Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-27 / 221. szám

1'. r». r rt / r n UIMI—IW IMII 10 4 1 s 7 < /> t • ni her 2 7- mmmm/iouanMiaB: PWBH _ 6 A magyar jövendő érdekében: Napközi oítSiOHokat és bölcsődéket létesítenek a kolozsvári gyárüzemek K 01.0/s V-1 /V. szeptember 27. (Az K! lenzt k tudósítójától.) Kontos lépés tör U nt Kolozsváron a iuimk.ív k szociális gondozási! terén. A Dermata é\s Dohány gyár után még egy kolozsvári gyár. a 'V- g\ar Helga Textilipar Keszv énv társaság rendezett ke napközi otthont a gyárban dolgozó munkásunk gyermekei szamára. Az ígray-utcában van a lextilgyár bölcsődéje, ahová freylági lovag Slernád I.ászló, a gyár fiatal vezérigazgatója ka lau/.ol el s ezeket mondja a gyártó! a bölcsődéig vezető rövid utón: > — -I most megnyílt hólesődéből maid napközi otthont fogunk fejleszteni. Egy­előre csak az egeszen kis gyerekeket táp­láljuk és gondozzuk ebben a kis gyer­mekotthonban, amelynek berendezési költségeihez a város készségesen járult hozzá ezer pengővel, v a. *., * v \ kis g vermek birodalom, ahová most belépünk, fűtötten, melegen, barátságo­sán fogadja magába a gyár dolgozonői- nek kisgvermekeil. Az első szobában pa- rányi kádak, jólf ütött kemence, forroviz s benn a tulajdonképpeni bölcsődében fe- ihér ágyak sora. Kőműves Dezsőne. zöld keresztes tanfolyamot végzett volt gyári juunkásnő gondozza itt a gyermekeket. ‘A hófehérköpenye«, mindig mosolygó zöldkeresztes nővér igazán érti ezt az ’ősi asszony mesterséget: saját kis csecse­mője is it‘ fekszik az egyik ágyban s ő az egyetlen, aki még anyatejel kap- a többi tejjel, lejbegrizzel. főzelékpiirével. ’kávéval táplálkozik: a munkásairól szere­ltette! gondoskodó gyárvezetőség költsé­gén. Amig az édesanyák reggel hattól dt ti kettőig odabenn dolgoznak a gyár­ban. ngv cinek itt ezek a kisbabák, mint a leggazdagabb gyermekei: gondos, sze­relő felügyelet melleit, ápolton, lelive- ó v a. Feltűnő csuk az. bogy babár a gyár száznál több mnnkásnöt foglalkoztái és azok közül igen soknak van kisgyermeke, a böle.-őde legtöbb ágya üres: abg akad egynek egynek lakója. \ magyarázat egy. szerű: a honzen iiliv gondolkozása édes. inn ak meg mu is szí l esekben bízzák kis- gwernu heikel rokonra vagy szomszédasz szómra, minthogy be vigyék a gyári bál­esődébe. Nem okulnak a magárahagyott kisgyerekek gyakori Iragédiáin: leforrá- i.á.sokon. mérgezéseken, baleseteken. Ösz­tönösen idegenkednek minden njilá-Ujl s nem használ itt a zöldkereszles védőnő rábeszélése sem. fisak a közvetlen ta paszta hit javíthat ezen a Uien. ha a mnnkásar.szony latja, bogy társnője kis­fia szépen nő. hi; ik. gyarapodik a höl csődéiben, maga is rájön arru, bogy a lég­iiéivé ebb . s legkézenfekvőbb megoldása a ..hol hagyjam a kisgyermekemet” örö­kös szegényasszony-prold nnának, ha a róla emberbarát ián gondoskodó gyárra hízza kisgyermekét. - •»' A most megnyílt textilgyári bölcsőde, ahonnan egységes, erős gyerekek kerülnek majd ki. egyik meleg kis tűzhelye a s: ebb magy ar jövendőnek s kívánatos lenne, hogy a többi kolozsvári gyár e,s üzem is kövesse az úttörő bárom gyá*- példáját é minél több és korsze ubb napközi otthoni állitson fel. « ­Október 1-én kezőőőiö Fabso gyorsíró, gépíró, szépiró, helyesir© tataf©Syas3S>a a beiratkozások megkezdődtek Állami vizsga « Hitier-tér 3 Leheá-e ufság nélkül élni |Ha> DáószegSay MiLtés Lehet-e újság nélkül élni? Egyáltalán lehet'e és hu nem, akkor meddig — nem. Természetesen nem mi vetjük fel ezt « kérdést, akik (ugye?) már hivatalból is azon az állásponton vagyunk, hogy kid- turembernek kötelessége tájékozódni nem' csak a világ eseményeiről, hanem az em' beriség problémádról is a naponta meg­haló és a naponta újjászülető nyomtatott VGiáeióspapir lepedőiből. A kérdés most Amerikában merült fel, — amint ezt lon­doni távirat jelenti — Idaho városában, ahol Mr. Bill Jackson vetette fel önmaga előtt, mégpedig — egészségügyi okokból. Mr. Jackson, akinek különböző üzleti vallóik ozásai voltak, egy napon érezte, hogy idegei túlságosan meggyengültek. Amikor vizsgálta ennek a neuraszténiás állapotnak az okait, rájött arra, hogy — amint, ő mondotta - — túlságosan izgul a világ eseményein. A háborútól kezdve a különböző tárgyalásokig, épp úgy feliz­gatta magát, mint más bonyodalmakon, sőt, ha hirt olvasott arról, hogy kolera~ járvány tört ki idegenben, letörten nézett maga elé és mélységesen sajnálta a mész’ szú földön járványos kórban f öt rengő idegen embereket. .Más baját magáénak érezte. Mintha öt terhelné a felelősség mindazért, ami a földön történik. Az orvos azt. mondotta, utazzon el mész- szire. valamelyik fürdőhelyre, ahol a csendben ismét megtalálhatja lelke regi rugalmasságát, erejét. Mr. Jackson erre azt felelte, hogy üzleti elfoglaltsága miatt nem tud elutazni. Ellenben majd segít magán másként. ) Elhatározta, hogy egy álló esztendeig nem olvas újságot. Világos volt az okoskodása: ha nem tud arról a sole szörnyűségről, hál borzongat ó iragédiáról, ami az emberiség Htját kíséri, akkor nem lesz min bánkódni. És ezáltal épp úgy kikapcsolja magát az élet gond­jaiból, mintha — mondjuk — az őserdő' be utazott volna. * A táviratok rendesen szűkszavúak. így hál nem tudják pontosan analizálni, hoge­lui mindcMi zajlott le Mr. Jackson lelkében a ..ki kap csalási idő“ alatt. De azt meg­tudtuk, hogy az idahoi vállalkozó csupán hét hónapig bina ki újság nélkül. Aztán ismét (I fogta öt át kos szenvedélye es újra mohón bolt geszte az nmei ihm ujsaglep* <lök szenzációit. (í yerinc kkorom hál emlékszem, lioyy Magyarországon is támadt valamilyen hasonló affér az újságolvasás Icöriil, de lei meszelést n kedves ize. humora volt ónnal: az összeütközésnek, ami a tréfás gondolkodású emberek hazájában, a he­pehupás Szilúgysál'hiui zajlott le akkori ban. A/niin kisvárosiam lakott, aluna minden héten egy azt i bejárt tarokkozni egy elhagyott tanyáról apum barátja. Hu­zala bácsi, az öreg tiszttartó. Huzala bácsi honu tusi bölcs, séggel nézie az éle/ rendjét, a világ folyását. Gyönyörűséggel lelt meg a lelke, ha a friss színű vetés! nézegette, vagy lm rit- hűn barátait-nl pipafüstben üldögélt. Ez nliábbira csal: rit ián került a sor. meri remete volt, aki a tanya csendjéből - sale egy hét.mi egyszer jóit be a kisvárosba a megszokott tm nkkpartijára. Egy napon igv szólt apámhoz: Te. Ibdi. csináljunk üzletel. Látom hogy te fel rerakod mind* nriap gondoson r budapesti újságot, amelyre előfizetsz. Éri megveszem tőled minden év régén az (Irnvll esztend"i példányokat, az egész érfo!vanW. (serébe küldök kukoricát. .Sekeni mindegy, hogy mikori az újság, csalt újság legyen .. . Es megtörtén* a különös üzlet. Az őri g Hazain megkapta az elmúlt év összes példányait. Egyszerre az egészet. Vyiigodfvérii, takarékos emb*r lévén, 'tern cl vesta mohón. Mindennap csak így *zá met lapozol! ál csendben. Igv tudta meg az eseményekéi. Il'i egy riirl I.(süliben is. 1kl:(uiban a világ színpadéin éppen Bort- irtliur o noma ment. t fül gr uipirn hadsereg o\ţromolIa a: oroszul, In i >-h< leth nitel; lull imát. I- egész enihenm'- get érdekelte, rm leyz Bort Arthur sorfá­val, mert e/töl függött ar onrz ja páni hóbora. Mi már tudtuk, hogy Bort'Arthur tág (lesett; ci japuiiol: bei ettél:. Mi tudtuk, csak az öreg Huzala nem, meri ö még a tavalyi példányokul olvasta. Bedig Itallal- lan kivénicsis ággal figyelte ö is, hogy r ojjon mi is lesz messze Ázsiában. Emlék­szem, irt a fiámnál: levelet, amelyben kén te, hogy ha ö b'jön tarokkozni, nehogy megmondjuk neki, mi történt Bori­irt húr hóiul, mert ö <zt majd a lapok­ból akarja megtudni. Hosszú hónapokon at i■■ \iprletétituk az öreg kívüliségéit s még mi. gyerekek sem kotyogtuk ki a titkot, iuuz. hogy engem apám a biztonság okáért nádpálcával fenyegetett meg, nehogy Bort- Arthur ki fecsegése miatt felboruljon a kukorica üzlet. j Egy esős vasárnap délután berorit<>ll IUizala bácsi, ujjongó örömmel közölte: — tírévó! hJi<etf Bort'Arthur. Csodál kozva, hirteleneken értetlenül mered tünk rá. De az öreget ez nem zavarta. Színesen, áradozva mesélte a részleteket s szemé­lyei ott csillant a szenzációs hir fénye. Még ha ez a fény nála egy évvel későb­ben is gyulladt ki. Hát ilyen ördöngős titka van az ujsútr nak. Még egy év múlt a is hat. in « * p o ff Erdélyi ősz Ennél: a tájnak jelltczelas évadja. Mi etetünk finom érzékiségével, mert íreg- múniorosodunk hűvös éjszakáktól átszűri ragyogásában is langyosságában. Ernzzuk i.zonbuii a ..port ccpiitem sedai all i i :i- ra"-t is, a közelgő U-V/. A vad'zöHö skar­lát ja és a nyírfái; kis arany pénze figyel­me zt U, hogy nemsokára szédülni fogunk a nedves avar finom rothadd: itól és kán­rázni a hideg hótól, ha kékes árny i rt vetődik rá könnyJakasztó fagytól . . . Ez a hangulat olyan illő az erdélyi raciona­lizmushoz. kesergő hajlandósághoz. ep:s idegenkedéshez, amelyet a bevándorló i ly hamar kész báró! ságiul an sagt: ah és Irigy­ségnél;. süt gyűlölködésnek minősít 2H1. Igen. a hires erdélyi őszben, mely a völ­gyeket és lankákat u sziliek orgiáiba me­nti; ebben a szinte. taglalhatatlanul bú- gyc.szló édes lankadIsásbari fakad elé iga­zán az erdélyi ember lírája, melyben a természet festő és bölcselő átélése *i mérvadó. Büszke is írre a hires erdélyi őszre, holott a más vidékek embere szin­tén és joggal mondhatná, az ö szerény ősze se hátravaló. tulajdonkép mindenütt a nagy magyar medencében szép és j i az ősz. mint a legszínesebb, legmegbízha­tóbb, szüret cs. gabonáért ékesítő évad, truly szántással és vetéssel, tengeri-hán­tással a többi évszaknak úgyszólván ..da- dolgozik", e szerint az erdélyi a saját lag csak az ö számára rendelt ősszel uib'J csak hivalkodást és különcködést iiz. Jog­gal nevezhetnék ezt az erdélyi kivétele- ’ zést ..békéiéinek“ a kikelt t ellent étakép. De nem azért jöttünk, hogy az erdélyi ősszel csak hetvenkedjünk és (rak a más magyar vidékekkel perbeszáHjurtlc és az édes gyümölcstől részeg darazsak .met- tuli (ásóval“ elvitassuk a rokonok felséges őszre szerkesztett széptanát és értékel­méletét. Mi azért írunk az erdélyi ősz­ről. hogy eloszlassuk a nehéz felhőt a lelkűnkről és egy igazán gyakorlati, sz í* val erdélyi érdeket megszólaltassunk. 'A f'Jhő? . . . Ugyláiiszik a természet kegyel­mes lesz hozzánk és egy pocsék tavasz, méginkább moslék nyár után — mind­egyik a kései ősz csúnya és bosszúságba meritő hideg esőit kölcsönözte ki - — mégiscsak meg akar ajándékozni egy fe­jedelmi ősz gyönyöreivel: lankasztó me­leggel, könnyöd kéhségü éggel, cukros szőlőről, arányló törökbuzáral. vadhid hangokkal, ragyogó sugarakkal, ezüst ökör nyállal. jó gabonaárakkal, nagy /■ - meg sár javai, nemes tartalmú borral és borízű almával, remegő tiszta csillagok­kal. 'Az első szeptemberi napol; átkozol*, hidegében, mikor a hal vérit emberei; nem restelfék a télre gyűjtött és talán majd. megbecsülhetett enné. váló tüzelőanyagu­kat megkezdeni, már-már kétségbeestünk, hogy elsikkad a szép ősz is és korai gon­dok gyötrik rmtg szinte már lankadó el­lenállási erőnket, sőt ami ennél még rósz- szabb, megnehezítik újból a forgalmú, főleg n hcirmad-negyedizben elézuditlój áradások miatt, melyei; a termés egy ré­szét is elsodorjál;, s -VV,' rí\ n i . .. ­■ *. .1 kVí'V ‘fi VTgVO M'At, y/JÍ’jM /, Mort azonban — a babonás emberek mondják ezt csendesen, valahogy el ne kiabáljál: a lehetőségei — a természet, mintha kez­di né megemberelni magát és r.uir készü­leteket végezni, hogy a pironkodó i éti- (uszonyok nyarát közibénk vezesse. 'La- tán-tiJán ... A borúlátás fertőzetébe ju­tott emberiség már csak nehezen rlvnl bizalomra, de napok óta mégis bizakodni kezd, hátha . . . És jól esik mindig re' mélni, bízni, hinni. Miért ne szélesít** nők ezt a jóleső hangulatot? Miért ne gondolnánk' rá. hogş‘ a termés forgalomba- hozása és a takarmány, burgonya, répa. törükbuza megfelelő felhasználása, tüzelő­éi világitó'anyag szállítása most már zök­kenő nélkül fog történni, u gyárai; dol­gozni bírnak, a közellátás, mint ahogy illetékes tényező ünnepélyesen megígérte a tömegek ínsége és kelieflensége nélkül fog megtörténni? Miért ne gondolnánk megnyugvással arra. hogy a háborúban vitézkedő réveink elkerülik a korai hideg ősz megpróbáltatásait és keserveit, hogy akadálytalanul végezhetik a hadművelete­ket, Í'.V/ÍV v ** -' A ’((í'á/g? Ví'ífíV. De a szép ősz külön erdélyi érdekel is jelent. Az erdélyi közgazdaságnak szinte fon­tosabb a jó és szép, vagyis zavarmentes ősz, mint más magyar tájéknak. A me­zőgazdasági munka Hl későbbre tolódik el, a földek őszi előkészülete függőbb a természettől. Aztán a széna és tÖTőkbuza ..uralkodó“ termékek, a gyümölcs rend­kívüli fontosságáról pedig nem is kell szólam. Jelentős „őszi iparról“ is szót ejthetnénk: a fa és cukorrépáról, stb■ Most az ideirányuló id egén forgalom szintén latba esik erősen: ősszel is épp ugv tud Erdély a természetjáróknak „anyagot ‘ nyújtani, mint a fürdő-évadban. A szép őszi Erdély mindig látványosság volt és most a történelmi hangulatban önkéme' len is, hírverés utján is még inkább azzá válik. Hívjuk szívesen az utasokat, néz­zék meg az őszi szépségekben pompázó Erdélyt. A forgalom és ellátás e pon'on igy még fontosabb lesz s ezért, ha jó ősz zavartalanságot biztosit c tekintetben, ugyancsak áldásossá válik az erdélyi nagy- érdek tekintetében. E szerint jogunk és érdé kit ni;, hogy a szokottnál is erősebben s más tájakat felülmúló módon állítsuk és hívjuk a szép erdélyi őszi. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. • i$R-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom