Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-21 / 190. szám
\ 1941 augusztus 21. iwawsmmmnm BLLRIS ZÉK GaálAlaios „A székelység isméi birtokéba kelt vegye azt az életterei, amié másfélezer évvel ezelőtt magának kiharcolt** GYERGYÓSZENTMIKLÓS. aug. 21 {Az „Ellenzék“ kiküldött munkatársától.) A vonat csak lassan, nagy késedelemmel fut be az állomásra, ahonnan, göröngyös poros ut vezet a város szivébe. A kocsik egymás nyomában járnak, hiszen a gyer- gyói medencének régen volt annyi látogatója, mint napjainkban, t/elülök, turisták és kirándulok ezrei csodálják a Gyilkos-tót és vidékét. Fiaker utitársain meg is jegyzi: „még külföldön sem láttunk ilyen meseszerüt.“ A város mostoha gyermeke volt az idegen uralomnak. Senki sem törődött vele. Elhanyagoltságával lépten nyomon találkozunk. Csak egyedül a főtere nyújt vigasztalóbb képet. Pedig gyergyószení- miklós jóval több figyelmet érdemeit volna, hiszen hatvanezer dolgos és örökké küzködő székely „fővárosa“. De emellett népe mindég az elöljárók közé tartozott. Nemrégiben ezrek népesítették a főterét, hogy szónokuk, Gaal Alajos dr válaszoljon az idegen hírverésnek. De Gyergyó volt az első székely vidék is, ahol a felszabadulás uán elsőnek alakította meg az Erdélyi Párt tagozatát. Ennek a 60.000 székelynek két vezér- férfia van. Politikai, gazdasági és társadalmi vonalon Gaál Alajos dr. orvos, egyházi síkon pedig László Ignác római katolikus föcjsperes. Gaál Aiajos dr. a székelység egyik jól ismert és talán legkifejezőbb vezéregyénisége, aki fajtájának önzetlen szolgálatát élethivatásnak tekinti. Egy rövid látogatás otthonában meggyőz mindezekről, amikor az újságíró látja, hogy a bajbajutott székelyeit miként adják egymásnak a kilincset, hogy tanácsokkal. jó szóval és segítséggel lássa el őket. Utiélményeim felöl érdeklődik. Előadásomat élénk figyelemmel kiséri. Egyes témaköröknél megjegyzéseket lesz, mint aki jól ismeri a felmerülő problémákat. „Ä székelység Srök alkotó része a magyar nemzetnek“ — !A székelység örök alkotó része a magyar nemzetnek, a magyar hazának —- mondja Gaál Alajos dr. — Az idegen, ha közelről szemléli sajátos életét, hamar jrájön arra, hogy ez a viharedzett nép mennyébe ámelkedeVfen és fegyelme- zefen vállalja a nehéz idők viszontagságait és annak következményeit. amit tesz és hordoz a közös sorsból, azt nem azért cselekszi, mert az igy van előírva, hanem azért, mert tudatosan él benne a történelmi elhivatottság megtartó gondolata. !— Egyes „népmentő“ közéleti férfiak, néha meggondolatlan szavakkal illetik a székegységet — folvtatta Gaál Alajos. — Úgynevezett partiklarizmussal és szűk látókörrel vádolják, azt állítva, hogy nem ismeri hazánk közéletét. Emiatt pedig zárkózottak, nem egyszer elutasilóak Őszintén meg kell mondanom, hogy ennek a tételnek pontosan ellenkezője igaz, mert távol a napi politikai eseményektől, mindig tisztább és világosabb a látás. Ezzel szemben bennünket életünk történéseiben és személyekben csak nagy általánosságban, többnyire felületesen ismernek. „Hogyan lehelne a legégetőbb belső problémákat megoldani“ — A mai helyzetben az egész székelység azon gondolkodik, I hogyan lehetne közös erővel a legégetőbb belső problémákat megoldani. És ez a nép, hogy akarásában mennyire tiszta és érthető, elegendő utalnunk arra, hogy nem ir mindent a rendkívüli viszonyok terhére és ilyen jogcímen nem keres kibúvót a nehéz feladatok elől. Éles határvonalat állít a belső, rajtunk múló — tölünk függő ügyek és a mai világpolitikai, illetőleg háborús helyzet következményei között. Ami tehát rajtunk múlik, azzal intézményesen és állhatatosan kíván foglalkozni. • Ebben a gondolatkörben viszont a legmesszebbmenő módon sorakozik fel a kormányzat mögé, mert együttes munkával és teljes megértésben kell kiküszöbölnünk azt a sok csetlést-botlást és a dolgok rendezésének gyakran indokolatlan huza-vonáját, ami az erdélyi magyar élet teljes kifejlődését nehezíti. — A székelység örömmel fogadja a kormányzat ily irányú szándékát. Hiszen a felelős tényezőknek sem lehet más célja, mint az élet zökkenésmenlessé tétele. És ez be is következik, ha a kormány betetőzi elgondolásait s munkába szólítja majd azokat a férfiakat is, akik főleg szegénységük miatt nem állottak a társadalmi élet szembetűnő vonalán és talán szerénységük is hozzájárult ahhoz, hogy a kezdeti időkben nem figyelhettek fel rajul:. ■ . Arról sem szabad természetesen megfeledkeznünk, hogy az első időkben oly terhes kérdések jelentkeztek, hogy az illetékeseknek sem adatott idő és mód rá, hogy a személyekre vonatkozó különböző értesüléseit nyomban ellenőrizze s megállapítsa, hogy egyes véleményezői vájjon nem nyilvánítót- tak-e egyoldalú s az egyén és a közösség szempontjából hátrányos nézeteket. Egyébként az erdélyi kinevezések ideiglenesek s a véglegesítésig még bő alkalom adódik a személyi státus felülvizsgálására. Mindenesetre a munkagárda teljessé tétele és kiegészítése uj iramot fog parancsolni, az élet rugalmasabb lesz és a papírforma merevsége is engedni fog. Valamennyi közszolgálatban álló férfiú részese lesz majd a nép sajátos életének s ez adja majd meg az alkotó munka lelkiségét. m > — Mert eddigi megfigyeléseim és a néppel való szoros érintkezésem arra a megállapitásra vezettek, hogy Erdély történelmi jóvátétele csak ezután lesz valóság. „A tulajdonképpeni hetso áitendezodésre ga háború után kerül sor** — Az azonban természetes, hogy a tulajdonképpeni belső átrendeződésre csak a háború után kerülhet sor. Kimenetele viszont nem lehet kétséges: erős, megingathatatlan, népi alapokon nyugvó szociális Magyarország, a középszerűeknek a vezető pozíciókból történő végleges kiszorításával. I Beszélgetés közben hozzák a napi postát. Gaál Alajos dr. elolvas néhány levelet, majd ideadja. — Érdemes átfutni. Az egyiket kéti száz £azda kţa aljú lit-jut í* átunéi ak rosilása, hogy a székelység ismét birtokában legyen annak az élettérnek, amit másfél ezer évvel eeelőtt magának kihar- <vdl. Több gyermeket — sok gyermeket. Ennek viszont meg kell teremteni a gaz dasági előfeltételeit. Vége az interjúnak. Gaál Alajos dr.