Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-02 / 176. szám

8

Ki. I F,N

10 4 1 a // ft n s v l ti H 2.

A visszatért üeletmagyarország és a mezőgazdasági kísérleti

intézetek

Magyarország me^űgazduáúgi állam volt a múltban, az a jelenben es fölilraj/i adottságait tekintve, az lesz a jövőben is. Ezen a tényen nem változtat az a példátlanul erős előretörés sem. amelyet az ipar mutatott fel a múlt század utolsó évtizedétől kezdve nap jainkig. Síit éppen ellenkezőleg, az ipar es kereskedelem nagyarányú fejlődése csuk arra kell buzdítson, hogy a Jvi'öbt n se hanyagol juk cl mező gazdaságunkat. A/. iparosodás

ugyanis mindig együtt jár a lakosság elváró* siasodásával, a mezőgazdasági szempontból nem termelő, esak fogyasztó embertömegek gyarapodásával- Az igy fokozódó é eltniszer- szükségletet pedig esak a mezőgazdasági termelés fokozásával tudjuk előteremteni.

Amióta a német LIEBIG korszakot alkotó kutatásai közben elsőnek mutatott rá arra. hogy az addig elért és még ezután elérendő elméleti eredményeket a mezőgazdálkodás ban is konzekvensen és gyakorlatilag érté kesiteui kell, azóta uiindeu szakember tisztában van azzal, hogy mi yen fontosak hazánkban is a mezőgazdasági kisérletügyi és ellenőrző intézmények.

Darányi Ignác munkája

A mindenkori magyar kormányok kezdettől fogva magukévá tették szakembereink elgondolását és minden nehézséget legyőzve, egymásután állították fel az ily célú intézeteket. Ezek az intézetek kezdetben nem voltak önállóak, hauem csak egyetemeink, mezőgazdasági és erdészeti főiskoláink megfelelő tanszékeihez kapcsolva működtek, de a szükséges önállóság és kezdeméuyező erő hiányában nem tudták azt az eredményt elérni, amely pedig tőlük jogosan elvárható. Ezek és hasonló dolgok indították nagy föld miveiésügyi miniszterünket. Darányi Ignácot arra, hogy a magyar mezőgazdasági kisérlet- ügyet uj alapokra fektesse, önálló intézetekké alakitsa át és újabb és újabb ily természetű inézetek alapításával azokat korszerűen kiépítse. Őt tekinthetjük a magyar mezőgazdasági kisérletügyi intézmény igazi megalapítójának. ő vö t a megalapítója a Mezőgazdasági Központi Kisérletügyi Tanácsnak is. Feladata volt az egyes állomások irányítása, működésűk megbirálása, nagyobbarányu kísérletek kezdeményezése és a Kisérletügyi Közlemények nervii szakfolyóirat kiadása, amelyben az egyes kísérleti állomások tudományos működésének eredményei láttak napvilágot. Számtalan tudományos értekezés jelent itt meg, amelyek közül sokra a külföld is felfigyelt.

Az emuit világháború a magyar mező- gazdasági kisérletügyi intézményeket már fejlett állapotban találta és a háború folyamán bekövetkezett é3 általános anyaghiányt okozó nehéz helyzet leküzdésében ezen intézetek elsőrangú szerepet játszottak. Szakszerű közreműködésükkel sokban hozzájárultak ahhoz, hegy' a háborút az egyre nehezedő nyomás ellenére félévig folytatni tudtuk

Trianon után

Azután jött Trianon! Az ország ötfelé szakadt! Azokon a területeken, amelyek Magyarországtól elszakítva, román ura'om alá kerültek, a világháború befejezésekor a kö vetkező állomások működtek:

Mezőgazdasági vegykisérleti állomás Kolozsvár.

Vegyvizsgáló álomás Nagyvárad.

Vegyvizsgáló állomás Arad.

V egyvizsgáló állomás Szatmárnémeti.

V etőmgvizsgáló állomás Kolozsvár.

Gyógynövény KiséFeti Intézet Kolozsvár.

