Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-29 / 197. szám

eLlBNZjgJC H 1941 * n&a s z t u* 2 94 SSSáíSKS®»^ ícT 3* difid Sääga ; rßd/h,' ran ß : Kies laJa't I gnfidi :« ?.aí 19'C3<* ' ■W ^íai\ ( »«ói ß Sß ; trayl Eihoj ■: 3SJÍB iß/§ ados' iáid 'raia' 3ÍBJ! nod1 2Bm [doi ierni rai« [arí um ing, rdií ?io ífiV EflI 3 ül SB 7ÍÍ [ad hsa sía fid ot ;m m ü ta al ni «5 >i it TI 2 rí n — mondotta d?. Pangnia Antal, a budapesti "örmény-katolikus egyházközség plébánosa KOLOZSVÁR, augusztus 29. A felsza­badulás utáni első hetekben az ország •egész lakosságát a hazatérés öröm-mámo- rában Ls természetszerűen foglalkoztatta a nemzetiségi kérdés. Kormányzatunk ve” zérelveit néhai nagy miniszterelnökünk, [Teleki Pál gróf ismertette a nemzettel és hangsúlyozta, hogy a magyar állam fajta lés nyelvre való teliintet nélkül, a jog­egyenlőség szellemében egyforma met■* 'tékkel bírálja el minden állampolgár helyzetét. ha beleilleszkedik az ország jogrendjébe. Ebben az időben felvetődött az a kérdés is, hogy tulajdonképpen mi­lyen kisebbségek élnek Magyarország ■ területén. így többek között olyanok is akadtak, akik azt állitotfák, hogy a Ma­gyarországon lakó örmények külön nem" zetiiséget képeznek és igy kell őket te­kinteni. Ez ellen a felfogás ellen leg­jelesebben maga az örmény lakosság til­takozott. Az örmények bosszú évszázado­don keresztül teljesen beleilleszkedtek a magyar nemzeti életbe. Mindig magya­roknak tekintették magukat és az elmúlt huszonkét esztendő küzdelmeiben is hő­siesen kitartottak a magyarság mellett. A konstantinápolyi magyar pap Mindezeket azért ismételtük el ezen a helyen, mert a véletlen folytán alkal­munk volt beszélgetést folytatni dr. Pun- gutz Antallal, a budapesti örmény-kato­likus egyház plébánosával, aki a magyar- országi örmény-katolikusok egyik legki­válóbb képviselője és a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetemen az ör­mény nyelv lektora. Punguíz Antal dr. az erdélyi Szék községből származott. Évtizedek után most ismét visszatért szii- kebb hazájába, hogy országzászlót hozzon szülőfalujának, amelyet a községből elszármazottak adományoznak a felsza­badulás évfordulója alkalmából. Pungutz Antal dr. érdekes karriert fu­tott be. Tanulmányait Becsben végezte, majd 1917-ben Konstantinápolyba került, mint tábori lelkész. A világháború után is Törökországban maradt. Az ottani ör­mény-katolikus gimnázium igazgatója lett, egyben pedig lelkésze az ottani ör­mény egyháznak. > •.•• • Magyarságát azonban a messze idegen­ben sem tagadta meg. Kezdeményezésé­re a konstantinápolyi örmény-katolikus emetőben gyönyörű emlékivct emeltei magyar hősi halottak emlékezetére. Ma­gyar miséket és isten tiszteleket tartott a Konstantinápolyban élő magyarok szá­mára. 1934-ben ismét visszatért hazánkba. Á budapesti örmény-katolikus egyházköz­ség plébánosának hivía meg és azóta a fővárosban tartózkodik. „Mioclíg magyapHak vallattuk magunkat60 * * * * * —- örmény kérdés nincs és nem is lesz Magyarországon — mondotta Punguíz Antal dr. — Ha örmény kérdésről egyál­talában beszélni lehet, ez csupán a szer­tartás kérdésére vonatkozik. A magyarországi örménység büszkén és öntudatosan mindig magyarnak val­lotta magát. Én évtizedeken át idegenben éltem, de mindig a magyar haza fiának éreztem magam. Bárhol voltam, mindig magyarnak te­kintettek mások is, Konstantinápoly ' ban elég széles körökben ismertek. Ha valahol megjelentem, mindig azt mon­dották: „jön a magyar pap” Nagyobb boldogság nem is érhetett vol­na, mini mikor hazánk fővárosának <)r- meny-katolikus egyháza plébánosának hi­vott meg. A budapesti örmény-katolikus egyházközség legnagyobb ünnepe volt az erdélyi egyházközségek felszabadulása. Magyarságunkban és bitünkben eddig is egyek voltunk és a határsorompók levo­nása után ismét boldog örömmel dolgo­zunk a szebb magyar jövendőért. Hogy örmény kérdésfői szó sem lehet, azt ve­lem együtt büszkén vallják a budapesti örmény-katolikus egyházközség világi ve­zetői is; Siniay Gyula táblai tanácselnök, Avedih Félix törvényszéki büntetőtanácsi másodelnök, Cetz és Császár tábornokok, Vdkár P. Artur kormányfőtanácsos és még számosán a magyar közélet örmény­katolikus vallásu vezetői közül. As örmény egyííáz jövendő tervei — Az örmény-katolikus egyháznak az a törekvése, hogy Lengyel Zoltán jelenle­gi szamosujvári apostoli kormányzón­kat a kormány elismerje. Egyesek téve­sen azt állították, hogy a szamosujvári apostoli kormányzót a románok intézke­désére nevezték ki. Ez meiőben téves felfogás. Lengyel Zoltánt, a Szentszél: nevezte ki apostoli kormányzóvá, (innalc az elv­nek alapján, hogy régebben is volt ör­mény püspök a szentistváni Magyaror- ( szágon. I I Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy az I örmény egyház szeparatizmusra törekszik. Tiszt án szertartási kérdésekről van szó. Magyarságunkat mindennél szentebbnek J tartjuk és azt soha fel nem adjuk. Ereket mondotta az örmény kérdésről \ dr. Pungutz Antal plébános, aki most Székre utazott, hogy vasárnap ünnepé­lyes keretek között átadja szülőfalujának az országzászlót. (v. j.) Seszéfgefés idő kérdé­seiméi a kolozsvári kamara elnökével és méB8ám®ssá® as erdélyi ügyvédek nyuadiia körül KOLOZSVÁR, aug. 29. (Saját tud.) Körülbelül egy hónapja annak, hogy Ko­lozsváron törvényes formák közölt meg­alakult az ügyvédi kamara. A kolozsvári ügyvédi kamara működése kiterjed Ko- lozsmegyén kívül Szoinok-Doboka és Beszíerce-Naszód megyékre is. Három megye ügyvédi képviselete tehát ez az intézmény, amelynek élén dr. Sillay Ist­ván, régi nagytekintélyű kolozsvári ügy­véd áll, aki rövid egy hónap leforgása alatt is igen sokoldalú és tevékeny mun­kát végzett az ügyvédi kar egyetemessé­ge érdekében. Az elmúlt hónap a szaka­datlan munka jegyében folyt le. Többek között megtörtént a tagok eskütétele, az ügyvédi kamara átköltöztetése, az uj ad­minisztráció lefektetése, egyszóval azok az előmunkálatok, amelyek nélkülözhe­tetlenül szükségesek voltak a kamara rendszeres ügyvezetésének céljából. Ezek­ről a kérdésekről beszélgetünk dr. Sillay kamarai elnökkel, aki érdekes nyilatko­zatban világított rá a legidőszerűbb prob­lémákra. Uístb felvételek lets- nek a kamarába Rövid bevezető után mindjárt rá is tér a lényegre. A kamara tagjainak száma ez- időszerint 220, de ez a szám még nem végleges — mondja dr. Sillay kamarai elnök. — Sokan ugyanis kimaradtak, minden valószínűség szerint formai okok­ból az első felvétel során és ezeknek az ügye most kerül elintézés alá. Általában az intenció az, hogy a felvételeket a meg­értés és méltányosság szellemében kell eszközölni. Ez az elképzelés vezeti a ko­lozsvári ügyvédi kamarai. — Uj zsidó tagok is kerülnek be a kamarába? — A zsidó tagok felvétele symak ará­nyában fog megtörténni, amennyivel nö­vekedni fog a keresztény kamarai tagok létszámai. Előreláthatólag úgy Kolozs me­gyében, mint Szoinok-Doboka és Beszter- ce-Nas-zód megyékben is, bekerül még néhány zsidó ügyvéd is a kamarába. Az uj tagok felvétele egyébként két-három héten beiül megtörténik. Gavalléria és m<iss- érüés egálul ügyvédek fáWísgdisa körűi — Az ügyvédi nyugdíj-kérdésről mon­dana talán valamit az elnök ur. Megnyugtató, sőt örömteljes a válasz. »— Ez a kérdés az, amelyet a leggaval- lérosabban, nagy megértéssel és a legmél- tányosaLb magatartással kezelt Budapest — mondja a kamarai elnök. — Ismere­tes, hogy az erdélyi ügyvédek egész nyug­díjalapja a felszabadulás után Romániá­ban maradt. Egyetlen fillér sem állt tehát az erdélyi ügyvédek rendelkezésére, sem­mi fedezetük nem volt, de az Országos Nyugdijközpont azonnal, minden kérés nélkül a legkészségesebben segítségünkre sietett. Kiküldötte a megbízottját s addig is, amig az előkészítő munkálatok megin­dulhattak, máris rendkívüli segélyt folyó­sított. Ennek az eredménye jótékonyan érezhető és kézzelfogható: több elhunyt erdélyi ügyvéd özvegye mindjárt az első hónapokban a rendkívüli segély folyósí­tása után hozzájutott ideiglenesen megál­lapított nyugdijához. Az összeget egyelőre az országos nyugdijközpont évi 600 pen­gőben állapította meg, de valószínűleg ez csak átmeneti lesz, mert ez a kérdés még ké-sőbbi elintézés tárgyát képezi. Mindenesetre jóleső örömmel tapasztalta az erdélyi ügyvédi kar azt a megértő és méltányos elbánást, amellyel ezt az igen fontos kérdést kezelték. — Szólni kell az adóztatás kérdéséről is — folytatta tovább a kamarai elnök — Eleinte sok nehézséget okozott az a körülmény, hogy hogyan lehetne egysége­sen elintézni az ügyvédek adózási kul­csát. Végül is általányositva állapítottuk meg a . forgalmi adózást és 2000 pengős fejkvótát vettünk alapul. Meşjas erkölcsi nívói akarunk — A legfontosabb teendőnk az, hogy erkölcsileg megfelelő nívóra emeljük az intézményt. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy az ügyvezetés a felszabadulás utáni időben minden tekintetben sokkal kedve­zőbb, egyszerűbb ói gördülékenyebb., mint az idegen uralom alatt voll. Az ügyvé­deknek nem kell unos-untaian minden egyes ügyet külön kisiirgetui, tárgyalási időpontot kérni » bíróságtól, amint az az elmúlt években volt, hanem önmagától, gépiesen, simán bonyolódik raiudsn. E3 a könnyebb és egyszerűbb Ügyvezetés ter­mészetesen minden irányban megkönnyíti a munkánkat. A mintaszerű erkölcsi nívó elérése után remélhetőleg rövidesen el­érjük azt, hogy anyagilag is talpraállhae- son intézményünk. Természetesen a há­borús körülmények egyelőre nehézsége­ket okoznak ezen a téren, de remény van rá, hogy átjutunk mindazokon az akar dályokon, amelyek még a további munka útjában állnak. — Érdekes azt is megemlíteni — mondja dr. Sillay elnök, — hogy az utóbbi egy év leforgása alatt elenyésző a száma a tervei mi ügyeknek. Életbiztosítási üzletszerzésben jár*ííüs9 eredményesen dolgozni cs do'goz- íatni tudó, vezetésre és oktatásra alkalmas, keresztény vezetőt és Sí 15 r II10! ă íe!lsg?sí§k2! keres központi, életbizíositási vezér­ügynökségéhez nyugdíjas tiszt­viselői aliásba egyik, legna­gyobb, belföldi biztositó inté­zet. Ugyanott keresztény, élet- biztosiíási üzletszerző tisztvi­selők is elhelyezkedhetnek. — Pályázatod eddigi működés részletes leírása és igények megjelölése mellett „Életbiztosítási üzletember“ jel­igére a Vidéki Napilapok Gazda­sági Egyesülésébe Budapest Szer- || vita-tér 3. szám adhatók be. — É Ez azt jelenti, hogy komolyan veszi min­denki a hivatását és az uj idők tisztult szellemében teljesiti az ügyvédi kar min­den egyes tagja a kötelességét. Nyugodt lelkiismeretid állíthatom, hogy számottevő fegyelmi ügy egyetlen egy sincs és az utóbbi időben nem is volt. — É5 még egy: uj helyiségbe költöz­tünk, mivel az igazságügyi palotában az ügyvédi kamara céljaira kijelölt hely szűknek bizonyult. Az uj helyiség a Deák Ferenc-uica 6. szám alatt, az első emele­ten van, ahol külön irodaszemélyzet dol­gozik. Ezzel búcsúzunk a kamarai elnöktől: Jó munkát az uj helyiségben! ' •/'ívd WQ-ty? (---) Erdilj rezei a születésük terén KOLOZSVÁR, aug. 29. Magyarország júniusi népmozgalmi statisztikáját most állították össze. Az adatok a legtöbb or­szágrészben kedvező képet mutatnak. A Kisalföldön júniusban 17ó9-en, a Du­nántúlon 3021-en, a Duna-Tistza közén Budapesttel együtt 4021-en, a Tiszántúlon 6044-en, a Felvidéken 2534-en, a Kár­pátalján 1300-an, mig Erdélyben 5383-an születtek, összesben tehát 24.Ö721 szüle­lést anyakönyveztek. Ezzel szemben eze­ken a területeken 14.101-en haltak meg, a természetes szaporodás tehát 9971 lélek A születések arányszáma a legmaga­sabb Erdélyben. Ezer lélekre stzámitva 34.7 százalék, Kárpátalján 25.4, a Ti­szántúlon 22.4 százalék, A halálozásoknál júniusban a legked­vezőtlenebb volt a helyzet Erdélyben, ahol 1000 lélekre 13.4 és a Tiszántúlon, ahol 13 százalékos volt az arány. A leg­többen giimőkorban haltak meg (1737), utána tüdőgyulladás (1313), iák (1031), agyvérzés (657) és szervi szivbaj (560) következnek. Érdekes még feljegyezni, Fogy a visz szatért területeken jelentékenyen emel­kedett a házasságkötések száma. A MINDENHATÓ CELOFÁN. A most folyó háború beigazolta, hogy a celofán, ez a kiváló német műanyag mennyire hasz­nálható a szinte legeiké pzeihetetlcnebbnek látszó célokra is. Befözö hártya, hönyvfe- dö, iparművészeti munkák, futószőnyeg, faliteritü, női kalap, estélyi cipő, nő ké­zitáska, búliruha, munlcúsöltöny, díszítő anyag és a jó ég tudja még mi minden ké­szül belől a. Nemrégiben azután Németor­szágban fonates pernsztszobáüe való széke­ket készítettek, amelyeken a sás vagy szal­ma helyeit celofánzsineggel voltak a székeit bef&nva. Hallatlanul i&lósos és tiszta min­den munka, amit celofánból készítenek ■ Több szakieJiinlély szerint ez lösz a jövő egyik legkeresettebb nyersanyaga. Résen várt könyvuidonság! fferass Elemér: Hipnotizmus. Szuggeszüv hatások. Mit értünk , Hó alatt? Autoszuggeszció. Hjp oozmu . Szuffseszció a pedagógiában. Gyógypedagó­gia öSexualpedagógia. Kísérleti rész Ára 5 nenrrő az Ellenzék könyvesből jában Ko­lozsvár Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. „ÖMüéiif Jképdés nines és nem is less Magyarországon I66

Next

/
Oldalképek
Tartalom