Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-13 / 185. szám

J94J uxtgnatiua ÍJ, ellenzék Érdél Srwámszedői (B.) Mast, hegy a nyaralás ideje ill, Er- délyben a vége felé jár, nem árt, ha por­tánkon körülnézve tanulságot szerkesz­tünk a felszabadulás első nyarának ta­pasztalataiból. Ha belső idegenforgal­munkkal együtt lelkiismeretünket is meg­vizsgáljuk és igy nyilvánosan, kivételesen nem azokról a bajokról beszélünk, amik bennünket értek, hanem azokról, melyek hennünk vannak s amelyeket mi magunk okoztunk. i A vágy Erdély felé, mely évtizedek trianoni nyomorúságán áttörve képessé ■fette a csonkahaza adófizető társadalmát a nemzeti hadsereg felszerelésének és el­látásának pénzügyi csodájára, nem szűnt meg a lelkekben, hanem nőtt és ezen az első nyáron a látogatók hatalmas özönlé- sében indult meg vonoton és autón és re­pülőgépen Erdély minden részébe. Tria­non magyar adófizetője természetesen nem ceruzával a kezében indult el, hogy két évtized fiztéscsökkenléseit, emberfe­letti adóterheit, mit nneh az ősi föld­nek visszaszerzéséért is áldozott, fejkvó- tcszerüen a m&ga mostani látogatásáwk befektetéseként iizletes lélekkel, vagy vállveregető nagybácsiként leírja. Hanem elindidt ugyanazzal a szeretettel és ősha­zavággyal, mely a huszonkét esztendő alatt Budapesten és Szegeden és Miskol­con egyaránt mindenkor azt a kiejtett jelszót jelentette, hgoy: Kolozsvár, vagy Székelyföld. i Mostoha esztendők nyomorainak eset­leges kényelmetlenségeit is szívesen vál­lalva, nem a vendégpanaszkönyvek felku­tatására, hanem Szováta és Borszék és a Farkas-utcai öregtemplom és a gyérgyói hegyek és a Gyilkos-tó megőrzőit és hűség­gel el nem felejtett panorámájának va­lóságába, folyóink és hegyeink személyes ismeretségébe jöttek a huszonkét eszten­dős vágyak és áldozatok most először, megnyíló utján e látogatók seregei, bem- miesetre sem tettek útitáskájukba panasz­blokkot és ceruzát. A sok szép, amit házainkon kívül láttak gz örök Erdély fenségéből, földünk felü­letének és belsejének rengeteg kincséből — igazolta is vágyódásukat. De sokhelyt keservesen csalódtak házainkon belül, ahol fürdőhelyeink, kiadó lakásaink, ven­déglői áraink világát nem hagyta el egy idegen szellemiség kapzsi önzése, hanem jelére szelte az udvariatlanul asztalrave- fctt husadag&t, két- és háromszorosára drágította a budapesti kirakatok árait, sokszor és sok helyen csak azt nézte: mi az a legnagyobb haszon, amit a legkisebb áldozattal a legrövidebb idő alatt szerez­het ezeken a látogatókon. Lillafüred és Mátraháza modern, hideg­melegvizes szállodáinak, a Balaton luxus­helyeinek, vagy a Margitsziget kényelmé­nek árait tekintették sok helyen számítási alapnak az első uj erdélyi szabad nyár vámszedői, hogy még ezeket az árakat is magasabbra srófolják — bár vendégeik sokszáz kilométer fáradsága, autóbusz, vagy szekérrázkódtutások túlórázásai árán igyekeztek pénzüket idehozni és nem pa­naszkodtak amiatt, hogy a modern higié­nia berendezései helyett esőben és sár­ban odakiinn kényszerültek ellenértéket kapni a leszurkolt komfortdijakért. Hullámfürdős, vitorlázó, motorozó, ház- tól-házig másodpercnyi pontossággal au­tókárokon ülőhelyet biztositó, friss tejjel és gyümölccsel, fővárosi áruházak nyári csecsebecséinek filléres úrubőségével, te­lefonnal és naponta háromszor a nyug- székig hozott aznap postával, ' legújabb heti mozihiradókkal, kitűnő színházak és szórakozóhelyek műsorával, az ablakok nyugalmát őriző csendrend ele ti el, európai hirü jogbiztonsággal és szakorvosokkal, folyóiratok Ás könyvtárak kényeiméi el, zenetermek drága berendezésével, a ven­dég gondolatát elleső pincérek étlap-bősé­gével, két személy számára is elegendő menük versenyképesre kikalkulált filléres megtakarításaival teli életből jöttek ezek a vendégek, akik mindemellett nem sibe- rek és nem milliomosok. hanem fixfizeté- ses tisztviselők, vagy filléres reggeli és (bedárkülönbözeten három gyermekkel gonddal takarékoskodók. Egyszóval nem egyetlen nyaralás véletlen jült-menfjei, hanem házat és vidéket, vendégszeretetet és figyelmet többesztendős nyári visszaté­résekre kereső állandó ulu honfitársak, jó tejre, vajra és levegőre visszakivánko­zók. Aliik tizenegy hónapon át vonják el maguktól ennek a tizenkettediknek a költ­ségéit. Mint ahogyan huszonkét éven át vonták le minden kis jövedelmükből en­nek a felszabadító kapunyitásnak és vám­sor ompó-el távolit ásnadt sohmilliópengős biztosítékait. Erdély népe szegény és különösen nem engedheti meg a fényűzést, hogy a most hatalmas emberáramlásban házhozérkezejt közönségérdeklődés kitűnő propaganda- alkalmáról lemondjon. A kereskedelmi életben szokás, hogy nagy áruházak sú­lyos pénzt fizetnek csupán a valószínű vásárlóközönség lakcim-anyagóért, hogy azután díszes prospektussal. árjegyzékek­kel keressék fel a közönséget. Mily rr,ér­j heteden üzleti alkalom gyűlt most ide e j sok látogató személyében, ki mind szemé­szcsen házhoz jött, önként is szeretettel jött el a prospektus adataiért. Mily nagy propaganda-erőt jelent és mily végtele­nül fontos hírvivő jelentősége van, hogy ez a helybe jövő rengeteg élő reklám­anyag mind dicséretet, jó hirt, jó árat és jó emlékeket hordjon szét az ország min­den tája felé rólunk. És elmondhassa mindazoknak, akiknek a számára a hírek szerint uj, modern szállodák is épülnek már jövőre, hegyeink között, hogy itt jó a nyaralás és itt pihenés a szabadság. Erdély további ftdlendidúse. vendégfor­galma, telpraállásu nagymértékben függ ettől a propagandától. Amelyet most olyan mértékben rontottunk el, amilyen mér­tékben az első erdélyi nyár vámszedői megriasztották ezt az áldozattal és szívesen felénk meginduló érdeklődést. Amilyen MffiKHraBBaana 3 mértékben fürdőhelyeinken nem pótolta szívesség, gondos figyelem és szolid ár a modern kényelem kétségtelen hiányait A rossz hir ezerszer erősebb o jónál, az első nyár kapzsi vám-szedőinek kárttevése tehát ezerszer bűn egész Erdély közös ér­dekei ellen. És az acélerős pillérek szük­ségé és fontossága ellen, melyek a hidat Budapest és Kolozsvár, Lillafüred és Szó­vá! a, Dunántúl és Székelyföld között tart­ják. ‘ Hivatalos és nemhivafedos személyek, erdélyiek, ne mulasszuk el e nyárvégi vizsgálatot az idei nyár mérlegében és lelkiismeretében. És legyünk szigorúak és gondosak u hibák gyökeres kiküszöbölé­sében. Az erdélyi szellem és erdélyi élet, mit hiszünk, képviselünk és szolgálunk, egyet­len percre sem lehet azonos e vámszedők érdekvilágával. f, incintei* véderfi felépítése és helytállás®0- A honvádvezérkap főnökének nyilatkozata — SB Mindent elkövettünk... a — Mi Magyarországon mindent elkövet­tünk, hogy ne csak fenntartsuk ezt a szelle­met, megőrizzük a hagyományokat, hanem a felkészültséget, még ha lehet, fokozzuk. Ami­kor azután az évek során lazítani lehetett a külső korlátokat, hozzáfogtunk, hogy a hon­védséget lépésről-lépésre fejlesszük. Elejétől fogva azon fáradoztunk, hogy a sportegyesü­letek keretében nagy tömegeket előkészítsünk és félig katonai kiképzésben részesítsünk, amihez később a leventekiképzés megterem­tésével az ifjúság bizonyos fajtájú katonai kiképzése járult. A nagy személyi nehézsége­ken kívül még nagyobb anyagi akadályok tá­madtak, amelyek megnehezítették a fegyve­res erő továbbfejlesztéséi. Elég rámutatni arra, hogy a Magyarországon meglévő felsze­reléssel minden ipar a'apjában véve csak az egykori osztrák magyar monarchia nagy ipa­rának melléküzeme volt és igy eredeti terü­letünkön csak bizonyos termelő ágakra ren­dezkedtek be- Fokozatos kiépítés vált tehát szükségessé, amelynek során ü békeperancs- ban eltiltott gyártás helyébe ki kellett kutat­ni a termelés uj módjait, amelyeket gyakor­latilag kellett kipróbálni. — A katonai felszerelés másik súlyos kér­dése volt a szakemberek hiánya és a megfe­lelő pótlás kiképzése. Az erős akarat azon­ban nem ismert hiányt és a magyar nemzet dacolva Trianonnal, lehetővé tette a lehetel­Ék tengely ktaréfséges — Tengelybarátainak köszönheti Megyer- ország az 1940 őszén bekövetkezett harmadik területgyarapodását, amely Erdély északi ré­szének hazatéréséi jelenlétié. Ez a visszacsa­tolás — bár vérér dozat nélkül történt. — a honvédségnek elég alkalmat nyújtott arra, hogy a nehéz területen történt gyors előreha­ladással és a legrosszabb éillapolban levő uta­kon való előnyomulása után kiképzésének jó­ságát és kiválóságát alapvetően bebizonyítsa. — A honvédség előbb említett latbavetését a honvédség együttesének további kiépítése követte. A képzett tartalékok. valamint a kü­lönböző egységek szaporítását kellett végre­hajtani. Egyidejűleg az a feladat is felmerült, hogy az újra vissaactatalt tariiletet katonailag is be kellett kapcsolni és az olt átvett idegen berendezkedést össze kellett egyeztetni a hon­védségével. Ezt a feladatot is elvégeztük. — A háború továbbfolyasa nem állította meg a magyar véderő további kiépítését. Sen- kisem tudhatta előre, mikor szólítják fel a következő feladatra a honvédséget. Amik of ütött a dósat© óra — Amikor a belgrádi bűnös puccsisták el­utasították a tengelyhatalmak baráti jobbiát. Magyarország számára is ütött * döntő ára. BERLIN, augusztus 13. (MTI.) t,A magyar véderő felépítése és helytállása“ cimmel a Deutsche Allgemeine Zeitung beszé getést közölt Werth Henrik vezérezredessel, a hon véd vezérkar főnökével: — Még ez érdeklődő külföldi megfigyelök i sincsenek egészen tisztában minden kérdés- 1 sei, amely a magyar véderőre, a honvédségre ; vonatkozik — igy kezdődik a cikk —. mert ; 1921-ig nem vo't külön magyar hadsereg. A { Magyarországról bevonult csapatok az egész j császári és királyi osztrák magyar fegyveres j haderő részei voltak éppúgy, mint az osztrák j tartományokból kiegészített ezredek Volt j ugyan a császári és királyi hadsereg mellett i magyar királyi honvédség is, de ennek had­osztályai belekapcsolódtak a császári és ki- j rályi hadseregbe és nem volt önálló hadse- j regtest. Csak a kettős monarchia összeomlása ; után foghatott hozzá a független Magyaréi- j szúg a békeszerződésben megszabott szák ke- 1 retben ez önálló magyar nemzeti haderő fel­építéséhez. Ebben értékesítette mind az egy- ) kori császári és királyi fegyveres erő, mind j pedig az egykori magyar királyi hadsereg ki- j váló katonai hagyományait. Ebben az érte­lemben a mai honvédség utóda a világhábo­rúban nagy hírre szert tett régi honvédség- nek és az akkori császári és királyi hadse• « a c T, « r.i fi rr/i rf OnÄ/ű h íJZi n r?í mindkét katonai szarvasat nagy múltjának ár• tékes hagyományait. — Hosszú és göröngyös volt az ut, ame' lyet Magyarországnak « kettős monarchit összeomlása és a kommunista forradalom pusztítása után az uj nagy erejű és életerői honvédség megad akit őséig meg kellett tenni A trianoni parancs a magyar nemzetre — amelynek életre való jogait kíméletlenül ét rövidlátón figyelmen kívül hagyta — olyur kötelezettségeket hárított, amelyet terület vonatkozásban még a hírhedt versaillesi bé kék is felülmúlták. Magyarországtól olszaki tolták ezeréves területének mintegy kéthar madát. Trianonban természetesen katonaíla} is megcsonkították az országot. Csak 35.00Í. főnyi zsoldos sereget engedélyeztek nehéztü zérség. páncélosok és légi haderő nélkül. A- akkori úgynevezett „győzők“ azt hitték, hogi ezzel Magyarországot örökké védtelenné te szik szomszédaival szemben és valóban, ha i fegyverkezés külső jeleit, valamint as uj, tel jesen nyitott országhatárt nézzük, ez minthi sikerült is volna. Egyre azonban soha neu gondoltak, a nemzet védelmi akaratát nem lehetett megtörni. Ha a kötelékek és újoncot számát nem is lehetett szaporítani, azért még sem lehetett megakadályozni hogy a honvéd ség akkori katonáit ne a dicsőséges honvéd ség harcos szellemében neveljék és kapsz ‘f ú L1 le 7 Magyarország Németországgal és Olaszország­gal karöltve lépett fel az uj ellenséggel szem­ben. A Duna és a Tisza közén erős hadsereg vonult fel. Ugyanez volt a helyzet a Duná­tól nyugatra is. Ez a hadsereg gyors lendü­lettel visszavetette az ellenfelet megerősített hat ár állásairól és védővonalairól. A Délvidé­ket gyorsan elfoglaltuk. E hadműveletekben a hadvezetőség által kitűzött cálokat a csapa­tok mindig elérték, sőt a vártnál nagyobb teljesítményt nyújtottak. A légi erő a csapa­tokkal együttműködve, élükön az ejtőernyő­sökkel, elsőizhen bizonyította be, hogy a hely­zet magastalán áll. Az ellenfél fontos össze­kötő vonalat szétrombolták, saját felvonulási útvonalainkat, főleg a hidakat eredményesen védték. Mindezek a hadműveletek igen sok tapasztalattal eazdagitották a honvédséget. A részleteket tervszerűen összefoglalták és a ta­nulságok levonása céljából továbbadták a csapatnak. A kötelékek harcbavetésüh alatt faladatuk nagyságából tanultak, az egyes fő­parancsnokságok pedig megtanulták az egy­más közötti együttműködést. Ezek az előnyök messze túlszárnyalták azokat a nehézségeket, amelyek a tervszerű építő munka megszakí­tásából folytak, nem is szólva arról a meg­elégedettségről, amelyet a honvédség érzett amiatt, hogy a haza négyszer bekövetkezett megnagyobbodásából kivette a részét. Lelkesen taljesitjüli j&ötele sségünM.et — A német birodalom vezére 1941 junius 22-én, csak néhány héttel a déli szomszéd összeomlása után, parancsot adott védereje­nek, hogy Európa számára egyszersminden- korra küszöbölje ki a bolsevizmus világvesze­delmét. A honvédség lelkesedéssel tett eleget kormányzója felhívásának és ma világhábo­rús szövetségesével, u dicsőséges német had­erővel karöltve harcol az Európa újjáépítését célzó harctéren. — A honvédség átlépte a Kárpátok szoro­sait és a régi határt, amit a német vederé döntő támogatásával békés utón ért el és be hato't a már o világháborúban is vérrel ön tűzött Galíciába. A honvédséget a világhábo ru dicsőséges harcainak hagyományai melleli az 1919 i felszabadulás is áthatja, amikor ak kori főparancsnokának, a jelenlegi kormány \ zónák parancsnoksága alatt lépett fel a vi I /ág legnagyobb ellensége ellen. — A honvédség harcait a gyorscsapatol I vívják. Az élen a német páncélos hadosztú \ írókkal lépési tartva a honvédség harcikocsi i jai törnek előre. Ezeket gépesített, lovas é I kerékpáros egységek követik, amelyek mint ! magukon viselik a régi magyar katona szép i előretörő lovas szellemét. A Kárpátok uttn I lan lejtőin « hegyi csapatok és a határvadá ! szók szálltak le Galíciába és elűzték az ellen j séget az ország határáról. — Keletgalicia »gyes részeiben a magya katonai közigazgatás fáradozik o Ivrlsevizmu által a világon ütött sebek gyógyításán és v* szí a kultúrát, az emberi művelődés határú keletebbre. — Fiatal légi erőnk felderítés, bombázó és légi harc után hasonlóan megállotta he lyét. Utászaink és pótlást végző osztagami áthidalták a terep minden nehézségét. — A magyar nép büszke örömmel tekiru 1 katonáira, akik a nagy német birodalom gvo zelemhez szokott védcrejével karöltve foly­tatják a bolsevista világellenség e erű rar cot a győzelmes be felezésig. ______ IÖSÍT-XáMÖT (miMt) mnvobb méretekben, jóm noségaf, al landó számlásra nagyobb tételekben KERESÜNK. „Budap sti g'mr 3/47 Í jeligére BLOCKNER I. hirdetőbe, Buda­pest, IV., Vá:osház-utca 10. I lent ót szívós következetességgel fel tudta építeni a fiatal honvédséget, amely a döntő pillanatban készen állott. — Elsőizben erre 1938 szeptemberében került sor, amikor az akkori Csehszlovákia a ■ német katonai fölény óriási nyomása áalt ; elhatározta a Szudéta -vidék átengedését. Ak- I kor az uj magyar honvédség is a politika esz- I köze volt és szava volt abban, hogy Cseh­szlovákiát magyar szomszédjával is tárgyalás­ra kényszerítsék. Ezek a tárgyalások a ten­gelyhatalmak döntésévé! az elszakított terü­let egy részének visszaszerzésére vezettek, ahová bevonult a honvédség. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a következő hónapok ben serényen folytatták a honvédség további kiépítését. — Amikor Csehszlovákia 1939 márciusa- í ban a német fegyverek nyomása alatt ismét I felosztóban volt, az erős fegyveres hatalom- ; nak ismét szava lett abban, hogry a hatalmas \ német és olasz barátaink döntésével lehetővé I tegye Kárpátalja visszacsatolásának politikai i feltételeit. Ennek a döntésnek c magyar hon~ i védség e maga erejével e hadműveletekben j érvényt szerzett. Ez volt ez első tüzkeress*• ; sége. amelyet a baráti és ellenséges katonai j szakirodalomban és népi sajtóban kifejtett ; nézet szerint fényesen megállóit. A honvéd­et ség egyheti sikreszállisitrel tenubizenyságát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom