Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-13 / 209. szám
ríI EN 7ÜK unHanB / tj 4 1 s * f p1 c m b e r It. mmm I—— iiniiiiiiii mii «P <iw .. .mi kul in inlenki lii/tntúst vur, llíi'j;.. ; .ikklM ..Iliikor .1 Ilii ' Iliit r Iliit till . r .. ;• \ .. I .1 • ;ik * varul .ikk> . .miikor min 1 I oki roll.m * .inni.or a rolnitok előtt Iáiba- Iu’.. unii-, ii unni akadály. lüde v dolguihau v »*•• .1 k.i I .i J.v! :i m p-'criillun iu 'gália: okra. ,l..i li in in: > (Ion» 'iij.it akaratomon ki\iil mi. i.iui ry.adtatni rii le mos vagyok u m in a léi teltetem Oiólt, un c Mik a sa)af akii' r..iomlio lépek, akkurat, amekkorát én jóik tiltok ' M;V 'epek, lioj. I liC* koljt'U vi'/’ -. .i 1 <-11: m". I //i‘l Ilii tilt te i a/, ágálókat, iz.- i iMil. it. lej ni kii! rohanni akarókat. llúcs|u*n. 1 10 augusztus 29-ón is ,‘iOán i> o vet ii s'«nyűgödtahh, pedig a lygnu- : >o'oli 11'. ‘Io- <•.. ! o erezte s vise te. Ami kor a kapott térkép,'t a delegáció tiihhi 'tátijai I lé téritől le a lődclegátus Of.iky István ( lelöki ..megf-jiyvlöt'* minőségben v • f! részt ;i tárgya á<i kon és döntésűié ) arca akkor is nyugodt volt és saját honfitársai ” ott sem .imita hogy beiül mit érez. A nagyon lei' ke edőkkel neiu ' - IkesodeM1. de a hibát ke* ívsokuek joakaratuan luagyará/tu a nehézségeket, ame vekkel a dönté-sr hozóknak meg kellett birkózniuk - már a terveket is latoi' gatila. hogy a támadó n kézségeket miként lehet majd legyőzni. A siker után Aztán megindult a vonat Bécsiből Hegyes" Italom főé s ahogy nurul tovább robogott, mindinkább fogyott a szava, eltűnt a oiOho Jya s élénk kék szemére csüggedt szürkeség nehezedett. KI is vonult a többi utaitól s Budapestig nem látta őt egywten állomás ünneplő népe sem. Budapestem a pâiyaudva* ion igC'n komor beszédet1 mondott s az el" küvétkezendő nagy leiadatokra, az elvégzendő nehéz munkára hivta fej nemzett' ügye." inét. Hogy mi ment végbe az utón benne, nem tudjuk és sohasem fogjuk megtudni. De azt, hogy mi adta vissza egykét nap alatt •tetterejét, azt tudjuk: az a munka, amely a v isü-zatóatolt erdélyi földön ránk várt s rá éppen, aki ilyen munkál már végzett nehéz körülmények között s aki Erdély földjét., az erdélyi embert, magyart, románt, németet egyformán í-rnert s mindenki másnál jobban ismert. Jól ismerte, mert közöltük nevelkedett s bejárta szükebb hazája minden zegét" zugát; járta még szabad időben s jarta az els-zakitás után jp és ismerte a haza többi részét és többi népét is s Így szemmértéke volt az erdélyi dogokhoz, ami kevés erdélyinek vau meg. A ráváró feladat nagysága és nehézsége adta vissza munkakedvét s ezérl találjuk a csapatok élével együtt a bevonulás első napján Szatmáron, ezért két nap múlva Nagy váradon s ez hozta cseudbün, a hosivédcsapa" Tok bevonulása után 48 órával Kolozsvárra. Nem tapogatja szemeivel Kolozsvár jól ismert kövéül", nem ünnepelteti magát. nem pihen el elérzékenyiilve a történelmi napok zsibongásában; aszta hoz ül és a zsírról, ke* nyérről. fáról tárgyal, aztán vasútról, szövet* kezeiről, bankról, iskoláról és sok-sok minden másról. Megba igát. oktat, intézkedik. Eza!att kint az előszobában a nem ilyen miniszterei nőkhöz szokottak már meg is aakit" ják a békétlenkedők, ellenzékiek táborát. Miért a minisztere1 nők intézkedik? Bízzák ezt ránk, idehaza mi mindenhez jobban értünk. S a kis napszülte emberek szörnyű bár" kozákba kezdenek saját percüzülres ötleteik" kel s egymássá^. Mindegyik másképp s mindegyik egyedül üdvözítő módon akarja boldo" gitani Erdélyt. Mennyi türelem, mennyi bö" esesfeég kellett a feibo’-ydult élet rendes kerékvágásba tereléséhez! S ő erre a türelemre és bölcsességre készült fel 20 éven ár. S ma hol van? A télen járram Pribékfalván s körüljártam d lezárt kastélyt. Kastély és udvar hideg, csendes, nép télen. A tulajdonos már nem tó tulajdonos, átadta a helyet, ahol neve'ke" dett. a szobákat, ahol nagyszerű könyvtárát gyűjtötte, az udvart, ahol magyar és román parasztokkal parolázott, az államnak. Legyen a nemzeté megváltás fejében, azért, hogy nein adhatta a nemzetnek vissza egész Er* délyt. Megváltásnak ugyan csekély, de tőle ■a legtöbb, amit adhat, hiszen nincs más kincse, birtoka. De legdrágább azért is, mert nagyon szerette ezt a földet s ennek a földnek éppen ezt a kicsike darabját minden összes középiskolák tankönyveit mmgvâ&âro!t atimozEBIenzé kösí^vssholíisban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szám. rajta lévő lioliuiv :il rgviit’ Ö-i otthona volt, dolgo/o eV pihenőhelye, ahonnan mindig ungujti t erővel repüli ki uj utakra, 11j lel adu luk uak neki I eszül ve. Most zord csönd lógja körül a e/árt kastélyt es a Kertel, olyan ijm/Io, borz .timus •'öud. minr amilyen gazdáját körülvehet te, a/ ut cd só éjszakán. 111 nincs gu/.ilu elke. K« icsném a másik otthoiiáhan. a fővárosban. Fcborult a/, otthon. Fclcvge egy év óta élet halál köz.r lebeg s/unatórtuiuhan, lia clk'.'Tü r az apa dolgozúr/ohájától erdélyi posztra. A do gozószoha i!t is üres. Nagy japán löldgürnbjo most % alós/ijlibeg ár vau virraszt « régi kandalló mellett. keresem az. Egyetemen. Szobájában inin" drn érintet ón. Egy maradt minden, ahogy elhagyta e/e őrt 1» ővv»). \ tálakon trófeák a világ -ok tájaiul, ntieiidékeh. fényképek, fegyverek. A polcokon könyvek, igen sok értékes ritkaságban honin* a könyvtáros hivatalos fe jegy zése: Teleki Pál gróf ajándéka. I);' tanítványai s azok. ak:k mar r»ak szc ret.tek lona tanitvúuyai Innnj, iá/ón erzilc, hogy hiányzik a nagy mc-sier, a biztoikezü v ezető, u nagy szel ii példa. M« rre Keres,ók lelkí-l? Kiül u Ker'-pc i lem -tőben? \/ egyszerű kei-CA/t «lutr nin‘ men. Életében meghagy 1«, ii'^y disz**í tcmc- U t iiv rendez/'in k neki, ur)m n • jelű jék meg, virágot odú ne hordjanak. Aligha jár akkor ő niuga látogatni a nirgtagiidott li ytt. Az államférfi helyén uU.dju azt mondta fit Imesiizlaló bes/ede!>en, hogy íi-I*zalmdult Iko erre jár ..a >/.ei etett föld kedve» tájain a szatmári "unKúkon. a eoegcdi tanyáknál, ii hűvös leheiletii c-Mki rdőkben, Hárum-zék virágos réljcin“. I költői szép mondat 'p.tz is. Itt jár lelke, ahogy életében i» uunyiizor ilt járt Érdé ybm ' oly raga*zkodás»>i' tekintett mindig errefelé. Irt jár, ne rf < ’*ő útja — mihelyt ti.hett — életében ;■> ide vezeti«. Irt jár. mert tudja, lio^y nem végezte e' feladatát s épp azért nu-nt H, hogy j mint élek. rii szikra, ige é-t példa i gyizerrt* ! jelen lehr S'CMi mindc niitr, mmdenikünkben. I S/.epUnibcr 11. de! ki Pál Ko!o/.sváfia ér1 keaett. (—-i —’-) A magyarok támadnak (Willy KahlcrK a néni fit véderő propaganda-századának tagju irta ezt a 'tudósítást.) \ magyar csapatok n s/ó igazi értemében vúll-vúM mellett hurcolnak a németekkel a moszkvai világpestis el en. A mugyarok egy- s/cr uiúr vére* harcokban védték meg hazájukat a bosevikifk film s büszkén vallhatják. hogy a német halü harcosokkal együtt elsőkként vágták le a m<*gsemmi''ó!és hidrájának fejét. Azok a férfiak, akik fólebzinü egyenruhájukban ma együtt küzdenek a mi tábori szürkéinkkel, az akkori harcok idején meg gyermekek voltak, mégis jól emlékeznek mindenre. Uh magyarokkal beszél az ember, mindenkitől csak ezr hallja; — Szívesen harcolunk a bolsevisták eben. mért ha ők győznének, a vörö's terror sok kai borzalmasabb h-nuc hazánkban. mint amilyen 1919 ben voU. V bo'sevizmus nieg- semmLsitése minden európai nép magától értetődő kötelessége. ilyen egvszerüeu, de egyben mély meggyőződéssel beszél minden magyar, akár tiszt, akár legénységbeli. Szavaikból mindig kiérzik a német katona iránt vabi tisztelet. Büszkék arra. hogy oldalunkon küzdhetnek a bolsev izmus ellen. Amikor éjfél után T. városba bevonultunk, a város lángokban állott, mert a menekülő vörösök l'eigyujtották. A magyar csapatok befejezték a reggeli támadáshoz vaió előké- sztilefelkel. Jármüveiket gondosan elcejteH ték, nehogy áldozatul essenek egy esetleges éjszakai repiÜőtámadásuak, melvnek az é-ő város láugtengere jó li.lási lehetőségeket nyújthatnak. Az őrök felvonultak, hogy baj- túrjaik néhány órás pihenését biztosítsák. Kora hajnalban menetre készíu állottak a páncélos és gépeMtelt gyalogos os/.’opok. Valamennyien égitek a vágytól, hogy •egű zoljúk a vörösöket. közben szakadatlanul folyik az elöuyomn- lás. \ vörösök egye’őre nem mutft'koznak, de körülbelül >iz kilométere-' ut után olyan v ad tüzér: égi tiiz fogad, amilyent ritkán tapasztaltunk iU keleten. A vörö-sök kétségbeesett kitörést kisérel- m-k meg a v asgyiirübő', Mine’y egyre összébb : zorul körUjöttiik. A tüzér-ég v adul veri a terepet s megszólalnak a géppuskák és munkába lépnek a gránátvető), is. I-eludatunk nehéz, mert a vörösök áhá-ait erőd védi. ml pedig fedetlen terepen támadunk. csak itt-ott nyújt némi fedezést cgy- egv gubonatáh u. V pokoli tüzérségi tűzben mindenki a földre lapul, de egyszerre meg. nyílik a magyar páncélosok és ütegek tüze is. l.őnt'k, ahogy csak a csövek birják. Ezalatt erő-ütés érkezik, lehetővé válik az erdő kö- rii zárá'íi és most már “ikerrel kecsegtet az n.dolvámadás. V magyar gyalogság felfejlődik. állásba mennek a géppuskák is es oldalba kapják a vörösöket. \zok gyengén viszonozzák a tü- .* de ii«) sem sokáig, mert az ös'ZpontO'i- tc 11 töz hatá-a alatt fe’adják áliásaikut és meneküU’: ze«üen vonulnak visszu. Ebben a j.íjlanatban előroniaiiak a páncélosok é* széle- arcvOQu’.on áttörve a vürüsök cédclmi vo. na!