Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-23 / 192. szám
^j^ipcagas«3egiE»^agj«a^ Smfccsztfiség és Kiadóhivatal: Koíczsvár. JófceHiica IS., I. emeíet. leleten: 11—39. Byentóa: tsv£istn-etca 8. szám. íeísíen sz.: 29—23 LXII. ÉVFOLYAM. 192. SZÁM. ÜLEPÍTŐ T¥ä: BB RT Hl MIKLÓS nid Mióta István király megnyitotta a ■18ürnmagyar szentek sarát és cselekedeteit fmaitermészetfeletti világba emelte az em- sailsllékezés, az országépitő királyról min- l nebden kor megalkotta a maga képét s ez oq jsa portrait mai szemmel nézve inkább ~3liejjediemzi az egyes korok szellemét, mint b se az első magyar királyt. M!nden kor a ssemmaga eszményét kereste a szent királynéd bau és azokat a vonásokat ragadta ki ibxaş gazdag egyéniségéből, amelyek az iile- »I öífő korszak uralkodó eszméit látszanak >£ßgi igazolni. *A Az iskolában a liberális történet- rnsxs, szemléletnek megfelelően még arról a m>s2 Szent Istvánról tanultunk, aki kelet és íu^nr nyugat határán a pogány magyar ha- ígyományok és a nyugati keresztény- gáa ség malomkövei között örlőd’k s ez a ötlet felfogás hűen tükrözte vissza az osz- 'Átit trák-magyar államik özösség egész pro- ~3ád blematlkáját, A Trianon utáni lelki : Í33 egyensúlyvesztettségben a turáni hatóig gyományokba próbált eltemetkezn: tár- fibae sadalmunk egy része és a kiegyezési toil kor politikusai mellett Szent István is bt a a vádlottak padjára került, mint aki az ősi magyar hagyományokat kiirtva, a magyarságot a germán kulturközösség- be kényszeritette s ezáltal elindította a katasztrófa utján. De nemsokára megtalálják a bölcsek kövét a kisebbségvédelemben s szorgalmas történetírók kiemelnek Szent István törvényéből egy moudatot, mely szerint „gyönge és törékeny az egynyelvű és egyer- kolcsii ország“. Most már a szent ki- ;í±n rály mint a kisebbségi jogok előbarco- Bz sa jelent meg s az „unius linguae uni« usque rnoris regnum“ a londoni rádióból jól ismert Macartney professzor „National States and National Minorities“ c. nagy munkájának mottójaként szerepel. így kerül be a köztudatba Szent István, a nemzetiség: politikus, a nemzetiségi történetfelfogás pedig Honnan Bálint szerűt „korunk problé-* máinak multbavetitésével valami soknyelvű k sebbségi állam alapítóját véli felismerni a magyar faj és nemzet du- navölgyi szupremáciájának megalapítójában.“ I Szent István nemzetiségi pol tokájának alapelveit — amennyiben abban a korban erről beszélhetünk — dekrétumainak első könyvében találhatjuk meg. A dekrétumot fiának, Imre her- . cegnek a jánlotta és lelkére kői ötté, hogy ezekkel az erkölcsi és jogi szabályokkal ékesítse a maga és alattvalói élete módját, amikor a Mindenható en- gedelméböl országolni fog őutána. A dekrétumok első könyve felsorolja a „királyi korona ékességeit“ s ezek közt a külföldiek és vendégek a hatodik hegyet fGgilaliák el a keresztény bit, az egyház, a főpapi rend, a főem- - berek, valamint a türelem és igaz télét után, de a tanács, az ősök tisztelete, az imádság és a kegvesség gyakorlása előtt. A vendég és jövevény népekben István király nagy hasznot Iát. mert a római birodalom ’s úgy gyarapodott kezdetben, hogy a jelesek és bölcsek sereglettek oda. „Mert amint kiilönb- különbféle tartományok széléről jonek a vendégek, kiilönb-különbféle szót és szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magokkal, ami minid a király udvarát ékesít: és teszi nagyságosabbá és igen megrettenti az idegeneknek magahitt szivöket. Lám, gyönge és törékeny sx egynyelvii és egy erkölcsit ország. Hagyom azért, fiam. adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örcmestebb, hogysem másutt Lakozzanak. Mert ha i£0 5-am od I u §3/î| '§38 leni löd 33 Vó'Á p2U löd isit 9X0 [ a 5H cm ynr I9Î ßfl jót BIT 0>1 ;m im 33 ad »B 33 íb k. rá b irî »d 3l ß '3-I i A z A te elrontani törekedel amit én építettem, vagy ha mit én gyűjtöttem, te széj'je! hányod azt, bizony mondom, nagyon nagy kárát fogja vallani- orszá god.. Szent István alaptörvényéből is minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a XI. században nem ismerték a mai értelemben vett nemzetiségi kérdést. A szolganép jogtalan vagyontárgy volt, akinél nem számított, hogy milyen nyelvet beszél s ha nem volt meg a joga a szabadsághoz, akikor még kevésbé beszélhetünk ennél az osztálynál nemzetiségi jogokról. Annál nagyobb becsben állott azonban a bevándorló idegen, hiszen egy részüket maga a szent király telepítette be., hogy keresztény hitet terjesszen, földművelésre és iparra tanítsa a honfoglaló magyar katona-társadalmat. Ezeknek az idegeneknek nemhogy kevesebb joguk lett volna a magyaroknál, hanem a leg mBsmstx3ssu£ imtmMrnMmmimmmmum SZOMBAT vmsuumuLtamaw s. nxtan írnw különbözőbb kiváltságokkal ruházták fel őket. A magyar föl dán ii vesék és kézművesek mellé diaimát kőfaragók, német kézművesek, olasz kereskedők, bolgár kalmárok jöttek, a keresztény hitet idegen papok és írástudók terjesztették el Magyarországon, a külföldi vitézek és lovagok számára a királyi udvar mind g nyitva állott. Szent István azonban korántsem gondolt arra. hogy a betelepülő idegenek számára külön kulturális vagy politikai egységet teremtsen, hanem lehetővé akarta tenni a hasznos idegenek betelepülését azáltal, hogy biztosította számukra azokat a jogokat, amelyekre a keresztény egyház szempontjából a jövevények igényt tarthattak. A magyar társadalmat nyugati mintára akarta átszervezni s ehhez szüksége volt idegen elemekre, de a társadalmat és az államot mégis magyarnak törekedett megtartani. Nem zárta el a természetes asszimiláció útját, sőt birtokok és tisztségek adományozásával elősegítette azt. Valóban ő teremtett,» meg a magyar faj és a magyar államiság dimavögyi fölényét., de az ennek alapját képező tárgladótsaHsaas: P8LLSS R, T. Beiazsfár. EISüzsíöíí árak: bmaia 2.73. BESveíévre 3, félévre 18. egész évre 32 usngk KOLOZSVÁR, 1941 ALGUSZTUS 23. sadalmat sohasem erőszakkal, hanem a magyarság természetes gravitációs vonzóerejével igyekezett egységgé ol» vasziani. Legnagyobb harcai nem is az idegenekkel, hanem pogány rokonaival vivta, akik olyan ősi életformákhoz ragaszkodtak, amivel Európában nem maradhatott volna fenn Árpád népe. i Szent Isf\án országépitő nemzetiségi politikája tehát nem azt célozta, hogy a jövevények, mint idegen test fennmaradjanak az országban, hanem ellenkezőleg, abból indult ki, hogy az idegeneket a magyarság kiművelésére kell hasznosítani. Erőszakkal senkit sem akart magyarrá tenni, sőt azt az országot tartotta erősnek, amelyikben több nyelvet beszélnek. De ugyanakkor megteremtette az előfeltételeit an* irak, hogy a bevándorlók a magyarokhoz hasonuljanak, ha nem is m;nd nyelvben, de munkájuk és érzelmeik utján. Ez az. ami időtálló Szent István nemzetiségi politikájában és a változó pol'tikai divatok között ehhez a forráshoz kell visszatérniük azoknak, akik a szentis'lváni állameszmét magukénak vallják. 1 NEM VONULTAK BE I B AZ ANGOL CSAPATOK üffijf Essafpasrangju sa:®wf et «f Srxskab* Iratai között talált térképek 6iIz©B*psá§a szerinte Ir la: H I I d I H R [’ | BERLIN, AUGUSZTUS 23. (NÉMET TÁVIRATI IRODA.) MINT EGY HADITUDÓSÍTÓ JEENTI, AZ EGYIK MAGASRANGU SZOVJET TÖRZSKAR NÉMET KÉZRE KERÜLT CSOMAGJAI KÖZÖTT IGEN SOK ÉSZAK- ÉS KÖZÉPOLASZORSZÁGI TÉRKÉPET TALÁLTAK. AZ ITT TALÁLT OLASZ FELÍRÁSSAL ELLÁTOTT 50 TÉRKÉP AZT BIZONYÍTJA. HOGY MOSZKVÁBAN MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN KERESZTÜL OLASZORSZÁG ELLEN IS HADJÁRATOT KÉSZÍTETTEK ELŐ. Utcai üi»e@fiF€a széíifefta fel a szovjetrádió Szeiíffsétervár lakosságát BERLIN, augusztus 23, A legutóbbi T’dő német hadijelentéseiből világosan kitűnik, hogy a német támadások valamennyi szakaszon előrehaladtak, bár a terepnehézségek és a makacs védekezés nagyon megnehezítették az előnyomulást. A boiisevikiek minden alkalommal utolsó erejüket is latba vetik, hogy megállítsák a feltartóztathatatlan német támadást, ez azonban eddig még egyetlen egy helyen sem sikerült nek k, sokkal inkább az az általános benyomás, hogy sok helyen mát nem tudják áttekinteni a helyzetet és ezért ellenintézkedéseik is bizony talonokká váltak. Egyes arcvonalrészeken megállapították, hogy a Szovjet szétvert haderők maradványaiból összeállított egészen vegyes kötelékekkel védekezik. Azonkívül sck ízben már pótcsapatokat és félig katonai alakulatokat hoztak elö a legközelebbi helyőrségekből és azokat vetették a harctérre. Minden intézkedés hiábavaló volt és csak fokozta a kockázatot, mert a szovjet had vezető ség már nem tud szabadulni azokból a kötelékekből, amelyeket a német véderő ráerőszakolt. Legnagyobb az idegesség a legfelsőbb szovjetparancsnokságnál. Erre többi között jellemző Vo- rosiilov tábornagy kiáltványa, amely Szentpétervár m’nden polgárát kötelezi, hogv orvlövészkénl vegyen részt a város védelmében. A mostani német támadások újabb hadműveleteket készítenek elő és napról napra szükebb határok közé kényszerítik a szovjetcsapatok és a szovjethadvezetés mozgási szabadságát. A szovjetradió pénteken felszólította Péíervár lakosságát az utcai harcokban való részvételre. Mint a szovjetrádió ,,a veszély nagy“ jelszóval kezdődő felhívásában közölte, a pétervári gyárakban állandó gyűléseken ^zeT’ vezik a népfelkelő osztagokat és a fegyveres nemzetőrséget. A rádió emlékeztette a szovjetasszonyokat arra, hogy a forradalom idején a len ngrádi nők utcai torlaszokat emeltek: most is vegyenek részt a harcokban és mm en ere j ükkel növeljék a makacs ellenállást. ^ Az olasz sajtó hangsúlyozza a Peipusz-tó és az Ilmen-tó között megerősített szovjetvonal áttörésének je^ tőségét, amely komoly fenyegetést jelent Szentpétervár számára. Szentpétervár tavakban, mocsarakban, csa ^ ban és folyókban gazdag vidéke igen alkalmas terület a védekezésre, a terep viszonyok nehézsége \iszon anna i gyeiemreméltöbbá teszi a német sikereket a gépesített csapatok számára szinte lekiizdhetetLnne - a . zo i Iyokkal és a német elő nyomulás meigállitására összevont tekintélyes szovjeterőkkel szembem ‘^a Cínai sza értőik is kénytelenek elismerni, hogy a keleti arc vonalon ismét megindult a „mozgó háború . (Mii.)
