Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-15 / 236. szám

BLLBHZAK , 19 41 október in. fi tized-renJsz«r történelmi muüját ismertette e ihsfMban Csizmadia findor városi tanácsos KOLOZ^S 4H. október ló. (A/ Ellenzők ludósitójától.) A Ti/es Srerve/el tanulmányi hétének keddi előadásán. Puska-- hajó- tanár nevezető >/avai útim egy ik elöiuládiuu Csíz miufía itulor iii. ti), városi tanácsnok a tize­desek szerepét ismertette Koluzsvárjvözép újkori életében. M ként már Jakab Elek, Kolozsvár nagy történetírója megírt a: a városnak negyedek" re felosztása, tizedesi és kapitányi intézőié öve a régi századoknak szép és egészséges alkotása volt. Erre büszkén gondolhat a mai nemzedék 3 azt fejleszteni, a korhoz idomít va fenntartani az ősök emléke iránti tis/' telet és magyar nemzeti érdek követeli. A tizedes intézmeuy tehát nem íróasztal melletti elgoudolás, hanem szerves kapcsolt! ta. tudatos folytatása s részben felelevenítése ennek az ősi magyar szervezetnek, mely egv' kor a többi magvar városok között a r'iri Kolozsvár közéletében is jelentős szerepet töltött be. Ezt a szerepet vázolta lelkiismeretes, nagy- értékű felolvasásában az előadó. A magyar város települési formája és te­lepülési egysége alapja legtöbbször az utca. Az utcák szerinti felosztás gyakori még a falakkal körülvett városokban is, mint Ko­lozsváron Ez a város még a XV I-ik század' ban is őrizte a felosztás nyomait. Az adót >s az öt utca: Monostor. Hosszú vagy Magyar, Közép és Farkasok utcája, végül a több ut­cát egybefoglaló Óvár városrész után vetet" ték ki- Az utcákat néhol a megvékbeli köz- igazgatási egység alapján járásoknak is hív­ták, amit később — a német Viertel (fertály) alapján — a XVI—XVIlI-ik századokban városnegyednek neveztek Az ősi magyar jogrendszer a fejdelmek ko­rában is az utcákon belül alakuló ^Tizedbe- osstás“ szerint szervezkedik, mely tulajdon­képpen a magyar hadszervezet alapja, élükön * tizedesekkel s a nagvobb szervezeti egysé­gek élén a hadnagyokkal és kapitányokkal A tized, mint közigazgatási szervezeti egy’ ség valószínűleg tíz családot jelentett. Az ezeket összefoglaló nagyobb szervezeti egy­ség lett a városnegyed. A XVI-ik században még öt városnegyedről beszélnek írásaink, de 1725-ben már 10 negyedre vetették ki az adót. A tizedbeosztás szerepe csak a Hab*- burg*uraloin alatt halványult el. A tizedeknek, negyedeknek, bizonyom ön­kormányzatuk lehetett. Külön magánvagyo­nuk volt s külön adót, az ..utcaszert** szed­ték. Közjogi tekintetben pedig negyedenként történt a mai közgyűlés ősének, ,,a száz fér- fÍQknak‘x választása. A jogok mellett e keretekbe foglalt po- gáreágnak részben dologi, részben személyi kötelezettségei is voltak. A polgároknak ti­zedenként személyesen is kellett örködniök a város védelmére, a céhek által el nem látott területeken. A katonaállitás nyomát is meg­talál juk a tizedekben. A közmunkát szinten tizedenkint (negyedenkinti kellett kiállítani­A m-ult száznd< első évtizedeiben a koldus- ügy rendezését szintén ngyedenhint kísérel­ték meg. A tized élén a tizedes, a negyedek élén a negyedkapitány állott. akiket német hatás alapján Íertálymesteíeknek is hívtak. A vá­rosi rendőrség felállításakor (18-40) a ne" gyedkapitányok fokozott rendőri feladatokat kapnak. Ezzel a polgárság bizalmának leté­teményeseiből inkább a tanács és a rendőr­ség tisztviselője lett. A régi tizedes l'negvedkapitánv I közvetítő volt a polgár sért és a városi hatóság között. Szerene nélkülözhetetlen az adókivetésnél és behajtásnál. Â közszolgáltatások beosztása szintén tisztük volt. A város vagyonának biz­tosításában ugyancsak tevékeny részt ve3z­I aek. Minden heten kétszer meg kellett jár- J ntoA- a tizudaljál hogy a város remijére és * békéjén megfelelően őrködjenek. Emellett a liiz elleni vigyáz; t is 1» ladatok volt, A házuk­nál kötelezően előkészített vizet innen nevez­ték el „kupitúnyviz“-uek. A múlt század második felében végleg fe­ledésbe ment ez a/, intézmény, zl negyedka- pitánvok megmaradtak napjainkig, de mint kerületi kapitányok egészen más munkakör­ben foglalatoskodnak. .1 tizedet intézmény azonban néhol virágzik. A második előadásban Pálosi Ervin dr. egyetemi ny. r. tanár .. 4 Közjóléti Szövet kezet kolozsvári lelte tőségei*1-rö\ számolt be. A Közjóléti Szövetkezet teljesen uj ala­kulat. Első olvnji országos jellegű akció, mely az elesettek, elsősorban a 6okgycrmekes csa­ládok felemelését célozza. Ennek eszközei: házhoz juttatás, létalapul szolgáló kölcsönök, termelő 'rövelke/.eteli és átmenetileg foglal ko/tató műhelyek. A/ 1022-br.n kezdett li/rz helyépití i mozgalom 100 000 »-.«aliidi háza nagyban hozzájárult nhlioz, hogy Magyaror szág a válság éveit belső üs-zeroppunát nél­kül élhette át. A lakóházak törlesztési hányada nem ha­ladja meg eddigi lakbérei összeget. Különös gondot okoz a ii vervuny ágkor Iá tozús miatt a foglalkoztatás hiánya, amelyet legelőnyösebb» n városi közrnülielyek ut ján lein t helye« mederbe »erelni, nehogy a belek tetett tőke bolt tőke maradjon. A termelt aruknak elsősorban saját szük­ségletre azután köz szükséglet re kall szolgál­niuk. A mezőgazdasági foglalkozásúakat bek terjes gazdálkodósra kell nevelni Az önuralomra szoktató műhelyek után szövetkezetekben kísérelhetik meg önállósí­tásukul, amelyhez a közjóléti szövetkezetek szárnyúi alatt gyűjthetnek megfelelő tőkét Ebben áll a közjóléti szövetkezetek nemzet- nevelő munkája. Az előadások után Puskás Lajos tanár a hallottak gyukorlati felhasználására hívta fel a hallgatóság figyelmét. ilenJeziéli az erdícfyi tfársadsiom- bízios'dási illetmények kérdését KOLOZSVÁR. október 15. A Buxlapesti Közlöny tegnapi szúrna közli a bel' ügynuniszter rendeletét, amely a visszacsatolt kglcti és erdélyi területeken mii’ ködött volt magyar, illette volt román iársudalombiztosilási alkalmazottak és nyugdíjasok, illetve azok özvegyeinek és árváinak illetményeiről rendelkezik. G?ói Széchenyi István emlékének hódolt a felső húz keddi ülése BUDAPEST, októfcr 15. (MTI.) A fel­sőhöz keddi ülését Széchenyi István gróf emlékének szentelték. Széchenyi Bertalan gióf elnök az ülés megnyitása után Széchenyi Lstván gróf­ról mondott einlékbeizédet. amelyet a felsőház tagjai állva hallgattak végig. Az elnök ezután kegyelete* szavakkal etnlé kbzett meg az időközben elhunyt fel-ö­lt ázl tagokról, akiknek emlékét az ülés jegyzőkönyvében örökítették meg. Ezután a miniszterelnök előterje-iztet- "»RS koioaváruátOT«»-.námat nyelvtanfolyamai. Beirates: hétköznaponként este 6—8 órái?, Deák Ferenc-u ca 1. sz. (Német üzletheLiségben.) — Beiratkozási ciij: 6.— P. Tandíj nincs! giTMiinifír■iiwr ianrnfTHEf« RÓMA, október iő. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 499. számú közleménye: Észak Afrikában egy újabb éjszakai tá­madási kísérletet visszautreitotíunk a tob ruki arcvonalon. A légi támadást az ellen­sége» páncélos harckocsik egyik szakaszá­nak előretörése követte, ez azonban össze* omlott páncélos elhárításunk tüzéhen és a német páncélosok közbelépése folytán. A sollumi arcvonalon tüzérségi tevékenység folyt. Solluín felett légi harcokban a né­met vadászok öt angol repülőgépet lőttek !e. Ellenséges vadászrepülőgépek ismét bombázták Dernáí. A bombázásnak ál­dozata nem volt. Az ellenséges repülők I ripolis kikötőjére is dobtak bombákat. bombák a tengerbe estek. Egy támadó gépet lelőnünk. messzire kiterjedő felderítéseiket végez­téié. Torpedóvető repülőgépeink a Föld­közi-tenger keleti részében megleptek egy két csatahajóból, néhány cirkálóból és rombolóból álló ellenséges £3 ottakö felé­ket. Heves légvédelmi tűz ellenére, sike­rült vitéz repülőinknek egy csatahajón torpedótalálatot elérni és egy tízezer ton­nás cirkálót eltalálni. Valamennyi repü' tógépünk visszatért támaszpontjára, köz­tük egy .súlyosan sérült gépünk, amely­nek a személyzete azonban sértetlen volt. Kedden a kora reggeli órákban légi haderőink vadászraja mély repülésben tá' madták Nicaba máltai repülőteret. Három ellenséges repülőgépet a földön rombol­tak szét és a többit hatásosan lőtték gép­puskákkal. Kisérő vadászrepülőgépeink egy ellenséges légi kötelékkel harcba bo tak, amiről viszont kétségtelenül meg lehe­tett állapítani, hogy a gazdálkodásnak úgy elméleti, valamint gyakorlati vonatkozásaiban ]s kitűnően megállják helyüket. A vizsga után a terménykiíTlitás megte­kintésére és a termény-versenyre került sor. A kiállítás a környékbeli gay.dák gyönyörű munkájának eredményeit igazota. A tenpe- lési verseny pedig a gazdasági iskola nagy- jelentőség ü szerepe melleit tett bízom slagot. A sikerült vizsga után vette kezdetéjt az ünnepélyes gazdaavaTÁs, melynek keretében Telegdy László miniszteri biztos 16 gazda- ifjút minősített aranykaíászos gazdává. Beszédében örömének adott kifejezést afö­lött. hogy hivatalos megbízatása révén az er* délyi magyar gazdat arsa dalom munkaszerve­zetét is képviselheti 6 annak üdvözletét tol­mácsolhatja. Majd fe’hivta az ifjak figyelmét arra, hogy az aranykalász jelvénye elkötelezés a jobb és többtermelés gondolatának rncgvalósításá­ra. Az országiak elsőrendű érdeke — mondotta — hogv minél több tanult és haladó kisgazdával rendelkeznék, akik n maguk munkaterületén a mezőgazdasági mövelédés kifejezőivé és példaadóivá vál­nak. A hallgatók hosszas és meleg ünneplés­ben részesítették Telegdy Lászlót és Csaná- dy György rn. kir. gazdasági főtanácsost és hálás köszöiníetüket nyilvánították a földnni­veiésügvi kormánvza'tn.ak, hogy a kétéves gazdasági iskolával lehetőséget nyitott szá­mukra a boldogabb magyar jövendő felé. a Széfcel£fűídön is I MAROSVÁSÁRHELY. október 15. j Székelyfölden a már jelzett helyeken kivii! Kézdí vásárhelyen és Sepsiszentgyörgyi) n te. hogy a Szovjetunió által Magyaror­szágra kényszeritett háborúban a honvéd­séget az ország határán túl szükségsze­rűen alkalmazni kellett. A felsőház eb­hez utólagos hozzájárulását egy hangit lel­kesedéssel megadta. A felsőház ezután elfogadta a gaz.da sági bizottság jelentését a felsőház 1942. évi költségvetési előirányzatáról. Az el nők ezután közölte, hogy a legközelebbi iilés összehívásáról szükség szerint gon­doskodik. Telegdy László, az EÎTTGE ügyvezető aiel- nöke avatta aranykalászos gazdiskkáa cson­grádi föidmüvesiskoia végzett növendékeit „ _____ is leesett az első hó. Marosvásárhelyen Kelet*Afrikában a d ana-tó vidékén j csátkoztak és két repülőgépet lelőttek, i ugyancsak volt hó. de az pár óra múlva apataink nagyobb felderítő járőrei Saját veszteségünk nincs. iMTJ.) elolvadt. Gsntlemaniike Angol s/ö én körülbelül nnnyil j<. lent, hogy úriember módon. Yilágfo galo in ez, éppen olyan világfogalom, mint az angol genthman. A/ ö biivu leiébe szédül bele Európa hosszú év­századokon át. Az angol gentleman fogalma a teteje mindannak, amit úriember alatt értünk. Elsősorban sok pénze van. Elegáns, jómodoru. korrekt, kifogástalan. Újkori Baiard lovag. Peleiem és gáncs nélkül. Alta Iában kastélyokban és klubokban él, az őserdőben i8 szmokingban varsorá zik, whlskit iszik, illatos cigaretta kát szív és ropogós fontokkal fizet. Időtöltésből utazik és mellékesen üzl leteket köt. És szinte majdnem csak úgy mellékesen, világirodalmat aial pitott és a népek m Illőit hódította meg. i Mi eddig az angolok közül inkább csak a gen tie manókat ismertük. Csak azok jöttek közénk, hogy megnézzék a mi „exotilcus“ országunkat. Ismer tiik a diplomatáikat és a nálunk va dászó lordokat, őket is javarészt csak a mi felső négyszázaink látogat ták meg. Angliáról írni csak szépet lehetett. Kutyakötelessége volt e-z minden toll forgatónak és jaj volt annak, aki met merte volna irni az iparvidékek mun kassájának irtózatos nyomorát, az angol iskoláztatási rendszer s/órnyü ségeit, a szociális állapotok elképzel hitetlen borzalmait Anglia az euró­pai ember szemében komor és véres történelemből, ragyogó hódításokból lóversenyekből, királyi pompából, ré gi szokásokból és mérhetetlen gaz dagságból, valamint hatalomból állt. Ezt az országot szellemes és jómodo- ru urak kormányozták. És Széchenyi óta Magyarországon is illett rajonga. ni Angliáért. Úgy hozta ezt magával a társasági jómodor. És annál köny nyebben lehetett rajongani, mert hi* szén Trianontól eltekintve, eltekint­ve a gazdasági krízistől és eltek ntve az Angliának fizetendő hadiadóssá goktól, igazán semmi bajunk nem volt Albionnal. Az emberek fejcsó válva csodálkoztak afölött, hogy mi­ért haragusznak a németek annyira az angolokra. Hiszen olyan derék, kedves úriemberek. Az általuk meg­hódított népek, akiknek a brit biro dalom kedvéért százezreit gyilkolták le és millióit zsarolták ki, bizonyára másképpen gondolkoznak a nemes angolokról, de hát azok messze van nak és ki törődik félvad hinduk pa- naszkodásávaJ, akik számára Anglia ossza a civilizáció áldását. Anglof 1 polgártársaink, akik főleg Disraeli, lord Simon és többi fajtest­vérek angliai karrierje miatt hódol tak a briteknek, most minden elvba rátjukkal együtt kemény- és megdöb­bentő- leckét kaptak abból, hogy- ho gyan is fest a valóságban és ha arra kerül a sor, az angol gentleman. Az iraki magyar kolónia tagjai bősége­sen tudnának erről mesélni. Arról, •hogy a nemzetközi megállapodáso ka.‘ felrúgva, miképpen szolgáltatták ki őket a brit gentlemanek a bolse­vistáknak és milyen bánásmódban részesültek az angolok részéről. Ta­lán elég, ha minden szenvedésen túl csak egyetlen dolgot említünk, azt, hogy az angol gentlemanek jóvoltából az irákí magyar nők anyaszült mez­telen érkeztek a török határra, ahol a határőrök adtak nekik ruhát hogy elfedhessék testüket. Valóban gentle manlike magatartás volt ez. Fogad­ják Albion nemes fiai érte elismeré­sünket- t Kímsíjlíík a sHmsi-Sraccia yiszcnjí BERLIN, október 15. (MTI.) Politikai kö­rökben valószínűnek tartják, hogy a közeli napokban újabb lépés történik a nemet— francia viszony megszilárdulása terén. A I Wilhelmstrassen ezzel kapcsolatosan csupán annyit mondanak, hogy a fegyverszüneti egyezni én v keretében tett gyakorlati egjiitt.- müködésről lehet szó. LETARTÓZTATTAK KÉT TOLVAJ IPA- ROSLEGFNYT. Napokig tartó nyomozás után. kedden két újabb letartóztatást eszkö­zöltek a rendőrség bűnügyi osztályának kö­zegei. Elfogták Bozhó Istiűn Réz-utcában lakó 21 éves kolozsvári lakatossegédet, vaia mint Gáspár Varga György debreceni szüle­tésű 24 éves üvegfestőt. Mindketten sorozatom lopásokat követtek el és a bűnügyi osztályon lefolytatott k’hallgatâ« során beismerő valló mást tettek. A két megtévedt fiatal iparos legényt a rendőrségi vizsgálat befejeztével további eljárás végett átadták a kolozsvári m. kir, ügyészségnek. Heves harcokat Jelentenek as olaszok Afrikából CSONGRÁD, október 15. Megható ünnep­ségnek volt színhelye u iöütimüvelésügyi mi nisiztérium kétéves téli gazdasági iskolája. Végzet^ növendékeit a napokban avatták aranykalásaos gazdákká. Az avatást Banffy Dániel báró földmű vei é-Sügyi miniszter kép­viseletében — miniszteri vizsgabiatosi mi­nőségben — Teíegdy László, az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egylet ügyvezf-pi a-ielnöke végezte. Az avató ünnepségen a helyi hatóságok és a gazdaifjak hozzátartozóin kivül ott láthat­tuk Csanády György m. kir. gazdasági főta­nácsost, mezőgazdasági életünk ismert, kivi- I ló szaktekiin?élvét, A növendékek a feltett kérdés kre alapos és szabatos válaszok^ ad-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom