Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-25 / 193. szám

1941 xttPii*» tu» 2 S. BL LB N 2 ÉK warn NááűÉaaBBtts ras s *>Az elmebetegek és idegbajosok száma nem szaporodott,csak & hozzá­tartozék. lettek ÍÍMreímeíÍemeh6S ~~ mondoiSa dr.Zsák® István, a tipóim igazgató­f&o?w@S3g sstáa S^iogstási fen a kolozsvári ®gy^iam§ klinikákon KOLOZSVÁR, augusztus 25. „Nem pusz­tulhat el az a nemzet, amely megbecsüli a mult emlékeit.“ Ez a történelmi megállapítás jut eszünkbe olyankor, amikor a kolozsvári utcákon már-már elfelejtett arcokat pillan­tunk meg. Olyan embereket, akik több, mint két évtizeddel ezelőtt eltávoztak Kolozsvár­ról és most újra idezarándokoltak, hogy fel­idézzék a mult emlékeit. Sok délceg ifjúból őszbecsavarodó férfi lett már azóta. Meg­ható figyelni, ahogyan a kegyeletes megem­lékezés útjaikat irányítja. Ki tudja, mi ele­venedik meg a szivükben? Egy egy elfelejtett régi emlék, a tovatűnt fiatalságnak gyönyörű varázsa. Néha megállanak egy-egy épület előtt és könny szök'k a szemükbe. Vájjon milyen emlqkezást váltottak ki a régi épület sárguló falai? Tiszteletreméltó tulajdonsága a magvar nemzetnek a kegyelet. Megbecsüljük a múlt emlékeit és szívesen emlékezünk vissza azokra, akik nemzeti fejlődésünk terén érde­meket szereztek. A felszabadulás óta szá­mos hirneves tudós jött zarándokúira Kolozs­várra, Olyanok is. akiknek már egyetlen is­merőse sem él Kolozsváron. Mégis eljöttek, hogy virágot helyezzenek mestereiknek sír­jára és bejárják azokat az épületeket, ahol tudományos képzettségük alapjait szerezték. Akiknek pedig rokonsága is él a városban, azok nem tudnak betelni az emlékezés gyö­nyörű érzésével. Újra felfedezik a várost. Minden napra részletes terveket dolgoznak ki. És a sors legnagyobb ajándékának tart­ják, hogy megérhették Erdély fővárosának felszabadulását. De. Ztafté is’vén ftei©2ívárl fáié* galása Zsakó István dr., a íipőtmezei elmegyógy­intézet igazgatója, a hirneves elme* és idea­gyógyász, rokoni látogatóra jött Kolozsvárra. Az emlékezés varázsa alól azonban ő sem tudta kivonni magát. Bejárta az összes egyetemi klinikákat és különösen hosszú ideig tanulmányozta u kolozsvári elme■ és ideggyógyászati klini­kát. Gyönyörűen Ívelő orvosi karrierjét, mint a kolozsvári elmegyógyászati klinika tanárse­gédje kezdte meg, nem csoda tehát, ha kü­lönös figyelemmel érdeklődött a klinika fel- szabadulás utáni berendezkedés iránt. Külö­nösen érdekesnek tartottuk, hogy véleményt kérjünk a magyar országi legnagyobb elme­gyógyintézet igazgatójától az elme- és ideg- gyógyászat időszerű kérdéseiről. Egyben pe­dig kiváncsiak voltunk arra, hogy közel negyven esztendő távlatából milyennek talál­ja a jelenlegi kolozsvári elme- é3 ideggyógyá­szati kilinkát. Zsakó István dr. nyári sza­badságának egy részét tölti Kolozsváron, só­gorának, dr. Mikó Lőrinc táblai tanácselnök­nek házában. Itt kerestük fel, bogy nyilat­kozatot kérjünk az Ellenzék számára. Emlékezés a múltra — Bizony több, mint harminc esztendeje, hogy elkerültem innen — mondja dr. Zsakó István igazgató. — 1909 végén mentem el Dicsőszentmártonba, ahol az ottani kórház elme- és idegosztályának főorvosa lettem. Lechner professzornak voltam tanársegédje és ma is hálával emlékezem azokra a tapasz­talatokra, amelyeket itteni orvosi működé­sem alatt gyűjtöttem. Az elmeklinika 1901. és 1902-ben épült. Akkoriban elnevezték *zöldfedelü intézetrt nek, mert a legtöbb épület zöld szmü tetővel volt borítva. Most már a legtöbb épület fedélzete pirosra van festve és igy valószínűleg Iassan-iassan ezt az elvenezést is elfelejtik a kolozsváriak. &%y$ebé$zetS osztály, a kolozsvári klinikára '■— Meghatottan és különös érdeklődéssel léptem át először a klinika küszöbét', hiszen életem rengeteg fiatalkori emléke fűz ide. Örömmel állapítottam meg már az első pilla­natban, hogy a kolozsvári egyetem elme- és ideggyógyá­szati klinikája úgy a gyakorlati megoldások tekintetében, mint tudományos irányban a a magyar tudományos világ által elfogadott újítások szellemében rendezkedett be. Nagyjelentőségűnek tartom, hogy az elmekli­nikán bevezették az agyidegrendszeri sebésze­tet. Ez a legmodernebb orvosi beavatkozás. A román klinikán ez az osztály nem volt meg. Az agyidegrendszeri sebészet operatív beavatkozását hosszadalmas és alajtos vizsgá­lat előzi meg. Röntgen vizsgálatokkal állapít­ják meg, hogy hol lehet a daganat, vagy el­térés az agyban, amely idegrendszeri elvál­tozást okoz. Ezek az elváltozások rendszerint nem járnak elmezavarral, hanem erős fejfá­jással és az érzékszervek működésének meg­zavarásával. A műtét rendkívül nehéz és bo­nyolult. A klinika vezetői Misholczy Dezső profes szór és dr. Környei István tanársegéd régi szakemberek, akiknek működése alatt bizonyosan a fejlődés uj korszaka kezdődik meg. Összehasonlítás a romén műd szerre! — Orvosi Összehasonlítás tekintetében a kilinka magyar múltja, román megszállás alatti, korszaka és jelenlegi berendezkedése között jelentős különbségek vannak, — foly­tatta nyilatkozatában Zsakó István dr — Meg kell állapítanom, hogy bizonyos tekin­tetben a románok is komoly, tudományos munkát folytattak. A bele geh elhelyezésével, kényelmi szem­pontjaival és foglalkoztatásukkal azonban nem törődtek eléggé­Az j magyar vezetőség elsőrendű feladatá­nak tartotta, hegy mindezeket a kérdéseket sürgősen megoldja. Jelenleg 160 beteg van a klinikán, amelynek befogadóképességét kibő­vítik. 14Ü0 beteget épp[- nak a Megkérdeztük Zsakó István dr. t, hogy a Íipőtmezei elmegyógyintézetben hány beteg áll ápolás alatt? — Lipótmező az ország legnagyobb elme- | gyógyintézete. 1400 beteg áll itt ápolás alatt. I Átlag minden 10—-11 betegre esik egy ápoló ! és minden 100 betegre egy orvos. Kclozsvá- ; ron kedvezőbb a helyzet, itt 9 orvos és ápoló- ? szemályzet látja el a betegek gondozását. A Íipőtmezei elmegyógyintézetnek vagy egy nyolc vanágyas idegosztálya is. Ez az úgynevezett hárshegyi idegszanatórium. Ez teljesen kü­lönálló intézet, ide önként jelentkezhetnek a betegek és mindössze, adminisztrációja közös a Íipőtmezei elmegyógyintézettel, amelynek területe 64 hold. Elmondotta a továbbiakban az igazgató­főorvos, hogy a kolozsvári, nagyváradi és máramarosszigeti elmegyógyintézetek, vala­mint a marosvásárKelyi elmeosztály kapcso­lódtak bele az országos elme- és ideggyógyá­szat hálózatába. A megnagyobbodott Magyarországon hét­ezer elmebeteget kezelnek zárt intézetek­ben. 3300 beteg családi ápolási telepeken nyert elhelyezést. Hat családi ápolási telepünk van. Balassa­gyarmaton és környékén 900 beteget helyez­tek el. Családi ájrolási telepek vannak még Sátoraljaújhelyen, Baján. Gyöngyösön, Szek- szárdon és Szombathelyen. A betegek után az állam napi 7 pengőt fizet, viszont a be­tegek teljes munkaerejükkel ellátóik rendei- kezéfére állanak. „Az ehaaöal@3öfe száma nsei nőve* kedett!... — Növekedett-e az elmebetegek és idegba­josok szúrna a rendkívüli viszonyok hatása alatt? — kérdeztük a továbbiakban. — Az intézetekben elhelyezett betegek száma kétségtelenül növekedett — válaszolta az igazgató-főorvos. — 1 évedes azonban azt hinni, hogy napjainkban több az elme- és idegbajos beteg, mint a múltban. Az <• hely­set, hogy a hozzátartozók leltek türelmetle­nebbek■ Ez az oka a bele^szaporulainak mert maga az elmebaj mint ilyen. nem emelkedett az utóbbi években sem. Ezzel szemben a megélhetési viszonyok és a rendkívüli idők okozta izgalom károsan befolyásolta a család­tagokat az elme- vagy idegbajos hozzátarto­zóval való türelmességben. Uigyógyít á mód­szerek — Általában megállapíthatjuk, hogy rt modern eljárások valamivel javították a gyógyulási arány számot. Komoly eredmé­nyeket ériünk el a paralizis és az epilep­szia uj kezelési módszereivel. Nagyon érdekesek a legeltejedtebb elmebaj­nak. a schisofreniának uj gyógyítási módjai. Köztudomású, bogy a schizofrenia a testi vagy lelki kettéhaeadást, szakadást jelent. Az életmegnyilvánulások egy része helyes, a másik része pedig a legzavarosabb. Az agy­működésében szakadékok keletkeznek. A leg­újabb ’ gyógyítási mód a Sock-féle terápia, amely megrázkódtatást idéz elő, emlékeztet., továbbél insulin és cardiasol injekciókkal pá­ré,sült. Van ebben valami hasonlóság a schisophrenia régi gyógymódjával, amely viz alá buktatással vagy forgatható székben való buktatással fizikai megrázkódtatásnak tette ki a beteget. Az eddigi kísérletek ezt mutat­ják, hogy több g gyógy eredmény, hár ai schizophrenia biztos gyógymódját eddig még nem sikerült felfedezni. Legtöbb esetben csak véletlennek köszönhető a gyógyulás. A leggyakoribb m ideibategség — Mi a leggyakoribb idegbecegség Ma­gyarországon? — Legutóbbi megállapításaink szerint ■— válaszolta dr. Zsakó' István — rt jéu adók neu­rózis a leggyakoribb idegbetegség hazáinkban. Ez abban áll, hogy kisebb balesetek vagy vélt követelések miatt sokan egész életükre olyan járadékot remélnek, amelyből gondta lanul megélhetnek. Például ha valaki horzso­lást szenvedett, mert jómódú ember autója elütötte. Jelentéktelen gyári balesetek. Vili?.- mosbalesetek, elképzel magának bizonyos jogi alapot egyes nagytőkésekkel vagy nagy- vállalatokkal szemben Ezek mind jobban és jobban beleélik magukat rögeszméjükbe. Peres eljárások tömkelegéi indítják meg, egyre képtelenebbek a munkára. Egész kü­lön klinikát lehetne feállitani ezekből a betegekből. Az lenne a legjobb, ha mindjárt a betegség keletkezésekor ápolás alá vennék a járadék- neurózis áldozatait, mert minél tovább ma­radnak orvosi ellenőrzés nélkül, atmál keve­sebb remény van gyógyításukra. MövskedetSa Míves* gyilkosságok száma — A bűnözés tekintetében az utolsó hó­napokban nagyon sok a psziho patologikus, de generált alapon édló gyilkosság. Különösen elszomorító a hitvesgyilkosságok növekedése. Itt a gyilkosok boldogtalan házaaélettel, csár bitással, ellenállbatalan kényszerrel mentege­tik magukat. Büntetőjogi szempontból legna­gyobb/ észt felelősségre vonhatók, kivéve azt az esetet, ha a gyilkos elmebajos, akit túl korán bocsátottak el valamilyen kórházból. — Örvendetes, hogy az alkoholos elmeza­varok száma csökkenőben van és a morfium, valamint a különböző kábítószerek által oko­zott elmebetegségei; statisztikája sem romlott. Idas-él féíefcgon* dozó inSésméiíyek hivatáta — Célirányosnak tartanám, —• hangsúlyoz­ta az igazgató-főorvos, — hogy Magyarország vidéki városaiban is létesít­senek ideg- és lélekgondozó intézményeket. A íipőtmezei elmegyógyintézet kezdemé­nyezésére Budapesten már évek óta műkö­dik ez az intézmény. Ennek a fővárosban cs Gödöllőn három ta­nácsadó állomása van. Budapesten kétezer ember áll ennek az intézménynek megfigye­lése alatt. Idetartoznak elsősorban az elbo­csátott betegek, továbbá azok, akiknek meg­figyelését családjuk kéri és végül azok, akik önként kérik megfigyelésüket. Sajnos« ez utóbbiaknak száma elenyészően csekély. Az ideg- és lélekgondozó intézmény orvo­sai hely színi tanulmányokat folytatnak és nagyszerű eredményeket értek el. Az el­megyógyintézetek egyébként a legújabb rendszer szerint állandó megfigyelés alatt tartják az elbocsátott betegeket. Ez olyan módon történik, hogy hivatalosan értesítik annak a’ városnak vagy községnek hatósági orvosát, ahova az elbocsátott beteg Távozik. A tisztiorvos kötelessége, hogy a be­teget magánéletében ügyelje és tapasztalatai­ról időnként jelentést tegyen. Jelenleg 8090 elbocsátott beteg áll hatósági orvosi -nyilván tartásban, A fellendülés segyé- ben... — Befejezésül annyit mondhatok, hogy világszerte uj alapokra fektették az elme- orvoslást. Helyes irányítás, helyes környezet és he­lyes foglalkoztatás a vezérelvei az aj orvosi elgondolásnak. Kolozsváron egyébként min­den klinikán a fellendülés örvendetes je­leit tapasztalhattam. Mindenütt a legújabb módszereket alkalmazzák. Úgy a klinikákon, mint az elméleti szakon a lehető legkomolyabb munka folyik. Tanid- mányszámba ment látogatásom a kórboncta" uon, a törvényszéki orvosi intézetben, a faj­biológián. az antropologiai intézetben és különös figyelemmel tanulmányoztam ez orvostörténeti intézetet, amelynek működé­séhez nagy reményt fűzök. Ilyen intézet Budapeslen sincs és a kolozs­vári intézet nagyon érdekes adatokkal gazda­godott dr. Paiaky Jenő felbecsülhetetlen ér­tékű gyűjteményéből. Minden klinikán meg­becsülik a múlt emlékeit és elismeréssel adóznak a régi nagynevű professzoroknak. Nekünk egykori kolozsváriaknak megható és örömteljes ezt tapasztalni, hiszen azok, aki­ket a késői utódok most igy megbecsülnek, a mi mestereink és Útmutatóink voltai;, akikre mindig hálával gondolunk. Ezekben foglalta össze tapasztalatait dr. Zsakó István, aki maga is bebizonyította, hogy sohasem feledkezik meg a múltról és mindig a- lehető legkellemesebben gondol vissza Kolozsvárra. f VÉGH JÓZSEF. Félfegs Budapestre. Az Őszi Lakberendezési Vásár íéláru uta­zása szeptember 1.-én kezdődik. Igazolvány 3 P. A Lepage könyvüzletben Kolozsvár. Küldjön be 3.20-at Lepage-hoz, elküldi Ön­nek postán. Felvilágosítás díjmentes. W, NYiLIH ME3 fi EgysSetn* utca 3 B Nem lefest tábopi posta utján csomagot küldeni BUDAPEST, augusztus 25. (MTI.) A postavezérigazga lóság értesíti a nagykö­zönséget, liogy a felmerült szállítási ne­hézségekre való tekintettel a tábori pos­ták címére további intézkedésig csórna* got nem lehet feladni. w;, S székelyföldi EMGE- kiállítás előkészületei SEPSf SZENT GYÖRGY, augusztus 25. rAz Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet sep­siszentgyörgyi kirendeltsége — mint is* meretes — /. évi augusztus hó 30—31 és szeptember hó 1. napjain a helybeli székely Mikó-kollégium uj épületében és a városi sporttelepen székelyföldi vásár­ral egybekötött mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez. A szervezőbizottság he­tek óta azon fáradozik, hogy a Székely­föld első felszabadulás utáni ily irányú megnyilatkozása méltó legyen a hozzá­fűzött várakozásokhoz. A székely gazdák ez alkalommal mutatják be, hogy az ön­kéntes társadalom szervező munkájukkal milyen eredményeket értek el. A letűnj két évtized alatt kizárólag saját erejük­ből tanultak s teremtették meg a mező­gazdasági fejlődés előfeltételeit. A kiállítás helyi rendezőbizottsága br. Apor Péter főispán, Szent-Iványi Gábor dr. és Séra István EMGE kirendeltségi vezető megtettek minden előkészületet a kiállítás sikerének biztosítása érdekében. Az EMGE központból Seyfried Ferenc osztályvezefö’titkár vesz részt a rendezés munkálataiban. ÍNHEGYESY S.CUMt$SZATA M'ntnnnemti friss ciurászkásztiméuyek kaphatók es meofende’hetik Életfogytiglani tegyházra változtatták a halálraaíéit hadi­rokkant büntetését SZOLNOK, aug. 25. (Magyar Távirati Iroda.) A szolnoki törvényszék rögtön ilélő tanácsa julius 25-én Fű op s v _ 61 éves endrődi hadirokkant napszámost halálra Ítélte, mert a légvédelmi e s ütés ideje alatt Cibakhazán betörest kö­vetett el. A kegyelmi tanaes a rovotl muftii betörőt) kegyelemre terjesztette fel. Most érkezett vissza a kegyelmi irat,' amely Fülöp büntetését életfogytiglani fegyházra változtatja át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom