Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-02 / 225. szám
'I 1941 október 2. ut T • ihm I' CILBVIZßK 5 & szovjeterasz rémuralam csapjai Csernavitzban Hazatért kolozsvári mag/ar fia üeszéi a Bukevisában átélt ookoü szörnyűségekről — Szibériába internál* . , magvarai — akik a 'hazatérésre varsáit!... KOLOZSVÁR, október 2. (Az Ellenzék munkatársától.) Kolozsvári fiatalember iil Móniink és besz.é' a cscrnovici pokolról. A rémuralomról. Azokról a napokról, ainelye két mintegy- kétszázhusz-kétszázharminc ma* gyár társával együtt élt át a román terület után szovjetorosszá lelt majd ismét románná változott bukovinai földön. Hallgatjuk az elbeszélést s közben a régi emlékek egész raj i vesz körül. A régi emlékek, amelyek az 1914-es világháború napjaiból maradtak meg bennünk. Akkor is a* bukovinai mezőket jártuk s hazajövet szabadságra bokivánpsiskod- tunk Csernovicba, ahol akkor is szörnyű napokat élt át a lakosság. Két és fél évtized távlatából kísértenek az emlékek, amelyek döbbenetesen hasonlítanak a közelmúlt eseményeihez. Jól tudjuk, kevés magyar <• ■ most Csernovicban De ez a kevés is, az a néhányszáz magyar élet belésajog az cin bet be. Keserűen. Döbbenetesen. Mit csinálnak; Mi mindent élhettek olt át? Mi lesz a to vábbi sorsuk? Ilazatérnek-e meg va*aba is Magvarországra, viszontlátják-e mégegyszor azokat. akiknek szive minden pillanatban összeszortr értük? Ezért hallgatjuk némán, szótlanul ennek az előttünk ülő, megmenekült magyar fiatalembernek az elbeszélési't. olyan megdöbbenéssel, mintha va ami izgat más filmet vetítene előttünk az élet. Ő maga, aki elmondaj, hosszú keserves hónapokat élt át Bukovinában s elbeszélése nyomán a közvetlen áté és erejével hal minden egyes szava. Ks! leíisiőség: Szibéria vagy - a halai Szemüveges, magas, nyúlánk fiatalember. városában), aztán a villamos üzemeket, a viz- Orosz ruhát visel. Kényszerűségből. Mást j müveket, a szövőgyárat, a lisztraktárakat és nem is vehetne fel egyelőre, mert nincs. Minden odaveszett. Mindenét elvették. Pót gári fogla kozása autószerelő, mechanikus. Huszonhárom éves. Kolozsvári születésű. Apja vasiéi főraktárnok volt s 1939-ben a román uralom alatt Bukarestbe helyezték. Vele ment az egész család. 1940 februárjában a fin elbarango l a román fővárosból. El akart kerülni bizonyos dolgokat. Előbb Constantába ment, majd Krasznailszkába, Bukovinába. Itt éri a hirtelen jött szovjetorosz beözönlés. Vele együtt mások is vannak ott magyar fiuk. A szovjeíhalóságok megígérik, hogy hazaengedik őket. Külön magyar bízott ságot is alakítanak, amovnek tagjai di\ Tarján Bernét csernivoci orvos. Ősz Zoltán tanító és Takács József vegyésztanár. A bizottság meg is kísérel mindent, hogy az odavetődött magyar fiukat valahogy hazajuttassa de igyekezetük lépten-nyomon újabb és újabb nehézségekbe ütközik. A szovjethatóságok célja nyilvánvaló: tudja, hogy előnyösen használ hatja a magyarokat. Tudja, hogy megbízhatóink és szorgalmasak, hát e kezdi dolgoztatni őket és kenyeret ad nekik. Egy ideig még csak megy valahogy a dolog, de a honvágy napróTnapra jobban gyötri őket- Haza .• haza! •— ez minden vágyuk. De azért mind egyik elvégzi a rábízott ipari munkát. Ez év nyarán egyszerre megváltozott a helyzet. A német—orosz háború kitörése után a szovjethatóságok valóságos hajtóvadászatot inditottak a magyaiok ellen. Özönével jöttek a házkutatások. Első teendő volt. hogy a háromtagú magyar bizottságot: dr Tarján orvost, Ősz tanítót és Takács vegyésztanárt Szibériába internálták. ETgyanakkor igyekeztek összefogdosni a többi magyar fiakat is, akiknek a sorsa szintén Szibéria lett volna. Aki tudott, idejében elrejtőzött. Ekkor már Csernovicban tudták az oroszok, hogy a magyar honvédség közeledik a város felé, nyugatról. Dél felől ugyanis a román és német hadsereg menetelt Csernovic felé. Csernovici román polgárok nap'nap után tűnlek el. Egyszerűen nyomuk veszett. Sesni sen: tudott róluk. Ezeket egyszerűen leöldösték az NKVD emberi. (Naiodni Komisariat Vetrefch- nie Diel — Orosz Államhizlonsági Hivatal.) Az Erdélyből összeverődött kis magyar kolo- ma tagjai, a fiatal magyar fiuk, ahogy tudtak. úgy védekeztek az éjjel-nappal ráiuk leselkedő sors e len. Tudták, hogy két lehetőség van: Szibéria, vagy a halál. Mezőkön, erdőkben aludtak. Szerencsére orosz öltözet volt rajtuk s igy nem voltak feltűnőek nappal sem, ha csak meg nem szólította va'aki őket. A magyar bizottság tagjain kívül azonban, sajnos, igy is többen közülük a veszedelmes NKVD kezére kerültek. Sriogatás, gyilkosság az mcákon! Elbeszélőnk, a kolozsvári magyar fiú, több- izben megkisérelte a szökést. Előbb Kirli babánál, azután Hilceanál, végül Kraszna- ilszkánál, de nem lehetett. Egyik drótakadály a másikat érte. Bámulatos gyorsasággal drótozták be az egész batári az oroszok. Belátta, hogy céltalan minden kisérlet. Visszatért Csernovicba. Ekkor már mindenki tudta: a magyar honvédség elérkezett Csarnovic külvárosáig. Az orosz katonaság kivonulóban volt. Hosszú, kínos, szörnyű napok virradtak ekkor Csernovicra. A kivonuló csapatok mindent fe'gvujtottak maguk mögött. Elsőnek a zoveskai cukorgyárat (Csernovic kül Szőrmék olcsó beszerzési forrása, átalakításokat pontosan vállalok MANDRBAUI* JftZSFF szücsmester, Wesselényi Mik- lós-uíca 25 szám. (Kapu alatt.} általában az összes gyártelepeket dinamitlal aknázták alá és úgy robbantották fel. Erre a szörnyű munkára jellemző az az embertelen eljárás, hogy előzőleg a munkásokat .behívták dolgozni, majd több gváriizercben rájuk zárták az ajtókat és úgy robbantották és gyújtották fel az üzemeket. Az utcákon nem lehetett járni. Akit találtak, legyen az ma gyár, német vagy román, mind előtték. Az ő embereiknek, még a polgári egyéneknek is. kézigránátokat adtak a kezébe s kiadták az j utasítási: fosztogatni! Szabad rablást enge- j délyeztek s a pánik és riadalom ekkor emel' * kedett a tetőpontra. \ kivonuló orosz csapatokkal tömegesen mentek Ccernovic polgári lakosai közöl a zsidók a szovjHparadicsomba. Három-négy napig tartott a szabadrab ás, 1 osztogatás, gyújtogatás és a leírhatatlan pá nik. Végül már az állomás körül a síneket is kezdték felszedni, amikor német bomba- vetőgépok jelentek meg. Azután jöttek a magyar repülőgépek is Tisztán ki lehetett venni a magyar gépek je-zésél — mondja a kolozsvári magyar fin — a elképzelhetik, hogy mit éreztünk, amikor minden órában attól kellett rettegnünk, hogy a testvéreink részéről érheti bombatalálat. De hát megértet lük. Ez a háború! A rémuralom napjai után bevonultak a német és román csapatok Csernovicba. A magyar honvédség a várost megkerülve haladt tovább a. szovjetoroszesapatnk nyomában északkelet felé. Amikor már a német és ro mán csapatok megszállták Cscrnovicot, fellélegzettünk. Ezután orosz bombavető gépek jelentek meg nap-nap után a város fe élt. de a német vadászgépek és légelháritók hamarosan elűzték őket. így teltek a napok, az ezer rettegés és izgalom közötti nappalok és döbbenetes éjszakák, mig lassan újból berendez kedtek Csernovicban a román hatóságok c j egy napon -— mondja elbeszé őnk — meg- j kaptam az írásbeli engedélyt, hogy C-erno" I vicból Bukarestbe mehetek. A többi könnyű j volt. A bukaresti magyar követségen kiállították a hazatérési igazc váiivomat elláttak útiköltséggel és most — itt vagyok. Ejra itthon . . . lelt volna felülvizsgálni a bid teherbíró képességét és esak akkor adni enged• -1 vl a polgári lakosságnak a hid megszállására I’eJebbezes folytán másodfokon a nagy v aradi tábla tárgyalta az ügyet. Bálád főmérnök megismételte a zilahi törvén1, szék elölt elhangzóit védekezéséi. dr. Liszka Pál főügyész pedig fenntartotta a vádat. A láhla hosszas tanácskozás után helybenhagyta a zilahi törvényszék ifHe léi és az. igy jogerőre emelkedett. Aas Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának gyűjtése az erdélyi árvízkárosultak: részére Az Erdélyi Párt ed diai cyii jtésa- 1.026-70 Dr. Martom János egyet, tunar 10. Az unitárius egyház templomi gyűjtése 60.12 Az Ellenzék gyűjtése III. sz. kimúl alá* szer int 21.20 Táborits Elza Kalupszuloii 86. sz. gyűjtői ven ,.Táhen‘: Vőegylet gyűjtése: Horváth János és neje. Kvár, Karnis- u tea l • Jankovich Lajos Kvár, Kornis-u, 1• Olvashatatlan aláírások és névtelen adományok 87. sz, gyűjtői ven ..Télben" Nőegylet gyűjtése: Nagy Jánosáé Kvár.. Apponyru. 34. Ö~v. dr. Kim pia II lesné, Kolozsvár, Attila-ut 7. Izsák Mámé, Kvár, Deák F-u. 44. Orommá Sándor, kvár., Bólyei-u. 10 Bodner Bazár. Wesselényi M.-n. Kun Mátyás Fia, Kossuth Lajos u. Korzó Bazár, Kossuth Lajos-u. Opera Gyógyszertár. Hnyadi-tér Dr. Halász Gyógyszertár, Hiller-tér Pap Jenő Cukrászda. Hunyadi-tér Frankel Andor Voskereskedö, Deéik F erenc'utca Magyar Korona G\ágyszertár, Hel tai-u. Bétcs Gizella Élelmiszerüzlet He!tai-u Bauer Ödön fűszerkor eskedo Ilehai-u. 7 irmaim Mór Posztóüzlet, Deák F.'u. 1 arkas Fűszerkereskedés Deák F- u Adler Készruhaiizlet Deák F.-u. Pitvar" Deák Ferenc-uiea Schicartz Jenő Utóda Deák F.-u Ferenczc Károly papírkoreskedés Deéik Ferenc'utca Demeter és Kiss Divatáru Deák F. u. El1 mami Sámuel Ékszerüzlet Főtér Mestitz Jánosné Deák F -u. Olvashatatlan aláírások és névtelen adományok 88. sz. gyűjtői ven ,-Tábea'! ISöegxlet gyű jtésc: Olvashatatlan alán ások és névtelen adományok 89. 90 91. 92, 93, 94, 95. 98, 96 sz. gyüjlöivchcn „Tábea" Ső egylet gyűjtése Magyar fiuk, akik oürekedtek Sajnos, mintegy nyolcvan-kilencven magyar I Lajos a szilágymegyei szolgabiró fia, Julkó Imre (Debrecenből), Vermes András, Dobos József és Óvári Lajos iparosok. Ízelítőül ennyit. A többiek nevére hirtele' nében nem is em-ékszik a fiatal kolozsvári autószerelő, de azt pontosan tudja, hogy nyolcvanan-kilencvenen várják, keservesen várják, sóvárogják a hazatérést. fin egyelőre ottrekedt és hogy mi lesz a to vábbi sorsuk. Isten tudja. A román hatóságok rideg szigorrá! keze ik őket, de szerencsére van egy német kapitány, aki a legnagyobb jóindulattal és előzékenységgel vette pártfogásába ügyüket. Hirlelenébeu néhány nevel is felsorolt elbeszé őnk. azok közű!, akik hazatérésükre várnak. Hadd álljon itt a nevük, hátba lehetne tenni valamit az érdekükben: Acs Gábor (Kolozsvár), Bariba Béla Bőd nár és Papp Károly (Asszony vásár iák Bihar- megyébő ), Zágoni, Kereste! András és Gáti András székely fcldmüvesíegények, Megyeri ; Elbeszélőnknek, ennek a szemüveges, orosz i ruhában levő, nyurga fiatalembernek az arca sápadt, idegesen rángatódzik. beesett szeme tűzben ég. Sokat szenvedett. És most mégis boldog. Boldog, mert hazatért . . . (g.) I : iisiáifieipcfiiianiiii üommueisfáf farföz-iaftaft 1c Bur^driáüois [ MILÁNÓ, október 2. (Búd. Tud.) A ‘ Corriere cle11 a Sera értesülése szerint Vár- 1 nában a rendőrség 513 kommunistát tar ! tóztatott le. A rendőrségi megállapítás szerint a letartóztatott kommunistái; államellenes összeesküvést és felforgató tevékenységet tervezlek. A letarlóztaloliik egy rétszénéi nagymennyiségű robbanóanyagot, fegyvert és lőszert találtak. Ä tábla is lei menteit® Bsslási György lömémököt a zilahi iömegszerencséi- lemig miatt ellene emelt vád alól 1 NAGYVÁRAD, október 2. (Saját tudósítónktól.) Egy évvel ezelőtt, a magyar honvédség bevonulása alkalmával Zilalum tömegszerencsétlenség történt. A felszabadulás lélekemelő ünnepségére a közeli Diósad község lakossága, mintegy 300 férfi, nő és gyerek özönlőit be ZiJahra. A tliósadiak a városon keresztülfolyó Zi> lah patakának úgynevezett Széchenyi hitijén és annak környékén helyezkedtek el. Déli fél egy órakor a hid gyalogjárója hatalmas robajjal összeomlott és a rajta elhelyezkedő mintegy 100 ember a mélységbe zuhant. A szerencsétlenség során Vékás Lajosné 26 éves asszony, három gyermek anyja, fejébe egy szeg hatolt és az halálát okozta. Ezenkívül mintegy 60 ember szenvedett kisebb-nagyobb zuzódá- sokat. A magyar hatóságok a tömegsze- rencséllenség miatt Balási Györgyöt, Zi- lali város főmérnökét vonta ielelősségre és indított ellene eljárást egyrendbeli gondatlanságból okozott emberölés és 49 ugyancsak gondatlanságból okozott súlyos testisértés cimén. A zilahi ügyészség véleménye szerint ugyanis a főmérnöknek lett volna kötelessége már a román időkben is ellenőrizni a hid állapotát. Az ügyet elsőtökön a zilahi törvény szék tárgyalta le. A tárgyaláson a főmérnök azzal védekezett, hotrv a román katonaság 1939 őszétől vette birtokába a hi1.20 41.38 1.— J— L— 1— 7. - 0.60 1 — h— 1.— 1 — 1 — 0. 50 1. — 0.56 0.50 0.10 0.50 2. _ 2. __ 0.50 1— 3— 1— 23.63 23.56 183.31 Összesen: P 4-424.83 dat és az afeletti ellenőrzés jogát. Ennek alapján polgári hatóságok, igy tehát a városi főmérnöki hivatal nem vizsgálhatta felül a híd karbantartását. Többizben tettek az ellenőrzésre kísérletet, de a katonai hatóságok ilyenkor mindig visszautasították a városi főmérnöki hivatal kísérletét. Beigazolta a tárgyaláson a főmérnök, hogy a román katonaság délelőtt 10 órakor vonult ki csak a városból és vonta cl őreit a hídtól. A magyar hadsereg pedig 12 órakor vonult be a városba Ez a két óra nagyon kevés volt ahhoz, hogy a hid teherbírását ellenőrizhessék. Egyébként is a hid nem volt korhadt és oszlopai sem voltak elfürészelve. a tö* megszerencsétlenséget egyedül a túlterhelés okozta. A zilahi törvényszék magáévá tette a főmérnök védekezését és felmentette a vád alól. Az ítélet ellen az ügyész felekhez,élt és felebbezésében ban goztatta, hogy a városi főmérnök, aki a román illőkben is a város szolgálatában állott, kellett volna tudja, hogy a kivonuló román katonaság, de különösen a tüzérség oly súlyos terhet szállított ál a bidon, amely messze felülmúlta a hid te- herbiróképességét. ezenkívül a torlódás elkerülése miatt egy tüzérezred lövegeivel éppen a gyalogjárón vonult keresztül. Ettől eltekintve a románok kivonulása után a városi főmérnöknek kötelessége DEBRECENI ZSIDÓ NYERÉSZKEDŐK“. Száz esztendővel ezelőtt, 1841-bea kezdődött meg a zsidók beszivárgása Debrecenbe. Történelmi adatok tanúsítják, hogy a helytartótanácsnak 1839 decemberében kelt ama kérdésére. ,.miképpen gondolják bevenni u kiváltságos kereskedői rendbe a zsidókat?“, a debreceni városi tanács 1840. január 27 én elutasító határozatot hozott. Az 1840■ én XJílX. t. c. nyomán, mely megengedte a zsidói. beköltözését. a város vezetősége kényt elen-kell e t len beleegyezett a zsidók debreceni letele■ pii'ésébe, azonban csak kemény feltételekkel s igv érthető, ángy a következő néhány év alatt alig akadt zsidó család, mely en gedélyt kapott a letelepülésre. Az első lz telepiiiö: Lej kavics Mózes 1841. április hó 22-én. a második: Stein féld Mihály, neu - stadii születésű ..nyerészkedő ' november 8 án, a harmadik és negyedik: Áron Abrakáni és Kalz Henrik nyerészkedő 1841 novenzlier 11-én költözött a városba. 1848—49-1 adókönyvekben csak 18 zsid> szerepel a kiegyezés után azonban számún egyre nőtt s 1930-ban már 10.044 zsidó ív kotr Debrecenben. Jelenleg közel 15 t z< r zsidó él a cívisek városában. FELHÍVJUK MINDAZOKAT, akik dr. Barcsa Zoltán nyári gyorsirótanfolyainaii resztvettek és sikerrel levizsgáztak, hagy bizony it ványaik megérkeztek és- átvehetők Yidovszky Gabriellánál. EMCE. Ma jális ulca 22. s/aiu.