á!. felgöngyölítik az ellenséget. Az áttöréj sikerült! \ magyar csapatok 3ő kilométerrel dobták vösza a vörösöket. Imikor a leuvugvú nap utó/'ó sugarait bo- (•‘látottá a tálra, a páncélosok , vündisznót“ alkotva biztosították magokat, a kerékpárotok pedig tervszerűen és gondosan átfésülték a/ elfogla’t területet. HüUlszünü ruhás bajtól. alok mosolyogva, vidáman fogadnak. Örvendenek gyönyörű diadaluknak, melyet a német bajtársak oldalait vívtak ki. / (Iffy i 'tdrl.rjiii \ atomi *:</»<'•/ < ••nttr- hoztvlöt. De mii rnoiidhutno ú. az min telel,-, mit ml hai II a ii. a ntc U,i n.-Uvmi1. ' nelc a szép, l.einény n neniexjiiimó/u l e tintánál,'. . . li-, méfíis nmniJ > nlninit. Vitéz nr rein*fii li'ilLon é\ zerériyt’n lm mey nem -értéin, tinim! eyv jó lu-lyel, ahol iften nlriión e jól, ‘inoin rahotthiipusztál lehet ebédelni. lln fin- ranamlju, > ll.iserem, ineyiinitoUiin . Szólna n i itéz. de nini - ideje, k'rel,oly lány Icuzeledil: feléje. Szín pont pú. n ru- hóm. a szeme csilluitósa ohm o l.nrhiin- huhts . .. Csupa eró. csupa élet minden mozdulom. Hingó és széles i csípője a melle *0 Imi tg érő édes remegés . . Horthy halomija hiiszhélkedre nézi. De nii is. fin. a szem!elő. meg a ml;hant. Egymásra néziiiinh és mintha egyet gnisdolnárih. egyszerre mondjál;: — Dehogy 1 esz el a magyar . . . öröh az, mint maga a világ . . . íz íjjn nt,é-z néhány szól iáit a lány- nyál. majd az óreg felé fordulKöszönöm a *zivességét bátyó, de már van. ahi az ebédemről gomloshodil;. Tiszteleg, majd útnak indul a lánnyal. í rokkant tűnődve néz utánuk. Már nem borús a homloka, a ki ze se tétovázó . . . large mozdulattal gyufát vesz ebi. a kialudt honvéd cigaretta elé tartja és br.l- I dog önfeledten rágyújt. Mátyás most is j dacos l,i menyen néz a messzeségbe, de mintha most mosolyogna oz arca . . . ARATÓ Etil. I 926. számú felauvánv. Joel 1M.-tői (\cwyork-) Sö’ét: Kel, Veű, Hd6 és fó. gy; J4. ifi (” drb.) 8 m& IjS mm ' â r»' 1 ^ Ä iáIII i JtJ« mm yjwjfe WSn mm yßfä. ... fik m m&mg Kolozsvári hangulatkép Ülök a Mátyás király “téren, közel a nagyur árnyékában és szemlélődöm. Figyelem a kissé hidegen csillogó lárus lüktető életét: n sohasem siető járókelők öntudatos mozgásút, a jól öltöző asszonyok és lányok szánes forgatagot s a '■ méltóságteljesen konduló harangjátékot. Öblös torkukból zuhogva patakzik az örök ima, mely alázatosságában is keményen bong s ebben a pillanatban az jut az eszembe: miképpen történhetett :nind* az, ami itt lejátszódott valaha és nem régen, amikor ilyen harangszó ömlött el évszázadok óta eme patinás és nemes város felett s me gkin ózhat Iák azok, akikw nek soha semmi közük se volt ehhez a me "sanyargatott országhoz .. . Nézgclödé.s közben a nagy király ércbeöntött alakja“ ra villant a tekintetem. Úgy ül a nehézsúlyú lován dacoskeményen, egyenes derékkal, mint az évszázados tölgy a rengetegben. Messzenéző tekintete erős aka rútot, bizakodást és hitet sugárzott. Aggódásom hazám iránt egyszeribe szertefoszlott, semmivé vált. Nem veszhet el a magyar — röppent el újítómról a boldog sóhaj — mert voltak és mindig lesz- nek Mátyásai;, akik — ha kell — éppen úgy megölik majd a harcimént, mint a nagyur és ha kell, a vérüket is ontják... A kardot se hagyják rozsdc.marta díszként a falon lógni, sül fos és izmos markukba kapják, hogy mindéiig virágos bokréta maradhasson hazán!: Isten kalap ján--- ' " ( Szemlélődésemben egy furcsa abil:, megjelenése zavart meg .. . Sánlikálva botorkált felém s kopott fekete kabátján a ,,aag\ezüst” já.szott bujocská: a vidámképü nap arany sugaraival. Fáradtan ereszkedett le mellém s fogatlan szája érthetetlen szavakat mormogott. Íme egy magyar a sok közül, aki szenvedeti, vérét ontotta a hazáért és most talán pihenni, elmélkedni jár az igazságos szobrához, hogy erőt merítsen az örökös luac- lioz, a magyarság fennmaradásához . . . Milyen furcsa az ellentét a szobor és a rokkant magyar között. Az egyik vaske menyen fogja a gyeplői, a másik tétova mozdulattal a semmibemar kalász. Ki ez a testver? Az egész nemzet? A láradt utód, a mindenről lemondó késői iia- dék? Nono .. . Figyeljünk csak tovább. Vj színfolt jelenik meg előttem . . . Délcegen bizakodó a testtartása, kemények a léptei s domború mellén a felvidéki és az erdélyi emlékérem csilingel. Ö az ifjú nemzedék büszkesége, Horthy katonája, a jövendő biztos záloga. Leid a rokkant mellé, kardját szeretettel magához szorítja és a zubbonya zsebébe nyúl. Cigarettát vesz elő. Honvédet. Már az öngyújtó is előkerül, amikor vidám tekintete a szomszédjára perdül Nem gyújt iá. Széles és őszinte mozdulattal a baj birs felé lendül a keze, mintha monda- női: gyújts rá pajtás... Az öreg harcos pillanatra meglepődik, majd reszkető kézzel a tárcába nyúl. Kivesz egy cigarettát . . . Honvédet . .. Köszönöm — rebegi vért elen ajka — és rágyújt. Erős a dohány, mert ugyan köhög az öreg. de hősiesen szippant gat ja a füstöt. Közben a fiatal és hallgatag katonára villan a tekintete. Szeretne valamit mondani neki a b c d e f g fi (^üágoS: Kíl. \ a3, Bd5 é; f8. Fl>8 l Hivő és g2. u\ : f i, hl. (10 drb.) .Matt 2 lépésben. • (Megfejtési versenyünkefa feuii fei.elvárnnyal >ez.árjuk. ÍVJegfejtési határidő: 3 hér. Október közepén közöljük a verseny .‘rídmé- uyét). Az, augu;ztus ló án közölt 122 sz íeád- vány (Telkes) megfejtése; 1. Bs2—ad. HXcl, 2. Fa7! stb. 1.., HXgl, 2. Ha2 stb. 1. ., HXc3. 2. bXe.3-4- stb. (A huszár inás lépéseire világos üti a huszárt stb.) Helyesen fejtették meg; Czitrom J., Nagy E.. (Kolozsvár — 36 pont. — Hegedűs Gy. (Kolozsvár) — 34 pont. A következő játszma az amerikai Egye- sült-Áüamok 1936. évi bajnokságából való. Világos: Sötét: Kashdan, Reshcwszki. 1. e4j. e5. 2. HÍ3. Hc6. 3. d4. eXd4. 4. HXd-l. Fc5. 5. Fe3, Vf6. 6 c3, He7. 7. \7d2. FXd. 8. cXc!4. d5. 9. Hc3, dXe4. 10. d5! He5. 11. Hb5, 0—0. 12. HXC7. Bb8. 13. FXa7, Fg4. 14. FXb8, F»Xb8. 15. Hb5. (Nyilvánvaló, hogy Reshevszké azért áldozol! gyalogost és kvalitást, hogy kedvzeő figura- összjátékot érjen cl, mig világos bábjai ügyet len pozíciókban vannak.) 15. . .. Hz6. 16. Ba—cl, Hf4. 17. Be3, Hed3-K 18. FXd3, eXd3. 19. U—ü(?) Vg5.’ (Fenyeget Kh.3-1- vezérnyerésseb Ha most 20. Kkl, uev Ff3!) 20. h4| Hh3-K 21 gXh.3. VXd2. 22.‘ hXg4, Ve2! 23. Bc4, d2. 24. Bd4, VXL5 és világos néhány lépés múlva feladta. Eredeti okmányok fö^ákopiís Pengő 1.8C-ÍŐI kezdve Fototechnika Fanta, Mátyás kiráíy-?ér 13. sz. 7
