Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-06 / 204. szám
s r i I rK amammoKSUEESs: \cn tt .ikiiti javára es 1 T.oOO kg cukrot > ■ zi< ’lak ki dijtalmiul. \ ah a .\i>/o;iyok le javító .1 érdekében IH'O s 4 pit; et \ rick tervbe. c*;r> c • «iü! Mjtrová-nihcKi n mir 120 kihlilkás rj-üh lek \ kolozsvári I üde.m ihn c;.\etemen pyogv .-.er■.-..éli t a It:/éket « te - L ■ t lek. 1918 után u” ye: 1 ■ ş .1 románok ezt a tan«zé! . t megszüntették, hogv Ci'/e! meggátolhassák 11 gyógy* /.eré>/ utánki'pia’.'T, állná' is inkább, nvivel ■i gvógy.s/.erlárak igen nagy re. /ben magyar kézen voltak. 4,615 000 penpő értékű befektetés Kolozsváron \/ é'/akt rile \ i nagymértékű befektetések meg éli lösen felélénkítették a/, egész guz- oaííigi é erei. Ko oi'svár városa az elmúlt évben 990.000 pengő befektetést eszközölt. L/Cnki\ii' \ ágóhiih p:t é re 500.000 pengőt irányoztak oki. A ki-lakásépítő ck kö'lségci meghaladják a 750.000 pengőt. \ város által 'ég -/ivrctr munkaiatok összege 1.865.000 pengőre rúg. A honvédség 1.500.000 pengőt. ;>/ egvetom 250.000 pengőt, a Nemzeti Színház 500.000, a leánygimnázium 300.000, a tanítóképző intézet 100.000. a református gimnázium 30.000 a ke.gvecrCmli rzemiiiá* rium 150.000 peng i értékű befekl ré>l (*/.- között. 1 .. k szerint teliét n városban ö‘szr- n 4.615.000 pengő befektetést eszközöltek- Szociális természetű kiadásokra a város 460 ezer pengőt irányzott elő. A munkanélküli segély alap javára az állam 200 flOO és az erdélyi szociális szervezet pedig 150.000 pengőt fo yósitott. Hasonló befektetéseket eszközöl 9* k a többj vármegyék is. Így például Maror-torda megye 570.000 pengőt fordított 10 széke y község «zociáiis helyzetének megjavítására. Kulturális újjáépítés Az oktatásügy tekintetében szintén alapvető intézkedések történtek. A régi kolozsvári egyetem újonnan való megnyitása, a gazdasági főiskola, a mezőgazdasági akadémia, zenei főisko a megnyitása, a középfokú és népoktatás újjászervezése. valamin* a színvonalad ipari oktatás megteremtése valamennyien hozzájárulnak ahhoz, hogy újra érvényesü jen ÉczakCrdélyben a nyugati kultúrával való lépéstartásnak régi szel eme. Jelentős összegeket emésztenek fel természetesen a ko ozsvári Nemzeti Szinház és a különféle kulturá is intézmények. Ezek közül pl. az Erdélyi Muzeum-Egyesület 130.000 j-engő javadalmazast nyert a kultuszmin’szté- riuintól. Ez a néhány adat é- tény bizonv 1 ja. hogy Magyarország kulturális hivatá-jnak magaslatán áldva, teljsisitő képességének egvég:ö határáig elment, avégbő’. liogv a visszatért erdélyi részeket ismét felemelje az európai gondo’-at magaslatára és visszavezesse' a nagy- európai ku turkörbe. Ennek a hivatásnak betöltési! bizonyítja azt. hogy Magyarország méltó magas küldetéséhez és abhoz a szvitemhez. amelynek jegyében a terigXv Iiatal- mak a második bécsi döntést meghozták. Saád Bila: Csendes vihar Saád Bélát eddig mint jóhiszemű, élesen megfigyelő, ötletes riportert ismertük. Újságíróként, aki az események mélyére néz es kritizál azért, mert javítani akar a társadalmi visszásságokon. Cikksorozatai pedig azt mutatták, hogy sok szociáhs érzékkei rendelkezik és különösen a kisemberek problémái foglalkoztatják erősen. így meglepetésként hat tehát, hogy most egyszerre regénnyel jelentkezik. A Singer és Wolíner cég bocsátotta közre. Csendes vi bar cimii első regényét. Az első regényről általában, de minden első könyvről is, a bíráló rendesen az engedékenység és a mérsék* letes kritika elve alapján szokett beszélni. Kisér e:. szárnypróbálgatás, nekiindulás — tehát a kritika legyen elnéző és megbocsátó. Saád Béla regényének nincs erre szüksége. Az újságírói jellegében megmutatkozó jó erényei: éles megfigyelő tehetsége, jó emberlá tása, valóságérzéke, jellemző ereje, sti usá- nak könnyed folyamatossága, erős tárgyilagosságra törekvése mind-mind fokozott mértékben mutatkoznak meg regényében. A Csendes vihar tulajdonképpen egy szerelem története. Éles Antal agglegénynek indult raizo ómüvész 38 éves korában ébred reá a szerelem nagy titkára és gyönyörűségére és sok-sok lélekhare után végiére meg is nősül. Közben azonban sok minden történik az életében Bonyodalmak, külföldi bolyongás, menekülés, kiábrándulás és ezer más egyéb esemény, de végű» mégis csak eljut a számúra egyetlen lehetséges megoldáshoz: a- leánykéréshez és a házassághoz. Saád Béla sok .miivósziséggel és irói tehetséggel vezeti végig ol vasó iát ezen az utón. közben pedig plasztikus képet ad az újságíró és müvész- élctről, kitünően mozgatott figurákká'. Könyve érdeke«, sok kvalitásra valló és a ügyeimet mindig lekötő. Bizonyos, bogy még szép sikerek várnak a szerzőre irói pályáján is. ./ • (w- gy-) Ä Fekete-tenger és gazdasági jelentősége llhC.S, szeptember (>■ A Féke ti*, tenger, a Földközi-tenger melléklenpere, a rómaiak Pontus EuxiiiU'O, a keleti ho->-.'.1 -ág 28 és 42, valamint az északi szélesség -11 «•- 47 foka között, Délkeleteurópn, a Kaukázus és Kis- ázs.átol határolt 456 ezer uégy/etki {»méter nyi területen fekszik. Ü.wehasunliiá'u! meg- említhetjük, hogy az Altreich kmek számban 471, hz angol szigetáÜam pedig 212 ezer négyzetkilométert tesz ki. Északon a Krimié sziget zárja el területéből az Azov» tengert, délnyugaton pedig a 120 méter mélv lie rzporusz. az 1355 méter mélységet is elérő Márvány-tenger é- a rsupáu 50—90 méter mély Dardanellák kaprmlják ötrze .1 Földközi-tengerrel. Mig a - A/.ovi tenger e-ak 13 méter mély. addig a 1- -kete-tJtiger a 2200 métert is e éri. Fenekét kék szénsavas mésztartalmú iszap boritjn. amely a partok felé fekete lövenybe megy át. Mindkét lőnek a vízből kivált vaS'/.ullid ad «ötét szint. Minden bizonnyal innen kapta Fekelc-teng-.-r elnevezését is. Északon és n\ ugaton bata'mas kiterjedésű sikiág hátiból ja. amelyhez nyugaton a Kárpátok és a Ba kán-hegvség csatlakozik. ini*- é;zuktn — n Krim-félsziiiet alacsony Jafla- hegységét kivéve — semmiféle természete' akadályt nem találunk. Ívűién a Kuiikázu-, egérzen a lengéiig nyerünk Ez n hegy-ég 5000. sőt-a terület közép-' felé 5600 magas- füget is e ér. S>.ovie1un:<’*n ! ívül Törökőr száz. Bulgária. Románia é? ’ krajra osztozkodnak a Fekotc.-teuger parts időkén. Uerrfon toraid) kikölője az l krejnűhan fekvő Ode«z- rza. kereken 600 ezer !akescnh tov ihbá a Szovjet feketetongei i futtájának főkikötője, Saevasztopol (78 ezi r lakos,all. Novoro«/. szijszk (100 ezer lake, sáli. Rosztov a Don azovitengeri ícrkolatánál (580 ezer okossal), valamint az olajkikötők: Baku (700 ezer lakossal) cs Datum (67 ezr: lakossal) a transzkaukázusi s/.o' jrtkö/tár.-u-ág, Georgia fővá 1 rosa. A török főkikötő közvetlenül a Boszporusz mellett fekvő I-/Iambul, régebben Konstun- 1 tinúpoly. LokosainaU száma megközelíti a 700 ezret. A Fekete-tenger kisá/s:ai oldalán egér/, sor kicebb kikötőt la álunk, mint 1 ra- pe/unt (21.500 la!: os' es Sziiiope (5.000 la kos). Románia hajókirakodóhely« Kom-tnmu (58 000 lakó«). a Duna deltájánál Galne (101.100 lakos). Brad a (56.000 lakos) és yz I ilSSR-rel rí kát vitatott \kkerman (.35.000 lakos). Bulgária pedig Váruáia (70000 iu kos) éc iturgas/.ra (36.000 lakos) támarzko- tlik. A Fekete-tenger éghajlata ködös és vihari).-. <-. ok ;■ Krim-fé!szigeten találunk a Riviérára emlékeztető enyhe klimát. A lelet általában erős jégképződés jel e:nzi. A nagy hideg csupán helyenkint, a Krmi-félsziget előtt korlátozódik pór napra. Ennek az Ukrajnához és Dél Oroszország- he z vezető, évtizedek é»ta sok nolitikai küzdelmek középpontjában ál ó tengernek gazdát ári jelentőségét négy vagy öt államié.! határolt fekvőre (aszerint. hogy Ukrajnát i'.:iáiV> államunk vagy a Szovjeiunió részá - Innának tekintjük), guzdug ásványi kin.csei, amelyik pattjai körű- uundeiiiit- előfordul rak. inindcnekelőtt olaj, továbbá a be éje ön.lő hatalma fo1 vök. a Duna. Dnyeszler és Den adják. A krimi és a világháború nem ut« Vő sorban az úgynevezett ..tengerszoros- probléma" kőiül 11.0/golt. vagvis a/ orosz f'< í;á.up.k a l'ekete-tenger és a Földközi-teu ger közötti akadálytalan átjárásáról vagy enII r k szerződésekké és megállapodásokkal történt megakadályozásáról volt szé>. Leg utédib a moiitreanxi konferencián Törökőr t/íy felsésjocát újból elismerték A Fekete- ti-riger halászati szempontból gazda" teriilerl nyújt. a!iol e!«ő«''rl)an a ..tok" játszik nagy szerepet. (Utaprrss.) Szep'úeKíjaea* középé« vizsgáznak a gyorsiró-iaRioiyam noveRaékei Nesa'aki^ j ‘k a kolo/sv-iri Gyorsíró E^yesli'.eíeá KOLOZSY \R. szrptrmhí r 6. A gvorsirás gyakorlati tudornám c önveit cs ha z- . n:ír ma már ziik> m ;<• m ré z ‘ t -en ecsetelni. Kerekedek mben, közgazdaságban ■. né'kii'czlic .c; rn er.. /.köz mindazoknak, akik 'Özeken a pályákon működnek. De a modern é et g}cr ritmusában sok más \ o- I .natke zásban i< mellőzhet, t en a gyorsírás. | mellyel ma r okezer. ső~ mi in tinker ker- i meg mindennapi kenyerét. A mrgáilapirás ' igazságát, Hi cniir.'n ill Eriié sb-'n ''apa-z- | talhr.rtnk közvetlenül a f szabadulás után A mag' ar hatóságok cs cg’, éh intézmények hivatalainak fo’á ’ á akor kitűnt, bog’, kép* zeit gyorsírókban mi yen uagy hiánv vn Kolozsváron é.1 álla óban Erdei;.Int*, főké"!' ami a tök élete ér modern rendszer szer.mi i k éji - /er!-őz t illeli. \ világháború .■. ii! é> a. aţt igen sokan tanú tak gyoi.