Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-30 / 223. szám
J *<#î &S *p1 v W b*t $$.- ELLENZÉK 3 fl konverziós törvény módosítása Irta; 80001! B f fi i ! L a « Az 1904-e.s román konverziós törvény .— mint ismeretes — a hitelezők és adósok közti viszonyt kívánta rendezni. A törvény az utóbbiaknak jelentős kedvezményeket is biztos tolt. Visszagondolva az akkori közgazdasági életkörülményekre, ma elmondható, hogy ha a törvény bizonyos vonatkozásokban radikálisnak is mutatkozott — mégis feltétlenül szükség volt rá. A helyzet ugyanis odáig fejlődött, hogy &z adósok — a megállapított határidőn belül — képtelenek voltak tartozásaikat teljes összegében kiegyenliteni. A törvény tehát nyugalmi heiyzetet teremtet t. A tartozások egy részét elengedte s a fennmaradó tételek: kiégvén* •ütésére olcsó kamattétel mellett, liosz- szabb időt engedélyezett. Kétségtelen, hogy a törvény tarthatatlan helyzetet szanált, azonban egyes rendelkezései célt tévesztettek. Voltak olyan intézkedései, amelyek sem az adós. sem pedig a hitelező érdeke t nem szolgálták s igy módosításukra lelőbb-utóbb sor került volna. Ennek a gondolata és szükségszerűsége még a román uralom idején merült fe!, de kézenfekvő megoldásról nem lehetett akkor beszélni. | A magyar állam minden egye*; intézkedésével a mult hibáit akarja kikii szöbölni s ezzel egyidejűleg lehetőséget teremteni a jövő fejlődésének. Kormányzatunk tehát igen helyesen járt el akkor, amidőn a román kenverziós törvényt mélyrehatóan áttanulmányozta és az ennek nyomán kialakult vélemények; figyelembevételével, nemrégiben rendeleti utón módosította a konverziós térvényt. I Ennek a közelmúltban megjelent intézkedésnek legfontosabb része az, hogy az adósok ingatlanaira vezetett konverziós feljegyzés, az úgynevezett menció hatálya — az előirt eljárás véghezvitelével — három hónap alatt megszűnik. Gazdasági éledünk szempontja* hói rendkívül nagy horderejű ez az intézkedés, hiszen a menció ténylegesen megíerhelési és elidegenítés' tilalmat jelentett, aminek haiályatalanitása nemcsak az adósnak, hanem a hitelezőnek) és az egész közgazdaságnak is egyaránt fontos érdeke volt, A mencióval te/rhelt ingatlant ugyanis, — még ha ennak értékéhez viszonyított bármi jelentéktelen tartozásról is volt szó, — sem megterhelni, sem eladni nem lehetett anélkül, hogy előbb egy körülményes, hosszadalmas és költséges bírói eljárást ne folytattak volna le. Ilyen iszonyok között a? egyébként hiteiké» pes adósok nem juthatták kölcsönhöz, aminek a termi é-s szempontjából káros következményei jelentkeztek, a hitele* Ttok viszont számos indokolt esetben nem tudtak hivatásuknak megfelelni, mivel a reális biztosítékok megszerzésé, re nem volt meg a lehetőség. Ezt pedig az akadályozta meg, hogy ilyen ingatlanokra a telekkönyvi hatóságok a biztosítéki jelzálogot nem kebelezhették be. A menc’ós birtokok vagy azok hányadának értékesítése körül áliandó nehéz* ségek támadtak, mert az ilyen birtok bármilyen kis parcelláját is csak a már említett körülményes eljárás lefolytatása mellett lehetett eladni, ami az összes hitelezők bírói megídézése és meghallgatása után — némelykor csak hónapok múltán —- történhetett meg, úgy, hogy a tervbevett ügyletek legtöbbször már tárgytalanokká váltak. A konverziós törvénynek tulajdonképpen csak a menciós megkötöttség volt az a része, amely az adósoknak megkötöttséget és hátrányt jelentett. Ennek megszűnése most szerencsésen abban a formában oldódott meg, hogv a bekebelezéssel nem rendelkező hitelezők, a feljegyzés által szerzett jogaikat, amelyek a bekebelezéssel körülbelül egyenrangú biztosítékot nyújtottak, továbbra is megtartják, olyképpen, hogy kjlenevennapi bejelentési kötele- 2etfség mellett a fennálló követelések «Tejé g «— adós és kezesei birtokára egyenlő rangsor mellett — .bekebele- zésí nyernek. í A földbirtokok megkötöttségének ilyen természetű felszabadulása gazda sági életünkre igen előnyös hatást gyakorol majd, de a házastelkek forgalma szempontjából is jelentkezni fognak annak előnye'. | Kormányzatunk rendelkezése a továbbiakban is üdvös intézkedéseket tar tal máz. így figyelembe véve az erdélyi magyarságnak az. utóbbi években bekövetkezett anyagi romlását, ami az állandó rekvirálásokkal és a rmiJtévi gyenge terméssel nyert betetőzést, lehetővé teszi, hogy az adósok íartozásaik hátralékos részleteit n félévi részletben fizethessék ki. Ez a haladék amellett, hogy a hitelezők érdekei sem szenvednek kárt, sok önh báján kívül nehéz helyzetbe jutott adósnak, nyújt könnyebbséget és menti meg az árverés veszélyétől. Az uj rendelkezés vonatkozik azokra a adósokra is, akiknek hitelezői a tartozásnak a konverziós törvényen alapuló leszállítása utján történő rendezését nem fogadták el — amenny ben a pénzügyminiszter kérhető fel, hogy az ilyen hitelező és adós között létesítendő egyezség megteremtése céljából szükséges intézkedéseket megtegye. j Ezek az adósok tudvalevőleg adósság elengedésben nem részesültek, amivel szemben tartozásaikból, amelyek után 1 százalék kamatot fizettek, t:z évig törlesztést eszközölniük nem kellett. Ez a kedvezmény a konverziós törvény' értelmében a tiz év lejárta után, X944- ben további öt év vel meghosszabbítható. Ennek a meghosszabbításnak venné elejét a? uj rendelkezés szerint kívánatos egyezség, amelynek sikertelensége esetére megfelelő jogszabály alkotását helyezték kilátásba. A részletfizetések letétbehelyezésé- vel fennállott visszás helyzetet is rendezi a mostan' rendelet, amikor kimondja, hogy a letétbehelyezés csak akkor tekinthető teljesítésnek, ha a bírói leíéfbehelyezésnek a magyar jogszabályokban meghatározott előfeltételei fennáüanak. Ilyenformán a jövőben nincs meg a lehetősége annak, hogy az adós, mint azt edd g megtehette, anélkül, hogy a fizetés teljesítését előbb a hitelezőnél megkísérelje, tartozásának KOLOZSVÁR, szeptember 30. Kolozsvár város polgármestere 1941 november 17-rg, az újabb kenyérjegyek kiosztásáig a kenyérjegyek és lisztkészletek elszámolására a következőket rendelte el: 1. A polgármesteri VI. ügyosztály 1941 szeptember hó 30 án minden kolozsvári sülőiparos, aki a kenyérellátásban részt- vesz, készletét felveszi és azt a szükséglethez képest kiegészíti. Az igy megállapított és kiegészített készletet a sütőipa- rosokról készített kimutatásba felveszi., azért a sütőiparos büntetőjogilag is felelős. 2. Kenyeret kizárólag kenyérjegyre, vagy a közélelmezési) hivatal által az iskolák, kórházak é-s más jeggyel el nem látott intézmények, a vendéglátóipari üzemek részére kiadott kenyérvásárlási igazolványra lehet kiadni. Elszámolni a lisztről is tehát kizárólag kenyérjeggyel, vagy kény ér vásárlási igazolvánnyal lehet. A 30 dkg-os fehér kenyérjegy 23 dkg. lisztnek, a zöld 40 dkg-os kenyérjegy 30 dkg. lisztnek felel meg. 1 darab 85 kg os E. B. liszt 117 kg. kenyérnek felel meg. A kereskedő az eladott kenyér ellenértékét képviselő jegyekkel a sütőiparosnak számol el, aki azok ellenében kiszolgáltatja részére az újabb kenyeret. Az összegyűjtött kenyérjegyet a sütőiparosok a közélelmezési hivatalnál számolják eb ahol a beszolgáltatott jegyek iiszl- értékét kiutalják újból a sütőiparos részére, készletének kiegészítésére. Kenyérvásárlási igazolványokat ugyanúgy kell elszámolni, mrht a kenyérjegyei. Csak felragasztott kenyérjegyekkel lebet elszámolni, tehát a sütőiparo« koieKOLOZSVÂR, szeptember 30. (Saját Ind.) A kolozsvári Széclicnyi-napok ünnepségeinek műsorában változás történi, mert vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár másirányu elfoglaltsága miatt — mint láviratilag közölte a polgármesteri hivatallal — nem tud október 5 éu Kolozsvárra jönni. Ezért a rendezőség uj müsorösS/éállitást készített é,s az ünnepségek végleges műsora most már a következőképpen alakult ki; , Október 4-én este 8 órakor díszelőadás összegét kényelmi vagy egyéb okok miatt az adóhivatalnál vagy pénzügy igazgatóságnál letétbe helyezze. Az uj rendelkezés ezáltal egy elhibázott intézkedést koirr gái és mentesíti a hitelezőket. felesleges munkától és sok esetben költségtől. Az elmondottakból megállapítható, hogy az egyesek érdekein k'vül az i egyetemes hitelélet rendes működése és I felélénkitése szempontjából is az uj I rendelkezések feltétlenül helyénvalóak i voltak és igy azokat örömmel kell üd* 1 vözöljük. * * 3 * 5 6 les a kenyérjegyeket íves papírra ragasztva, aláírásával ellátva elszámolásra benyújtani. , 7 . A kereskedő egynapi kenyérszükségletét csak egy síitciparostól veheti ki. 3. A közélelmezési hivatal külön nyilvántartást vezet az elszámoló iparosokról, abba az azonnal foganatosítandó elszámolás eredményét bevezeti és igazolványt ad az iparosnak, aki ezen igazolással a liszt- elosztó tisztviselőtől azonnal megkapja a kívánt lisztmennyiséget és a vásárlási engedélyt. ■ , A lisztelosztással megbizott tisztviselő az elszámolási igazolvány adatait bevezeti a készletkimutatásba, azonnal kiutalja a kért készletet, amit szintén bevezet a kimutatásba. Az elszámolási igazolvány mellékletét képezi a készlel kimutatásnak. Az iparosokról vezetett készletkimutatás tehát hűen tükrözi azt a Iisztmennyiséget, ; amivel az iparos rendelkezik, illetve ren- j delkeznie kell. 5. Â VI. ügy osztály haladéktalanul kö ; teles elkészíteni a jeggyel el nem látott intézmények és vendéglátó ipari üzemek jegyzékét, azok részére a fejadagnak megfelelő kenyérre vásárlási igazolást ad ki 10—30 napra, ami ellenében a .sütőiparos kiadja a kenyeret. A jegyzékben fel keli tüntetni minden egyes vásárlási igazolványt. 6. Azon intézmények részére, akik nem iparostól, illetve kereskedőtől szerzik be kenyérszükségletüket, hanem házilag sütnek, továbbra is kiadható a liszt, azonban az iparoshoz hasonlóan a készletnyilvántartásban szerepelniük kell. a volt Színkör hclviségében. Bevezetőül Erkel H mínuszát és ünnepi nyitányát játsza a filharmonikus társaság zenekara. Ünnepi beszédet mond dr. Baráth Béla professzor. Schubert vonósnégyesének eljátszása után Arany Széchenyi emlékezete cimü költeményét szavalja Deésy Jenő, majd Merczeg Ferenc Hid cimü színdarabjának második felvonása kerül színre. Ezt követően Király Sándor operaénekes énekel, végül pedig a filharmóniai társaság zenekara Liszt Tassó cimü szimfónikus zenekölteményét játsza el. Október 5-én, vasárnap délelőtt fél ] 2 órai kezdettel a volt Színkör helyiségében dÍ8zgvülé.s lesz az alábbi műsorra!; Himnusz, énekli a MÁV Összhang és Törekvés dalárdái. Bodó György színművész szavalata, dr. Keledy Tibor polgármester megnyitó beszédet, László Dezső országgyűlési képviselő ünnepi beszédet, a Szó chenyi Munkaközösség budapesti kiküldöttjének beszéde, dr. Szatmáry Lajo3, az EMKE ügyvezető alelnöke átadja a városnak a megszállás idején megmentett Széchenyi-szobrot, végül a Szózatot énekli a MÁV összhang és a Törekvés egyesített dalárdája. Az ünnepségre testületileg felvonulnak a hóstátiak, a menekült györgyfalvaiak és a székelyek népviseleti csoportjai. Ez az ünnepség teljesen be- lépődijmentes és a rendezőség rendes színházi jegyeket bocsájt díjmentesen a meghívottak rendelkezésére. Aki tévedésből nem kapott meghívót, forduljon igényével a rendezőség! irodához Kovács László titkár eimén (Szentegyliáz-utca 4., 1. em., telefon 30—13.) és a meghívót, illetve a jegyeket megkapja. Vasárnap délután a KAC Sporlegyesü- let nagyszabású atlétikai emlékversenyt rendez a városi sporttelepen, amikor is a győztesek Széchenyi emlékplakeltet kapnak. Ugyanebben az időben a szamosfal- vai polgári repülőtéren nagyszabású repülőverseny és pilótatalálkozó lesz, ugyancsak; Széchenyire való emlékezés jegyében. „ „ . Szép katonaünnep« séget rendeztek stas erdélyiek Szegeden SZEGED, szeptember 30. A szegedi katonai átképző tanfolyamokon levő erdélyi karpaszományosok szép érdélvi ünnepséget rendeztek az elmúlt napokban a huszárlaktanya udvarán. A leszerelő erdélyi legénység ennek az ünnepségnek keretében búcsúzott tisztjeitől. A másfél- órás műsor alatt tábortűz égéit a hatalmas udvaron. Az erdélyi fiuk székely népdalokat, táncokat, rigmusokat és tréfás jeleneteket adtak elő, Ízelítőt adva az alföldieknek az erdélyi magyar népmii- veltségből és népszokásokból. Az ünnepségen, amelyen a tisztikar teljes számban megjelent, Cseh András mondott megnyitó beszédet, Augusztin László konferált, végül dr. Incze Lajos, az Ellenzék belső munkatársa mondott záróbeszédet. A tisztikar nevében vitéz Deák István alezredes beszélt. A műsor ideje alatt a háttérben a régi és benne az uj Magyarország határvonalai vasból fonva, vörösen izzottak a tábortűz fényében. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt szivet-leL ket derítő katonaünnepséget Panajolh Albert rendezte. Ez az ünnepség, sok más hasonló megnyilatkozással együtt, ékesen Trizonvitja. hogy erdélyi magyar fiaink a katonai szolgálatuk idején sem feledkeznek meg szükebb hazájuk népi műveltségében rej lő kincseiről s azok terjesztésével lelkesen szolgálják a megnagyobbodott hazában az egymás megismerésének parancsát cs minden magyarok lelki egvheforrasztá- sának müvét. Szabályozták a kenyériegyekkel való elszámolást és cs lisztkiosztás Elkészüli m kolozsvári Széchenyi- ünnepségek végleges műsora S-ásszf© líssső országgyűlési kényesei© az ünneni szánod /
