ma- gyár megélhetést akarunk biztosítani számára. Vissza akarjuk vezetni azokat is, akik elvándoroltak és ki akarjuk tölteni magyarokkal ezt az életteret, amit Mámánkra *> természet és a történelem kijelölt. De itt, a bécíf határtól néhány kilométer te, fel akarjuk emelni szavunkat azok ellen i?, akik éket akarnak verni Erdély én űz anyaország közé, akik pártunkat eíkií{öüir léssel vádolják. Mi azért foglalkoztunk eddig a magyar kérdéseknek csók egyik részletével, At erdélyi kérdéssel, mert ennek sajátságait mi ismerjük a legjobban és mert ez?n az cgyévé el ezelőtt visszaszerzett területen van λ legtöbb és legsürgősebb tennivaló. A mágunk portáján akarunk előbb rendet tereinteni, mert csak igy mutathatunk másoknak példák Ehhez az újjáépítéshez sikerült megtt.-érnünk a kormány támogatását és az országépilésben mi is igyekeztünk támogatói előbb Erdély nagy fiúnak. Teleki Pálnak kormány át, majd pedig esi a Bárdossy Lászlót, aid mint bukaresti követ már kisebbségi sorsb&n úgy óit küzőU^oJt, vuH i ayijjraí állam szimbóluma. Már ezzel a ténnyel is bebizonyítottuk, hogy mi, akik Erdély egész magyarsága nevében szólunk, nem akarunk ellenzéket alkotni az I országvezétéssel szemben. S még akkor is, ha vannak — és bizony vannak —- nehézségeink, ezeket nem használjuk ki olcsó népszerűség bajhászására. hanem a nemzet magasabb érdekeit tartottuk szdm előtt, amikor a mai rendkívüli időkben könnyíteni igyekeztünk azoknak a magyar államférfiaknak n terhét, akik ma a külpolitika és a háború* gazdálkodás súlyos felelősségét viselik. Erdély magyar népe töret-len egységben ált a magyar külpolitika örök célkitűzései mögött. Ez hozta vissza a Szeat Koronának a Felvidéket, Erdé’yt és a Délvidéket s ez áU ki most njahb tiizpróbát szövetségeseink oldalán az orosz hadszíntéren. Mi, Erdélyi Párt azt tartjuk, hogy a front mögött is éppen olyan töretlen egységben kell támogatni és szolgálni ezt a külpolitikát, mint amilyen fegyelmezetten honvédőink küzdenek a harc- m-zőn. A visszatérés óta Erdély is végigjárta azt az utat, amit á Felvidék az cho bécsi döntés óta megtgtt s mindinkább elmosódnak azok a határok, amelyek minket 22 éven át mesterségesen elválasztottak. Ennek a követelményei a politikai életben le £okfi»z&íosan éreztetik hatásukat. Nemcsak flékünk van szükségünk az anyaországra, hanem neki is szüksége van reánk, amint már Széchenyi megmondta az Unió idején Wesselényinek; Magyarország nem élhet Erdély nélkül és Erdély nem élhet Magyarország nélkül. Szükség van erre éppen ma, amikor a magyar belpolitikát minden tekintetben összhangba kell hozni a magyar külpolitikával, mert a* nj Európában csak akkor foglalhatjuk cä méltó helyünket, ha Magyarország az idiji követelmény élnék megfelelőén bekőleg í- megújul. Huszonkét évig az egyesülésért kíizdöfí Erdély magyarsága. Most az uj népi Magyarország felépítésériek szolgálatába keU állítani a kisebbségi önvédelem frontja ról felszabadult magyar munka készséget, t& pasztalatot és elszántságot. «wraseeaBS A mag?ar egység megévása és a refermek szolgálata mellett tett hitet az Erdélyi Párt 6réi Teleki B li nagyhatású beszámeiólan ismarittie a pártnak a liiSbti küretsnúS pilitikiiét KOLOZSVÁR, október 20. Az Erdélyi Párt országos édnoki tanácsa és paria» menti csoportja szombaton, október hő í 18-án délelőtt 9 órakor a párt koiozs I várt tagozatának Farkas-utcai helyisé- gében értekezletet tartott, amelyen a : napirenden Levő kérdéseket tárgyalta meg. i Az Erdélyi Párt országi.» tfnöki tanácsülésén a következők vettek részt: Teleki Béla gróf országos elnök, Albrecht Dezső ügyvezető óléinak, Ember Géza (delnők, Kolumban József dr. cU;>nük, Mik6 Imre ár. országos politikai főtitkár, Bitó István felsőházi tag, Beke Ödön országgyűlési képviselő, Gaál Alajos dr., Braunecker Anted br. országgyűlési Izé pviselő, Figus- líUnyi Albert, Szűcs Kaimon, Szabó János felsőházi tag, Szent kereszthy Béla br. országgyűlési képviselő, László Dezső or* szággyülési képviselő, Kiss Kálmán országgyűlési képviseld, gróf Bet lilén László dr. országgyűlési képviselő, az országos elnöki tanács tagjai. Nyiro József, Tusa Gálkor dr. ország- gyűlési képviseld, jogtanácsos, Páll Győr gyár. központi főtitkár, Array Árpád országgyűlési képviseld, Jodál Gábor ország- gyűlési képviseld, Bíró ís7ván -országgyűlési képviselő, Vita Sándor országgyűlési képviseld, Hinléder-Fds Ákos dr. ország* gy űlési képviseld, Török Andor országgyűlési- képviseld, Patzkó Elemér ár. országgyű lési képviseld, Bodnár Sondor országgyűlési képviseld, Rádniy Lajos orssággj képviselő, Bartha Ignác dr. országgyűlési képviselő, Bálint József országgyűlési kép- viselő, Adorján Imre országgyűlési képviseld. Szilágyi Olivér országgyűlési képviselő, Bölöni 7 oltón országgyűlési Izé pviseld, Pálffy Károly országgyűlési képviseld, Boros Jenő, a szatmármegyei tagozat elnöke, Kortsmáros László, a nagyváradi tagozat elnöke. TávoUélüket Idnisateilck: Bánffy Dániel báró miniszter, Kurponay Kornél felsőházi tag, Pabtis Károly püspöki hely- nők, Földi István tanár, Angi István országgyűlési képviselő ét Papszász Lajos biharmegyei elnök. A vezetőségi értekezlet után a párt intézőbizottsága ült össze, hogy meghallgassa az elnöki előterjesztéseket és a főtitkári jelentést. Gróf Teleki Béla országos pártelnök bestédében ismertette azokat az elgc-n dolásokat és célkitűzéseket, amelyek jegyében és érdekében a párt néhai gróf Teleki Pél miniszterelnökkel egyetértésben és legteljesebb jóindulata mellett megalakult. A párt legfőbb célja az erdélyi magyar jóvátétel szol“ gál&ta melleit a 22 éves kisebbségi sors ban kialakult és megacélosodott magyar egység megtartása volt. Ezt az egységet a legteljesebb mértékben sikerült megőrizni és megerősteni, úgyhogy a sokat szenvedett Erdély mentesült az áldatlan pártharcoktól. A rmilt hagyományainak és a jövő Iránti felelősségnek megfelelően Teleki Béla gróf or szagos pártelnök a párt további politikáját három pontban szögezte le: 1. az erdélyi magyar jóvátétel megvalósítása; 2. a nagy magyar refarmeszmék sz algái at a; 3. egységünk megóvása és lehetőleg a m nél teljesebb és átfogóbb magyar egység megvalósítása. A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki megnyitó után a felszólalók részletesei* kifejtették az erdéyi egység megt&rtá sának feltétlen szükségességét és fel kérték a párt vezetőségét, bogy az er délyi magyarság politikai és tár sad almi egyégének megőrzése mellet t kövesse i el mindent az erdélyi magyar jóváté- tel mielőbbi megvalósitás-a és a nagy magyar reform eszmék gyakorlati előbb revitele érdekében. Az elnök ezután bejelentette, bogy gróf Bethlen György dr., a .Magyar Párt hosszú időn át volt elnöke, levélben közölte elhatározását, hogy pártokon kívül maradva kívánja szolgálni n mag)ar ügyet. Bölöni Zoltán terjessz tett ezután elő határozati javaslatot, amelynek értelmében a párt intézőbizottsága jegyzőkönyvijéig örökítette meg gróf Bethlen György dívnak az erdélyi magyarság ügye körül szerzett ér demeit. Különböző részletkérdések letárgya- lása után az intézőbizottsági ülés lelkes hangulatban véget ért. Hi E tfMyi Pár! nagysikerű tagozati alaku ó gyűlése Kolozsen és Kajántón KOLOZSVÁR, október 20. Vasárnap déíeiőtt 1.1 órakor a2 Erdélyi Párt kajántól tagozata alakuló gyáleáí tartott a község magyar társadalminak teljessszamu résztvéfelével. Ä párt megyei tagozata részéről Orbay Ferenc megyei titkár, Lip- csey Ákos tagozati titkár és Zattier Sándor, a kulturszakosztály vezetője vett részt az alakuló gyűlésen. Lipcsey Ákos nagy érdeklődés mellett vázolta az Erdélyi Párt eddigi munkásságát és eredményeit, majd a hallgatóság i’e.üziilt figyelme közepette ismertette a pártnak a magyar eo5lS^g érdekét szolgáló jövő célkitűzéseit. Utána Orbay Ferenc csatlakozásra szólította fel a község magyar lakosságát. Az alakuló gyűlés határozatilag kknoudotta, hogy Kajántó község minden 18 évet betöltött no és férfi lakosa csatlakozik az Erdélyi Párthoz. A tisaiikar mefváiasitása utáu Zattíer Sándor közművelődési munkateivet beszélt meg a tagozat képviselőivel. Délután az Erdélyi Párt központi ki küldöttei: Míkó Imre országgyűlési képviselő é? a párt politikai főtitkára, Bartha Ignác ár, országgyűlési képviselő, Botost János megyei főtitkár és Zathureczky Gyula, az Ellenzék felelős szerkesztője Kolozsra érkeztek, ahol az unitárius elemi iskola termében vettek részt a párt helyi tagozatának alakuló gyűlésén. Máthé Sándor református esperes megnyitó beszéde után Mikő Imre országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, akinek nagyjelentőségű fejteget,éíéit lapunk más helyén közöljük. Botos János főtitkár számolt be ezután a párt megyei szervezésének munkálatairól, majd rendkívül érdekes előadásban ismertette a nemzeti kérdést a mai Magyarországon. Zathureezky Gyula ismerteti? ezután az európai külpolitikai helyzetet majd a mofrí folyó keleti szükségét, majd a közgyűlésen megjelen tek panaszait es kívánságait meghallgatva. háború eseményeivel és annak Magyaror- szagra való várható eredményeivel foglal kozott. Bartha Ignác országgyűlési képvi selő hangoztatta az erdélyi magyar egység megjt IlOUgi ígéretet tett arra, hogy a párt a kolossíi súlyos határkérdés ügyeben. orvoslási igyekszik nyújtani. A központi kiküldöttek nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Máthé Sándor református esperes mondott köszönő és lelkesítő szavakat, és felszólította az egybegyűlteket a tagozat megalakítására- A közgyűlés egyhangúan Máthé Sándor esperest választotta a tagozat elnökévé. A tagozat alelnökeivé Komjáthsaegí Géza- unitárius lelkészt, Barlaiis Márton római katolikus plébánost és Vasváry Sándor dr.-t választották meg. Titkár Botos Gyula, pénztárnok Furu Mihály gazdálkodó ellenőrök Biró József Máriáid BéU é* Tóth Károly lettek Erdélyi egységet Az Erdélyi Párt koloisi alakuló gvülé éra elmondotta Miké Imre országgyűlési képviselő