-i'.á ! Ko:nz-váron és a gyor.'irók é'énk cg' i é etet i :i ív. A megszállás azonban gát d ..leit r. Ionn á nah és a gyorsírás fejlődéséinek, aminek er yield a tankönyvhiány vo t az oki, ntá íil' V pedig az. hogy a mag.- a rókát nemcsak az. a. ami hi- vata okból, de a magáinál'.iC'atokló'. tömegesen kiszorították. A gyorsírás tankönyveinek hiányát élénk n érezték felieketreti isko óink E. Az anyaországi könyveket csak titokban és apónként lehetett behozni. Sokszor az volt a kifogás a könyvek ellen, hogy címlapjuk belső oída'-án a Magyar Hiszekegyet íarta'mázták, máskor meg minden indokodén nélkül elkoboztak. A gyorsiró-hiány részben még ma is. egy évvel a felszabadulás után fönnáll s a képesítéssel, főként á lám vizsgával rendelkezők igen .eilőnyös elhelyezkedést találhatnak ugv az állami hivatalokban, mint a kereskedelmi és közgazdasági é et magánkézen lévő vállalatainál. Ma már nagy’ lendülettel folyik a gyorsíró-képzés Kolozsváron • Fabró Henrika gyors-, gép- és szépiró iskoláját és annak működéséi már részletesen ismerhettük lapunk Ivan. Több Ízben rövid hírben közöltük azt is, hogy ez év júliusában gyorsiró-tanfo ya- mot nyitott Kolozsváron dr. Barcsa Zoltán, az országgyűlési gyorsíró iroda tUkara, aki Ibii s * c p t c m h e r 6. j*14/ *7;; •mt, :x. avu-5 En-ilelí okmáiyöA fotókopi i § Pe*yiÖ 1.00-íál HezdvQ Foíoteclmlka Faaía, | Mátyás htráíy-Tér 13. sz. rjz'axjikYWM&vmv g> orsiróegvlcii élet ujjá-z' i \ c/.<’ v.ólaBi az Fgy -sü -i't szeptember köz-j)é-n < ;.'!»• s nj eletrcke.1 e éig i-, kéri mindazokat, akik barmi.von gyorsirói reiuE/ern gjor^n'-'-ak- vagy «-deklödnek a gyorsirá'* ügye iránt, adatokkal vagy emlék‘kkcl icnde vtziu-k az. erdélyi, ni \ ( zere.si u a kooz-vári gyor-irói gyakor>atra < múltra vonatkozó ag. krizo.j« l. ve!«‘ adataikat a helyin 5 imitáriu kol.égiuin címén. Az uj cgye ü "ti éleit kü’önben igfu kedvező nuspieinrnok m lett indul, l'abró Henrik:i nz Egj-rsülct céljaira fe'aián’lorta -zaki kólájának helyiségeit- A le !u s gyorairó-ok^aló tervbe vette azt is, hogy az uj egyesület keretében bever! ti e>.ri órákban az úgynevezett :ebességfokozó diktáló lírákat is. A jc’ek s/.i’rint t :há! naiv 1« ndii.ett- indul fejlődés nek a ko ozsvári gyor irói é.ct. (fiz ) 125. számú feladvány Maluuseli F.-től (Prága I üiillili js/s Ms////}. * 'S/// / I »' ff ap régi pv or iró pedagógus és a magyar gyorsírás • cry 1. legtrsékcnyebb és . glelke-ebb munkása. A Qyo;siró'kníoíyann vtssgája T'elKcr .-'ük dr. Barc-'a Zoliáni. hogv tan_ lejárnának kim n tele fe öl érdek őójiink s kö/lxm érdekes adalékokat tudtunk meg a % ros gyorsírói múltjából s a ’•égi rzerve* ■/. J egyleti élet f le ev-nitérónék tervéről. Dr. Barcsa len folyam a szeptember közepén fej zí ' ik be- lletvfmn ira'.koz’ak be s köztük több kiváló reh! ' =ég lür.t fel. A tanfo- iv unon az oktatás az. »Împleti' rész, tanuld á nak id Imi öt c- oporHian, ]<■ en! g három c-í,:'i rti un foMk. • mondta dr. Bcrtsa. \ tulrjdo! -Appeal g'or-i.á on ki\ii az oktata-1 terme ■ < : zerfítg kiterjed a helyesírásra i:- legalább - rl\an mellékben, amint arra ,-ziik ég kínálkozik, valamim, kii ördeg s magyar alapfogalmak tisztázd-ára. A tanfolyamét államvizsga zárja be, ame- 1 in inogj elemik Bálim Anta. az Irodai Gyorsírókat c- Gépírókat Vizsgáztató Or:zá- go- Bizo’^ság elnök’ is. va'!amint a magyar gvor irói elet több kiválói ága. többek között dr. Tcgvás Géza budapesti törvényszéki tanácsé nők. Ezek szerint és e!őre áthajt ó 1 ag-zep1 'r’bcr közepén lő—20 államvizsgás gvorsiró fogja .a tan folyamot végezni. Ta- í itvámyairól csak jót. mondhat Batem Zoltán. Szorgalmasak voil'tak és a rtindeIkez.ésre á ló rövid idő a att dereka? munkát végeztek. U| éleibe EceStílc a ko!©zsváii Gyorsíró Egyesületei Ma már valószínűiig kevesen emlékeznek arra, liogv a régi békeidőkben élénk gyorsírón élet folyt Kolozsváron, különöcen az egyetemi halii gat ót ág körében. Dr. Tég ás Géza, a Gyakorié Gyorsírók Társaságának jekinlegi elnöke 1901-ben megalapította az Egyetemi Gyorsíró Egyesületet. Ugyancsak Téglás dr. czerlcesztés ében indult meg 1902-ben az ető erdélyi gyorsíró szaklap Egyetemi Gyorsíró címen. Barcsa Zo'fán dr., aki a régi kolozsvári a bedéi * a Világos: Kd2. ^ Í2, Bg6, Ff7, Hb6 és g8, gy: c3 (7 darab) Sötét: kío. Bb4- Fc2 és c7, Hc8 és Í4, gy: bő. c3. c6. i!3. e6, hó (12 darab). .Mali bárom lépésben. I tent c - !í sliiusu, finom és változatgaz- dag feladványra kü önösen felhívjuk fejtő- ink Ügyeimét.) I /. a feladvány utolsóeiőtt* darabja folyó megfejtési versenyünknek, melvel f. hó 13 iki rovatunkban lezárunk. pálló*: Malikét! rovatunkban közö t Gábor M.-féle feladvány száma: 124. Az aug-az:.nts 9-én közöli 121. sz. feladvány (Barulin) megfejlése: 1. \h3—fi Helyesen fejtették meg. Camarasaní., Czit rom j.. Nagy L., di. T. L. (Kolozsvár) 33 poni. Hegedű« Cv. (Kolozsvár) 31 pont. P.. P. ( Ko ozsvár) 18 pont. v következő játszma az 1938-iki lodz-i me-'ierversenybői való. Világos: tlishcses. Sötét: Frváman. 1. c2— el. c7—c5. 2. Hgl—J3, Hg8—f6. (Kiment a divatból- világos következő folytatása miatt.) 3. el—e5. Hí6—<15. 2. Hbl—c3. r-7—e6. 5. Iíc3 dó, cOXd.5. 6 d2—d4, d7—d6. 7. Fel—göl 4 clS-—a5-|-. (8. Fe7 és csere után a játék a „d5-i gya log életére mégy.) 8. c2—c3l c5Xd4. 9. Ffl—d3! dóXe5. (Fej eszli világost és tempókat vészit a vezérrel.) 10. Hf3Xe5. Va5—c7. 11. 0—0. Ff8—d6- 12. c3Xd4. 0—0 13. Bal—cl. Hb8—c6. 14. Fg5—fő! Fd6Xe5. (Sötét az áldozat elfogadása után sem járt volna sokkal rosszabbul, mint igy. Eiiska- ses gXf6-ra 15. Vh5. f5. 16. Vg-p al stb., valószínűleg döntet ént tartott volna, mert 15. FXh7-j—ra Kg7 jön, egyéb folytatásokra pedig egv tempó hiánvzik a iámadáshoz ) 15. Ff6Xe5. Vc7—e7. 16. Bfl—el. Fc8— e6. 17. Bel—c3! Hc6Xe5. 18. EelXeö. Ba8 —c8 (?). 19 Fd3Xh7r! Kg8Xh7. 20. Vdl —c2X ! és sötét feladata, mert a Be8 elvész. összes középiskolák tankönyven Kolozsvár, Csaba-utca 15. szám. Kályhás üzememet újból msgnyltotiam. Vállalom Hardmuth rendszerű uj káiyhák szerelését és mindennemű ócska kályhák útjavítását, tisztítását. Hívásra azonnal megyek. 02672. kaíiaaz Ellenzék könyvesboltiéban liolozsvúr, Múhúf királyiéi' 9. szám*,
