Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-05 / 178. szám

1941 aug a** tu* S. ELLENZÉK Leniül az ipar Székeiykeresziaron SZÉKELY KERESZTVÍZ augusztus hó. (Az Ellenzék kiküldött munkatársa jelenti.) \ polgárság mindig rókát adott a városrcnde zésre. Meg is látszik a gondosság. Ezen a tá­jon az országutak kétolda t almafasorral viannak szegélyezve. Tehát érthető, ha a fa­sorok a város piacteréről sem maradhatnak el. A rendezés szépészeti célkitűzései min­denütt nyomon követhetően látszanak. Akár a főteret nézzük, melyen a városháza, főszoi- gabiróság épülete s több középület van, akár az a’szeg tájékát, a járásbíróság épüle­tén alól, ahol az unitárius főgimnázium, a téil gazdasági iskola és a vajgyár áll. Ennyi középület ellenére is vannak még sziikség'etek. A város leventeházat akar épí­teni az ifjúság hazafias nevelésének elősegí­tésére. Szükség van egészségügyi és közmű­velődési házra is. A közvetlen környezet — értve ezen a Kiskükiillő. Nyikó és Homorój völgyét is — megelőzte Keresztúri ebben a tekintetben: alig van falu. me'vhen közmű­velődési ház ne volna. Többnyire a gazdakö­rök is benne dolgoznak. A megszállás utolsó éveiben, teljesen ért­hetetlen okokhók görögkeleti felekezetű ro­mán nemzeti. templomot építettek a városka piacterére. A bécsi jegyzőkönyvek értelmé­ben azonban Keresztül- felszabadult. Ekkor a gyökértelenül i^leültetett román hivatalnoki had menekülve e'hagyta a várost. Utána még egy fiaromán sem maradt, aki a görögkeleti templomra gondot viselhetett volna. Ke- resztur polgársága azt mondta, hogy számuk­ra nincs, nem is lehet törvényen kívüli á la­pot. Majd jön a magyar törvény és c intézi a kérdéseket. A templom hát háborítatlanul maradt. Később, mikor a puszii tó földrengés egész Románia alatt megrázta a talajt, 3 keresztúri román templom falai is tetőtől tal­pazatig összehasadoztak. A po'gárság, látva a templom eihagyatottságát, mérnöki bizott­ságot kért. A szakértők ki is szállottak a hely színére s alapos vizsgálat után megálla­pították, hogy a földrengés következtében szerkezeti repedések ke'etkeztek a templom falaiban. Az épület közveszélyes állapotbau van. A szerencsétlenség oka az, hogy az ala­pozásnál sulyos hibák csúsztak az építkezés­be: sajnálták azt a munkát fordítani rá. amit az ekkora épü'et feltétlenül megkövetel. A templomot kikreiilhetetlenü' le kell bontani, \ ha a szomszédos házak épségét meg akarják i kímélni. S „plcu’ás bank“ zen. magánkölcsönökkel dolgoztak. Később azouban sikerűt hosszúlejáratú kölcsönöket szerezni a vállalkozás alátámasztására. Minket nem csupán a feldolgozás, hanem az üzem társadalompolitikai vonatkozásai is érdekelnek. Ezért részletesen utánanéztünk, miként dolgoznak a gazdák, hogyan és mit végeznek a munkások. A lentermelő gazdák a gyártól kapják a vetőmagot. Holdanként átlag 80 kilogram szükséges. Az ipari feldolgozás tulajdonkép­pen a len nyövésével kezdődik Az apró ké­vékbe kötött len rövid szikkadás után az áz­tató tavakba kerül. Kisebb mennyiséget a bő harmatra is ki lehet teríteni Ennek az az e.őnye. hogy a házi feldolgozás után a len fehérebb, puhább. Az ipari értékesítést nem befolyásolja, mert amúgy is szokás fehéríte­ni. Mikor annyira ázott, hogy a rost elválik a kórótól, kiszedik, megszántják, sziliekben felhalmozzák. Innen kerül a törőgépekhez: a rovátkolt hengerek apróra tördelik a kórét, hogy pozdorja a'akjábna kihulljon s a rost különváljék. A rost innen a tilológépekheu kerül. A körfűrészhez hasonlóan szerelt fa­lemeznek gyors forgása tisztítja tovább a ros­tot a még bennemaradt pozdorjától. Két sor­ban 8—8 munkás dolgozik a sürrögő ti’óló- készülékeknél. Szakmánkban dolgoznak: ki mennyit dolgozik, annyit keres. Napi mun­kadijuk átlag 4—5 pengő Meg is érdemük. Bár óriási méretű szellőztetőkészülékek sur­rognak, duruzsolnak, mégis por van a gyár­ban, mert maga a tilólógép szórja a port. A kitisztított len a válogatóba jut, ahol i fürge kezű asszonyok osztályozzák. így kerül az. aruraktárba. fi rigainál is 8en terem Usávartielvinssvétten Az üzemnek nagy szerepe van. abban, hogy ezen a vidéken ritkán akad hosszabb ideig munkanélküli ember. Átlag 100 embert fog­lalkoztat egész éven át, de mondani sem kell, hogy áztatás és hordás idején sokkalta töb­bet. A feldolgozott léin régffiinta a bukaresti kereskedőkhöz került. Ma a komáromi fonó- üzenieknek szállítják. Ezenkívül természete­sen, a helyi és vidéki székely asszonyok is nagyobbára innen kapják a szép lenrostot. Nem kevesebb, mint 300 magániszövősaék csattog Kereszturofii, mplyefeetn székely asz- szonyok háziszőtteseket, háziipari remekeket ámítanak elő. Ha elérhetjük azt, hogy a Székelyföldön legalább 3 ilyen lenfeldo'gozó gyár létesül­jön. akkor arra már (lehetne fonógyárat i- épiteni, mert három üz;em el tudná látni nyersanyaggal. Akkor többe auem volna szük­ség arra, hogy a lenrostot Komáromba szál­lítsák fonatni, onnéu rendeljék meg i-roét, h;> szőni akarnak belőle. Német mérnökök egyhangú megál'lapitásu szexinr, Udvarhely vármegye éghajlati viszo­nyai annyira kedveznek a leutermelésnek, hogy itt nemsokára a rigainál is jobb minő­ségű lent termelnek ki. Két hírneves szövődé va» Kereszturom. Egyik a Török féle üzeni. Harminc osztováta (szövőszék) dolgozik szakadatlanul benne. Székely menyecskék gyorsan dolgoznak a 1 rendkívül ügyesen megszerkesztett készülé­keken. A kezük a’ól csodálatosan szép lepe­dő-, ing-, kendő-, függönyvászon kerül ki. Nyári ruhaanyag is készük Nyersanyag is van, hiszen köztudomású, hogy a székely 'lá­zi- és kisipar támogatása, élni engedése ma már közérdek. A legutóbbi budapesti nemzet- j közi vásár is élő tanúbizonyságot tett amei- ' lett, bog}’ a székely háziszőtfes nem különe- ( kédés, nem tájhaza szeretetéből femmtártott éidelcesség, hanem ipari remek. Portyádnak a zsidók Röviden szó’unk a TransSyívapia tejfelldo'- gr.zó telepről is. Ez a vajgyár. a tiejwzövétk-'- zetek révén, állandó és biztos jövedelmet je­lent a környék tehéntartó gazdáinak. Minta- S/.i rii berendezése, kinos tiszt.i ága és a lel­kiismereti1 is munka, mely egy időben törekszik > minőűég és az egészségi kövtelmények aggá­lyos betartására, kellő biztosíték arra, hogy az áru előkelő helyet érjen d] a piacon. A vajgyárnak engedélye van a sajt feivá- .sároéására is. Itt azonban kellemetlen megle- jietés érte. Kis szekereken messziről jött zsidók jeílfnitek míg a székely falvakban, kapkodva felvásárolták még a leves állapot­ban lévő sajtot is s gyorsan eltűntek a vidék­ről. Időnként ez a portyázás megismétlődik. Mig a gyár — a törvénynek és szokásnak megfelelően — várja, hogy a sajt érjék meg, a kelletlen versenytárs azon módon felvásá­rolja. O nem törődik azzal, hogy a savós sajt­ból rossz túró lösz. Elvégre nem ő eszi meg. Ő csak nyerészkedik rajta, őt nem lehet el­lenőrizni a törvények és egészségügyi szabá­lyok tiszfdeibentartása kérdésében. Ma itt van, hoüráp amott. Az üzem azonban nem követheti a rossz példát. Az üzem örök idők­re akar vevőkört szerezni magának, al­kalmi üzérkedésből akar élni, mint. hivatian versenytársai. A gyár erkölcsileg a vásárló­nak, büntetőjogilag az államnak féld azért, amit előáUit. Ezért a komoly vásárló mindig különbséget tesz közte és a zugárusifók kö­zött. (P. I, L.) 5 mmmasBaamaBaamsmamamt az, ha még komolyabb ártal­mak bekövetkezése előtt gon­dosan ápoljuk testünket és edzzük szervezetünket. Az év­tizedek óta közismert és köz­kedvelt valódi MAMĂ SŐSIOitSZESZ valóságos házi áldás, mely min­dig biztos hatású első segítség a házban. Vigyázzon rá, hogy soha ne fogyjon ki házából egészségé­nek ez a megbízható őre, A valódi DIANA sósborszesz mindenütt kapható! Jelenlegi árak: I próba j eredeti j közép 1 nagy J 1 pala c k ! j 70 f. 1.20 P. j 3.50 P. \ 6.40 P. j GYERMEKET GÁZOLT A BÉRGÉPKO- CSI. Vasárnap este a Horthy Miklós-uton egy bérgépkocsi elgázolta Léber Lajos 6 éves kisfiút, egy villamoskalauz gyermekét. Torma József gépkocsivezetőt letartóztatták. A kis» fiút életveszélyes állapotban a Rókus-kór- házba szállították. A kis városka hitelélete valamikor a mai­nál is sokkal biztosabb alapokon állott. Há­rom pénzintézet, az, Udvarhelymegyei Takarék- pénztár, a segesvári Szász Népbank és a Hi­telszövetkezet szolgálta a vállalkozások hi telellátását. Ezen a téren va'ami különös in­tézmény romjait lehet ma is megtalálni: hatvan esztendőn keresztül az önsegélyző Népbank látta el azt a fe'adatot, melyen ma három pénzintézet osztozkodik. A polgárság „piculás banknak'1 becézi ezt az Önsegélyző Népbankot, mert piculánként, apró heti té­telekben halmozta fel az alaptőkéjét. Ebben a nevezgetésben ma is ragaszkodás, kedves­ség; boldog idők emléke csendül meg. Bol­dog is lehetett az a po’gárság, mely önmagá­nak volt hitelezője. A nagy vállalkozói kedvvel, számítások alapján igénybevett hitelek természetszerűen a« ipar fellendülésére vezettek. Székelyke- resztur valóban arányát százszázalékban meghaladó iparosváros lett. Nagyipari kísér­letezései egy időben az egész kisebbségi ma­gyarságét lázba hozták. Hiszen arról volt szó, hogy sikerűbe megvalósítanunk azokat az eszméket, melyeket olyan büszkén vallottunk magunkéinak. A szövetkezeti a’apon szer­vezkedő magyar gazdasági élet részint itt ál­lotta ki a tiizpróbát. HéromszájnyülcvsD gazda szövetkezese A város egyik nevezetessége a Szakáts Miklós-féle lenfeldolgozó gyár. Egy ha'ódó üzem helyén épült újra 1935-ben. A székely kisgazdák haladó szellemének megfelelő ér- dek’ődéssel figyelték, mi lesz a vállalkozás körül. E einte csak 80 gazda szerződött len- termelésre. Mikor a székely gazda látta, hogy a szomszéd aránylag kevés befektetéssel, munkával, nagy hozamot ér el s a pénzt a beszolgá'tatáskor megkapja, vagy még előbb is, nyövési előlegül, akkor maga is szívesen lett az eszme hive. Ma 380 gazda van szer­ződéses viszonyban az üzemmel s összesen 450 katasztrális hold terülte van lekötve a termelés céljaira. Hogyne volna érdemes lentermeléssel fog­lalkozni, mikor egy hold föld átlag húsz mé­termázsa lenkórét is ad! Az elsőosztályu kó­ré mázsájáért pedig huszonegy pengőt adnak, így aztán a termelők létszáma rohamosan emelkedik. Maga az üzem magántulajdon, de a fel­dolgozást egy erre a célra alakult szövetke­zet végzi A szövetkezetnek ma 180 kisgazda tagja van. A lenipari feldolgozó szövetkezet bérbeveszi a gyárat. Kezdetben, elég aehe­Szélhámos üggnSkSk garázdálkodása miatt I van tejhfáng a kolozsvári piacon j KOLOZSVÁR, augusztus 5. A iakos- ! ság közélelmezésének ellátása pendkivüli I feladatok elé állította a város vezetőit. ! Minden napnak meg van a maga gondja j és a köizélelmezési hivatal eddig eleget I is tett hivatásának. A kenyérellátás te- j rén nálunk is voltak kisebb-nagyobh I zökkenők, ezeken, hála Istennek, már túl I vagyunk, mert a kenyérellátás most za- ■ vartalan. Nemcsak a napi adag súlya, ha­nem minősége is feljavult. A város tej- ellátása körül azonban a hazatérés nap­jától kezdve nehézségek merültek fel. Nincs elég tej Kolozsváron, mert a bé­csi döntés Kolozsvárt elválasztotta azok­tól a községektől, amelyek tejszükségleté­nek legnagyobb részét szolgáltatták. A tejhiány gondot okoz a népjóléti hivata­lok vezetőinek is, mert nem tudtak elég tejet beszerezni s a gyermekek számára előirányzott összeget 6em tudták egé#zé- beu felhasználni. Lelketlen piaci árusok a tejhiányon ugv igyekeztek segíteni, hogy vízzel hígították, de a szükségletet még a vízzel hígított tejjel sem tudták kielégíteni. Ez volt az állapot a mult hó elejéig. fíllérí van tejhldny a kolozsvári piacon? Néhány hét óla még ez a kevés tejbe­hozatal is csökkent, mert a gyakori tej­razziák s a vásári ellenőröknek szigorú beavatkozásai elriasztották még a becsü­letes tejtermelőket is a kolozsvári piac­tól s hogy a magas pénzbírságoktól sza­baduljanak, nem hozták be a tejet Ko­lozsvárra, hanem otthon vajjá dolgozták fel és csak a vajat hozták forgalomba. Korántsem vagyunk ellenségei a tej mi­nőségi ellenőrzésének, csakhogy azt tart­juk, hogy minden orvosság megárt, ha egyszerre nagyobb dózisokban adják be a betegeknek. A gyakori tejrazziák ered­ményeképpen. értesülésünk szerint Méta és vidéke, amely a hazatérés óta csaknem nyolcvan százalékban látja el a város szükségletét, beszüntette a Ko­lozsvárra való tejbehozatalt, otthon dolgozzák fel vajnak s a vajat — Bu­dapestre szállítják. ■ Kolozsváron jelenleg nagy tej- és vajmi- zéria van, a csecsemők s a gyermekek nem kapnak tejet, a cukrászok és a vaj feldolgozásával foglalkozó iparosok pedig nem kapnak vajat. Lsitiiismerstien ügy­nökök garázdálkodása Két hét óta a Kolozsváron még korlát­lan számban működő tejcsarnokok sem szállítanak megrendelőiknek tejet. Napi 500—600 liter tejet hoztali eddig forgalomba s most ez is hiányzik a piacról, mert a tejcsarnokok szállítói sem■ hoznak be tejet Kolozsvárra. És- 1 pedig azért, mert a tejtermelő vidéke­ket ismeretlen emberek járják végig, akik ismeretlen rendeletekre való hi­vatkozással megtiltják, hogy a kolozs­vári tejpiacra tejet hozzanak be. Egyik kolozsvári tejcsarnok tulajdonosa elmondotta, hogy Topaszentkirály köz­ségből naponkint 100 liter bivalytejet szokott kapui, két hét óta azonban nem szállítanak tejet, mert a községben megjelent egy ur és meg­tiltotta, hogy a tejet behozzák, mert ha be merik hozni — igy mondta — a tejet és tejtermékeket Kolozsváron el­kobozzák. Persze a helyzetet a maga javára használta ki, mirt a községben literenkir.i 24 fillérben vásárolta össze a I ivaly es 28 fillérben a tehéntejet, amelyet ott, a helyszínen dolgoztatott fel é.- u tejtermékeket nyomban Buda­pestre szállíttatta. Fokozta a tejmizériát az árkormánybiztos- ság legutóbbi árszabályozó rendelete is, amely a gazdák állítása szerint a tej árat alacsonyan rögzítette. A tejtermelő gazdák a város polgáraié.-. terénél és a közélelmezési hivatal veze­tőjénél eljártak 9 , hérték a közigazgatás vezetőit, tájékoz* tassák az árkormánybiztosságot arról, hogy Kolozsváron a bécsi döntés kö% vetkeztében különleges a helyzet s kü­lönleges ár rögzítésekre is van szükség. A tej eltűnt a piacról, egyrészt azért is, mert a tejpancsolást szigorúan megtorló intézkedésekkel egy napról a másra akar­ják megszüntetni, másrészt azért, mert úgy látszik, hogy zavarosban halászó em­berek üzleti érdekei ezt úgy követelik meg. Védeni kell a termelőket! Ezen a helyzeten pedig feltétlenül vál­toztatni kell. Véget kell vetni annak a rendszernek, mely a tejtermelőket és általában a termelőket a kolozsvári piactól elriasz­totta. ! A közelmúltban például több olyan eset fordult elő, hogy a kolozsvári piacra árut felhozó termelőktől elkobozták termékei­ket, mert nem volt iparengedélyük s az elkobzott árukat elárverezték. Bár ez teljesen jogszerűen történt, mégsem szol­gálja teljesen a közérdeket. Az árverés­ről ugyanis rendszerint csak sziik kör szerzett tudomást, igy tehát nincs meg az a nyilvános verseny, amely az árverések­nek előfeltétele. Ilyen körülmények o zö 11 aztán az a termelő, vagy viszonte adó is, aki árut hoz be a kolo^'-jr'. f acra, nem mer kockázatot Jj*“ évek- nem boz be a piacra sem j\ja.v­ben ilyenkor Aradról ■"iíl^TeZZTi'i, Arad. sajnos, le- lit Nagyvárad gyümólcslermese egy “Ädapesrr. gravitai, másrész, az uj közvetítő kereskedelemben nincs meg a leleményesség, mozgékonyság és nem hoz nak árut a piacra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom