Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-06 / 179. szám
19 4 1 âuVusxiuâ 6. ELLENZÉK Magyar munkatáborok A nyári, szünidő bekoszöntével a magyar értelmiségi ifjúságot összefogó testületek és alakulatok falvóinkban munka- táborokat létesítenek. Ezeknek a táboroknak jellege, munkamódszerei, célkitűzései különböznek egymástól, de végeredményben egyek abban, hogy a magyar problémákat látó, munkás, edzett, fegyelmezett embereket akarnak a jövő számára nevelni. A nemzetnevelés szempontjából ma is jelentős a mvnkatábor mozgalom, de még nagyobb jelentőséget nyerhet akkor, ha kötelezővé válik a munkaszolgálat. Már ebből a szempontból is jogos tehát, hogy bírálat tárgyává tegyük a nálunk megismert táborok munkásságát s az elért eredmények értékét. Napilapjaink két. önkéntes munkatábor- tipussal ismertették meg az erdélyi közönséget. Az egyik az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálatának táibora, a másil: a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének falukutató munkaközössége. Az elsőnek négy munkatábora működött Szolnokdo- bokamegyében, utóbbinak ugyanebben a megyében egy tábora. Az ifjúsági munkatáborok helyessége, szükségessége felett vitázni nem lehet. Egészséges elgondolás eredménye, hogy a nyári szünidő alatt a magycu■ fiatalság munkatáborba szálljon. Egyrészt azért, mert a tanév megerőltető szellemi munkája után a táborban végzett fizikai munka a testre és szellemre egyaránt iiditően hat, már észt azért is, mert közel hozza egymáshoz a mindjobban távolodó két társadalmi réteget, a népet és az értelmiséget. Legfőbb ideje, hogy egymás megismerésén kialakuljon egy mainál mélyebb, erősebb társadalmi egység. Ennél: kialakításában a munkatáboroknak jelentős szerepük van s igy a magyar fiatalság jó utón halad, mikor önkéntes munka- szolgálatra jelentkezik. S a jövőben nagy horderejű kérdésről történhetik döntés: megszüntetni a nyári munkatáborok önkéntes jellegét és kötelezővé tenni minden egyetemi és főiskolai hallgatónak a nyári műnk at óborban való résztvélelét. De mielőtt kötelezővé válnék a munltaszolgálát, meg kell vizsgálni, mik az erényei és hibái a mai táboroknak, miként lehetne ezeket úgy tökéletesíteni, hogy a kitűzött célt a lehető legjobban megközelítsék s igy nemzetnevelés! szempontból is a lehető legnagyobb hasznot hajtsák. Erről akarunk az alábbiakban szólni. A két tábortipus, melyet nálunk megismertünk, mind szellemi, mind szervezeti megoldásaiban lényegesen különbözik egymástól. Egyik munkaszolgálatnál a hangsúly a testi munkán, valamint a fegyelmen és a bajtársi érzés kialakításán van, míg a másik a tudományos célú falukutatásra és népismeretre fekteti a súlyt. Az egyikben napi 6 órán át a falu számára hasznos útépítés folyik, a munkaszolgálatosok katonai fegyelem alatt állnak, maguk építette táborokban laknak. A másiknak tudományos célzatából következik, hogy itt lazább a fegyelem, hiányzik a fizikai munka megismerése és igy közvetlen élmény alapján való megbecsülése, de természetszerűleg közvetlenebb a kapcsolat a faluval. Mert sajnos, a fizikai munkát végzők táborai a falu közösségével semmi közelebbi kapcsolatba nem jutottak. A két tábortüzet, melyet érkezésükkor és távozásukkor tartottak, alig nevezhetjük annak. Egymás mellett éltek, de csupán gazdasági kapcsolat ala- ImU ki a két közösség között. A falusiak nem tudták, tulajdonképepn miért jöttek és dolgoznak ezek a fiuk. a-munka- táborosok pedig nem ismerték meg a falu életét, gondját-baját s jelenlétük az ottani szórvány magyarság öntudatositása szempontjából sem sokat jelentett. A másik tábornak a faluval való viszonya kielégítő, azonban, hiányt támaszt a fegyelem, közösségi érzés, bajtársiasság és a fizikai fáradalmuk elviselése szempontjából. Igaz, tekintetbe kell venni, hogy a fizikai munkaszolgálat nagyobb tömegnevelésre szolgál, mig a falukutató csoportok mindig csak kevés, szellemi érdeklődésű fiatal munkábaállitásóra alkalmasak. Felmerül tehát a kérdés: melyik tábor- típus lenne alkalmasabb arra, hogy példája alapján a kötelező munkatábor megszülessen. Mai formájukban mindkét tábornál: vannak lényeges hiányai s ezeken feltétlenül javítani kell, mielőtt a kötelező munkaszolgálat megvalósul. A szellemi munkatábor nem alkalmas példa, meri különleges érdeklődést kivan s ezenfelül megfelelő lelki beállítottságot. Közösségi nevelés szempontjából keveset nyújt, nein fegyelmez, nem. edz, nem. tanít meg a fizikai munka megbecsülésére s nem ad bajtársi nevelést. Inkább a neve munkatá- It&r, a valóságban azouban szellemi mun- kuk'ózóssig. A fizikai táborokból viszont, a szellemi tartalom, hiányzik, nőgy hőt alatt négy előadás is kevés ehhez. Itt valahogy ol^sctn megoldást kellene találni, hogy a munkaszolgálatosok a fizikai munkán kívül a magyarság problémáit is megismerjék, mélyebb, erősebb magyarságtudat alakuljon ki bennük, szóval négy hét múlva ne csupán, mint erősebb, hanem mint magyarabb magyarok is hagyják cl a tábort. A faluval pedig jussanak közvetlenebb kapcsolatba, ismerjék meg gondját-baját. A két tábor típus gyengéire mutat rá az alábbi két eset. A fizikai munkaszolgálatosoknál. az előbbi napon elhangzóit előadás tárgya iránt érdeklődtem. A fiuk azonban valószínűleg annyira fáradtak voltai: este, amikor az előadásra sor került, hogy sem az előadás tárgyáról, sem az előadásról nem tudtak felvilágosítást adni. A szellemi munkaszolgálatosoknál pedig valamelyik a buza második kapálásának módja iránt érdeklődött a falusiak nem kis derültségére. Az ilyesmi sem nagyon használ az ügynek — a falu komolytalannak tartja a diáitok igyekezetét. I 4-Z egyik muitkitábor tábortüzének hallgatósága megdöbbenve észlelhette, hogy a műsor összeállításában n mai népi magyar szellemnek halvány árnyalata sem érvényesült, ellenben Karinthy-paródiák és népies miidalok, jazzszámol: és jampec-humor megnyilvánulások annál inkább. A táLorvezelö nagyon meg volt elégedve a „produkcióval”, mert ö maga sem tudta a népi. szellemet értékelni — de vájjon mit jelentett ez a tábortűz a falu számára? A fizikai munka mellett tehát nem lehet elhanyagolni a szellemi tartalmat sem s a táborvezetők képzésénél gondoskodni kell arról is, hogy ezek a vezetők a tábor szellemi életének, művelődési megmozdulásainak is hivatott irányítói lehessenek. A munkaszolgálatban meg kell találni a katonai és egyetemi szellem közti középutat, műveltséget. fegyelmet, bajtársiasságot egyaránt szolgáljon a munkatábor. Ha egyik oldal a másik rovására túlságosan erős, ez az értékes mozgalom nem tudja elérni az egész nemzet javára kitűzött szép céljait. SZABÓ ENDRE. ilj keretek között folytatja áldásos mnnkálát a maggar unitárius egyház Romániának ííélf területen maradt az erdélyi anftár'asok fele - Rendezték a tanárok és tanítók fizetését KOLOZSVÁR, augusztus 6 Erdélyi magyar egyházaink helyzetében lényeges változást okozott a felszabadulás. Ezen a helyen nem arról akarunk beszélni, hogy szellemi és gyakorlati lelkészi működési téren egyaránt milyen uj lehetőségek nyilotlak az idegen uralom alól felszabadult magyar egyházak előtt. Sztafisztikai adatokat fogunk felsorolni, amelyek beszédesen bizonyítják, hogy milyen helyzetben voltak az egyházak az impériumváltozás előtt és milyen változásokat okozott a felszabadulás. Szándékosan kezdjük ezt az ismertetést az unitárius egyházzal. Lélekszámra legkisebb ez az egyház, amelynek gyökerei Erdélyben vannak és igy itt lehet leg- szemléltetobben kimutatni a változásokat. Akik a fiatiron tul maradtak,.. Az erdélyi unitárius egyháznak (amelyhez azóta a budapesti egyházközség, az úgynevezett magyarországi IX. egyházkor is csatlakozott) a főhatalomváltozás előtt 120 egyházközsége volt Erdélyben. Ebből Romániában maradt 49. A jelenlegi unitárius egyházközségek száma tehát 71. A változás előtt 74.455 hive volt az unitáriusoknak. Az összlélekszámból a \ határon túl maradt 30.589. Nagyon nagy szám ez, ha tekintetbe vesz- szük az összunitáriusok lélekszámát. Ezek szerint tehát az erdélyi unitáriusoknak- majdnem fele Romániának Ítélt területen' maradt. Román impérium alatt az unitárius egyháznak 33 elemi iskolája volt 53 tanerővel. A határon túl maradt 11 iskola. (Aránylag kedvező arányszám.) Jelenleg 22 iskolája van az unitáriusoknak 33 tanerővel. Az egyház két főgimnáziuma é« egy gazdasági iskolája (36 rendes és óraadó tanárra) magyar területen működik. E'ísmsrés a felekezeti tanlesíOIeteknek Valaki egyszer helyesen mondotta az erdélyi tanári, tanítói és lelkészi karról, hogy ők az erdélyi magyar közélet végEmlékiratban kéri az Erdélyi Párt az önálló Rslszswári ráúióleadóállomis megvalósítását Giif Teleki Béla páitalnSk juttatja e! a kormányim az emlékiratot KOLOZSVÁR, augusztus 6. A magyar rádió vezetőségének ama intézkedésével kapcsolatban, hogy Kolozsvárott egy és egynegyed Kw os rádióközve- t tő állomást kíván csupán feláilitani, nem pedig önálló rádió leadóállomást, az Erdélyi Párt országos elnöksége is akcióba lépett az önálló kolozsvári rádió leadóállomás érdekében, amelyet Erdély és elsősorban Kolozsvár kulturális értékeit, szellemi súlyát mérlegelve, sürgősen megvalósítandó feladatnak tekint. Az Erdélyi Párt elnöksége ez ügyben memorandummal fordul a kormányhoz, melyet maga az országos pártelnök, gróf Teleki Béla fog illetékes helyre Jujttatök vári hősei. Ideje volna ennek a küzdelemnek hősi eposzát megírni, hiszen a román impérium alatt minden eldugott faluban kétségbeesett küzdelmet kellett vívni a magyar kultúráért. Nem egyszer börtönnek, állásvesztésnek voltak kitéve, az apróbb hatósági kellemetlenkedéseket pedig már-már mindennapi eseményszámba vették. Érdemes feljegyezni, hogy milyen önzetlen magyar lelkesedéssel vállalta ezt a küzdelmet a felekezeti tantestület. A statisztika mindennél beszédesebben bizonyít. Az unitáriusoknál (éppen úgy, mint a többi egyházakban) kezdő tanító fizetése volt 1500 lej (50 pen- gő) és 100 lej (3 P. 33 fillér) lakbér. Kezdő tanári fizetés volt 4000 lej (133 P.) és 150 lej lakbér (50 P.) Kormányzatunk első dolga volt, hogy a felszabadulás után azonnal orvosolja ezt a lehetetlen helyzetet. Ma már 152 pengő fizetést és 25 pengő lakbért kapnalt a kezdő tanítók, a régi ! tanítókat pedig szolgálati éveiknek megfelelő fizetési osztályba osztották be. Felemelték a kezdő tanárok fizetését is. A kezdő tanárok jelenlegi fizetése 211 pengő és 60 pengő lakbér. Ugyancsak rendezték a régi tanárok fizetését is, akik szolgálati éveiknek tneg- [ felelő javadalmazásban részesülnek. Természetes, hogy az anyagi helyzet rendezésével csak némileg lehet kifejezni az elismerést azokért a megbecsülhetetlen szolgálatokért, amelyeket az erdélyi magyar tantestület végzelt a magyar kultúra fennmaradása érdekében. De az a tény ia megelégedést keltett az erdélyi tanítók és tanárok körében, hogy a kormányzat első teendői közé tartozott tarthatatlan helyzetük rendezése. Ellették az noftárfas egfftáz birtokait Anyagilag valósággal vigasztalan volt, az unitárius egyház helyzete a román uralom alatt. í Az egyetemes egyháztól 6000 kataszt- rális hold szántóföldet, kaszálót és erdőterületet. sajátítottak ki, vagyis az egyház birtokainak legnagyobb részét. Az egyes egyházközségektől 2000 holdat vettek el. Az egyház természetesen nem nyugodott bele az igazságtalan kisajátításba cs egészen a bukaresti semmitőszékig vitte az ügyet. Ennek eredményeként kiutaltak az egyháznak 200 hold földet, de románlakta vidéken, ahol nem lehetett, kezelni és ezt is el kellett adni. A magyar állam az akkor még Csonka- Magyarországon létesült unitárius püspöki vikáriátusságnak Sárbogárdon 200 holdas birtokot adományozott. Ez a birtok" a fel- szabadulással az egyetemes unitárius egyházra szállott. A gyönyörű birtok átvételére külön bizottság utazott Kolozsvárról Sárbogárdra. A bizottság tagjai dr. Ab- rudbányay Ede felügyelő gondnok, dr. Szathmúri János egyházi jogtanácsos és Lőrinczy Zoltán főszámvevő voltak. Gyönyörű helyen, kitünően kezelt birtokot vettek át a központi kiküldöttek, akik hazatérésük után a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak a magyar állam által adományozott birtok értékéről és szépségeiről. Jelenleg ez a birtok az egyetemes egyház egyetlen számottevő vagyona. Ezekben lehet összefoglalni az unitárius egyház jelenlegi helyzetét. Beszédes adatok ezek, amelyek bizonyítják, hogy milyen hézagpótló szerepet vittek az egyházak az erdélyi magyar életben a kisebbségi sors évei alatt. Végh József. Hét hónapi börtön - tiltott műiéi miaií KOLOZSVÁR, augusztus 6. A kolozsvári törvényszék szüneti tanácsa kedden vonta felelősségre a tiltott műtéttel és gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt Király Ferencné kolozsvári szülésznőt és büusegédi minőségben Duka Petemét. A vád szerint ez év júliusában Király Ferencné tiltott műtétet hajtolt végre Boros Györgvué piaci elárusító asszonyon, aki a műtét nyomán beállott vérmérgezés következtében a kolozsvári klinikán elhunyt. Duka Péterné azért került a vádlottak padjára, mert Boros Györgynél ő kalauzolta el a szülésznőhöz » a műtét végrehajtásánál is jelen volt. BotsLor törvényszéki tanácselnök kérdésére a vizsgálati fogságban levő Király Ferencné tagadta, hogy tiltott miitétet hajtott volna az elhunyton végre. Védekezését azonban Duka Péterné és a nyomozás rendjén bűnjelként lefoglalt és magzatelhajtásra alkalmas szerek megcáfolták. Duka Péterné kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, mert az elhalálozott asszony köuyörgött neki annakidején, hogy vigye al a szülésznőhöz. Kerekes ügyész a vádlottak beismerő vallomása alapján megbüntetésüket er te. Dr. Kovács Sándor védő az enyhítő körülmények figyelembevételét e . Előadta, hogy mindkét vádlottnak gyermeke van. férjük katona, aolgalat» ®- , , . a Tiíróíáe: az enyhítő korul maénybek‘'fi«yelenibevételéyel ' Király Ferencnél héthavi. Duka Petemet egyha,, fogházra Ítélte, utóbbi büntetését pedig három évre fel is függesztette. Az Ítéletben a vádlottak és az ügyész megnyugodott és igy az jogerős. I