-t megbeszélésre hívják. A Fakitermelő Szövetkezet megalakulását készíti!: elő. (-) Eredeti okmányok fotfeptés Peasiő i.80-tó! kezdve Mátyás Mráíy-tér 13a sz. Magyarrá Síeli tenni Szamosfalvátf Helyszíni iudósiiás a Kolozsvár közvetlen halárában fekvő község időszerű kérdéseiről KOLOZSVÁR, aug. 21. (Saját tud.) Szamosfalva község Kolozsvár határában fekszik, úgy. Iiogy nem «is tekinthető távolinak az az idő, amikor valóságosan is a városhoz fog lartozni, amelynek terjeszkedése többek között erősen éppen Szamosfalva felé irányul. Egy szamosiul vii kirándulás ilyen nézőpontból tehát sok érdekes megfigyelésre és következtetésre ad alkalmat. e A régi és mai község Szamosfalva a háború elö11 meglehetősen kis község roll, kévéssé kiépülve es sok tekintetben elmaradva. Amikor aztán vasúti megállót és katonai intézményekéi kapotl, rohamosan fejlődésnek indult és ma közel 5 ezer lakásával kifejezetten nagyközségnek tekinthető. Nagyközség jellege azonban tulajdonképpen mégis inkább csak lakosságának nagy lélekszámúban nyilvánul meg, mert bizony más tekintetben sok hiánvt vesz észre a szemlélődő és érdeklődő. A község maga a főútvonalon fekszik és fekvése mindenképpen igen kedvező. A környéken levő gyógyforrások és sósforrások egyre jobban előtérbe hozzák Szamosfalva gyógyfürdő és üdülő- hely-jellégét. amelyet azonban mai fürdője egyelőre csak szerényebb keretek kozott juttathat kifejezésre. A. kultúra es civilizáció egyéb áldásai azonban sok /tekintetben hiányoznak ebből a községből. A román időkben gazdaságilag ugyan fellendült, de csal: a románság szempontjából, mert a körülbelül 3 ezer holdnyi, felosztásra került földből csal: egészen jelentékteCen hányad jutott a szamosfalvi magyaroknak. A községben mintegy 300—359 katolikus és 450—500 református hivő él, a többiek, a zsidóságot leszámilva, jórészt román felekezethez tartoznak. Orvos és patika nincs a községben és nincs villanyvilágítás sem, bár az áramvezeték az Országúton halad el és a bekapcsolás lehetősége kézenfekvő. Szép kis katolikus temploma van, református egyházát Szilágyi László lelkész vezeti, református temploma és két tanerős iskolája, végül a görögkelelieknek is van U mplomuk. Működik a községben egy 11 tanerös állami iskola is, ahol azonban a növendékek túlnyomó része, talán 10—15 százalék leszámításával, román. Helyesebben elrománosodott magyar, mert a községben ma is igen sok egészen magyar hangzású névvel biró román család van, ahol még ma is mindenki csak románul beszél. A szórványpolitikának és a magyar nemzetnevelésnek tehát igazán nagyfon- iosságu feladatai várnak megoldásra. Megoldásra váró feladatok Általában eppen a község Kolozsvárhoz való közelsége kötelezi Erdély fővárosát arra, hogy mielőbb teljes erővel indítsa meg Szamosfalva magyar jellegének helyreállítása érdekében a nagy nem- zetépitö és nemzetnevelő munkát. Mert a Szamosfalva határában álló honvédem- lék, ahol Tamás András őrnagy és Sándor László nemzetőr hadnagy, az 1848— 49-es szabadságharc vértanú-hőseinek emlékműve áll, azon a helyen, ahol hamvaikat elföldelték és tőle mintegy ezer lépésnyire egy másik kis ..rrdékkő. ahol kivégzésük megtörtént, sok mindenre kötelez. Kötelez arra, hogy ezt az emlék-' n üvet ne csak ünnepi alkalomnak tekintsük, példamutatásnak, hanem hétköznapnak ÎS, , . í v ■ elsősorban is kötelez arra, Hogy a román időkben róla eltűnt emléktáblát és felírást mielőbb helyezzük el reá, kegyeletes megemlékezéssel. De kötelez annak a 63 hősi halottnak példamutató emlékezete is, akiknek nevei a községháza előtt felállított hősi emlékművön van felsorolva. Szamosfalvót Kolozsvár közvetlen közelségében magyarrá, illetve magyar szelleművé kell tenni. Beszélgetés a jegyzővel Mig nincs közlekedés, illetőleg szállítási lehetőség, vergődés az életünk — Írják. A fát el kell szállítani, a szükségleteket pedig le kell szállítani. A másik irás, amit Gyergyó egyik ismert papja ir, a falusi népfelesleg sorsáról szól. A népfelesleget a földhöz, a helyhez, a tájhoz kell kötni — olvassuk mert ma az a helyzet, hogy aki eddig a román ókirályságban kereste meg a kenyerét, az ma Budapestre és az egykori csonkabazába vándorolt Mindezeket itthon kell tartani. Ezért múlhatatlan a mezőgazdaság ipaBeszélgetünk a község tevékeny jegyzőjével, Balogh Gáborral, aki minden lehető eszközzel igyekszik elősegíteni a község fejlődését és magyarrá válását. Elmondja, hogy nagy tervei vannak. Szamosfalvát be akarják kapcsolni a kolozsvári villanyhálózatba. Az errevonatkozó tárgyalások most folynak. A községből 700 villanyégő használatára történt jelentkezés, tehát az áramvonalba való bekapcsolás a villamos- mii szempontjából egészen rentábilisnak látszik. .< Tervezgetik az uj állami iskolaépület befejezését is, mert az félbemaradt. Erre a célra körülbelül 10 ezer pengő szükséges még és ennek rendelkezésre bocsátása irárfl is megtelték a szükséges lépéseket. Érdeklődünk a község általános gazdasági helyzetéről. A helyzetkép nem a legvigasztalóbb, különösen magyar szempontokból. Szatnosfal- ván csak két magyar iparos és két magyar kereskedő van. Hét korcsmájának engedélye mind románok nevén szerepel. Patika és orvos nagyon el kelne a községben, de sajnos, nincsen. Az állandó tűzoltóság felállítását a megfelelő szakképzettségű elem hiánya és egyéb nehézségek gátolják. Igen fontos volna az elromúnosodotf magyarok visszamagyarositása és általában a község igazi magyar szellemének fokozatos kialakítása. Ezt csak céltudatos, irányító és nevelőmunkával lehet elérni. Ugyanezt mondják nagyjából Szilágy1 T ent 1 n 1 Ír n r zi; HAK* itassa totanító is, akik szintén mindent elkövetnek abban a tekintetben, hogy a községben minél példaadóbb magyar egyetértés és épitőmunka alakuljon ki. A felszabadulás óta eltelt néhány Hónap ezen a téren már sok örvendetes eredményt ért el — hangsúlyozzák — de meg sokkal többre van szükség és a lehetőségek is fennállnak. Az egyre jobban fejlődő és terjeszkedő Szamosfalvát — ez az általános felfogás az ottani magyar vezetők körében — bele kell vonni Kolozsvár szétsugárzó magyar szellemének fénykörébe, hogy szellemében megujhodjék és valóságosan magyarrá legyen. Éhez azonban szükség van a Kolozsváron székelő magyar egyházak eddig élvezett sok pártfogásának lehető fokozására. Kolozsvár ipari és gazdasági körei érdeklődésének fokozott Szamosfalva felé történő figyelmezésérc, a közigazgatási hatóságok minél éberebb és már eddig is sok lelkes példamutatással szolgáló, nagy munkájára és Kolozsvár kulturális és társadalmi segítségére. A Kolozsvár határában elterülő bza- mofsfalvának, már csak a _ mellette eső nagy magyar város közelségere i a o e kin tettel is mihamarább leiekben mag> rá kell átformálódnia. Vagyis ezen a e- ren minden vonatkozásban támogatni kell az ott élő magyarságot, amely ugyanezt a szép jövővel biztató fejlődést kívánja és a maga lehetőségei között, persze csak szerényen, becsülettel munkálja is.
