Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-26 / 194. szám
1041 »affu»»tu» 76. BCLB/VSTjfflC Egyetemi tandíjak 3 B» ws'A Nemsokára ismét megnyitja kapuit a - 'v\<yJ;o!ozsvári Ferenc József Tudomány 'Yr^gyetcm. Mindössze néhány nap választ -A9U \<?l szeptember elsejétől, amikor az egye- ■ö tT\§>em öt fakultásán megkezdődnek a be- -°^UoUratkozások. A felszabadult Erdély la- Jkosságái boldog örömmel töltötte el. s Xşiofhogy e kolozsvári egyelem első tanéve 'öyyeyünyörii eredményekkel fejeződött be~, AmVMwáló tudósok és pedagógusok tanítót* Aoiah az egyetemi katedrákon, a hallgatóik Ahmedig lelkes tudományszotnjjal igyekez- Asfe/c elsajátítani a főiskolai ismereteket. K A kolozsvári egyetem hallgatói között tovş\smagyon sokan vannak olyanok, akik fö- iloSöíí már el vihar zott az első fiatalság, zívfflcszédes kortörténeti jelenség ez. Annak uSbizonyitéka, hogy nagyon sokán nem sze- '.9i\s^-rezhettek főiskolai oklevelet a román im- uihscjpérium alatt, mert nem tudtak megbir- nzhjjcózni a román nyelvvel, vagy mert anyagi ’rhhelyzetük miatt képtelenek voltak meg- níssityizetni az egyetemi tandijakat. Különösen » imnarra a nemzedékre helytálló ez a mcgálla- nhú^pitás, amely közvetlenül a föhatalomvál- Vüze>\tozás utáni években fejezte he középis- ioIoA kólái tanulmányait. Ebben az időben .'Aoz.tsczok, akik a magyar iskolákból kikerül A°>\tek, bizony alig tudtak valamit a hiva- zoA\talos nyelvből. Nagyon sokan megkezd- Ä9telték ugyan a román impérium alatt az egyetemi tanulmányokat, de hamarosan Dildzabba is hagyták, mert belátták, hegy a rn nyelvi nehézségekkel nem tudnak meg- hzú-\ küzdeni. Mindenképpen dicsérefremélió és ör- vendetes az a jelenség, hogy sokszáz '3yÍo olyan egyetemi hallgató iratkozott be a oloA kolozsvári egyetemre, akik most akarják 9\s<\! befejezni közel két évtizeddel ezelőtt i elkezdett egyetemi tanulmányaikat. Tö- "9«i jmegesen jelentkezett az egyetemen az évi eddig kiszorított erdélyi magyar fiatal- ^ba ;ság is. Hiszen a kisebbségi sorsban nem a Wo\ főiskolai oklevél volt a fontos, hanem az, hogy bármilyen áron kenyérkeresethez ísiq jusson a nyomorgó család középiskolát :99-i végzett tagja. Természetes, hogy a fel- asa szabadulás után megváltozott a helyzet és [ ed az uj életlehetőségekkel együtt a fiataljai i ság érdeklődése is a főiskolai tanuhná- 0(n íny of: felé irányult. ■ .... A Köszönet és elismerés illeti a közoktarabi tásügyi kormányt, amiért az erdélyi fő- rAai iskolai oktatás fontosságát felismerve, je- nai lent ős kedvezményeket adott az erdélyi hsa származású egyetemi hallgatóknak. Fort- aoJ tos volt ez egyrészt kultúrpolitikai szem- roq pontból, másrészt általános magyar nem- l9s zeti érdeket szolgált. Hiszen elsőrendű •^9 érdeke nemzetünknek, hogy minél több ib\ ifóidcolai oklevéllel rendelkező magyar in9 ember jusson megfelelő elhelyezkedés- 91\ 1 hez. A kedvezményre már vsai: azért is szükség volt, mert Erdélyben nem javul- hd tűk meg egyik napról a másikra az anyagi ii'i viszonyok. Magyar érzéseinket csorbitat- uA lanul megőriztük, földi javakban azon- oó ban minden magyar csalóid rettenetesen >m megfogyatkozott a huszonkét esztendős bs ■ • idegen uralom alatt. Érthető tehát, hogy az egyetemi tatidij- r\ kérdést közéletünk egyik legidőszerűbb -ii ügyének tekintjük Foglalkozott ezzel a >A kérdéssel az Erdélyi Párt is, amely a >i ! Ferenc József Tudományegyetem tájé- >*A koztató közleményéből, valamint, az erdélyi egyetemi 1hallgatóknak és szülőknek ' beadványaiból értesült arról, hogy a m.ost kezdődő egyetemi évben az úgynevezett erdélyi kedvezményt megszüntették. Ér- b demes számszerűen kimutatni a változást. á kormány rendelkezése értelmében az erdélyi egyetemi hallgatók eddig fél- 9 évenként 42 pengő tandíjat fizettek. Jelentős kedvezményt kaptak a különböző í ... vizsgadijaiknál is. Ezzel szemben az uj tanévben 224 pengő a félévi beiratkozás dija, ami azt jelenti, hogy évi 84 pengő helyett 448 pengőt kell fizessenek az erdélyi egyetemi hallgatók. Mondanunk sem kell, hogy ez olyan ótriási összeg, ami messze meghaladja az erdélyi pénzügyi viszonyokat. Ha hozzávesszük a tandíjhoz a drága egyetemi tankönyveket, továbbá a vizsgálati dijakat, könnyen megállapíthatjuk, milyen óriási költséget jelent a főiskolai tftfinhnányok el- i végzése. Megnyugtatásul szolgál, hogy a tandíjból jelentős kedvezményeket helyez kilátásba az egyetemi tájékoztató közlemény is. Arról is meg vagyunk győződve, hogy az egyetem tanári kara minden fakultáson a lehető legnagyobb jóindulattal fogja kezelni a tandíjkedvezmény iránt benyújtott kéréseket. Mégis félős, hogy az erdélyi kedvezmény megvonása nagyon sok dióikat és szülőt visszariaszt az egyetemre való beiratkozástól, illetőleg a tanulmányok folytatásától. Mindenképpen helyeseljük tehóit, hogy az Erdélyi Párt magáiévá tette a felszabadult országrész főiskolai hallgatóinak kérését és megtette a megfelelő lépéseket az erdélyi tandíjkedvezmény további fenntartására. Helyt élőn dolog lenne, ha a román rendszerrel tennénk itt összehasonlítást. Tévednek tehát azok, akik személyes eljárást láttak a román állam diploma gyártóisi rendszerében e., annak követéséről ábrándoztok. Mi erdélyiek nagyon jól tudjuk, hogy a főhatalmn változás után a románságnak alig volt középosztálybeli eleme. Más volt tehát, a román szempont és más nézőszögböl kell tekinteni a magyar föiskoláztatás i end szerét. A er,on/ia Magyarországon éppen ellenkezően tol lúgosán sok volt a diplomás ember. »■ emlékszünk azokra az időkre, amikor jogtudományi doktorok havat lapátoltak. vagy közönséges gyári munkásoknak állottak be. Ezért, voll indokolt, hogy az anyaországban ilyen magas egyetemi tandijakat állpitottak meg és gyakorlati pálcák felé akartál: terelni az ifjúságot. A megváltozott helyzetben azonban éppen Erdélyben továbbra is alkalmazkodni kell az itteni életkörülményekhez. Még a látszatért is >1 kell kerülni annak, hogy bárki, is azt érezze: anyagi nehézségek miatt zárva maradnak előtte ez egyetem kapui. Biztosak vagyunk abban, hogy az Erdélyi Párt álláspontját a kolozsvári egyetemi tanács mindenben támogatja és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium még az egyetemi tanév megkezdése előtt éiltalómos jellegű rendelkezéssel továbbra is érvényben tartja a kedvezményes erdélyi egyetemi tandíjakat. (---) László miniszterelnök : Erős Magyarország nélkül nem képzelhető el tartós béke Európának ebben a részében BUDAPEST, augusztus 26. A most megindult „Donaeurcpd‘ cimü folyóirat augusztusi száma közli Bárdossy László miniszterelnök Magyarország hivatása a Dunamedencében“ cimü cikkét. A cikk a következőket tartalmazza: — A magyarság a történelem tanúsága szerint ezeréves nemzeti életének legnehezebb, legvélságosabb óráiban sem téveszt ért le szem elöl a Dunamedencében vállalt hivatását. A magyarság sohasem feledkezett meg arról, hogy geopolitikai adottságok olyan küldetéssel ruházták fel, amelynek jelentősége — túl a nemzeti érdekel: természetes védelmén — egyformán kihat nyugat felé és a tőlünk délre és keletre lalió népek életére. — A magyarság kettős, katonai és kulturális szerepköre úgyszólván önmagától adódott. Minden keletről nyugat felé előtörő hatalmat megállított útjában, sőt nem egyszer élet-halódharcot vívtunk velünk rokon népekkel is, hogy megvéd- kessük a nyugati keresztény műveltséget olyan támadásoktól, amelyek az egyetemes európai kultúrát veszélyeztették vagy éppen pusztulással fenyegették. Ugyanakkor — ha kellett — ismét fegyverrel a kézben igyekeztünk a nyugateurópai műveltség áldásos eredményeit továbbadni azoknak a telünk délkeletre lakó népeknek, amelyek földrajzi helyzetük vél fogva nem kerülhettek közvetlen kapcsolatba a nyugati kulturvilágged. — Évszázadokon, át küzdöttünk a Dunamedencében az áldásos béke érdekében, ami nélkül nincsen építő munka és ami nélkül képtelenek lettünk volna a Dunamedencében megvalósítani mindazt, amire a nyugati műveltség mókán büszke lehet. Mi, magyarok, szerepünk),őz híren összekötő kapocs voltunk nyugat ős kelet, valamint kelet és nyugat között s hogy mindezt nem önös érdekből tettül:, azt kétségtelenül bizonyítja az a tény, hogy soha, semmiféle irányban sem. támasztottunk olyan követeléseket, amelyek hivatástudatunk önzetlen eszmei tisztaságéit elhomályosították volna. — iylég a keserves trianoni esztendőkben tagadtuk meg az e küldetésből fakadó kötelezettségek teljesítését. Nem tagadtuk meg, noha a ránk kényszeritett béke politikai és gazdasági erőforrásaink nagy részétől megfosztott bennünket és alap jóiban változtatta meg azt a geopolitikai helyzetet, amely a magyar politika törekvéseit a századok soréin szinte magától irányította. Elveszítettük a Kárpói- j tok hegyláncát és dél felöl is visszaszorítottak bennünket Magyarorszag szűk határai közé. Mindezek ellenére mélységes hitünk a magyar küldetésben a húsz éves elnyomatás nehéz ideje alatt sem ingott meg, ellenkezőleg, megerősödött, elmélyült az a meggyőződésünk — amelynek levontuk minden következményét, — hogy a Dunamedencében nem alakulhat ki soha természetes egyen súly állapot anélkül, hogy a magyarság részere ne biztosíttassál: feladata teljesítésének lehetősége. Pedig ez az egyensúly állapot biz- j tositja egyedül, hogy Délkeletemópa valóban értéhes tényezője lehessen az európai műveltségnek. Az a zűrzavar, amit ü volt kisantanl államok u Dunameden- céhen teremtettek, kétségtelenül komoly tanulság minden idők számúra, hogy az európai szárazföldnek ebben a részében erős Magyarország nélkül nem kéjrzelhe- tő el pozitiv fejlődést lehetővé tevő tar- lós béke. — Ma ismét a Kárpátok onnan állunk és Bácskában is elértük régi történelmi határunkat, art a határt, amely a Nyugat védelmében már annyi véres harcot látott. Küldetésünk ezzel újból geopolitikai alapokat kapott. Egyben katonailag és gazdaságilag annyira megerősödtünk-, hogy nemcsak történelmi küldetésünknek tehetünk eleget, hanem ismét megnyílik előttünk a Nyugat és a Kelet közötti egészséges egyensidyállapot biztosításához szükséges közvetítő szerep teljesítésének lehetősége. — Az évezredes műveltségen nyugvó uj európai rendben Magyarországnak talán még könnyebb lesz hü maradni hagyományos szerepéhez, mint volt az elmúlt századokban, mert éppen a magyarok voltak azok, akik 1919-ben az elsők között állottak sorompóba ezért az uj világrendért és tettek hitvallást a magyarországi bolsevista uralom megdöntésével a nemzeti eszme és a nemzeti életforma mellett. — A magyarság tehát nem újoncként jelentkezik, hogy teljesíti küldetését, ígéri: ezt a feladatot két évtized keserves tapasztalatai, kitartó munkája és nehéz küzdelmei alapján végzi és hivatástudatunkat továbbra is ugyanaz az érzés táplálja, amely érzés irányította cselekedeteit az elmúlt századokban: szolgálni önzetlenül, önfeláldozóan Európát és vele együtt az uj európai rend egyetemes érdekeit. Chwshili - as ni iFílásrenc AMSZTERDAM, aug. 26. (DNB.) Churchill brit miniszterelnök vasárnap este beszédet mondott a rádióba. Először is beszámolt arról, hogy Roote- velttel egy hegyekkel övezett Öbölben találkozott „Valahol az Atlanti óceánon“, a legújabb brit csatahajó fedélzetén, ahol három napon át tárgyaltak az angol- amerikai, hadsereg vezetőtagjainak társa ságában. — Ez a találkozás jelképes volt — mondotta —, mert a világ minden angolul beszélő népének egységét jelentette. A megbeszélésnek az volt a célja, hogy mozgósítsa a világ minden jó erejét azok ellen a rc-ssz erők ellen, amelyek Európában és Ázsia egy részében uralkodnak. Ezután a német—szovjetorosz háború rói szólott. Hangoztatta, hogy ebben a bábomban a „nácié“ első Ízben fognak sok vért veszíteni. Utalt arra, hogy a Szovjet saját maga elpusztítja földjét, amelyet a terjeszkedő ellenség amúgy sem kímélne meg. Mióta a mongolok a XIII. században betörtek Európába, mondotta — nem volt példa ilyen kíméletlen háborúra. j A távolkeleti helyzetről szólva hangoz- \ latta, bgoy véget vetnek Japán renyege- j léseinek. Az Egyesült Államok szerinte \ végtelen türelmet tanusit, hogy barátságos utón intéz el Japánnal a felmerült nehézségeket. Anglia őszintén r» méli, hogy ez sikerülni fog. Churchill azzal vádolta Hitlert, hogy a Szovjet-Unió „esetlege«“ leverése után „le akarja ieázni“ Nagybritánniát, majd támadásra indul az Egyesült Államig és az egész nyugati földgömb ellen, mert az egész világ niegliód|tásálj kívánja. Szerencsére — mondotta — akadnak olyanok, akik felismerik ezt a veszélyt. IVagvbritánnia és az Egyesült-Államok — folytatta — mögt nem gondolnak arra, hogy soha többet nem lesz háború, ellenkezőleg, z a szándékuk, hogy messzemenő intézkedésekkel megakadályozzák a „vétkes népek“ háborús törekvéseit le" szereljék azokat, hogy beláthatatlan idő alatt ne legyenek képesek újabb bábomra. Bár sokáig fog tartani ez a küzdelem — fejezte be rádióbeszédét — megteszünk mindent, bogy diadalra juttassuk a szabadságot ós az igazságot. (MTI.) «« Rendkívül hálásak vagyunk Churchill úrnak6* BERLIN, augusztus 26. JóJérlesült né*"et ? ívről közük: Rendkívül hálásak vagyunk Churchill 'usk azért, amit mondott és levonj;A abból a niej- feJofő tanulságot és következtetést — jegyezték meg hétfőn gúnyosan a Wíl- helmstrassen az angol m rtíszterelnök vasárnap elmondott besz/édével kapcsolatban. Churchill beszédét Berlin politika* köreiben eddigi megnyTnfkozásH közül a leggyengébbnek tekintik, mert a legkönnyebben megtámadható. Különösen feltűnőnek találják azt az Istenkáromlás számba menő kijelentései hogy a bolsevizmursal karöltve . a jónak a rossz elleni győzelméért“ akar\ nak harcolni. Ha az angol miniszterelnök „jelké- j pesnek“ mondja találkozóját Roosevelt- tel a Atlanti óceánon, ez a jelkép a valóságban abból a Washingtonhoz intézett meglehetősen burkolt felhívásból áll, lépjen be már Amerika a háborúba, mert „egyik a másik után“ jelszó szerint, reá is sor kerül. Az Irán ellen intézett támadás világánál éppen ez az „egyik a másik után“ jelszó nyer egészen különös jelentőséget. Ez jiellemzi az angol politikát; vagy egyik államot a másik után belehajszolni a Németország elleni háborúba. vagy pedig megtámadni egyiket a másik után. A Ştefani Iroda Churchill vasárnapi rádióbeszédéről megállcpitja. hogy az angol m mezterelnök konkrét dolgokat nem tudott mondani és ezért általános megállapításokra szorítkozott abban a reményben hogy cssk akad valaki, aki hitelt ad szavainak. Churchill egy vonatkozásban valóban becsületes volt — teszi hozzá gúnyosan a Steíanr Iroda — a többi nép lefegy verezéséről beszélt, nx angolul beszélő népeknek azonban fenntartotta a jogot a fegyveres önvédelemre. (MTI.) Eddig azt hitte, hogy ismeri a kártya- ■'átékokat ?... Téved!!! Vegye meg a most megjelent jLsjdá-ssyi Lóránt: _ Kárty adémia cimü könvvet. Bridge-Römi-Póker ts máj kártyajátékok részletes ismertetése es ja.ék ötleteinek leírása. Ara P. 3. Kapható az Eííeuzáfe &őn?rssbo!tidbím , Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. — Kérje a i könyvujdonságok ingyenes jegyzékeit. m
