Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-04 / 177. szám

r1941 aügusx tu» 4. ELLENZÉK Megnyugtató iiyilatfeosat Örömmel és megnyugvással olvasta az ország minden lakója Laky Dezső közellátási miniszter nyilatkozatát, amelyet a közellátási minisztérium két­hónapos működéséről és a legfőbb köz ellátási kérdésekről adott a sajtó képv* selöinek. A miniszter őszintén meg­mondotta, hogy az elmúlt két hónap alatt voltak olyan korszakok, amikor nagyon nehéz időket éltünk. Meg kel­lett küzdeni a kenyér, va amint a liszt- hiánnyal. a Zsirmízériával és a takar- smányozás körében mutatkozó fennaka­dásokkal. Mindezek a nehézségek most már a múlt emléke'. Megtudtuk a mi niszter nyilatkozatából, hogy a'Z ország uj gabonatermése teljes mértékben biz­tosítja a lakosság egyetemének ellátá­sát. Természetes, hogy mindenki önzet­lenül, kapzsi vágy nélkül kell felfogja a közellátás nagy fontosságú kérdése t. Ebben az esetben nem történhetik zük= kenő, rneirt a minisztérium gondoskodni tud arró , hogy mindenkinek jusson annyi, amennyire szüksége van. Nyilatkozott a miniszter a zsirelláíás kérdéseiről. Ismertette a mezőgazdasá­gi árrendszert és részletes tájékoztatót adott az ipari közellátás problémáiról. .Megnyugvássá* láthattuk, hogy a kor­mányzat a legnagyobb eréllyel mozdit ja elő a pótanyagokkal Való gazdáiko- dáíf. Máris gyönyörű eredményeket mutatnak a kísérletek. Végül pedig jól­eső érzéssel vettük tudomásul, hogy országszerte eiüjtt a háztartási köny­vek bevezetése alkalmával keletkezett fe esleges izgalom. Mindenki megérti most már, hogy a vásárlási könyv be­vezetésének igazi célja az emberek fe­gyelmezése, a takarékosság szükséges­ségének k’dombcritása és a fogyasztás lehetőség szerinti korlátozása volt. A magunk részéről ugyanazt kérjük a közönségtől, mint a miniszteri nyi latkozaí befejező része. Megértést és türelmet a köz&'látás intézkedéseivel szemben. Mindazok a kérdések, ame­lyeket a miniszter sajtónyilatkozatában ismerteteti, beszédesen bizonyítják, hogy kormányzatunk m'ndent elkövet a lakosság közejláíása érdekében. Óriási munkák türelmet, lelkesedést szakér­telmet és kitartást igényel ezeknek a kérdéseknek megoldása az illetékes hi­vatalos tényezők részéről. A legcseké­lyebb elismerése ennek a munkának, ha m ndannyian igyekszünk elősegíteni a hatósági intézkedések zavarta’an meg­valósítását és megértéssel támogatjuk a közeMátás érdekében hozott rendelke­zéseket Bániig Dânsei, wbairó f&leSmüvelésiíggminiszter a ®a2i- swzdaság ieiiesziésér&l szőlő törvényi avaslat nagy n&snzati ml@33$ő®éwér&lí nyilatkozott Titulescu hagyatéka Arról ad hirt a román távirati iroda, hogy Titídsscu volt román küíügymi raszter a román Tudományos Akadé­miára hágyománymzta irattárát. Meg­tudtuk azt is a híradásból, hogy a ro­mán Tudományos Akadémia a svájci román külképviselet utján már át is vette az örökséget. MindösíSze néhány sor ez a íáv'rat, nekünk, erdélyi ma­gyaroknak mégis feltűnik a nagy vi lágesemények vérzivatara közepette is. Visszagondolunk Titulescu szereplésére. Eszünkbe jut. hogy nríyen e keseredett energiával kovácsolta össze a kisantant szövetséget, amely nyíltan Magyaror­szág ellen irányult. Volt valami ebben a szövetségben, ame'y önkéntelenül is a jogtalanul meggazdagodott emberek különös összetartására emlékeztetett. Azoknak szervezkedésére, akiket a bű­nös lelkdsrneret kapcsol össze. Hol van ma már a kisantant? A tör­ténelem igazságot szolga tatott. Cseh­szlovákia és Jugoszlávia eltűntek a fold színéről, az uj Románia pedig nv’ltan megtagadta Titulescul, a politikai cse-- szövények utolérhetetlen mesterét. A genfi tanácskozások h'res szónoka, tá­vol hazájától, száműzetésben halt meg. előbb azonban megérte, hogy a szeme előtt omlott össze mindaz, amit megin gathatat'annak látott. Vájjon gondolt e száműzetésében Titulescu arra a jele­netre, amikor durván rátámadt a ma­gyar parlamenti csoport vezérére, mert védelmezni merte a k'sebbíégi jogokat? Vájjon beismerte-e, hogy tévedett? Kevés izgalmasabb olvasmányt lehet elképzelni a volt román külügyminisz­ter hagyatékánál. Hiszen Titulescu kö­zel két évtizeden keresztül vezetőszere pet játszott az európai boszorkánykony- hában. Bizalmasai voltak az angol és francia politikai élet összes vezetősze­mélyei. Jelentős része volt a román ex- király vissiZahozata'ában. Korlátlan ha­talommal szólott bele belpolitikai kérdé­sekbe is. Kormányokat buktatott meg, ha külpolitikái elgondolásai e leu vgtet­BUDAPEST. míg’ 4. (MTI.) Banffy Dániel báró földművelésügyi miniszter logadlá a Magyar Távirati Iroda munka­társát és előtte a mezőgazdasúg fejlesz­téséről szóló törvényjavaslatra vonatko­zóan a következő nyilatkozatot tette: c 3 Erőforrásain kai kf kell foasmálmsfiika* A Kormányzó Úr Őfőmélíósága bölcs vezetése alatt örvendetesen kiszélésült határok között nemzetünk lélekben újjá­született, hatalomban gyarapodott és öa- ieláldozó lelkesedéssel végzi az ország- épités nagy munkáját. A megújhodásnak ebben a korszaká­ban erőforrásainkat fokozation ki kell használnunk és ez áll különösen a me- • z8gazdaságra. A főiben és emberben nagy kihasználat­lan értékek rejlenek. Ezeket érvényre kel! juttatni ismeretek adásával, tanács­osai, kedvezményekkel és jutalmakkal, de amikor szükséges, közvetlen beavat­kozással is. Jellegxetesan kis- gazda ®a>:iUké% kell l&lyiatnunk! Az ország szántóterületének közel há­romnegyedrésze, állatállományának négy- ötödrésze kisgazdák kezén van. Ennek az aránynak, a kormány földbirtokpoli­tikája következtében is, tovább kell emel­kednie a jövőben. 1 A magyar földművelésügyi politikának jellegzetesen kisgazdapolitikának kell lennie. | A magyarság megerősítése érdekében e mellett előnyben kell részesítenünk a né­pes családokat és a munkásságot támo­gatnunk kell korszerű szociálpolitikával Ezeken az alapelveken épül fel a me zőgazdaságot fejlesztő törvényjavaslat!, amely a több és jobbtermelést, a kisgaz­daságok színvonalának emelését, a kiiis- gazdatársadaloin haladását, a család meg­erősödését és a munkásság felemelkedé­sének előmozdítását szolgálja. Egy milliárd pengő pénzügyi fedezetei biztosit a törvényjavaslat, amely, mint nagyszabású keret-törvény kiterjed majd országunk egész mezőgazdasági életére! A mezőgazdaság haladásához nagyobb és több tudás kell. Az ismeretek terjesztését, a szakoktatás nagyhorderejű kiépítését akarjuk elérni es ezzel kapcsolatban a tudományos ku­tatásokat és annak gyakorlati alkalma­zását korszerű színvonalon továbbfej lesztjük. ! Minden gazdához, minden gazdaságig el kell jutnia az ismereteknek. Megva­lósít juh a községi mintagazdaságok és ' * kisérleli birtokok intézményét. A minta­gazdaságokat haladó szellemű kis- és törpebirtokosok körében jelöljük ki, a kísérleti birtokok pedig magusabbkép- zettségü gazdák vezetése alatt működ­nek. I A földművelők az egész országban köz­vetlen példákból láthatják majd az ered­ményes termelés követésre alkalmas mód­ját. „ÁfvasssUft a terme­lés hssofíyossnériékü irányításéi** A jelenlegi háborús viszonyok között az értékesítés könnyű, de már most fel kell készülnünk arra, hogy mennyiségileg és minőségileg is azt termeljük, amit a piac keres. Át­vesszük a termelés bizonyos mértékű irányítását. Ez kötelességünk is, mert a földmüvelés- iigy hivatalos vezetőinek kell ismerniök a legjobban a piac szükségleteit. Azt, aki a föld termőképességét lé­nyegesen emeli, közgazdasági szempont­ból előnyösebb növényt termel, illetőleg állatot tenyészt, vagy társulással, szövet­kezéssel az erők egyesítését szolgálja adó- és más kedvezményekben, jutal­makban részesítjük; ezzel szemben nem tűrjük, hogy egyetlen gazda is akad­jon az országban, aki a gazdálkodást elhanyagolja, a földet okszerűen nem műveli. Ürcsnpélges kertek között HlegfSríáaí a monostori fsisutía templom ftfbSvíféséReft alapkőletétele KOLOZSVÁR, augusztus 4. Vasárnap tör­tént meg ünnepélyes keretek között-a mo­nostori jezsuita templom kibővitéséfnek alap­kők tétele. A délután öt órakor kezelőkő ün­nepségen a rém. kát. Státus képviseltében, dr. Boga Alajos státusi előadó és dr. Jánossy Béla titkár, a város képviseletében dr. Fol.ro- vich János főjegyző, a kát. népszövetség képviseletében Bábut József Népszövetségi igazgató, országgyűlési képviselő, a Saent- péteri egyházközség képviseletében dir. Balázs Imre kanonok, a Ferencrandiek képviseleti­ben Páter Timotheus vették részt. Jelien vol­tak továbbá Zsombory László, a monostori egvházközeég gondnokának vezetése alatt az egyházközség tagjai, valamint a belvárosi rám, kar egyházkÖ2sé.g elöljáróságának több tagja. Az alapkő Lété tóS1 «Art dr. Sándor Imre' püspöki haíyoök a szorongásig mégteOt ki» templomban mondott litániát. Utána a tem­plom udvarán folytatódalt az alapkoszentdi* ünnepsége. Sándor iraté püspöki helynSk ál­tal végzett szertartás után bezárt fémhengerben a kibőviteadő tem- píomrész betonalapjába epitomnnkaSok be­ágyazták a Zsombory Erzsi festőmüvé«znő által művészi ízléssel készített magyar uio- tivumn alapítólevelet, aae'y a kibővítés tervének történetét ismerteti. Alapkőletétel után Veress Ernő pápai ka­marás, plébános, mondott beszédet, utána pedig az ünnepségen egybcaereglett hívek a Himnuszt énekelték eb Az alapkő elhelyezése után a templom kertjében «Ssláéias kaagttlaru uzsonna volt. A templom kib»vitése»eh »srveit P. Révay Tibor, a kalocsai «r&sk.*ég templomépitÓi szakórtéjének ekandelá** «tán Rétz Mihály felsőházi rag, a kelezsvári Ipareecgylat «-’nő­ké kéizicette, az építési nenakálaukat Egyed Lajos építész haltja vsşre. A kibővítési«; a Wraplem bel's^adakepc»- sége 2ó0-ryi lÜÖChra csiölkoeLk. Áz alapkő latért Swaaepéivéi; P. Ugxia Sán­dor, az «gyliáakéíség fáradhatalUn plébáno­sa és Zjea&bory Lázaié féjfOiöÜAok »agy 1»I- keeedészel készítették »le. A javaslat ebben a tekintetben a közvet­len beavatkozást is lehetővé teszi. A tét len munkáskéz anyagi kár és erkölcsi ve­szedelem a nemzetre nézve. Nemcsak jobb gazdálkodással, hanem a mezőgazdasági iparok fejlesztésével Í3 szaporítanunk kell a munkaalkalmakat- Az ilyen ipari vállalatokat, különösen, ha azok társuláson, szövetkezésen alapul­nak, támogatjuk, kedvezményekben ré­szesítjük. Ha a megfelelő értékesítés érdekében kívánatos, elrendelhetjük a termelők kényszertársulását, az adás-vételek hi­vatalos ellenőrzését. A termelés hasznából elsősorban a gaz­dának kell részesednie. A tărwmnylavaslai Seleniősége Ä földművelésügyi közigazgatást el kell vinnünk a községig, hogy egyetlen intézkedés se maradjon sehol megfelelő végrehajtás nélkül. A törvényjavaslat ezt is megvalósítja, mégpedig az állami tiszt­viselők létszámának szaporítása nélkül. Községi ispánok llátják majd el a föld­művelésügyi igazgatás alsóbbfoku teen­dőit, mint szerződéses alkalmazottak. Ez a törvényjavaslat nem valami bü­rokratikus jogszabályalkotás, hanem va­lóban a magyar mezőgazdaság uj életé­nek kifejlesztését jelenti: egy nagy nem­zeti ügy és országos érdek rendszeres szolgálatát. l?isdr&síg! 3-Isgs rsfonnáíns püspök c Szilágyságban KOLOZSVÁR, augusztus 4. (Saját tud ) Vásárhelyi János ref. püspök szombaton kíséretével egyházi szemleutra indult a Szilágyságba. A főpásztor augusztus 3-án szilágysomlyói híveit kereste fel, akik lelkesen fogadták. A szemleut további sorrendje s egyben a főhatósági ellenőr­zés ezutáni programja a következő: Au­gusztus 4-e Tásnád, 5-e Zilah, 6-a és 7-e Szurduk. 7-én délután és 8-án Zsibó, 9-én pedig Kraszna. A főpásztor fogadá­sára egész Szilágymegyében mindenütt nagyszabású előkészületeket tesznek. ElsÖtétités ma este: 8 óí»a 20 perekep BUDAPEST, augusztus 4. Az elsötétí­tést augusztus 4-én 20 óra 20 perckor kell végrehajtani és augusztus 5-én 4 óra 15 percig tart. BEVEZETIK A FILMES OKTATÁST A PÉCSI ELEMI ISKOLÁKBAN. A Pécsen megjelenő Dunántúl írja: Pécs városa elha­tározta, kegy a középiskolák után, ahol már korábban bevezették a filmes oktatást, most az «Ionii iskolákban is rendszeresíteni fogja a fii »oktatást és ebből a célból a tanításhoz szbükséges filragépekat beszerzi az elemi is- k«dák számára. ÉRTEKEZLETET TARTANAK A DIÁKKONGREGÁCIÓK VEZETŐI. A diákkeagregációk vezetői augusztus 21 — 23 BUpjaín országos értekezletre gyűlnek üme Budapesten. Az értekezlet előadói köpött fognak szerepelni Petres Kálmán raaresvásárhelyi et dr. Kerkei József ko loasvári paptanárok. élet szenzációs kulisszatitkai ‘ .g, mázzá. Egyszer talan mi * f10. merjük. Kiváncsiak va£> ■ ’ srvan (vondo/lkcZott az az ember, oki történelmi iga^ágtalansagok alapért I í. felépíteni n fövő Európát. ^ 3 Megnyugtató, hogy a TitulcscuTéie elmélet ma már a múlté, amelyet soha többé nem lehet feltámasztani. Sic Slăbii „Nem írniuk,hogy gazda Is akadjon az Bki a gazdálkodástelhanwas©fia !" tele. Ma sem lehet bizonyosan tudni, hogy mi okozta hirtelen bukását. Leg­valószínűbb, hogy szovjet barátsága miatt vesztette el a volt román király bizalmát. Nyílt titok volt ugyanis, hogy Titulescu szövetséget akart kötni a Szovjettel és felvonulási tervet is aján­lott Németország ellen a szovjethadse­reg számára. ^ehejt, hogy mindezek a vdá^oUtíkái tárgyalások újra felelevenednek Titu­lescu hagyatékában. Falán a magyar­ságról is megemlékezik írásai között. Arról a nemzetről, amelynek haláláig esküdt ellensége volt. Lovaglás érzé­sünk tiltja, hogy szidalmazzunk halot­tat, aki fölött a sors amúgy is birásko dott. A magyar jellem sohasem kapható halottgyalázásra. Meg vagyunk gyö- zí&Ve, liílST h|g\ja^áka a dipJ*yíjá£.úu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom