Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-26 / 194. szám

1041 »affu»»tu» 76. BCLB/VSTjfflC Egyetemi tandíjak 3 B» ws'A Nemsokára ismét megnyitja kapuit a - 'v\<yJ;o!ozsvári Ferenc József Tudomány 'Yr^gyetcm. Mindössze néhány nap választ -A9U \<?l szeptember elsejétől, amikor az egye- ■ö tT\§>em öt fakultásán megkezdődnek a be- -°^UoUratkozások. A felszabadult Erdély la- Jkosságái boldog örömmel töltötte el. s Xşiofhogy e kolozsvári egyelem első tanéve 'öyyeyünyörii eredményekkel fejeződött be~, AmVMwáló tudósok és pedagógusok tanítót* Aoiah az egyetemi katedrákon, a hallgatóik Ahmedig lelkes tudományszotnjjal igyekez- Asfe/c elsajátítani a főiskolai ismereteket. K A kolozsvári egyetem hallgatói között tovş\smagyon sokan vannak olyanok, akik fö- iloSöíí már el vihar zott az első fiatalság, zívfflcszédes kortörténeti jelenség ez. Annak uSbizonyitéka, hogy nagyon sokán nem sze- '.9i\s^-rezhettek főiskolai oklevelet a román im- uihscjpérium alatt, mert nem tudtak megbir- nzhjjcózni a román nyelvvel, vagy mert anyagi ’rhhelyzetük miatt képtelenek voltak meg- níssityizetni az egyetemi tandijakat. Különösen » imnarra a nemzedékre helytálló ez a mcgálla- nhú^pitás, amely közvetlenül a föhatalomvál- Vüze>\tozás utáni években fejezte he középis- ioIoA kólái tanulmányait. Ebben az időben .'Aoz.tsczok, akik a magyar iskolákból kikerül A°>\tek, bizony alig tudtak valamit a hiva- zoA\talos nyelvből. Nagyon sokan megkezd- Ä9telték ugyan a román impérium alatt az egyetemi tanulmányokat, de hamarosan Dildzabba is hagyták, mert belátták, hegy a rn nyelvi nehézségekkel nem tudnak meg- hzú-\ küzdeni. Mindenképpen dicsérefremélió és ör- vendetes az a jelenség, hogy sokszáz '3yÍo olyan egyetemi hallgató iratkozott be a oloA kolozsvári egyetemre, akik most akarják 9\s<\! befejezni közel két évtizeddel ezelőtt i elkezdett egyetemi tanulmányaikat. Tö- "9«i jmegesen jelentkezett az egyetemen az évi eddig kiszorított erdélyi magyar fiatal- ^ba ;ság is. Hiszen a kisebbségi sorsban nem a Wo\ főiskolai oklevél volt a fontos, hanem az, hogy bármilyen áron kenyérkeresethez ísiq jusson a nyomorgó család középiskolát :99-i végzett tagja. Természetes, hogy a fel- asa szabadulás után megváltozott a helyzet és [ ed az uj életlehetőségekkel együtt a fiatal­jai i ság érdeklődése is a főiskolai tanuhná- 0(n íny of: felé irányult. ■ .... A Köszönet és elismerés illeti a közokta­rabi tásügyi kormányt, amiért az erdélyi fő- rAai iskolai oktatás fontosságát felismerve, je- nai lent ős kedvezményeket adott az erdélyi hsa származású egyetemi hallgatóknak. Fort- aoJ tos volt ez egyrészt kultúrpolitikai szem- roq pontból, másrészt általános magyar nem- l9s zeti érdeket szolgált. Hiszen elsőrendű •^9 érdeke nemzetünknek, hogy minél több ib\ ifóidcolai oklevéllel rendelkező magyar in9 ember jusson megfelelő elhelyezkedés- 91\ 1 hez. A kedvezményre már vsai: azért is szükség volt, mert Erdélyben nem javul- hd tűk meg egyik napról a másikra az anyagi ii'i viszonyok. Magyar érzéseinket csorbitat- uA lanul megőriztük, földi javakban azon- oó ban minden magyar csalóid rettenetesen >m megfogyatkozott a huszonkét esztendős bs ■ • idegen uralom alatt. Érthető tehát, hogy az egyetemi tatidij- r\ kérdést közéletünk egyik legidőszerűbb -ii ügyének tekintjük Foglalkozott ezzel a >A kérdéssel az Erdélyi Párt is, amely a >i ! Ferenc József Tudományegyetem tájé- >*A koztató közleményéből, valamint, az erdé­lyi egyetemi 1hallgatóknak és szülőknek ' beadványaiból értesült arról, hogy a m.ost kezdődő egyetemi évben az úgynevezett erdélyi kedvezményt megszüntették. Ér- b demes számszerűen kimutatni a válto­zást. á kormány rendelkezése értelmében az erdélyi egyetemi hallgatók eddig fél- 9 évenként 42 pengő tandíjat fizettek. Je­lentős kedvezményt kaptak a különböző í ... vizsgadijaiknál is. Ezzel szemben az uj tanévben 224 pengő a félévi beiratkozás dija, ami azt jelenti, hogy évi 84 pengő helyett 448 pengőt kell fizessenek az er­délyi egyetemi hallgatók. Mondanunk sem kell, hogy ez olyan ótriási összeg, ami messze meghaladja az erdélyi pénz­ügyi viszonyokat. Ha hozzávesszük a tan­díjhoz a drága egyetemi tankönyveket, továbbá a vizsgálati dijakat, könnyen megállapíthatjuk, milyen óriási költsé­get jelent a főiskolai tftfinhnányok el- i végzése. Megnyugtatásul szolgál, hogy a tandíj­ból jelentős kedvezményeket helyez kilá­tásba az egyetemi tájékoztató közlemény is. Arról is meg vagyunk győződve, hogy az egyetem tanári kara minden fakultá­son a lehető legnagyobb jóindulattal fogja kezelni a tandíjkedvezmény iránt benyúj­tott kéréseket. Mégis félős, hogy az erdé­lyi kedvezmény megvonása nagyon sok dióikat és szülőt visszariaszt az egyetem­re való beiratkozástól, illetőleg a tanul­mányok folytatásától. Mindenképpen he­lyeseljük tehóit, hogy az Erdélyi Párt magáiévá tette a felszabadult országrész főiskolai hallgatóinak kérését és megtette a megfelelő lépéseket az erdélyi tandíj­kedvezmény további fenntartására. Helyt élőn dolog lenne, ha a román rendszerrel tennénk itt összehasonlítást. Tévednek tehát azok, akik személyes eljárást láttak a román állam diploma gyártóisi rendszerében e., annak követé­séről ábrándoztok. Mi erdélyiek nagyon jól tudjuk, hogy a főhatalmn változás után a románságnak alig volt középosz­tálybeli eleme. Más volt tehát, a román szempont és más nézőszögböl kell tekin­teni a magyar föiskoláztatás i end szerét. A er,on/ia Magyarországon éppen ellenke­zően tol lúgosán sok volt a diplomás em­ber. »■ emlékszünk azokra az időkre, amikor jogtudományi doktorok havat la­pátoltak. vagy közönséges gyári munká­soknak állottak be. Ezért, voll indokolt, hogy az anyaországban ilyen magas egye­temi tandijakat állpitottak meg és gya­korlati pálcák felé akartál: terelni az ifjúságot. A megváltozott helyzetben azonban éppen Erdélyben továbbra is al­kalmazkodni kell az itteni életkörülmé­nyekhez. Még a látszatért is >1 kell kerül­ni annak, hogy bárki, is azt érezze: anyagi nehézségek miatt zárva maradnak előtte ez egyetem kapui. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy az Erdélyi Párt álláspontját a kolozsvári egyetemi tanács mindenben támogatja és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium még az egyetemi tanév meg­kezdése előtt éiltalómos jellegű rendel­kezéssel továbbra is érvényben tartja a kedvezményes erdélyi egyetemi tandíja­kat. (---) László miniszterelnök : Erős Magyarország nélkül nem képzelhető el tartós béke Európának ebben a részében BUDAPEST, augusztus 26. A most megindult „Donaeurcpd‘ cimü folyóirat augusztusi száma közli Bárdossy László miniszterelnök Magyarország hivatása a Dunamedencében“ cimü cikkét. A cikk a következőket tartalmazza: — A magyarság a történelem tanúsága szerint ezeréves nemzeti életének legne­hezebb, legvélságosabb óráiban sem té­veszt ért le szem elöl a Dunamedencében vállalt hivatását. A magyarság sohasem feledkezett meg arról, hogy geopolitikai adottságok olyan küldetéssel ruházták fel, amelynek jelentősége — túl a nem­zeti érdekel: természetes védelmén — egyformán kihat nyugat felé és a tőlünk délre és keletre lalió népek életére. — A magyarság kettős, katonai és kul­turális szerepköre úgyszólván önmagától adódott. Minden keletről nyugat felé elő­törő hatalmat megállított útjában, sőt nem egyszer élet-halódharcot vívtunk ve­lünk rokon népekkel is, hogy megvéd- kessük a nyugati keresztény műveltséget olyan támadásoktól, amelyek az egyete­mes európai kultúrát veszélyeztették vagy éppen pusztulással fenyegették. Ugyan­akkor — ha kellett — ismét fegyverrel a kézben igyekeztünk a nyugateurópai műveltség áldásos eredményeit tovább­adni azoknak a telünk délkeletre lakó népeknek, amelyek földrajzi helyzetük vél fogva nem kerülhettek közvetlen kap­csolatba a nyugati kulturvilágged. — Évszázadokon, át küzdöttünk a Du­namedencében az áldásos béke érdeké­ben, ami nélkül nincsen építő munka és ami nélkül képtelenek lettünk volna a Dunamedencében megvalósítani mindazt, amire a nyugati műveltség mókán büszke lehet. Mi, magyarok, szerepünk),őz hí­ren összekötő kapocs voltunk nyugat ős kelet, valamint kelet és nyugat között s hogy mindezt nem önös érdekből tet­tül:, azt kétségtelenül bizonyítja az a tény, hogy soha, semmiféle irányban sem. támasztottunk olyan követeléseket, ame­lyek hivatástudatunk önzetlen eszmei tisztaságéit elhomályosították volna. — iylég a keserves trianoni esztendők­ben tagadtuk meg az e küldetésből fakadó kötelezettségek teljesítését. Nem tagadtuk meg, noha a ránk kényszeritett béke politikai és gazdasági erőforrásaink nagy részétől megfosztott bennünket és alap jóiban változtatta meg azt a geopoli­tikai helyzetet, amely a magyar politika törekvéseit a századok soréin szinte ma­gától irányította. Elveszítettük a Kárpói- j tok hegyláncát és dél felöl is visszaszo­rítottak bennünket Magyarorszag szűk határai közé. Mindezek ellenére mélysé­ges hitünk a magyar küldetésben a húsz éves elnyomatás nehéz ideje alatt sem ingott meg, ellenkezőleg, megerősödött, elmélyült az a meggyőződésünk — amely­nek levontuk minden következményét, — hogy a Dunamedencében nem alakulhat ki soha természetes egyen súly állapot anélkül, hogy a magyarság részere ne biz­tosíttassál: feladata teljesítésének lehető­sége. Pedig ez az egyensúly állapot biz- j tositja egyedül, hogy Délkeletemópa va­lóban értéhes tényezője lehessen az eu­rópai műveltségnek. Az a zűrzavar, amit ü volt kisantanl államok u Dunameden- céhen teremtettek, kétségtelenül komoly tanulság minden idők számúra, hogy az európai szárazföldnek ebben a részében erős Magyarország nélkül nem kéjrzelhe- tő el pozitiv fejlődést lehetővé tevő tar- lós béke. — Ma ismét a Kárpátok onnan állunk és Bácskában is elértük régi történelmi határunkat, art a határt, amely a Nyugat védelmében már annyi véres harcot lá­tott. Küldetésünk ezzel újból geopoliti­kai alapokat kapott. Egyben katonailag és gazdaságilag annyira megerősödtünk-, hogy nemcsak történelmi küldetésünk­nek tehetünk eleget, hanem ismét meg­nyílik előttünk a Nyugat és a Kelet kö­zötti egészséges egyensidyállapot biztosí­tásához szükséges közvetítő szerep tel­jesítésének lehetősége. — Az évezredes műveltségen nyugvó uj európai rendben Magyarországnak ta­lán még könnyebb lesz hü maradni ha­gyományos szerepéhez, mint volt az el­múlt századokban, mert éppen a magya­rok voltak azok, akik 1919-ben az elsők között állottak sorompóba ezért az uj világrendért és tettek hitvallást a ma­gyarországi bolsevista uralom megdönté­sével a nemzeti eszme és a nemzeti élet­forma mellett. — A magyarság tehát nem újoncként jelentkezik, hogy teljesíti küldetését, ígéri: ezt a feladatot két évtized keser­ves tapasztalatai, kitartó munkája és ne­héz küzdelmei alapján végzi és hivatástu­datunkat továbbra is ugyanaz az érzés táplálja, amely érzés irányította cseleke­deteit az elmúlt századokban: szolgálni önzetlenül, önfeláldozóan Európát és ve­le együtt az uj európai rend egyetemes érdekeit. Chwshili - as ni iFílásrenc AMSZTERDAM, aug. 26. (DNB.) Churchill brit miniszterelnök vasárnap este beszédet mondott a rádióba. Elő­ször is beszámolt arról, hogy Roote- velttel egy hegyekkel övezett Öbölben ta­lálkozott „Valahol az Atlanti óceánon“, a legújabb brit csatahajó fedélzetén, ahol három napon át tárgyaltak az angol- amerikai, hadsereg vezetőtagjainak társa ságában. — Ez a találkozás jelképes volt — mondotta —, mert a világ minden ango­lul beszélő népének egységét jelentette. A megbeszélésnek az volt a célja, hogy mozgósítsa a világ minden jó erejét azok ellen a rc-ssz erők ellen, amelyek Euró­pában és Ázsia egy részében uralkodnak. Ezután a német—szovjetorosz háború rói szólott. Hangoztatta, hogy ebben a bábomban a „nácié“ első Ízben fognak sok vért veszíteni. Utalt arra, hogy a Szovjet saját maga elpusztítja földjét, amelyet a terjeszkedő ellenség amúgy sem kímélne meg. Mióta a mongolok a XIII. században betörtek Európába, mon­dotta — nem volt példa ilyen kímélet­len háborúra. j A távolkeleti helyzetről szólva hangoz- \ latta, bgoy véget vetnek Japán renyege- j léseinek. Az Egyesült Államok szerinte \ végtelen türelmet tanusit, hogy ba­rátságos utón intéz el Japánnal a fel­merült nehézségeket. Anglia őszintén r» méli, hogy ez sikerülni fog. Churchill azzal vádolta Hitlert, hogy a Szovjet-Unió „esetlege«“ leverése után „le akarja ieázni“ Nagybritánniát, majd támadásra indul az Egyesült Államig és az egész nyugati földgömb ellen, mert az egész világ niegliód|tásálj kívánja. Sze­rencsére — mondotta — akadnak olya­nok, akik felismerik ezt a veszélyt. IVagvbritánnia és az Egyesült-Államok — folytatta — mögt nem gondolnak arra, hogy soha többet nem lesz háború, ellen­kezőleg, z a szándékuk, hogy messze­menő intézkedésekkel megakadályozzák a „vétkes népek“ háborús törekvéseit le" szereljék azokat, hogy beláthatatlan idő alatt ne legyenek képesek újabb bábom­ra. Bár sokáig fog tartani ez a küzde­lem — fejezte be rádióbeszédét — meg­teszünk mindent, bogy diadalra juttassuk a szabadságot ós az igazságot. (MTI.) «« Rendkívül hálásak vagyunk Churchill úrnak6* BERLIN, augusztus 26. JóJérlesült né*"et ? ívről közük: Rendkívül hálá­sak vagyunk Churchill 'usk azért, amit mondott és levonj;A abból a niej- feJofő tanulságot és következtetést — jegyezték meg hétfőn gúnyosan a Wíl- helmstrassen az angol m rtíszterelnök vasárnap elmondott besz/édével kapcso­latban. Churchill beszédét Berlin poli­tika* köreiben eddigi megnyTnfkozásH közül a leggyengébbnek tekintik, mert a legkönnyebben megtámadható. Kü­lönösen feltűnőnek találják azt az Is­tenkáromlás számba menő kijelentései hogy a bolsevizmursal karöltve . a jó­nak a rossz elleni győzelméért“ akar­\ nak harcolni. Ha az angol miniszterelnök „jelké- j pesnek“ mondja találkozóját Roosevelt- tel a Atlanti óceánon, ez a jelkép a va­lóságban abból a Washingtonhoz inté­zett meglehetősen burkolt felhívásból áll, lépjen be már Amerika a háború­ba, mert „egyik a másik után“ jelszó szerint, reá is sor kerül. Az Irán ellen intézett támadás vilá­gánál éppen ez az „egyik a másik után“ jelszó nyer egészen különös jelentősé­get. Ez jiellemzi az angol politikát; vagy egyik államot a másik után bele­hajszolni a Németország elleni háború­ba. vagy pedig megtámadni egyiket a másik után. A Ştefani Iroda Churchill vasárnapi rádióbeszédéről megállcpitja. hogy az angol m mezterelnök konkrét dolgokat nem tudott mondani és ezért általános megállapításokra szorítkozott abban a reményben hogy cssk akad valaki, aki hitelt ad szavainak. Churchill egy vo­natkozásban valóban becsületes volt — teszi hozzá gúnyosan a Steíanr Iroda — a többi nép lefegy verezéséről be­szélt, nx angolul beszélő népeknek azonban fenntartotta a jogot a fegyve­res önvédelemre. (MTI.) Eddig azt hitte, hogy ismeri a kártya- ■'átékokat ?... Téved!!! Vegye meg a most megjelent jLsjdá-ssyi Lóránt: _ Kárty adémia cimü könvvet. Bridge-Römi-Póker ts máj kártyajátékok részletes ismertetése es ja.ék ötleteinek leírása. Ara P. 3. Kapható az Eííeuzáfe &őn?rssbo!tidbím , Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. — Kérje a i könyvujdonságok ingyenes jegyzékeit. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom