Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-05 / 178. szám

Miit Iliil#€t!iCii " fellFfff fff €€§l ®ff 0 írta: DR. NAGY ANDRÁS Egy nép jövője sohasem egyetlen tényező eredménye, hanem a körülmények és tények egész Sorozata határozza meg alakulásának minden óráját. Merészség volna azt állítani, még „orvosi egyoldalúsággal“ is, hogy az erdélyi magyarság jövője — ami sok tekin- tétben egy az összmagyarság jövőjével — ki­zárólag egészségügyi kérdés. Igaz, hogy beteg és fogyatkozó nép jövőt nem hordoz magá­ban, viszont a külső körülmények még olyan egészséges népnek is torkára tehetik a kést. Mégis, erdélyi sorsunk és jövőnk két egysze­rű. kétszámjegyű Számnak egymással szembe­állításán fordul meg. Ez a két számjegy pedig: 45 — 35, az egészségügyi problémák egész sorozatát jelenti.... &* ' Mit jelent ez a két szám? Ezrelékben ki­fejezett születési arányt. A románság átlagos születési arányszáma 45 ezrelék. A magyar­ságé 35! Minden 1000 románból évente 1045 román lesz. Minden 1009 magyarból évente csak 1035. Amiből következik, hogy a szü­letések különbözősége folytán a magyarság számbeli visszaszorulása elkeriilhetgtl-n, csak idők kérdése... Ezen á gyászos megállapításon — mely ki­sebbségi időnk népegészségügyi törekvéseinek legfőbb indoka, legerősebb mozgatója volt - — nfm sokat javít az, ho<ry ezzel szemben a románság gyermekhalandósága a magyarságé­nál szintén nagyobb, tehát végül is a termé­szetes szaporodás — a születések és elhalálo­zások kiilönbözete — kiegyenlítődik. Nem sokat javít a hélyzeten, hiszen ilyen gyászos előnyök árán érvényesülni nem illik hozzánk. És a magyarság gyermekhalandósága is nagy. A románság gyermekhalandóságának javulása csak idők, egészségügyi megszervezés kérdé­se, amit a Magyar Állam javukra éppen úgy elvégez, mint a miénkre. Végül, mert a ki­sebb számú szaporodásból fennmaradó nép- felesleg á társadalom elöregedését eredmé­nyezi, viszont életfriss marad a nagy Szü­letésű, bár nagy halandóság által megtize­delt nép. Magas születésszám, ha magas ha­landósággal jár egviitt: kiválasztódási folya­mat, Alacsony születésszám, alacsony halan­dósággal: kontraszelekció, melyre ma, a szer vezetf tömegek sikereinek korszakában, so­vány vigasz ,,minőségjavu‘ást“ emlegetni.... sok között, akik a kisebbségi idők Szüntelen hangoztatott gondolatát: a székely népfelesleg (hiszen van iíyen, tagadhatatlan, legalábbis Csikmegyében) a Közép-Erdé!y felé való te­lepítésének és ez által a székelységet a magyar néptörzstől elválasztó idegen tömeg feJKigi- tásának szükségét is megértik. És evvel kap­csolatban a könyörtelen szigor szükségessé­gét azon erdé’-yi magyarokkal szemben, kiket ha ezután szőrit az élet, Románia lehetőségei csábítanák uj életalap építésére. De mi tör­ténik annak érdekében, hogy többen szüles­senek? Mi történik annak a két rettenetes számjegynek kiegyensúlyozása érdekében? A román uralom eszköze erre vérlázitó volt. Emlékszünk még a napilapokra, megyek az orvosokat biztatták, hogy a magyar megszü- ictendőket minél szorgalmasabban tegyék el láb alól és tegyék meddővé a kezük közé kerülő kisebbségi nőket. Névözefint isme­rünk olyan, magukat orvosnak nevező egyé­neket, kik ezt nyiiţan gyakorolták és jó ro­mán hazafiságuk bizonyítéka gyanánt emle­gették. Még arról is tudunk, hogv egyesek ezek közül ma is régi helyükön működnek.... És magyar asszonyok mindig akadtak, hogy beleegyezzenek ezen „örvösök“ munkájába. Mi ilyent nem csinálhatunk. Európái keresz­tény lelkivilágunk ngm ismeri a magzatod? jogát, sem a meddővé tételt Még kevésbé hihetjük, hogy a gazság eszközein jövőt le­hetne építeni. Nekünk csak egyetlen eszkö­zünk vau jövőt nyerni: többet szülni, mint eddig, * Ennek eszközei? Legtöbben azt mondanák: adjatok megélhetést és majd lesznek gyer- j niekek a családokban! Milyen tévedés! Gaz­dag családokban kevesebb a gyermek és mi- néá több féilenivalója van az elkényelinósedő falusi módosnak, annál gondosabban ügyel, hogy azt se megosztania, se megkevesbbite- I nie ne kelljen. Mert úgy érzi: joga van ehhez! Ez a kérdés igazi lényege! Világszemléleti hiba, mely pusztuláshoz vez&t. Nem, ez a kérdés még nőm o'dódott meg. A katolikus égyház kisebbségi éveinek vége leié keményen ragadta meg a kérdést és ez az érély itt otţ már Eredményeket is mutat. Református részről is láttuk ezt az igyeke­zetét. Még élénken emlékszünk a reformá­tus főpásztor e kérdésben elhangzott szomorú szavaira és kemény intelmére. Égy-két világi kezdeményezés is történt Népszerű írások verték a dobot és megvalósult egyetlen falu­si szülőintézet. A városi társadalomban is kezd gyér nyoma mutatkozni u gyermek kér- désben feltámadó felelősségérzésnek. De egyéb aztán nincs is. Politikai szerveink egyéb teendőik mézeit ennek a kérdésnek mérlegeléséig nem jutottak el. És most. uj é'et kezdetén, uj kezdések és reménységek között, mi, erdélyiek, ha nép egészségügyről esik szó, ha kérdeznek min két jövőnk szükségletéről, ma is csak azt fe lelhetjük: mCg kell tenni mindent, ami í szüléseket szaporítja és a bajok mélyén álk világnézeti ferdeséget kiegyenesíteni alkal­mas. Mert kevesen vagyunk ebben a világ­ban és mások o-'yan sokan vannak! Ha van is a magyar hazának szerencsés foltja, hol ideig-óráig feledni lehet czţ, Erdélyben szün­telen bőrünket égsti a valóság és egyro egyszerűsödik az egész. Két, rövid szóvá: szü­letni vagy elpusztulni! A népegészségügyről cikkezni ma már talán fejesleges. A Zökl Kereszt korában minek a hírverés? De ma, amikor a törvényhozás a magyar fai védelmének kérdésével akkora érdeklődés mellett foglalkozott, fel ke^ me­rülnie bennünk a kérdésnek: mi les/ a tör­vény következményé, mfg lgsz-e a végrehaj­tásban a félreérthetetlen tájvédelmi egyenes­ség, a keresztény erkölcs s végül is a több és egészségesebb magyar utód születése lesz e a következmény? Ezen fordul meg az erdélyi magyarság jö­vője. Több, egészségesebb magyar gyermek születésén. S mert népünkért aggódunk, szó- lanurík kell akkor is, ha nem kérdeztek. A vidék rész’etmunkáSaitói talán nem szoktak hangot váini a központok irányítói. Dg a ki­sebbségi sors rengeteg keserűsége megtanított arra, hogy nyitott szemmel nézzük a magunk dolgait s ezért szólunk kérdezés nélkül is. Ntm tulkéső még elmúlt korok gyengesé­geit, törvénybe foglah tévedéseit jóvátenni. Erdély élni akar, de Erdély magyarsága csak akkor fog élni, ha a születések körüli tojás­tánc félreérthetetlen és egyszerű törvények által szűnik meg. Olyan egyszerű törvények által, mint a Tízparancsolat. A kulturálisan is két évtizeden át elha­nyagolt erdélyi magyarság felé sok volna a tennivaló. Ennek a gondnak enyhítésére most több irányból is jószándéku tervek mozdul­tak meg, melyek a Budapesten kevésbé ki fejezhető és továbbmüvelhető magyar lelki­séget, eredeti magyar tehetséget, el nem rontott és fel nem tárt magvar lelki kincse­ket szeretnék megtalálni, a rontó befolyó' soktó! megóvni, tisztaságukban gyámolitani, gyarapítani és az egyetemes magyar nemzeti élet javára szerves és teljes értékké lenni. Ilyen terv többek között a magyar képző­művészet számára megfelelő tisztaságú ott­hon teremtése az ősi Székelyföld tiszta ízlésű levegőjében. És ilyen tervként vetettük fel és fé tjük a kolozsvári rádióállomás ügyét is. A fontos kérdésekről beszélgettünk Tamási Áronnal, a Széke yíöld hamisítatlan lélegzetű, legmagyarabb ősztönii és talán leghá yogtala- nabb itéietü nagy íróval, akinek másokénál érzékenyebb aggodalma kissé keserűen szólalt meg ebben a bea/é getésben, de akinek min­den panaszszava csak a juszándékkai telt székely leiekből csordul ki: —- Tudok arról a tervtől — mondotta Ta­i mási Áron —, hogy egy művészeti iskola lé- tesü'jön Erdélyben, A tervezők úgy érzik, : hogy a nagybányai mult és az erdélyi szellem erre kötelez. Figyelemmel kisértem azt a társadalmi és sajtóban való mozgolódást is, amely egy Ko ozsváron felépítendő rádió­leadó érdekében folyt és folyik. Ezt a rádiót is az erdélyi szellem nevében sürgetik. Ugyan- akkor úgy a művészeti iskola, mint a kolozs- vári rádió létesítése, a kezdeményezők és sürgetők részéről, művelődési követelmény. — Amennyire emberileg lehetséges, már a változás kezdete óta elfogulatlanul igyek­szem szemlélni és megítélni az eseményeket. Ha van bennem elfogultság, az egyedül a magyar nép elhanyagolt tömegei javára van, Sem közéleti hivatalom nincs sem érdekcso­portokhoz nem tartozom. A lelkiismereti fe­lelősség mellett ez a körülmény is segítsé­gemre van abban, hogy a nemzet alapvető kérdéseit egységben szemlélhessem. író szói­mára, ki ma egyedül fegyelmezett lelkiisme­retének felelős, ez a nézőpont elengedhetet­len, hiszen helyesen a legkisebb kérdésre is csak akkor felelhet, ha a nagy kérdések csz- szefüggéseit állandóan szem előtt tartja. Ma a legjobb érdi:?! művészek vennék gondjaikba a tervet. I — Vezető és irányitó köreinkben a polili- I kai gondolkodás általánossá vált s á talános' I sá a „gyakorlati életre“ vonatkozó helytelen j eliné'et is. Ez a magyarázata annak, hogy a ! művészeti iskola létesítése át nem gondolt \ indulati kívánság. Ki és miképpen tudna itt ! művészeti iskolát alapítani, amig a művészet J dolgában a legnagyobb zűrzavar uralkodik?! ! Néhány jelenségből alkalmunk volt látni, i hogy művészeinkre vonatkozólag hivata’os I helyen milyen az értékítélet. E jelenségek I után nem tudnánk jövőt jósolni egy olyan ! művészeti iskolának, amely hivata'os segít­séggel és értékeléssel jön létre. Biztató lehe­tőség egyedül abban volna, ha a legjobb er­délyi művészek szervezeti és művészeti tö­rekvésben találkozhatnának s ők vennék gondjaikba a tervet. — A kolozsvári rádió-leadó kérdése nem­csak lényegesebbnek tűnik, hanem az érte való mozgo ódás is igen előrehaladott sza­kaszba jutott. Sajnálom, hogy csak most kí­nálkozik alkalmam arra, bogy ebben az ügy­ben megmondjam 3 véleményemet, de a helytálló szempontok figyc'embevételéíe min­dig van idő és lehetőség. Azt hiBzem, hogy ezt az ügyet jobban és minden oldali ól át kellett volra gondolni, még mié ott a ko­moly lépések megtörténtek­— Az indoklás szerint az erdélyi szellemi­ségnek dukál egy i yen rádió-leadó állomás; Születni, elsősorban ez á titka a népi jö­vőnek. Meg nem halni, éz csak másodsorban. Népegészségügyi programnak, politikának, Szervezetnek és befektetésnek legalábbis itt, nálunk^ a születések számának növelése kell hogy legfőbb célja legyen. Kisebbségi időnk­ben, mikor e kérdésben nyíltan kimondani az igazságot annyi lett. volna, mint a minden erővel rendelkező ellenfélnek még malmára hajtani a vizet, több lévén jóakaratunk, mint lehetőségünk — nem beszélhettünk errők Titokban építettünk. Ma pedig, mikor a Magyar Haza európai mértéket megszégyení­tő egészségügyi szervezete áU a hátunk mö gott, ezen felismerésünk hangoztatása kefny nyen kever a szerénytelenség látszatába. Nem akarunk okosabbak lenni illetékeseknél. Azonbán nekünk kell látnunk elsősorban, ami nekünk Szúrja a szemünket! így esősorban azt, hogy születési számunk lehetne nagyobb, hiszen távolról sem ü<i meg azt a mértéket, amit elvárhatnánk. Miért? Faji életképességünk nem hiányzik. Népűik egészségügyi állapota lényegesen jobb a ro. másságénál, 5s» Á *ffkífc.*£ÍéW*í. Gaz­daságilag sem állunk hátrább, dacára 22 év minden ellenkező igyekezetének. Legalább is a lényeget hordozó, falusi tömegek. Bármit mondjanak is, világnézeti és erkölcsi háttere van ennek a hibának! Vannak vidékeink, ahol az egykézés divattá, sőt biológiai létfor­mává lett. Sajnos, ezek a területek éppen a versenyző népfajokkal határosak.... Vannak más területeink, ahol a születések körül hiba nincs, azonban a felesleg idő előtt elpusztul. Ezek pedig éppen a fajdag legértékesebb te­rületek. És végül vannak olyan területeink, ahol a népfelesk'^ megvan, de gazdasági okokból ném tud érvényesülni, a fajok tüle­kedésében versenyképessé válni. A Szórványvídékek és a Székelyföld szélei tartoznak az első csoportba. A Székelyföld magja a másodikba és a harmadikba egyfor­mán számítható. A bajok nagyok. Közölök az első lógna- gyobb. Betegségeket meg lehet gyógyitáni. Nyomorúságot jólétté változtathat bölcs kor­mányzat és csendes békeévek. De meg nem születettekkel nincs mit kezdeni. * Az a hatalmas egészségügyi szervezet, ame­lyet a Magyar Haza állított munkába most már a mi javunkra is, főképpen a másodikat, a betegségek megelőzését, az élők megmenté­sét célozza. Történnek kezdeményezések a gazdasági helyzet javítására is. Talán fiié olyan megértő fülek is akadnak az iUeték’3 és a közművelődés szempontjából Í9 szükség van reá. Amint szerényen megjegyeztem nyilatkozatom elején, a változás óta elfogu­latlanul szemlééin közéletünk alakulását és szellemét. Őszintén szólva én nem tudom, hogy hol és miben keressem az „erdélyi szellem“ megnyivánulásait. Ha van ilyen szellem, azt az átfogó nemzeti és emberi eszmények jellemzik, én azonban csak azt azt láttam, hogy a középosztály egymás kö zött állások és címek miatt marakodott s ebben a „nemzeti“ harcában egységessé vált a korábbi magyar középosztá lyai. Népünkkel felbomlott az a lelki egység, amely az ide­gen uralom idejében már-már létrejött, s igy ez a nép is sorsában a magyar néppel jutott egységre. Ez az igazság. S a szellem, amelynek jegyében ez történt, bizonyára nem nevezhető erdélyi szellemnek. így tehát ezekben az időkben a cserbenhagyott, vagy nemlétező erdélyi ezekemnek szüksége nem le­het rádió leadóra. Szüksége egyedül annak a szellemiségnek lehet erre, amely létezik, de­kát ez a szellemiség, véleményem szerint, éppen eléggé érvényesül a budapesti rádió­ban melyet mindenkinek módjában van hall­gatni. Ha valaki ögy akarja, hogy ez a szel­lem, melyet elsősorban a politika és a műve­lődés jellemez, jobban terjedjen, indítson mozga'mat abból a célból, hogy a rádióelő- fizetők száma szaporodjék. dig nagyon jól művelődnek a pesti rádió utján és a sajtó utján; s így ezidőszeriut a. kolozsvári rádióra szükség csak akkor volna, ha ezen kérésziül másfajta megművelésben részesülnének az emberek,. Másfajta művelődés! Ebben van a kér­dés lényege. Magyar szellemű legyen igazán s a valódi magyar értékeket közvetítse a leg­szélesebb rétegek felé. Mert addig, amig a mai közművelődési és művészeti politika nem mutat hajlandóságát a változásra, jobban tesszük, ha utakat épitünk; ha közegészség- ügyre és családvédelemre áldozunk. Nem is beszélve arról, hogy rengeteg közművelődési intézményünk van, amely nem ég a lelki és szellemi művelés lázában. Gondoljunk csak az Emkére, a tudományos intézeteinkre vagy a külomböző irodalmi társaságainkra. Az öt­let melegéből, mely a kolozsvári rádió után vágyik, ezeknek a feltámasztására és működ­tetésére is juthatna valami. — Különben az állások után az intézmé­nyeket is csak halmozni fogjuk. ÜMfiGfÉ Festetlek Sgörgg herceg 1 KAPOSVÁR, augusztus 5. A hétfőre virradó éjszaka keszthelyi kastélyában 59 éves korában meghalt Festetich György herceg, Festetich Tasziló herceg egyetlen utóda és örököse. A herceg az Eszterházy család után az ország legnagyobb birtok- állományú földesura volt. Birtoka Keszt­helyen kivill Somogyvármegye területén a Marcali és Csorbor járások területére és egész Berzencére terjednek ki. Festetich György herceg tagja volt az országgyűlés felsőházának, de a politikai életben nem vállalt szerepet. Főleg gazdálkodásnak és kedvenc lovainak éh. (MTI.) füecgRoszornzta a Hősök Eüiiékéi a budapesti német k'óvzi BUDAPEST, augusztus 5. A. Magyar Távirati Iroda jelenti: Hétfőn délelőtt 11 órakor Dietrich von Jagoiv, a német birodalom uj budapesti követe koszorút helyezett el a városligeti hősök emlékművére. âlîgîlsfiVssiSUî íiTiolfsigct és fe- IspA keli ala i aní m euíeii lö?¥án$iaíó$ágí]an BüDAPEST, augusztus 5. Megkezdő­dött az állattenyésztési törvény végrehaj^ tása. A végrehajtási utasítás minden tor vényhatóság területén állattenyésztési zottság alakítását rendeli el M>n en i °- vényhatóság köteles ez év végéig nyésztési telepet létestten^ faliatok, beszerezni és azokat a községeknek bír (okosságoknak éo legeltetési társulatok jak használatra átengedni. Az uj rend­szer «lapján a tenyészszinvonai majd lé­nyegesen emelkedni fog. (MTI.), _ „liásfafta** művelődési kíván issnási &ron, oogy céllá legyen EffJélyk en a művész iskolának és Moi ozsváron a rádiőfeadő-állomásnak Másfajta Biüvelidís a kérd ás lényeg? ! — A másik indok a művelődés szükséges­sége. Művelődni és a népet művelni való­ban nemzeti és emberi kötelesség. Felteszem azonban a kérdést, hogy a kolozsvári rádió utján kiket lehet művelni9 A népet nemigen, amig olcsó rádiókészülékkel tömegesen el nem látjuk őket A középosztály tagjai pc-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom