Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-07 / 180. szám
I if 4 1 * íiy U V *• t u a S, ellenzék Székein WSZ'MSi B ir.s* ege rrl, tudnia kell, hogy nte'viknck kötele cbiézfinrk lenni a másik iránt." U la no csend lett ismct a kocsiban. Csak a motor zúgott, tompa dobogással, rnintlm valami forrna benne is. Ragyogó tisztaságú. székelvck'rc rallóan rondeze11. falucskában fariunk valahol a Kis- kükü-Uő mentén. Lenge magyarba vetkőzött férfiak- dolgoztak a határban. A közélelmezési szerv hivatala előtt szegénysorait asszonyok várták a kiutalt adag átadását. Helyben vagyunk — gondoltuk s megnyílt magyar ssivböl mondtunk néhány tiszta szót nékik. Szemtik megcsibant s feledve a. hónuk alá szorított üres tarisznyát, ók is megmutatták a lelkűkben árván is kivirágzott magyar bizakodást. Istenem, be szép is volt, azon a korareggelen! Szegény székely asszonyok, sokgyermekes családanyák állottak sorban, várva az ebédrevalót. De amikor a fajtánkról, fiaink ról, jövünkről, visszaszerzett és i issza - szer send ő földünkről volt szó, önfeledten, álltul; a vitába. Többé nem az apró gondok fájlak bennük, hanem a faj létérdekeinek tiizci ‘obogtnk. Amit ide s tova egy év óta nem értettek mag. most hét jól hangsúlyozott testvéri szóból is tüstént felfogták: nem másért, hanem egymásért huzunk gálát, ld- rűnságaink elé: ha beosztással élünk, csend ben hordozzuk később kielégítendő jogos kívánságainkat. ha hisszük', hogy van erőnk elviselni, amit egy nemzetté nőtt népnek el kell viselnie, akkor nemsokára minden jóra fordul. Megértették, hogy mindenkinek áldozatot kell hoznia, bár a szegényeké sokkal nagvobl; áldozni, mint másoké. A gazdag csak csökkenti az élet felcsapó kedvét, a szegénynek ez már nélkülözést jelent. De ----- bizteltük — az nem számit jó magyarnak., aki mu dáridókon isínből, mikor mesék a társadalmi lelkiismeret nevében szervezik: meg velum,ennyiünk összefogását egymás fel- segítésére. A ’em a zeneszóval kongóiak jelentik a magyar nemzet magatartásét most, nehézségek idején, hanem azok, akik ma töprengene];, hogy a holnapi kenyeret mindenkinél; egyformán biztosíthassák. A sorban álló asszonyok megértették. . S ettől kezdve olyan más hangulatban, annyira másfajta türelemmel várakoztak, amíg ráji.k került a sor. Hál nem akadt, old ezt ezelőtt is elmondhatta volna nekik? Akkor is megértették volna. Akkor is me gör Vendtel: volna a bizalomnak, mely őket is beavatja a nemzet titkaiba Jó az, fia mindenki túrija, mein viseljük, amit viselünk. Más faluban járunk, más bajok meredez- nek elő. Módosak és szegényebbek vegyesen lakjunk itt. Rendszerint úgy van, hogy a jobb- módit gazdának munkája lilém van amiből szerényen megélnie. A szegénynek, aki napi keresetéből tartotta fenn magát, szűkösen is alig telik. De a közösség gondoskodik róla is. Éppen erről esik egy ket darabosabb szó. Ebben a faluban, ahol történetesen jái- tűni;, fi többi közt van egy jómódú gazda. Búzája bőién tolt aratásig is. A szegény ember számára azonban nem igen volt, mert a gazdának az a különös természete, hogy nem. szerelj a rögzített, mérsékelt árakat, ha ö az eladó fél. Ezért n)ilian nem. csak titokban adogatott el a gabonájából. Örömest, "ette, mert azzal az előnnyé* járt. hogy city vé- /.« búzáért 16—18 pengőt is elvett a szorult helyzetbe jutott sokgyermekes családapáktól. A vevő fél hallgatott a furcsa vásárról, mert egy kissé örvendett, hogy egyáltalán kapott. Az ci*dának érdeke volt a titoktartás. Mégis egyszer mind Kitudódott. A magyar közjó eher vigyázol felfedezték a visszaélést. A törvény igazságot tett., a bűnös bűnhődött. Ámde azóta nem adott el több gabonát.. A különböző gazdasági épületekben elrejtett telt. szuszéból; búzája nem került u szegények asztalára, kenyérnek. Mert azóta a gazda nyolc hi zott tulkával eteti meg a búzáiéit, csakhogy ne adja rögzített áron. A falu tudomása' vette. Joga van igy is cselekedni, (j munkálta meg, az övé. De más- féle mértékkel mérve mégsem adott igazat neki. S ami éhkor megszólalt, az már a ba jók tüzpróbáján edzett, uj magyarság lelkiis- merele volt. Ma nem kizárólag a miénk, ami ná'unk van. Javainkat úgy kell tekint ununk, mint gondjainkra bízóit nemzeti vagyont, melyet a közösség ilyen nehézségek esetén joggal visszakérhet tőlünk, eddigi haszonéivá- zökeöl. A közösségi szellem a magyar faluban ii jelentkezett. Tehát elérkezett az idő. hogy létrejöjjön az a közösségi életforma, melyben ez a felfogás kiépíti a megujhodott magyar élet alapjait egy újabb ezer évre. Parafái Ittcze. Lajos Lakába akkor lesz nyehnes és olth nos, ha azt saját kész tmér yti bútoraimból berendezi. GYŐNh ISTVÁN müasztaIos-butorr<aktcr Kolozsvár, Horthy-ut 30. sz. — Telefon 11—59. Aki most nyitott szemmel s népe ügyei iránt tárt szívvel utazik régig a Székelyföld, négy vármegyéjén, személyes élmények füzével leikébe égetett sok szomorú és néhány biztató jelből l;iol vashal ja a látszatok mögött rejlő valódi helyzetet. Egyik helyütt öröme dagállyá duzzad, másutt, a kedve hervad tan tekóho.d. Vannak lények, melyei: sorsszerűén nehezednek ránk s egész emberiségre, mint ([ háborúba lökött világ törekvéseinek fii zz vényei. fjs vannak más tünetek, melyeket módunkban volna némiképpen befoiyáscd- mink, alakítanunk, enyhi énünk, ha valahol valaki — tatán kénye'emszerc-t étből, talán a felelősség alóli menekülésből — nem hárítana vállvonogatva a háborúra. S a bonyolult Összetevőkből úgy alakul a magyar lét helyzetképe, hogy az éleljetenségehet. mérlegre vető bírónak egyetlen tekintettel át kell fognia a kikerüli:etet!ént is, az önhibánkból származó genyesedést is, az illetékesek cselekvőképességét és megértését is. de a szegény székely nép határtalan hitét is. Könnyelműség volna érzelmek és benyomások után mondani megfe'ebbezheletlen Ítéleteket. Annyi mégis bizonyos, hogy a Székelyföld. esetében a jóindulatnak és a kidolgozott terveknek nagyobb szerepe van, mint a befejezett alkotásoknak. Egy lidércnyomásos korszak kuszáit viszonyai most oldódnak széjjel az ősi rend helyreál itása során s az uj magyar élet ígéretei most bontakoznak ki bizonytalan körvonalakban. A rommá omló nehéz álom s a születő magyar értékrend mesgyéjén nehéz volna mindent azonos eh' mércéje alá vonni. Ravasz fénytörések, gyakorlott ügyeskedések álcázzák cl ezt-azt a tiszta látás elől. Mégis most már sejthető, hogy a biztató jelenségek — bár mennyiségileg egy egész lóhosszal lemaradnak a zavaró körülmények mögött, — minőségi vonatkozásban mégis többet nyomnak a serpenyőben, mint azok összevévePirkadatkor éppen a Kulanda-tetön járunk. A társasgépkocsi simán, majdnem zajtalanul siklik alá a sözhengere’t higyóuton. A negyven utas közül legtöbben nem a székely tájak fiai: ki az Alföldről igyekezett ide, látni Székelyországot, !;i a fővárosból jött. Pihenésre vágynak a székely havasok csendjében, vagy gyógyulást keresnek a mesés hatású ásványvizekben. De titokban sokan arra gondoltai hátha valamelyik erdei utón találkoznak a pesti színpadról immár jól ismert mókás székely' legényekkel, tekeres eszű férfiakkal. S eközben a kocsinak időnként lassítania hellett, mert a kanyarokban rendszerint székely szekerek döcöglek; tizenöt-tizenhat métermázsa szén volt zsákokba kötve, csaplatóruddal leszorítva: a tetején pedig kormos arai székely atyafiak bóbiskollak, mig az apró orosz- hegyi lovak — a motorzugás hallatára — maguktól is ulszélre húzták a szekeret. A gépkocsi vezetője türelmesen kerülgette a siirün felbukkanó szekereket. Nem tülkölt, mert, tudja, hogy csak árthat ve'-e: a székely fuvaros felriad, kapkodni kezd a gyeplők után $ ez rosszabb, mintha az okos lovacskák ösztönös gyakorlattal térnek ki, ismerve a közlekedés szabályait. Ámde nem. mindenki rendelkezhet a kocsi- vezetők bölcseségével. Az egyik illésen egy »aranyuképü, nyilván gyomorbajos öreg ur egy darabig feszengve figyelte a hajnali játékot. S léim, végű! u 5 fartyant fel a vezető helyett. Vahtnű affélére ragadta magát, hogy ezek a toprongyot parasztok miért nem ülnek itthon ilyenísar, alixinánafi nagyokat, ne mászká'nának mrnsdsr előtt az utálton, a közúti forgalom akadályozását a. Az ingerült ki fakad ás után kínos csend súlyosodon ff kocsira. A népet nem ismerők félénken rábő’iruottak, mintha helyeselnék a felszólalást. Másol; ellenben elborult homlokkal néztek ki az ablakon, hogy tekintetükkel se legyénél; gorombák az öreg úrhoz, aki egyébként lehet pontos tisztviselő valahol, valamelyik dohos odújában a hivatali siet el terebélyesedett fájának. Az öreg megszeppent. Fejét vállai közé huzva tekinlgetelt szerteszéjjel de senki sem volt hajlandó folytatni az ilyen hangra váltott eszmecserét. Végül is valakinek ketté kellett vágnia a gordiusi csomót, különben csúnya kelevény lehetne a kifröccsent kis pattanásból. Az egyik fiatalabb utasnak higyult az arca, szemei mélyen tüzeltek, mikor könnyű szavakat keresett a súlyos indulatok tolmácsolására. ,,Ked vés jó uram —- valahogy ilyenformán kezdte — ezek a szerencsétlen toprengyos parasztok, ahogyan nevezi a szénégető és szénhordó székelyeket, nem a maguk gyönyörűségére mászkálnak hajnali húrom órakor az országúton. Nem akarnak senkit hosszan tani. Ez az ők mindennapi éleie: nappal szenet égetnek, este rakodna!c, éjjel fuvaroznak, soha nyugodtan nem ahisznalt, csakhogy kiverekedjél: azt a darab barna kenyerei. Az utasnál;, aki szórakozásból, élvezetek után rója az utakat, másképp kell reájuk tekintenie. Azt a fajtestvért kel! meglátnia bennük, akinek a véletlen nem adott alkalmat arra, hogy elbizakodott, dölyfös, önző. személyiségének súlyát érző társada'mi lény legyen. Ha kedvteléseit kereső gondtalan polgár találkozik; a gondok szorításában jojló dolgosember' Augusztus 14.-én megalakul Kolozsváron a Városi Közjóléti Szövetkezet KOLOZSVÁR, augusztus 7. Az Országos Szociális Felügyelőség megkeresésére Kolozsvár város tanácsa elhatározta, hogy megalakítja a Városi Közjóléti Szövetkezetei. A Szövetkezet megalakítása alkalmából a polgármester a város közönségéhez az alábbi felhívást bocsájtotta ki: A polgármester felhívása Ä négyévé« világháború, a trianoni or- szágcsonkitás, nemkülönben a 22 évi rabság, valamint a gazdasági válság súlyos anyagi és erkölcsi helyzetbe juttatták a magyar társadalom alsóbb rétegeit, mező- gazdasági és ipari munkásságunk s egyébként is gyengén alátámasztott kispolgári társadalmunk egy részét. A nemzeti termelésből éveken ál nemeseik ezer és ezer munkáskéz mozdulni képtelen kis tőkeerő esett lei, de a magyar társadalom egészségtelenül nagy része vált eltartóból eltartottá. A leromlás igazi áldozatai Az általános anyagi leromlás igazi áldozatai a válságos idők alatt azonban éppen a nemzeti közösség és legnagyobb megbecsülésre érdemes tagjai, a szegény- sorsú sokgyermekes magyar családok lettek. A megpróbáltatás olyan bosszú és mélységes volt, hogy ez az elesett réteg a viszonyok javul lóvéd a szociális intézkedések sorozata után sem képes önmagától és hathatós segítség nélkül újra a társadalom felszínére kerülni, a nemzeti termelés teljes értékű részese s a nagy nemzeti feladatok csorbítatlan erejű hordozója lenni. Hatalmas jelentőségű nemzet politikai szolgálat Ennek a hatalmas jelentőségű nemzetpolitikai és társadalmi feladatnak lehe- tővélélelére. anyagi megalapozására és megszervezésére alkotta meg u magyar törvényhozás az Országos Nép- es Családvédelnii Alap 1 létesítéséről szóló 1940. évi XXIII, törvénycikket. A törvény korszerű szociálpolitikai, sajátosan magyar módszereivel lehetővé teszi azt, hogy elsősorban a sokgyermekes szegény magyar családon gazdasági utón, természetbeni tőke, kölcsön nyújtásával s a maguk erkölcsi és fizikai erejének munkába állításával újra önálló megélhetési lehetőséghez és igy erkölcsi és anyagi megerősödéshez jussanak, A Közjóléti Szövetkezet föladata A gazdasági- utón történő talpraállitás olyan szervezet megalkotását tette szükségessé, amely egyfelől rugalmasan simul a gazdasági élet követelményeihez és lehetőségeihez, másrészt rendelkezi!; olyan eszközökkel is, amelyekkel csak a köz- igazgatási hatóságok vannak felruházva. Ezeket az előnyöket egyesítik magukban a vármegvénkint, városonkint megalakítandó közjóléti Kovetkozatek, melynek alapvető sajátosságait a közelmúltban megjelent 3500—1941. IM. E. rendelet tartalmazza. A közjóléti szövetkezetek a legmegfelelőbb szervezetek azoknak a juttatásoknak a lebonyolítására, amclyak- kel a kormányzat elsősorban szándékozik segítségére sietni a lalpraálliíásra váró sokgyermekes szegény családoknak. Ilyen a bázhelyjuttaíás, háziállatokhoz való juttatás, háziipari munka megindítása és megszervezése, gazdasági felszerclA-J^cz való hozzásegités, stl>. A kormányzat nagyvonalú szociális munkájából, országépitö tevékenységéből akarja kivenni városunk is részét akkor, amikor elhatározza a városi közjóléti szövetkezet megalakítását. A korlátolt felelősséggel megalakuló közjóléti szövetkezetnek p. szövetkezeti tagságra, a tagok jogaira és kötelezettségére, valamint a közgyűlés, az igazgatóság és felügyelő bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályait a Nép- és Családvédelmi Alap irodájában (Király-utca 3 szám) a hivatalos Srák alatt megtekinthető alapszabálytet- «'ezet tartalmazza. Felhívás a lakossághoz Ezek előrebocsájtása után felhívást intézek mindenkihez, akinek szándékában ill tagként belépni a megalakítandó szövetkezeibe, hogy az alapszabálytervezelet áttanulmányozva, az alapítási tervezetet, és ahhoz fűzött belépési nyilatkozatot üzletrész jegyzése mellett aláírni szíveskedjék. Î Augusztus 14.-én lesz as alakulás Értesítem a belépni szándékozókat, hogy Kolozsvár thj. sz. kir. város közjóléti szövetkezet az alakuló közgyűlését 1941. évi augusetus hó 14-én délután ó órakor a városháza nagytermében (I. kér. Deák Ferenc utca 2. szám) tartja meg, amelyre az érdeklődőket ezúttal is meghívom. Ez a felhívás belépési nyilatkozatul ia szolgál, amely minden más meghívást és meghirdetést pótol. Kolozsvár, 1941. augusztus 1 én. Keledy s. k. polgármester, ■ mint a« alapitótag képviselője. Hagy érdekli! ti is előzi meg az Erdélyi Fárt mllResSveläi« Bel eiősdísát Az Erdélyi Párt kulturális szakosztályának műkedvelő csoportja 1941. aug. 9- én este (szombat) 8 órakor, augusztus 10- én (vasárnap) délután 4 és este 8 órakor ti nyári Színkörben tartja első bemutatkozó előadását. Színre kerül Tóth Ede örökbecsű 3 fclvonásos énekes, táncos népszínműve: a „Falu rossza". Szombaton díszelőadás. Bevezetőt mond Bálint József igazgató, országgyűlési képviselő. Rendező Dálnoky István, karnagy Zatt- ler Sándor. Közreműködik a Kolping szimfonikus zenekar és a Szent Erzsébet vegyeskar. Szereplők: Feledi Gáspár: Kolozsvári László, Lajos: Bálint Andor, Bo- riska: Schuller Ibolyka, Bátki Tercsi: Bokor Kató, Göndör Sándor: Király József, Finum Rózsi: Bokor Ilona. Csapó: Jelen Gyula, Csapóné: Bara Sándorné, Sulyok- né: Buday Arxaka, Tarisznyásué: Hollay Erzsébet, öreg paraszt: Bara Sándor, hegyi csendbiztos: Lichtenstein József, kán* tor-taniló: Takács Mihály, Gonosz Pista: Dálnoky István, Gonoszné: Iiikl Bözsi, Czene cigányprímás: Veress Lajos, cimbalmos: Fajk József, szöllőpásztor: Sajgó Gyula, korcsmáros: Szukán György, béres: Haller János. Jegyek elővételben az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatánál, Farkas-utca 7. szám alatt emelet, reggel 8-—2-ig. Filléres helv- drak. Felhívjuk tagjaink és a n. é. közönség figyelmét, hogy a szombati díszelőadást pont 8 órakor kezdik, kérjük, hogy mindenki az előadás megkezdése előtt «gy pár perccel foglalja el a helyét, mert ss előadás megkezdésekor az ajtókat bezárjuk. fi Eadspssíi Közlöng au gr* z tus 5-i keddi száma a következő mi nuzteri rendeleteket tartalmazza a ni. kir. minisztérium 5830—-19II. M. E. szá- mu reudelote ztc 1941—42. évi gabonák és lisztforgalom szabályozásáról szóló 4500—1941. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. belügyminiszter 220.800—1941. VI. számú rendeleté a visszafoglalt délvidéki területen ni. kir. rendőrkapitányságok szervezése tárgyában. A m. kir. földművelésügyi miniszter 185.930—1941. F. M. számú rendeleté a kolozsvári m. kir. vetőmag'iz? gáló intézet felállítása, valamiül a 1U; kir. vetőmag vizsgáló intézetek UJj'u körzetének újabb megállapítana tai gy ban A m. kir. földművéJesugy* mim z ,* 186 000-1941. F. M. számú rendelte a mezőgazdasági regykiserleU ,veg> vizsgáló) állomások működés, körzetének ■negilLpilíM »árgyábnn A m k,r Wellátási miniszter 29^.00 1111. lv. M. számú rendeleté a köles forgalmának és fogyasztásának szabályozása tárgyában. 7 m