Növénytermelési Kirendeltség AradA Marosvásárhelyen tervbe vett nagyszabású „Mezőgazdasági Kísérleti Intézet“ felállítása pedig közvetlenül a felépítése előtt maradt abba.

Az intézetek a megszálló románok kezébe kerültek, akik az elmúlt 22 év alatt nem sokat törődtek velük. Az ott talált magyar szakembereket apránként különféle ürügyekkel eltávolították. r,( • X/V'' V«'«

f" 7 / 'i. ' V ’ ''.i <t Egyetlen kivétel volt a kolozsvári Növénynemesitő Intézet. amely működött,-V . r < ,■' V . * , " r < . ,. ,

a te ( * I , í. ,, / , \ a . r I , ■ c <* a

f X'i [: r( /Xv. Az ugyancsak Kolozsváron lévő Gyógvnövény Kísérleti Intézetet pedig az európai hirü Páter professzor halála után a Növénynemesitő Intézethez csatolták- . - , -7 fi ' VV / * ' r ’ / V t- ,

. j L • f " 1 ■ • i, i r < i >//./, a * zv I

a székelyföldnek

■ Ha most azt vizsgáljuk, hogy milyen a hazatért keletmagyarországi és erdélyi részek helyzete a mezőgazdasági kisérletügyet illetőleg, az alábbi megállapításokat tehetjük. A meg’évő kolozsvári Mezőgazdasági Vegykisérleti állomáson és a nagyváradi és szaf márnémetii Vegyvizsgáló állomásokon kivük

föltétlenül szükséges a belső Székelyföld részére még cgv vegyvizsgáló állomás es pedig lehetőleg a központi fekvésit Székely udvarhelyen. A jelenlegi állapotok már igazán turthatatlanok. A Székelyföldet, különösen u mai állapotában, a szerencsétlenül megvont határok között az auyországtól, sót még Er- di Ív cs/.aki részétől is elvágva* sok tekintetben önálló gazdasági egységnek ke 1 tekinteni, amelynek a szükséges állatni intézményeket meg kell adni. V egyvizsgáló intézetek hiánya, i letve a meglévők 11uey távolsága

következtében, az édclmiszerhamisitás a S/.<•• kelvföldöu nagy mértékben elharapódzott. Számtalan panasz érkezett In*. Itogv a székelyföldi városok piacai el vannak árasztva hamis élelmiszerekkel és szakemberek vele- ménve szerint Marosvásárhely. Székelyudvar- helv. Csíkszereda és Sepsiszetitgv örgy piacain alig leltet nem kifogásolható tejet, vajat, tejfelt. túrót, mézet. ->11». kapni. Tulajdonkeppen ezen italics t< mit csodálkozni, ha meg- fonto’juk. hogy pl. Sepsis..entgyörgy a legközelebbi vegyvizsgáló intezc ttől (t. i. a koloz*-- váritól) mintegy 400 km. távolságra fekszik.

A hamisítók is mind jobbau és jobban tisztába jönnek azzal, hogy ilyen nagy távolság ból nem lehet őket hatásos módon e lenőrizni és ezáltal mind bátrabban merik gyakorolni gyalázatos tettüket. S ezáltal nemcsak jogosulatlan haszonhoz jutnak, hanem — 3 ez még az előbbinél is fontosabb — hozzájárulnak a lakosság testi leromlásához*, elsat- 1 Mia nyúlásához. Tehát feltétlenül szükséges a ntarosvásárhelyi és székelyudvarhelyi vegyvizsgáló állomások haladéktalan felállítása.

Kolozsvári fAdatok

Feltétlenül szükségesnek látjuk a kolozsvári Növénynemesitő Intézet felállítását. illetve újbóli megnyitását is. A trianoni Magyarország nagyjából sik. alföldi természetű ország volt, a megnagyobbodott Magyarország

ellenben a Kárpátalja és Erdély vÍM/.ntérév után igen sok hegyi jellegű területet kapott vissza. Hogy a hegyi jellegit gazdálkodj- más, mint az alfö'di, azt nem szUk-égcs bővebben magyarázni. Más a talaj, más a táj jellege, más a mezőgazdálkodás módja is és egészeu mások a felvetődi» problémák is. A/, igv előálló uj feladatokat pedig e-ak eg\ olyan Növénynemesitő Intézet képes elve ge/.ni. amely ott fekszik, azon a területen, amelynek mezőgazdasági problémáit neki kell megoldani. Ezen intézetet ki kel bővíteni egy növénytermelési kísérleti á lomás- sál is.

Ugyanezek nz okok teszik szükségessé a kolozsvári Gyógynövény Kísérleti Intézet megnyitását is. De itt még egy másik ok i- súlyosan a latba esik. Nevezetesen uz. hogy a kolozsvári Gyógynövény Kísérleti Intézet volt az első. nemcsak Magyarországon, hanem egvá tálában az egész, világon. Néhai Páter Béla professzor annak alapjait még 1906 ban lerakta. Az. utána következő, ha sonló jellegű intézetet Németországban cjak néhénv évvel később alapították. Ezen intézet újbóli megnyitása annál is inkább lehetséges. mivel a szükséges épületek, laboratóriumok* sz.áritóhflyisegck és kísérleti telepek készeit állanak.

Ugyancsak a nagy távolság teszi kívánatossá. Itogv a kolozsvári jelenleg is működésben levő Magvizsgáló intézeten kivii' még legalább cgv felállittassék. valamelyik központi fekvésű székely városban.

Egy Talajkutató A lomá-t is fe1 kellene ál litani az or-zág keleti részeiben és pedig ezt Kolozsváron, esetleg a már meglévő Vegykisérleti Intézet keretében. Ezen intézet feladata lenne az erdélyi köves és agyagos ta- la.irkkn' való intenziv focrla'kozás.

Azt hisszük, olvasóink előtt nem sokat kell ráznunk. Itogv miért kell Kolozsvárra hozni a soproni Erdészeti és Bányászati Akadémiát. úgyszintén a soproni Erdészeti Kutató Intézetet. Mindent megmagyaráz, ha megemlítjük, hogv a mai Magvarország erdőinek legalább 80 száza éka Magvarország keleti részein. Kárpátalján és Erdélyben vaunak. Erre a célra pedig, központi fekvésénél fogva, csakis Kolozsvár alkalmas

Ezek azok a kívánságok, amelyeknek legsürgősebb teljesítését Erdély mar var népe kéri! Figyelő.

jrií

P

lu

g

Szoreitvények- 6. E.

2.

ötletei —

3.

M í R Z

y Vi d

víz

TALÁLÓS MESÉK a régi jó időkből.

de h:

1. Soha nem fűtik, ám nem is tü/Xs, hozzányúlsz, megéget. Ugyan mi lehet.''

2. Melyik az a u.adár, melyet senki sem tanitett. mé-gis meg tudja mondani a nevét.'

3. Mi fogy. ha nő?

4. Milyen üvegbe lehet vaiamir a kgköay- ny ebben beiietülteni?

5. Meddig úszik a ruca a viziten?

6. Mit csinál a pap, ha elvégezte a prédikációt?

7. Miért kukorékol a kakas?

8. Mit csinál a ho^ó, ha megunta az ülést?

9. Tegnap: lesz, hoünap: volt. Mi az?

10 Mihelyt megőesz, mindjárt elvész.

MEGFEJTÉSEK

A mult rovatunkban közölt szópejtvények megfejtése a következő:

1. Figura, 2. Vatikán, 3. Fcivonásközben, 4. Legelő, libák.

Hogy hívják a másikat: Katód—Aihruista —Remus—Tigris—Halogén—Atom —Goethe —Osztás—Kartbago.

ÜZENETEK

L. Gy. A jelzett Goethe idézet a következő: A Szabadságot és életet csak az érdemli, akinek minden nap kei) azt: meghódítani. — Az idézet a Faustból való. Néhány definíciója valóban ötletes, ilyenek: Csendélet légitámadás után (Rom), Férfiruha és kurta levél1 lehet ilyen (Egysorors), Ő aztán igazán nem tudja, hogy fiu-e vagy lány? (Ferike).

H. B. Damokles nem király volt, hanem Dyonisios syrakusai tirannus udvari embere. A monda szerint, mikor királyának hatalmát és gazdagságát dicsőítette, a király meghivta lakomára, dúsan megrakott asztal mellé u-- tetre, de feje fölé lószőrszálon éles kardot függesztett. így akarta szemléltetni a király, hogy hatalma „hajszálon függ“. A Damokles kardja kifejezés ez idő óta jelenti az állandóan fenyegető veszedelmet.

Sz. L. A „curna“ örmény hangszer, a török—arab zurna sip egyik tipusa. Éleshangu klarinét, az örmény zenekarok j-dÜegzetes hangszere. .

B. S. Attila fia Dengezik. v.t— Dengizik y.olt az urolsó hun király, Bátyjának, Elláknak halála után uj támadást indított a bizánci birodalom ellen. E háború az ő halálára és a hun birodalom végleges fe.bomlására vezetett.

L. D. Az ..aurarchia” önellátást jelent. Újabb kd-etü gazdasági fogalom, mely azt az ál’apotot jelzi, amikor ‘gy ország mindéit árubehozata nélkül is fenn tudja magát tartani. Főleg háborúban van jelentősége, az el- ■Len séges blokád hatálytalanítására. De ‘-z uutarchia szüksége e'őször akkor merült fel, amikor a világháború vesztes államai nem i-endvükeztek elég külföldi fizetési eszközzel (valutával), hogy az importált nyersanyag )- kát és árucikkeket kifizethessék. A nemzetközi munkamegosztás eszményibb és gazdaságosabb. mint az autarchia. De az autar- chiára va ó törekvést valósággá rákényszeri- tették a középeurópai államokra, amikor perm el vényeik átvétele elől elzárkóztak. Teljes autarchia csak dlyan óriási területen képzelhető eh mint az FSA. Egyébként csak viszonylagos autarchiáról lőhet szó. De Németország szövetségeseivel, 'kisebb szomszédaival, valamint Afrika bevoniásával az autarchia meglehetősen nagy fokát tudja megvalósítani.

G. E. A francia hadsereg kémeüháritó és hírszerző szervezetét nevezik: deuxiéme bureau-nak, magyarul: második irodá-nak. A hasonló angol szervezet neve: Intelligence Service, ugyanis az intellige»nce szó az angol nyelvben nemcsak értelmiséget jelent., hanem értesülést, feflvilágosirást is.

D. I. I. B. Wilson angol hirlapiró ötlete volt. hogy a világháború egyik hősi halottját, kinek személyazonosságát netm lehet megállapítani, romessék eő a nemzet inagyjai közé a Westminster-apátság templomába. Ez meg is történt 1920-ban. A poétikus és kegyelete? gondoíar világszerre visszhangot keltett. Franciaország Paris legforgalmasabb pontján a Champs Elysées végén álló diadalív a^á temette el ismeretlen katonáját. Ennek Szépségével csak a méltóságteljes magyar hősi síremlék versenyezhet a budapesri Hősök terén.

K. M. A „szabotázs“ egy üzem működésének megnehezítése kötelességmulasztással, vagy aktiv romboló cselekedettél. A francia .jSabot“ szóból ered, mely facipőt, jielenr, sztrájkoló munkások papucsaikat a gén szerkezetébe dobálták, hogy azt megállítják.

fl fümszalag útja

A I ( rifiér/.rtttidomúiiyi 1 ai -n üti kiadásában értéke- e* lnmiiodi,mi inponthol j;'<-u érdeke» könyv hagjta < néhány nappá- < /- •-lőtt a nyomdát. Lohr fercne. a kiváló ma" gyár 1 ilntA/ukeitibiT, a Hunnia filmgyár ío- mérnöke, «lapos felkészült^égg» I, nagy rudá-- '’Ui megírta a fi mtürténelem d gitjabb doku mentiiinűt: A I ilms/alag ntj t nnni könyvet

Lohr Ferenc munkájával nagy elismerést erde irt eh Nem az elvont rudományos müveknél szokásos fárasztó stílusban, hanem a szakértő és iígses to u iró a könnyedén ei vegö keitidülotévíA olyan bőséges tanulmányt beivé/ a/ olvasó asztalára, amely nemcsak a fi mmürorem bo-zorkáiivme-rcrei: a rendezők, a hangmérnökök, a filmlaboratórium vegyészei, hanem a regényolvasók számára is élvezetes könyv.

Színesen, frissen vetiti dlénk a XX. -zúzád nagy szülöttét, a jelen legnagyobb dé- delgetettjét: a fi'mí-r és annak r.agy mu'tját. Az e'ső gondolattól a dhzl'etépitésig, a ma»zk. tol a 6 gagyafurtabb trükkijküii keresztül 'é" gigvezet a térhatású. azaz a plasztikus filmig. Bemutat|a nekünk a kép és hangfelvétel műhelytitkait, a kép kidcigo/.á-át és összeállítását, majd megismert t: a világ filmszínházait, az óla»/., a nagymultn amerikai. ;:z angol a legújabb szovjet és japán filmet és I lismerő részletességgel és töké etességg'-l vetiti elénk a magyar film dicsőséges útját: a kezdettől az. elismerő sikerig. Kii’ön kiemelkedő rézé a könyvnek a fián tudományo* alkalmazása — tpgyrésze van a filmnek kid- turtnevelés terén is—aztán külön érdekes fejezet a keskeny és színes fi m és ami eddig ndn igen szerepelt a magyar tcehoika terén- a távolbalátás. Alapos munka, amely a küU fö:di szakírókkal »s méltán felveheti a ver- senyr.

Lohr Ferenc kitűnő könyve, amely minden kénye? igényt kielégít, az. Egyetemi Nyomdában készült Ízléses, szén kivitelben.

120■ izúmu feladvány. Caliizky W.-től.

a b c d e i g ü

Világos: Khl, Bc4, Ffó (3 darab). Sötét: Kh3, gy: g6 (2 darab).

Matt négy lépésben. (A megfejtésnél a változatok is bekü'dcudők. Határidő 3 hét.)

A julius 5-éri közölt 116. számú feladvány (Opdenoordt megfejtése: 1. Fc2—f5. Helyesen fejtették meg: Camarasan J.. Czitrom J., Nagy E.. dr. T. L. (Kolozsvár) 19 pont. He gedüs Gy. (Kolozsvár) 17 pont. P. P. (Kolozsvár) 4 pont.

Helyreigazítás: A 118. sz. (Berger) feladvány diagrammijában nem sötét, hanem világos vezér keli; a szövegben pedig ,,Yb5“ olvasandó.

A következő játszma a berlini 1939-i bajnokságból való.

Világos: Koch. Sötét: Czach. (Francia védelem.)

1. e4, e6. 2. d4, d5. 3. Hd2, d.Xe4- (Lo- gikusabb itt: c5 vagv Hf6.) 4. HXe4, Hd7. 5. Hf3, Fe7. 6. Fd3. Hf6. 7. Ve2. 0—0. 8. 0—0. b6. 9. HXíó-K HXf6. (Ha gXfó, úgy Ve4 jön.) 10. c4, Fb7. 11. Bdl. có. 12. He5. Vc7. 1.3 Ff4. Fd6. 14. c5! FXe5. 15. FXe5. Vd7(?) 16. FXf6. gXfó. 17. F-<

h74-! (Döntő!) 17. ... Kh8 (Ha KXh7. ugv Vh5+ és Bd3.) 18. Vh5. Bf—d8. 19. Mi6, Ve7. 20. Fe47k, Kg8. 21. \hl+, Kf2._ 22. Yh8 matt.

Orvosok, gyógyszerészek l

Uj kiadásban jelent meg.

Dr. Issekutz Béla:

Gyógyszerek ás gyógyítás.

Il-ik bővített 1941. évi kiadás. Két kőtár 1200 oldal, ára 36 pengő. Kapható az

Eiíenzék könyvesbolíidban

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szám. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk