Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-24 / 218. szám
1 19 41 s* e p t ő in b er 2 4. BLLENZÉK 5 A regényes utca Az egész Kolozsvár benne ran. Itt lakik c genius loci. Szinte hall ink s-urnya rebberié- sőt, valahányszor végié, suhan, fö'eg ha rata melyik hagyománya forog veszedelemben s 6 egyre ritkábban bírja már megverte rnezni jussát. Keli-e mondanunk, hogy ez a regényes utca híres-neves Farkas-utcánk? Valami kor Bel-Farkns-utca volt S mindenki haliult róla. Minden idegen ide siet, ha útja először Kolozsvárra vezet; és aki pedig idevalósi, erre jár ahányszor szerét teheti, hosszú vándorlásából ide tér vissza, hogy a távoli helyek porát leverje a leikéről. Igen. a Farkas- utca!.. . Érdemes volna külön történetét megírni — hiszen a XVI század óta egyetemi utca — s kihámozni, miért nevezték úgy, ahogy elnevezték? Az embernek olykor eszébe jut, hogy a közeli várfal tövéig merészkedtek egykor a Bükk duvadjai s e nemes bestiák teje táplálja olykor a mesék hőseit és énekeseit . . . A Farkas-utca legutóbb nemcsak önmaga történelmi fényével világított. Ki viliről is számos figyelmeztetés fokozta sugárkévéjét es „dicskörét“. 4 fid szabadulás után a legnagyobb tény, n* eSyetem hazaérkezése zajos eseményekké' gazdagította regényét Egyetemi ünnepélyek zajlottak le a Mátyás Diák- házban s közben tömérdek- emlékezés beszélt önkéntelen az 1821-ből való regi színház zitier história járó- A~ előttünk születő történekemben az emberek azonban hallani vét- J ték az itt lakott házsártos öreg színész, Jón- ’ cső Pál súlyos lépteit is s visszaemlékeztek ' az ebben az utcában tanárkodé Gyulai Pál gyönyörű toll rajzára: „Az első magyar komik us^-r a A Diákház román történeti alakjait közben e'fedte a mi uj történetünk !;ét | nagy hőse Horthy Miklós és Teleki Pál viszont ok nem fedték el a nagy műrészek: Déryné, Egrcssv Gábor. Pálmai Ilka, Prielte Kornélia, j Jászai Mari. E. Kovács Gyula. Szentgyörgyi j István, Hegedűs Gyu'o stb. emlékezetét. Egy : szükséges és időszerű könyv, Janovics Jenőé , nemrég egyébként is erősítette az emlékezést: i gazdag bőségben föltárta ennek a nagy szin- j háznak történetét, melyről öt évvel ezelőtt ■ még suttogtak nagy fák a kis utcában, rá- j hintve árnyékukat a színészek híres padjára, I Eltűntek. Senki se mentett Itt rnog semmit, j Pedig szemben az uj egyetemi épület mellék- j följáróját lépte át 1859-ben a heros epinymos: j /. Ferenc József és látva még a régi jezsuita ] főiskola, valamint gubernium épületeit, — az egyikben a milleniumi történetet magyarázták akkor, a másikban a XIX. század tör- ; tünetét vezették 67-ig — óva intett a hagyományok tiszteletére. E hagyományok tiszteletében sereglettek össze a 22 év alatt néhányszor búslakodva, most júniusban pedig a fölszabadulástól diadalmas örömben a vén diákok százai. Mert a Farkas utca régi hires középiskolák utcája is. A XVI. század óta. És ezen a réven mindig friss izgalom a diákok részére. A bejárója előtt a felszegen áll őrt a Báthori-Apor kollégium. vele szemben a jezsuita templom; az ' utcában a nemesi kunvictus, a hath, girnná- ; shim és a volt kalasantinum, Valamennyi az egykori nagy Ko'ozsmonostori apátságnál; és í kör falának romjaiból épült a XVIII, század elején, méisról hozott nagy történelem uj tör- ! t értelem részére. Az utca végén, az alszegen a Mátyás korában fölrakott híres ref. templom néz történelmi szemekkel maga elé — Erdély legrégibb református orgonáját, Nicolai-Kő• • faragó Benedeit fölséges szószékét, sok más, ‘ régi emléleket rejtegetnek benne a hüs boltívek s ő hívta életre maga körül a nagy kollégiumot, ideinek azután fia, a ref. uj gimnázium is született, tanárházakat, amelyekben Apáczai Cseri János és Pataki István utódai, pl. Szilágyi Sándor, Sámi László, !\'agy Péter püspök laktak. Mennyi híressé lett diák za- ■ jongott ebben az utcában! A katolikus feh-é- ! gén csak legutóbb nevezték el a főgimnáziumot édes bujdosó tanítványáról, az erdélyi szellem hii fényességéről, Mikes Kelemenről. Elölte és utána sok hasonló ifjú koptatta ezt az utcát, vagy elődjét a Monostoron: Báthori Zsigmond fejedelem, Pázmány Péter.* Apor Péter, Teleki Sándor, Jósika Miklós Petelei István, Kuncz Aladár, az egyetemi oldalon Aranyrákosi Székely Sándor, Bölöni Farkas Sándor legidősebb Szsáz Károly, Sincui Gergely, Major Péter. Lazár György stb. De a ref. alszeg se maradt el tőle. Ott valamennyi nagy név hordozója csak itt settenkedett, nem úgy, mint a katolikusoknál, akik kétszer is a Monostorra szorultak. Olyan kitűnőségek ne- velödlek itt, mint Bethlen Miklós, Mistótfalusi Kiss Miklós, Alvinczi József. lnczédv Sámuel; Méhes Sámuel, Székely Bertalan. Bánffy Dezső, Hegedűs Sándor Thury Zoltán. Kaesóh Pongrác, Háry András, stb. Ebben az utcában volt egykor a vármegye.- háza s mikor ki kellett vonulnia mai helyiségébe. a muzeum régiségtara foglalt helyet benne, szintén a muUra, a hagyományra, a pusztítás tragédiáira figyelmezve. De hiába állt iu talpig vértezve a jelent mindig szervesen biztató mult, igaz tiszteletet követelve. Hályogszemii fölös'eges újítás pörbe szállott vele. Már korán kikezdte a regényes utca zavartalanságát az újkori állam, dísztelenül beépítve, párhuzamosan o Leber gyönyörű barokk palotájával a most ál-ami főgimnázium épületét és szembe a Teleki-palotával egy újkori mágnás házat. Az egyetem központi épülete, amely másutt, a klinikák és rnuzeumkert körzetében lett volta helyen, áldozatul Kívánta meg a jezsuita-főiskola épülete- es n gubernium székházát. Aztán jött a román állam és nekiesett a régi színháznak, amelyet kétszer is menteni lehetett volna Erre aztán remegni kezdtek a híres hársfák is, melyei; alatt édes szerelem fakadt holdvilágos éjjeleken. Igen. hire volt a sárii és nehéz paritás utcai hársfaill a Inai;, éppen úgy, mint u l;o- lozsvári holdvilágnak, mely olyan édes ezüst varázzsal ölelgeti a kolozsvári tornyokat es házfalakat. És nem ok nélkül remegtek a szinháiz-utcai harsak vésze után. Az idő és fejsze csakhamar rájuk is kopott. A felvégen és n színház elüti egész sorukat ,-eszni engedlek. meri « pedagógia nem szívleli mindig u féli, mely árnyékot ved. Az alvégen pedig az utcaburkolás kívánt fejadót ros~iikru'. Most aztán halaira ítélték az egyetem előtt sötét lő és . sötétítő“ nagy hársfái:"!, amelyeket pedig még uz építkezés is gondosan megkímélI negyven év elölt De héti egy két tanteremben valami vei koréibbnn ke'lene villanyt gyújtani miattuk- . . A regénresség kopni fog ugyiuj. de azért regény, hegy 11kopjék lassan- kint. Megszoktuk. ' v ~ •’ ,» ; * *v <- V — • I y* 'i » * Ilit iC * \ ét * A ind* rf\*A -..a. Elvégre jó végezni mindennel és nem kitérni előle, ami régi szép. lux megszűnne!: a problémák. Az idegenek pedig maid elszoknál: lassankint a hites régiségek és természeti szépségek mohó keresésétől, amelyek ma még kívánatossá teszik regénytelenitő városunkat. ?&uicd&u& (i5tn~mi) Szeméig! változások a kfilügg- minSsztérlamban BUDAPEST, szeptember 24. A m. kii. j külügyminisztérium ügyosztályainak vezető . seben a következő változások álltak be: S Bárdossy László rn. kxr. miniszterelnök és j kit iigymimszter Bartheldy 1 ibor -rendkívüli { követ és meghatalmazott minisztert kabinct- ‘ főnöki minőségében való meghagyása mel- ! lóit, a hű ügyminisztérium elnöki osztályá- • nak vezetésével bízta meg. ugyanakkor : Szondy Viktor miniszteri osztályfőnököt a nemzetközi magánjogi é* a nemzetközi köz- igazgatási osztályok, Sebestyén Pál mini-z teri osztá yfőnököt pedig a nemzetközi közjogi és szerződési, valamint a nemzetközi büntetőjogi és rendészeti osztályok felülvizsgála tavai bízta meg. A politikai osztály vezetésével Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meg- i hatalmazott miniszter utódjaként Szentmik- I lósy András követség! tanácsost hízta meg, aki ('/ideig a berlini in. kir követség első beosztottjaként működött A sajtó és kulturális osztály vezetésével Szent-Iványi Domokos miniszteri tanácsost, a miniszterelnökség tájékoztató ügyosztályának eddigi vezetőjét, az ügyosztály ügyeinek felülvizsgá atával pedig Üllőin Reviczky Anted rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter sajtófőnököt bízta meg. A külföldön élő magyar á lampol- gárok gondozását ellátó osztály vezetését Be.rkóczi György elsoosztályu főkonzul veszi át. ffótszéz moaKássai isisét üzeműt E!€iQ€if€K a Kolozsvári üRBiiöijiral ftáftéríiést táéngtlneft a volt tulajdonosok, okikét o román állóin kény szeritett a gţ£âr eladására KOLOZSVÁR, szeptember 24. (Saját tud.) Kolozsvár város vezetőcégét évtizedeken keresztül foglalkoztatták a muukanélkü iség enyhítésének kérdései. Sokféle tervvel kísérleteztek, de eztk a tervek nem vezettek megoldásra, mert égvik spm a gyökerében igyekezett megoldani a munkauélkii iség kérdését és pedig azzal, hogy munkaalkalmat teremtsenek. Kolozsvár város belátva ennek a kérdésnek nagy bordere jé t, odahatott, hogy a munkanélküliség kérdését gyökerében oldják meg, i ktve munkaalkalmat termiének. Ennek a kezdeményezésnek egyik állomása lesz a jövő hónapban megnyíló gyufagyár is, amely egyelőre közel kétszáz alkalmazottat fog foglalkoztatni. Monyán történi a Reííífr- gyufagyár trisajátilása ? A gyufagyár üzembeheiyezésével kapcsolatban merült fel egy másik kérdés: tisztázó- | dott-e már a helyzet a gyár \isszidgény léséie i indult akcióban? Mint köztudomású, ugyanis a román ál a:n ! 1921-ben önkényesen kisajátította a Reitter- j féle gyufagyárac és az ötszörösen is többet érő vagyontömegért j mindössze hatmillió lejt fizetett ki. A kényszerhelyzetben levő gyártulajdonosok i természetszerűleg el ke lett, hogy fogadják j annakidején ezt a kényszerkisajáíitási össze- í get, mert ismerve a románok metódusé!, j könnyen a semmivel is Le kellett volna érjék, j Rendkivül jellemző, hogy a román állam milyen kitűnő üzletet kötött a gyár kisajátításává', az az eset. amikor 1929-ben a svédek szerződést kötöttek a román áltommal és átvették Románia területén a gyufagyártás monopóliumát. 20 millió lej évi bért ajánlottuk fel a bukaresti, temesvári és kolozsvári gyár bérletéért, azaz több, mint hatmillió lejt — tehát az egész vagyonkámplexum teljes vételárát. Kártérítési Kémen a voit tufajdouosoK A visszacsatolás után megjelent vagyon- vis-szaigénylési törvénnyel kapcsolatban természetszerűleg a Reitter féle gyufagyár vo t tulajdonosai is összefoglalták visszaigény„ lési, illető eg kártérítési igénylésükre vonatkozó összes adataikat. A gyár egykori tulajdonosai a visszaigénylésre irányuló akciójukkal egyidejűleg tervet is dolgoztak ki arra az esetre, ha a magyar állam nem adná át a svédeknek a kolozsvári gyufagyárat, hanem a régi tulajdonosokat helyezné vissza iurto" kukba. A őoutamonooölíunt és o felszabadulás rulajil ónképpen a helyzet magva rországon ugyanis az. hogy a gyufagyáriás a magyar állam és a Sveuska Tändsticks Aktie Bolaget (Stal.-) svéd eéü között 1928-ban létrejött szerződés érte méhen szintén svéd kezekben van. Ez a szerződés azonban nem vonatkozik csak a trianoni Magyarországra. Magyarország azonban időközben több Ízben is gyarapodott területeiben. Igv a svédek nagyobb piacot nyerték, anélkül azonban, hogy ennek ellenértékéképpen nagvobb kölcsönt nvujtanának Mag yarországnak. Pedig kitűnő alkalom lenne, — irta annak idején beadványában a gyár volt tu ajdonosainak egyike — ha a magyar kormány most ragadná meg az alkalmat és a megnagyobbodott területtel egyidejűleg fel emelné a svédek által nyújtott kölcsönösszeget is. Ezt az újabb kölcsönt pedig kiválóan fel lehetne használni a visszatért területeken beruházási kö csönökre. vagy általános mező- gazdasági beruházásokra, továbbá a hadiköl- csönök Beváltására. Arra az esetre pediz azt ajánlotta, ha a Stab-bal ,nem sikerülne mea egyezést létrehozni, úgy a visszatért területek számára a kolozsvári gyár ál ilaná elő a gyulát a régi vezetőséggel és ezért évi körülbelül 500 ezer pengős haszonrészesedést juttatna az államnak. Ez tulajdonképpen tiszta haszon lenre a magyar á lamra. Mi a helyzet ma? Ma az a helyzet, — hangzik hivatalos helyen adott nyilatkozat szerint. — hogy a gvár Lan megkezdték a tatarozás! munkákat, rövidesen üzembe helyezik a gépeket is. megkez dődött a munkások és a tisztriselck toborzása is és valószimi-eg októberben meg is indul a gyár. annak ellenére, hogy a régi tulajdonosokkal, tehát a Reirter József-ffiíe gyufagyár örököseivel a tulajdonjogi helyzetét, jobban mondva a visszaigénylési akcióra vonatkozólag megindult tárgyalásokat befejezték volna. A tárgyalások ebben az irányban folvr.ak és valószínűleg mind a két fél részéről a legteljesebb megelégedéssel végződnek. A gyár egye őre kis keretek között kezdi meg működését, később azonban természetszerűleg ki bővítjük az üzemet. Most körülbelül 200 alkalmazottat fogunk foglalkoztatni. Fnnvi. amit mondhatok. Megelégedéssel vesszük tudomásul a hivatalosan adott nyilatkozatot, azért is. mert az iizernbehelyezéssel 200 ember jut kenyérkeresethez és azonkívül pedig, mert egyezséget hoz a román állam álta' vagyonából kisemmizett és kiforgatott volt gyártulajdonosoknak is, akik -- éppen a kisajátítás következményeképpen — sok nagyon nehéz napot láttak a 22 esztendős román elnyomatás alatt. Elsötétítés ma este: 6 óra 50 perckor BUDAPEST, szeptember 24. Az elsötétítést szerdán, szeptember 24-én 18 óra 50 perckor kell végrehajtani és szeptember 25-én 5 óra 50 percig lurt, Négyszáz évvel ezelőtt, 1541 szeptember 24 en. a salzburgi Szent Sebestyén temetőben így kalandos, zaklatott életű férfit kísértek utolsó útiéira. Atnig élt, a hangzatos Philipu■> Anroleiis Paracelsus Theophrastus B.ombastus von Hohenheim névre hallgatott: nagymüve11 - ségii természettudós, egyelem', tanár, világlátott utazó volt... mégis utolsó útja a szegények ingyen sírhelyei közé vezetett. Ott van ma is dis zcs mauzo'-euma, mit a hálás utókor emelt emlékének. 1193 december 17-ike. nehéz nap volt a svájci Mária pisidéin beli orvos-fizikus Wilhelm Bombástul von Hohenheim számára. Izgatottan járt fel s alá, félszemmel, félfüllel a hálószoba felé figyelve. Hogyne aggódott volna, hiszen kedvese, élet epén ja, fiatal felesége vo'-t olt ... és még valaki ismeretlen, akinek érkezését már oly nagyon várta! Aztán végre behívták és szeretettel nézhetett sápadtarcu kis feleségére s a nyöszörgő, apró. pirosarcu jövevényre, fiára, a leendő uj fizikusra. Nemsokára ezután meghalt a fiatal anya s a gyermeknevelés gondjai az elfoglalt apára s a vénleány sógornőre maradt. így az ifjú Paracelsus nem. örvendhetett valami vidám gyermekkornak. Szépen növekedett, fejlődött, habár — mint ö maga leírja — nem mindennapi, szerencsétlenség esett meg vele. Egy alkalommal sertések támadták meg a játszadozó fiúcskát s mire kimentették a vérző gyermeket, már kasztrálva voh. Valószínű azonban, hogy ivarmirigyeit nem veszítette el teljes egészében, némi szövet roncs oknál: vissza kellett maradnia s az regenerálódi a biztosította normális fejlődését. Akaratos, törekvő, tanulnivágyó ifjúvá növekedett s atyja elég korán orvosi munkájában maga mellé vette és oktatta a gyógyítás még azidöben nem könnyű mesterségéie. Végre eljött az ideje annak, hogy az ifjú az egyetemre kerüljön. 1506-ban a Ferrara i egyetemen látjuk, hol tanórainak js feltűnik éles eszére'.; ugyanitt, szerzi meg oklevelét is. Diplomája elnyerése után a fiatal orvos- gyógy szer ész, hogy ismereteit bővítse, vándorútra indul. Bejárja az összes hűlt utót szagokat Spanyolországtól Konstantinóf-olyig, mindenfelé barangol, tanulmányozva a különböző vidékei: népi gyógymódjait cs szokásait. Ellátogatott hazánkba is. bekalandozva Felvidéket és Erdélyt is. Útleírásaiban igen dicsér öleg emlékezik meg a tokaji borainkról, mit az italok királyának tart és mely szerinte tarta mázzá az életerő kvintesszenciáját. Erdély ben a só-, de főleg az aranybányákat látogatta meg. Kalandozásaiból visszatérve. Salzburgban telepedett le. Itt érlelődött meg benne « gondolat, hogy a gyógyítást teljesen uj alapokra kell helyezni, mivel az akkori orvos gyógyszerész tudomány t hibásnak, a természeti törvényekkel ellenkezőnek találta Egyik meg'epü sikerrel kezelt páciense, Frobius könyvkiadó közbenjárására 1527-ben a bázeli egyelem tanárává hívták meg, hol hamarosan nagy népszerűséget szerzett újszerű, érdekes felolvasásaival. Hogy az akkor dívó téves felfogásokkal egyszer s minden- hona leszámoljon, tanítványai elüti nyilvánosan elégette Avicena, Galenus és a többi, álékor használatos orvos-gyógyszerészi müvet hevesen és meglehetősen durván kikelve ezen foglalkozások képviselői ellen. Ezzel a cse'e- kedetével természetesen barátot egyet sem. de annál több ellenséget szerzett magánul:. Az el-'entet közte és a többi természettudós között már oly kínossá kezdett fajulni, hogy végre Paracelsusnak el kellett Bázel: hagynia. Összeférhetetlen, kíméletlen, goromba természete mellett mély gondolkozó, koránál: kiváló tudósa volt. sőt sokban korát is megelőzte. Tulajdonképpen ö volt az, aki a kémiát a gyógyászaiba bevezette $ ezáltal uj fejlődési utakat nyitott a gyógyítás tudományának. Szerinte a: ember nem más. min! egy eleven kémiai laboratórium és « legkiválóbb orvos — a természet. Míg elődei mindent csupán növényi gyógyszerekkel gyógyítottak, ö volt az első. aki — a korlársrJrbnn nagy megrökönyödést keltve — jenieket é* fémsókat is alkalmazott gyógyszerül. -í legnagyobb eredményeket a higannyal érte el. melyet a vérbaj gyógyítására hasznúd. Elődei ezt is teákkal próbálták kúrálni — olyan is volt uz eredmény. Halála után évek hosszú során dúlt « harc eUenfeh l és követői között a fémeredetű gyógyszerek ellen és mellett s mint tudjuk', az utóbbiak győzelmével végződött. 0 beszélt legelőször betegségokozó esi rákról s ugyancsak tőle ered a gyógvszerki - vonatolt. extraktumok készítésének a gondolata is. Bázelből Kolmái ba. onnan Xiirnbergbe. St. Galeribe költözött, régre pedig 1541-ben Salzburgba ment: itt érre utói halála arán\ Ing fiatalon 48 éves korában. Életének utol só éveiben állandó munkaláz fűtötte, ali- aludt napi 3-~4 órát s magával, ruházatára alig tőrödre dolgozott, gyógy ított, irt. Összt - gyűjtött munkái 14 kötetet töltenek meg. B< - fejezesd! álljon itt a tőle eredő örökéh f i mondás: ..A gyógyításnak a lesiga-ibb alc.pia —- n szeretet.“ ZATHURECZKY ZS. LÁSZLÓ.
