Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-03 / 201. szám

ELLENZÉK \ ESS 1941 sz e p l e mb e r 3. BSäSäE smammKmmmmnMaaum s a s a i AltJ 'I V 3 t5>:a Isi c?3 >Üí >!oí “Ta go rí ÍÜJ 7Öi eoi bid or 5\a ma *3 fel ,r io t ba tol (A m. kir. honvéd haditudósí­tó század közlése.) NIKOLAJEV. Kemény harcokkal jutottunk el idáig, mert a beásott vörösök e'keseredet’len védekeztek 6 mindunta an inegkis ért ültök, iiogy kitörje­nek a gyűrűből. Itt, Nikolajcv C'lőtr dombok szaki’ják meg a végtelen síkságot. A szeád 'lejtőkön szabad* szemmel is jól láthattuk a zcg-zugos földhá- másoikal. a hevenyészett ef liens égés futóárko­kat. Repülőink és tüzéreink szüntet nélkül gyúrták a vörösöket, de azok soká kitartot­tak állásaikban. A magyar és a német csapa­tok teljesein körülzárták ezt a vidéket, vas- gyüriibe szorították a vörösöket. Tudtuk, hogy ebből a gyűrűből csak kevesen mene­külhetnek. A német páncélosok óriási kexii- Hőt téve, ellenkező irányból érték c a vá­rost, megszállták a vasútállomást, az egyik hidat és ,a repülőtereit s rövidesen a városba is benyomultak. A vörösök vesztesége óriási volt, de sokan voltak s folytatták a kétségbeesett harcot. 4 szünet nélkül tartó tűz azonban las;san-’as- &r,n felőrölte erejükltlt, ellenállásuk csökkent. Egyre előbbre myomu ltunk s egyszerre csak feljutottunk a dombokra és megdobbant a szivünk: megcsillant előliünk a tenger. . . Akkor még messze volt a váró®, a párás levegőben gigászi tornyokként nyúltak a ma­gasba a gyárkémények. A víztoronyból s a város több más helyéről sűrű füst tört fe' . . . A tenger végtelen tükre kékesen cisllogott, békés nyugalom áradt az egész hatalmas öbölből. Egyik páncélos egységünk messzire előre­tört, de mi: a tartalék óvatosan haladtunk, szinte lépésrő -lépésre miemtünk előre a város felé. Szükség is volt erre az óvatosságra, mert a vörösök aknával rakták fe’te a tere­pet a város körül. Egy akna éppen e'őttiink döntött fel egy teherautót s az árokparton b ekkor kötöztek be egy kerékpárost, akit akna seb".vitelt meg. A városba vezető bid felrobbantva Kevert a vízben, balra a hajógyár gigászi vas állvá­nyai izzottak, a daruk elomolva, jobbra e’sü- Iyedt hajó orra meredt ki a hullámokból . • - Az egész kiköltő képe elárulta, hogy a magyar bombázók és a német stukák itt jártak . . . Az utászok csónakba szállottak és fe ku­tatták a túlsó partról a városba vezető utat. Gyorsan fordultak a csónakok é« nemsokára valamennyien a városban voltunk. sikerrel járt. A fél-ábbal már menekülőfél ben levő vörös vezérek nem is mertek arra gondolni, hogy a város lakosaival szemben a katonaság segítségét kéijék. A város meg­menekült. A kommunista vezetők a munkások forra­dalmi fellépésére hanyatt-homlok menekül­tek Krivoj Rogból, még annyi ideig sem mer­tek megmaradni a városban, hogy a legszük­ségesebbeket összecsomagolják. Â város fellélegzett és fo ytatta a munkát, Krijov Rogban tehát ma is sértetlenül mű­ködik a vi’llanytelep, a vizvezegékceapokból folyik a viz, üzemben van a hata'mas turbi­na-mii. dolgoznak a gyárak és a bányák:. Há­la a szövetségesek rend iránti érzékének. — bárom nap alatt visszatért a békés élet szor­galma? munkaüteme. . . Öriái-i vasé re telepek közepén fekszik ez a c-aknern kétszázezer lakosú város. Az uk­rán föld gazdagságát tatán ’legjobban Krivoj Rog példája mutatja, amelyet még a szovjet- rendiszer gazdaságilag analfabéta, kétbaílkezes azdálkodásia sem tudott egészen tönkre­tenni. Autón mentünk a váró* felé, amelyről már tudtuk, hogy a Dnyeper éö a Dón kö­zötti vasgyárak Vgrőbh szadit ója. Azt hittük, hogy még órák hosszat kell utaznunk, mert a vasbányáknak semmi nyoma asm látszom Ann ál nagyobb volt azután a meglepetésünk, amikor egvszcrre csak — a Szó szoros értel­mében az orrunk előlit — Cgv medence mé­lyén elénk tárult a bara! ni as kiterjedésű vá­ros megkapó képe. Kidé rüh, hogy már jó ideje a világhírű krivojrogi vasércbányák fel étt jártunk, ami­kor még javában gyönyörködtünk az ukrán síkság szépségében. A föld mélyében szinte kimeríthetetlen érctelepek — a föld színén Pedig dús gabonafö dek. . . Lg ennek a pá­ratlanul gazdag földnek verejtékcsen dolgo­zó, roboto ó népe mégis éhezett, nyomorgóit es rongyokban járt közel nOgyiedév&záza- don ár. Enné! súlyosabb, égbekiáltóbb vádat nem tehetne a kommunizmus ö len emelni. A kin­cset tékozlóan szóró dús természet és a leg" szörnyübb rabszo gasorsban senyvedő ember döbbenetes ellentéte mindennél jeelmzőbb példáját adja annak, hogy a Szovjet milyen pokollá tudta lenini a jobb sorsra érdemes ember életét. . . Rétz Wall s agát zenekar a Üew-York „R rádiónál minden kéziratot gondosai elolvasnak és fia csak egg kis tebeísé get fedeznek fel valakiben, azt támogatják 9* te Az utcákon még ma is harckocsik és pán­célosok cirkálnak. Az épen maradt házakból az emberek ezrei nézik őket. A város erősen kü önbözik a többi orosz várostól, európai stílusban épült. Az épüle- &ek ötven százaléka elpusztult a megismétlő­dő bombatámadások során, sok épület még most is lánggal ég, vagy feketén füstölög. A memekülő vörösök nem tudnak mindent el­pusztítani s igy rengeteg anyag maradit hát­ra. Az olajtartáílyok üresek ugyan, a kikötő­iben azonban többmillió liter benzin, tömén­telen vas és gépalkatrész maradt érintetlenül. Sok a látnivaló s ,a katonáik mindent meg­néznek. Megtelik az öböl fürdoző katonák­kal. A pokoli hőségben pompás enyhü ést ad a tenger vize. A lakosság barátságos, férfiak és nők együtt lubickolnak a honvédekkel, itt is, ott is kacagás hangzik s nem messze a vidám fürdőzőktől karcsú vitorlások sikla­tlak a vizen. Nem győzünk heteUná azzal az érzéssel, amelyet a ‘fengier kelt. És felemel az a gondol at, hogy mi, akik a Kárpátok gerinceiről indultunk eL diadalmas harcok u-tán., itt vagyunk messze délen, a forrónyáru Fekete-tenger partján, Krivoj Rognak, ennek a hatalmas ukrajnai gyárvárosinak két esztendővel ezelőtt 197 621 lakosa volt. Moelt sem lehet sokkal kevesebb, mert a város szinte teljesen sértetlenül ke­rült a szövetségesek kezére. A támadás itt olyan gyorsan haladt előre, hogy a vörösök­nek nem sok idejük maradt a pusztításra. Nem robbantottak, nem gyújtottak fel sem­mit, a lakosság pedig — a zsidók és a vörös pántvezetők kivételével — bölcsen a helyén maradt. • < ' '■> *?- ■’ ■ Pedig Krivoj Rogban is előkészítettek mindent a robbantásra. Az oktalan pusztu­lás azonban elmaradt s ez a váratlan gyor­sasággal bekövetkezett megszállása mellett, főként a város munkásainak az érdeme. Ami­kor aa ágyuszó már egéczen közelről hallat­szott, a vörösök bár nagy kapkodások köze­pette, megtették szokásos előkészületeiket a robbantásra és gyújtogatásra. Ebben a pil­lanatban azonban a munkásság egy ember­ként léptt fel és közölte a vörös vezérekkel, hogy ha olyan harcias kedvük van, akkor menjenek ki a frontra, harcoljanak odakinn, a munkásság azonban nem tűri a város el­pusztítását. , A kiivojroy munkáié ág forradalma teljea rntigsß íei?slgkei kap a snagssr rádió igazgmőságö? Erdélyiek a rádiónál BUDAPEST, szeptember 3. (Az Ellenzék tudósitójától.) „A Mag yar Királyi Rádió teik. Igazgató­ságának. A'hi’irott K. J. azon alázatos kéréssel járu­lok az urak kegyes színe elé, hogy a bekül' dött kéziratom, amennyiben, megfelel, kér­ném annak előadását a Mikrofon elé vinni. Tavaj a Fiileki hidász bálon .'lett először be­mutatva, az ott működő műkedvelő társaság a legnagyobb e ismerését fejezte ki és ezért voltam bátor a Rádióhoz is küldeni. Kérem a pártfogást és tessék a Magyar szivek dobba­nására gondolni, ami a világ legszebb orszá­gában sarjad. Maradok a’ázatos szolgája: K. J. hidász költő“. Egy le'vé'. ez a sokezer közül, ami a ma­gyar rádió igazgatóságához érkezik. A rádió egyik fiatal lektora és rendezője, aki a rádió drámai osztályán dolgozik, beszél erről a le­vélről. ame yeker a kéziratokkal együtt el kelj olvasni s lektori véleményt keit adnia róla. Mert a magyar rádió igazgatóságának az ál- lásponJÍja az, hogy akármiyen ismeretlen szerző kéziratát el kei! olvasni s azt leikiis- mereter-en meg kell birálni. E pillanatban ugyan kéziratzár’at van, de ez a rengtieg kéz­irat még a zárlat előtt érkezett. Van úgy, hogy húsz órát dolgozik naponta a lektor, aki azt mondja: — A rádiót nagyon elhanyagolják a ma­gyar irók. Ez az oka a hangjáték hiánynak. Pedig a rádiónak írni talán legkönnyebb a %ilágon. hiszen itt az iró akárhányszor odaír­hatja a kéziratába, hogy ..változás“, a tein- igazgató nem tépi a baját dühében: ez a vál­tozás nem kerül uj díszletébe. Sokan azt hi­szik. hogy az egvizerikétszer szinrekoriilő hangjáilék megirása nem fizetődik ki. Ez is .nagy tévedés, mert a rádió 360 pengőt fizet egy hangjáték előadásáért s ha azt viaszle­mezre véve.' megismétlik, ezért a második esetVg harmadik előadásért is ugyancsak 360 pengőt kap a szerző. Mostmár mivel a beér­kezett szerzők nem nagyon írnak egyenesen a rádió számára, a drámai osztály mindben olyan hangjátékbau. amelyben a tehetségnek és rá­termettségnek csak egy parányi szikráját fe­dezi fel, komolyan foglalkozik. Ha a szerző t<elieségiei3, de nem ért az Írás technikájához, meg fülelő szakemberre', hozzák össze. Tehát amiint látja, a rádiónak irni nagyon érdemes. — Ki a drámai osztály vezeifője? — Németh Antal dr., aki Európaezertt' egyik legnagyobb tudásu és sokoldalú színházi szakember. Kisujjában van minden szakkér­dés, amellett é'vezet műllleitte dolgozná. A rádiónál különben is öröm a munka. Az igaz­gatótól a legkisebb szakmunkásig, mindletnki- nek pillanatnyi pontosságijai! kelj végeznie feladatát. De talán sehol sincs annyi egymás iiánti megbecsülés, az intrikának cs irigység­nek teljes hiánya, mintii ott. Precíz óramű pontossággal pereg a nagy gépezet s itt dol­gozni talán a feguribb, legrendesebb foglal­kozás. — Sok levelet kap-e a rádió? — Rengeteget. Külön kötetet kketnjd ösz- szeszedni a mu atságosabb vagy érdekesebb levelekből. Ez csak egy a sok közül, amit mutattam. De itt van egy másik, (italán nem hivatali titok elárulása, ha belenéz. Ezt a másik leve et egy budapesti leány- gimnázium negyedik o-szft'ailyos tanulója Írja, aki arra kéri a rádió igazgatóságát, hogy tűz­ze elő mielőbb műsorra a Hid cimü színmü­vet, mert az náluk az osztálybatn kötelező ol­vasni ánv, de nem tudja minden leány megsze­rezni. A rádió te jesitetlt1« a kis diáklány ké­rését. a Hid előadása már tl!e is zajlott. Egy másik levélíró öngyilkossággal fenye­getőd zik, ha elő nem adják a müvét, mert ez a lépés szerinte az utolsó sza’imaszá’, amibe belekapaszkodik Darabját, a me yet „utolsó filléreiből gépeltetett le“, nem adták elő, de öngyilkos .sem lett persze... Szóval megtudjuk, hogy a rádió remekül fizet 9 itt mindenkitől mindent éltőlvasnak. Támogatják, felfedlezik, akiben csak egy kis tehetséget látnak. így most egy Tankó János níevü mádéfalvi szé­kely embert, akinek munkáját átdolgozva, va’ószinüíeg nemsokára előadják. Erdélyiéi* a rádiónál 1 A rádió belső munkatársai közü'í erdélyi ember Cs. Szabó László, a prózai osztály vev zetője. Ivoncz Sándor igazgató, aki zilahi em­ber, aztán a csiki Csanády György, a Széke y himnusz szerzője, Bánóezy hangmérnök, ritóa: Hevesi, az egyik népszerű bemondó és még sokan mások. Állandó szereplői közül erdé­lyiek: Ignácz Rózsa, Lévay Ilonka. Táray Ferenc. Tompa Sándor, Kiss Manyi, Peré-nyi László, a most felfedezett aradi Uosvay Ka­talin és meg igen sokan. Ezeket mondja e’; a rádió belső munka já­rói és erdélyi vonatkozásairól a kolozsvári származású lektor, aki 20 órát dolgozik sok­szor egvfolytába s a rengeteg beérkezett kéz­irat között arra figyel legszívesebben, hogy nincs-e közöttük valami friss tieheUégü er- dé’yi munka? (—n.) CSÜTÖRTÖKÖN KEZDŐDIK A TANI TÁS AZ EVANGÉLIKUS ELEMI ISKOLÁ­BAN. A magyar evangélikus elemi iskolában a tanítás holnap, szeptember 4-én reggel 8 órakor kezdődik meg. HEVES FÖLDLÖKÉSEKET ÉSZLELT A BELGRÁDI FÖLDRENGÉSTANI INTÉZET. Berlinből jelentik: A Délkeleti Hírszolgálat jelenti Belgrádból: A be'grádi földrengéstani intézet hétfőn heves fö drengést jelzett. A földlökések 16 óra 19 pete 18 másodperckor kezdődtek. A legnagyobb kilengés 70 milli­méter volt. A lökések 10 másodpercenként ismétlődtek, összesen 10 perciir tartottak. A födrengés középpontja Belgrádtól 635 kilo méterre volt. Of, Vásé&heíyí János opvospreiesszo? halála KOLOZSVÁR, szeptember 3. A Tudo­mányegyetem épületein gvnszlobogót len­get a szél. Amint az ..Ellenzék'' már lii- riiladta, az egyetemnek nagy gyásza van. Meghalt dr. Vásárhelyi János, a kiváló orvosprofesszor, akit életének és alkotó munkásságának (felelőjén ragadott el tra­gikus hirtelenséggel a halál. Dr. Vásár­helyi János az általános kórtan és hak- terológia professzora, nemrégiben gyó­gyult fel könnyebb lefolyású tüdőgyulla­dásból. Néhány napig jól érezte magát és ismét munkához látott, de hirtelen visz- szaesés következett he egészségi állapotá­ban és az alattomosan fellépő liidőembo- lia hirtelen végzett vele. Dr. Vásárhelyi János professzor 1901- ben született az alsófehérmegvei Csom- bordon. Középiskolai tanulmányait a nagyeuycdi Bethlen kollégiumban végez­te, majd a budapesti Pázmány Péter Tu­dományegyelem orvosi karára iratkozott be. Orvosi oklevelét 1926-ban szerezte, majd 1929-ig mint alorvos s hódmezővá­sárhelyi kórházban működött. Innen hív­ta meg tanársegédjévé Jeney Endre sze­gedi professzor, az akkor Szegeden mű­ködő Ferenc József Tudományegyetem áll alános kórtani és bakterológiai inté­zetébe. .Teney Endre távozása után dr. lomcsik József mellet! dolgozott és itt szerezte meg 1937-ben magántanári ké­pesítését is. A megboldogult Vásárhelyi professzor, mint fiatal magántanár, Rockefeller ala­pítványt nyerve, az Egyesült Államokba ment tanulmányútra, ahol a Rockefeller Intézetben Amerika kiváló tudósaival dol­gozott együtt. 1934 --40-ig az Országos Közegészségügyi Intézetben működött, majd adjunktusi minőségben az oltóanyag ellenőrző osztály vezetője lett. A Ferenc József Tudományegyetem mult évben Ko" lozsvárra való visszaköltözése alkalmából a kultuszminisztérium az általános kór­tani és bakterológiai tanszékre nevezte ki. mint nyilvános rendes tanárt. A tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal tudós rövid tudományos pályafutása alatt igen jelen­tős kutatómunkát végzett és különösen behatóan foglalkozott a vérbaj és a tu­berkulózis kórokozóival. Korai halála egyetemünknek és a ma­gyar orvostudománynak pótolhatatlan veszteséget okozott. Tilos az azbsszt-cemsnt fedő* lemez fmsznáiaía Budapestről jelenti az MTI: Â Buda­pesti Közlöny szerdai száma közli az iparügyi miniszter rendeletét az aszbeszt- cemeut tetőfedőlemez felhasználásának eltiltása tárgyában. A rendelet szerint aszbeszt-cement tetőfedőlemezt építke­zéshez felhasználni tilos. Ez a rendelke­zés nem vonatkozik azokra az építkezé­sekre, amelyekhez a szükséges aszbeszt- cement-lemezt a rendelet hatálybalépése előtt az építkezés helyére szállították, vagy a tetőfedési munkálatokat a rende­let hatálybalépése előtt folyamatba tet­ték. MINISZTERI BIZTOST NEVEZTEK KI AZ OLT-VÖLGYI VIZITÁRSULAT ÉLÉRE. Budapestről jelenti a MTI: Az erdélyi és keletmagyarországi részeknek a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása folytán, hogy a Csíkszeredán széke ö Olt-völgyi vizi- társulat működésének felügyelet alá leendő visszavezetése a fennálló nehézségek kikü szöbölésével zökkenő né’kül történjék, a föld­művelésügyi miniszter o társulat ügyeinek igazgatására dr. Sándor Gyula ny. főszolga­bíró, Csíkszeredái lakost miniszteri biztosul 1941. augusztus 27. napjától számtott 1 év tartamára kinevezte. Összes közémtkolák tankönyve!* megvásárol* haíiaazEUenzék kőnyvesboHSábaíS Kolozsvár, Mátyás király-iér 9. siú/n. r ■ n m Fekefe-f@Biger partján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom