Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-16 / 187. szám

/ 9 4 1 H ii •) ti * z / ii * Ifi. M 6 »mjsa fi f LENZ ÉK vmmmm -jWMiMiwaanmMBw W fi Székcixlöid kapuja cs kulcsa: IRarosvásárheli? Hal ref. pispdl&ot adott IRarosicisciríielf Erdélynek fi szébeíy főváros, a Boigaiak városa: I&arosyásárbcíy MAROSVÁSÁRHELY. juliu» Iu». (A/. B' L-'u/ék kiküldött ununk a lármától.) A régi ira sok mindenhol a viiros« keletkező* ötöd kezd- v© egészén i XVII. század elejéit; Székelyvá_ ;*árhelynek nevezik Marosvasarhnjyt, jelle­mezve a város igazi lelkűiétől: a székelyt, így ir a székely fővárosról az 1634-ben Ex officina Elzevirian a munkájában megjelent, kötsyvritkaságba rafft ő rtspublica et Status Regni Hungáriáé ciniii földrajzi leirás is: Si- < üli a ütem in sK'pteni sunt tlirisi regioné* quas-ipri sede-s vocaxtt, quarum nőni ina Sunt: Sepsi. Orb.ti. Kysdi, Czijk, Gyrgio, Marcus, Zeek, Aranyos Zeek . . . Ad meridiem in vis- reribus TrantsÜ van-iae provinciáé, ad deeur- sum Marksi fluvii, existens. cuius metropolis est ZeckelwusdK\rhel . . . Szóval már akkor metropolisnak nevecrTe az irás, Marosvásár­helyt. Földrajzi szempontból a Székelyfö d tava­szának hivhatjuk a székely fővárost. Ami­kor a Hargitán még hó van. Marosvásárhe­lyen már virágzik az orgona, mikor az ml- s arhelyszéki Kiiküliö és a három-széki Olt jégpáncél a’art görnyed, a székelyvásárlieUi Maros folyik csendesen a tavaszi napsugár biztatása mellett. Más Szóval Marosvásárhely a Székelyföld kulcsa. Itten van a Marosnak az a kapuja, amely az egé>z Székelyföldet áldott völgyén át a mezőségen, Kalotasz.ígen keresztül ösz- szeköti a Nagy Magyar Alfölddel, almi a szé­kely körvasuti is befordul Csikba, majd pe­dig Háromszéki Medence felé a marosvölgyi kapunak a kulcsa Marosvásárhely Törféneími mochoróíié] Előnyös helyzete történelmi jelentőséget ad a városnak. Királyok látogatják, fejedelme­ket vá osztanak a székely Ióvárosban s nem­zettartó törvényektt hoznak orszşggy ii 1 é ­Itten adózik az egész Székelyföld a magyar királynak királyi események idején ősi aján­dékot. Ide hajtják a székeJv székek ajándék­ökreiket, ahol a királyi biztos átvette és lebé­lyegezte. Ez volt az ökörsülé®. Egykori ada­tok szerint hol 10 ezer, hol 60 ezer ökör kö­zött ingadozott az ajándékok száma. Ebből a tekintélyes Számból aztán, minthogy min- denik negyedik ökröt hajtották sütésre, az egész Székelyföld szarvasmarhaáBományát idő-szerint meg lehet áUapitani. Az egész Szé- belységet össízegyüjtötte a marosparri ökör­sütés, amely alkalmát adott nagyobbszabásu állatvásár s vele egy-Szierrc. mindennemű ipa­rosvásár megtartására. Igv kapta meg a ne­vét is Székelyvásárhely. így hivják századokon át, amikor a fejlő­dés vonalán lassan magába olvasztja Sárvári, Székeíyfalva. Csordásfalva, Bemei alva, Kis­falud, K isiid var, Hidvég községeket. Az állítan­dó vásár betelepíti az iparosokat is, vele együtt megjelen a városi élet. ahol a vargák, a szabók és kádárok bástyája védi a pogány időben az istenházát. Amikor az ökörsütésnek még az emléke is kihall, más vidéki központokon is, az OU éa Kükü-llők partján tartottak a székíe5yek vá­sárhelyet. így a Székelyvásáihely most pontosabb el­nevezést és helymeghatározást kap a többi székely vásárhely megkülönböztetésére a Ma­rosvásárhely névben. Nagy Lajos királyunk több okmányt k él­te »et t a székely fővárosban, itt székelt Má­tyás király korában a büszke és hatalmas Bá- thori István országbíró és fírclólyi vajda, aki elrettentő bosszúval hirdette, hogy' „két feje legyen annak, aki őt az igazságos Mátyás ki­rálynál be meri panaszolni, mert ő az egyi­ket leiirteti holt bizonyosan s csak a másik fejével tud panaszra menni“. Mátyás király­tól nyeri Székelyvá;árhely nemzeti zászlóját és ki váll ságié veiét. Itten harcolt a székelyek ellen a mohácsi csatából ismert Tomory Pál 1506-ban, ami kor a székelyek akta1 megtagadott ökörsütésért jön elégtételt szerezni. Tomory Pál megse­besült több helyen a székely vásárhelyi csatá­ban. Itten válasszák erdélyi fejedelemnek immár véglegesen 1659 szept. 21-én II. P.ákó- czy Györgyöt. Majd Kemény .Tános rövid ■ ’calnv’ után ugyancsak a vásárhelyi LibancS- réten T. Apaffy Mihályt is ittem ültetik Er­dély trónjára. 1783 július 11-én II. József császár is meg­látogatta Vásárhelyt, amikor az egykori fel­jegyzés szerint a Szentgyörgy-utcai Maka- riás-házban .Szállt meg. tóz Horthy Miklós kormányzó előtt a váró* főterén elvonult a honvédsereg. Maroavá'dihe'ly ref. papjai és fiai közül haton ue-ttiek erdélyi református püspökök. Ezek névozlriut a következők: Gócai Máté, Bouyhai Simon György, Borosmyai Lukáts Já­nos, Antal János, Bodola Sámuel és .Vásár­helyi János. Sok kiváló, nagy fiai é* emberei közül em­lítsük meg Borsos Tamás főbíró, Gectfe Dá­niel dr., Bolyai Farkas, Bolyai János, gróf Telleki Sámuel, Bodor Péter és dr. Bernády György nevét. Borsos Tamás föbiró volt Marosvásárhely első megszervezője és fejlesztője. Mint ki­tűnő diplomata is nagy tekintélyt szerzett Boeskav István. Báthory Gábor, Rákóczy, Zsigmaod és Bethhn Gábor idejében. Gecse Dániel orvos élete tanulságos minta­kép. Mint elhagyott, árva fin, leirhatatlau nehézségek között az elsők közé küzdötte fel magát Mint orvos, a szeretet orvosságával csodákat tett, megalapítja az. EmbcrszercteC intézményét s inindrn vagyonát hasznos köz­intézményeknek. a ref. egyháznak, ref. kollé­giumnak. a városiak és a Szeretet intézmé­nyeinek hagyja a NIX. század elején. Érdekességek: Telekí-théka — Büdor-feat Ha valaki Marosvásárhelyen jár, föltétle­nül megnézi a hires és gazdag TiVeki-könvv tárat. Bölcs és vidam könyvtárosa Gulyás Károly professzor ur. az. emuit időben a tiszteletreméltó látogatókat mindig tsrrivcsen togadla. de mie’őtt elindult volna velük a könyvtár megtekintésére, az e ső köte'essége mindig nz volt. hogy a félelmetes é- feftvf- gető lakatokat lezárta a könyvtár l>‘-járat; v af.ijtóiu * a fogv vereknek beülő kulcsokat a /.«ebébe helyezte. Kein is vészéit <*'• egy fó­lián-. M1 éhből iez értékes biblio thékáhól, mrlviiek kötet /.ámuit már Kazinczy Ferenc 181 V ben 36.096 köt ihm á'lapította meg. A könyvtár neiu Ifjlödütt, nem hővü't az. alapiró gróf 'Telekü Sámuel és neje gróf Bethlen Zsuz-ánua nagyrészt külföldön gyűj­tött könyvtárán kívül. Olyan, mint valami ércbe öntött literatura, könyvtár muze unj, megkövesedett irodalom. Gróf Teleki Sámuel 1800 október 10 én többek között Így intézkedik könyvtáráról: „Maradékai közül mindig az öregebb fin le­gyen ezen íidei commiaum hü őre, vagy ha arra al'ka’uuus néni lieaiHe, annak gondnoka vagy curátora. Ha a fiuág deficiálna, akkor a református főcoruüstóriuni válasszon a 1; áuyágon lévő fiú maradékok közül; ha ezek is deficiáhtának, a 'Peácki ágból éíő atyafiak közül rendeljen curátort. . Érdekesebb könyvei közül emlifsník meg a „Vásárhelyi kódexet“ XIII. századbeli nye'Iv- emlékünkkel, meg Tacütus Annaleset, mint rendkívül értékes Corvinát. Dr. Hóman Bá­lint mimászter a inultlicti vásárhelyi lá­togatása alkalmával ürvekidctíotu kijelentet­te, hogy a TeJeki-thékár most már fejleez&te- ni fogja az idők követelményei szerint. Képei között Attila. Mátyás király, We&»e- lényi Ferenc, I. Apaffy Mihály, Bethlen Gá­bor, Kemény János, gróf Lázár Jáno-s, Teleki Mihály, gróf Teleki Sámuel, az alapító, Batt- ltyáiii Ignác, Teleki József t* Baróthi Szabó Dávid voltak a neve^etcéehhek. 1911 ben bontották le a világhíres, elné­mult Bodor-kutat, atne'y a XIX század ek­jén naponta négyszer, reggel hatkor, déiben, C'te hat órakor é- éjfélkor csodálatosan, a közeli falvakig ciha’ atszó hangon muzsikált, s emellett magas talapzaton emelkedő, négy korinthusi o?z opra vörösrézből készült ku- l>oia tetejére helyezett Apolló -zobor is hu- -zonnégv óra alatt egy-zer megfordult a ten­gi Ive körük jelezve a pontos időt, s mindezt egy titokzatos v izmii hajtotta, ahova a forrás vizet cserefa csatornákban a vár déli olda­láról vezették a barátok temploma előtti fő­terén lévő zenélő Bodor-kutha. A csodakút alkotója, m ívnek alaki mását e 'largitezicr-tcn megépitették, Bodor Péter vö t., aki Lrdói/cntgyörgvüU született 1778­han. I dc'.ipjáról, Bodor Józsiról a^t ouml i i ják, hogy „örökké álmodozó ciiiIki vom. V I zseniális fiáról, aki éppen oWan jó <f. it ./. . orgonáké zité-hez, — a kibédi orgona Bod>jf i Péter miive volt — hidépitébhez, kert* ,y ... déíliey, mrg mindcnjólc géjx*zet javitá áho/., , - azt Írja az egykori irá' : „j "Heinére #}•» ! csendes, jószivti ( inker voh A R-geuda H7. rint, mikor 10 forintos baukóhairn-Atásért ti* b/.atnoMijvári börtönhüntetéfct szenvedte. >~n gedéüyt kért és kapott, hogy kedvenc müvén, , a inarosvásárhelyi zenélő kutat még egy.v/«-r - ; inegtekinthc«.S(e. Ekkor a kupolában dht>-oi lyezett szerkexcthol állítólag pár cíiavart ki- - J vert B azóta megnémuöt a Bodor-kut. Történdmi tény emcáijett, hogy 1836 telén,n- egy vihar ledöntötte az Afxdló szohrot « nem i ' sokára a kút is megnémult t> azóta a zené ő < ■ csodát senki sem tudta .VzólÚAra birui. Raborv- -z.o« kodána alatt felha*ználtáL a mindcahez értő, ,of- zseniális székely ezermestert, hogy a szamorv- - <>■■ újvári gör. kelxati templom freskóit nafagfet,- ■> se, a monda szerint az egyik Judásképen a t szeretett fogház igazgatóját, hr. J. A.-t örö- -öló kinerte uieg. Dr Bernády György főispán és polgárme^- -'Ou­ter nevét tiszteli a mai, modern, szép Maros- -'.oil. vásárhely. A pompás, 'legkisebb részleteiben ewe i* művészi alkotása a Kultúrpalota, meg as \ fejedelmi Városháza. A KulturpaóotábaD. il* - ­bt ve a Közmű ve'lődési Házban gyönyörű iho ' baugver^'-uy- és s-zinházrerem, képtár, könyv- tár és tükörterem a legérdekesebb látnivaló, .uá' Bethlen Kata Ref. Leánymev.eflő Intézete, .‘»íj- Róm. Kát. Főgimnáziuma és a Ref. Koülé- -otlco gium igazán történelmi munkát végze-tt az íe ciiiuilt két utolsó évtizedben. A maros vásárhelyi ítélő Táb’ű, ahol még »óm Széchenyi előtt Aranka György királyi tábla- -iJdL biró „Magyar nyelvművelő társaság“ létegi- té.sén fáradozott, mindig első fényforrása tee" vök az igazságszolgáltatásnak. Történelmi ím e ref. v ártemp'oma, uj Ref. Kollégiuma, szép te.stnevtíléai-telepc, róm. kath. istemházai, .u-si liabzno? cukorgyára, amit a kirándulóknak Ttn- figyelmébe ajánlhatunk. Marosvásárhelyt , — székely fővárosnak Az:: nevezik. S méltán . . . Most már megvan, há* -fid la Istennek, minden feltétéi, hogy a Novum mir- Forum Siculorum a legszebb, legerősebb, leg- -ge; műveltebb, leggazdagabb város legyen, annyi i ;tn mostoha idő után. Lévai Lajos dr. .ib jdivat: a táz! SvaUvzetii be&zéfyeié& Uotazsi/áú fauneccd é& tyuUte^i&ztfocGl Itten járt 1849 január 13-án a die honvédi&ereg élén Bem apó, akinek szobrát a románok lerombolták. Kossuth Lajos szob­rával együtt. Határtalan! vo’l't Marosvásárhelyen az öröm 1940 őszén, amikor 22 évi román megszállás után újra felszabadult s országgyarapitó, vi­KOLOZSVÄR, augusztus 2. (Az Ellen­zék tudósitójától.) Ha igaz a telel, hogy mindennek, ami járványszeriiea lép fel, 1-acillusa van, akkor a farmerkedési lnzt is valami ilvesmi okozza. Az utóbbi idő­ben. a divaton túl, hihetetlen nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg Kolozsváron az apróállat tenyésztése iránt. Angoranyulfarm? Tyukfarm? Mindegy A lényeg olt van. hogy valamilyen farín, az állatok különbözősége nem szá­mit. Valamikor a farmereket csizmában, vagy bőrlábszarvédővel és bricsesznadrág nélkül el sem tudtuk képzelni s 11a a revolverjük véletlenül hiányzott a derek­ről, már kétségbevontuk a valódiságul. Másképpen ma. A modern farmer „civil- íven“ orvos, vagy tanár, zenész, vagy nagykereskedő, tisztviselő, vagy szinész- i nő — s bizouy magánéletét akkor sem véli le, ha ketrecei közt mászkál. Állattenyésztő ő, felruházva a mester­ségadta tengernyi sallanggal: örömmel és ürömmel. Mindegy. Farmer — és pont. Szakértővel beszélgetek a kérdésről. Megnyugtatom: kíváncsiságom nem ter­jed tovább egy újságcikknél, mert arról szó sem lehet, hogy én is... Kár. Pedig alig van szebb foglal- hozás, mint az angoranyultenyésztés. Csakhogy, mint mindennel, ezzel is csiny- ján kell ám bánni. Az elméleti tudás mellett nagy gyakorlatra is szükség van. A kezdő tenyésztők abba a hibába esnek, hogy egy-két szakkönyvet elolvasnak — elolvasnak? igen, mint egy regényt, vagy bemagolják az érdekesebb részeket mintha»lecke volna — s aztán: gyerünk Állítom: mint mindenhez, ehhez is rá területiség kell. Ejs no. nyúljon nyidte nyésvtéshez az, aki nem érzi, hogy arra hivatott! Eseteket ernlit. Többek közi: Iksz ur könyvtárravaló szakirodáimat falt fel. Aztán szivarra gyujtott és a ketrecek elolt hintaszékben lóbálta magát. — Ez igv semmi! — mondja. Aztán még egyet: szeretni kell az állatot. Ked­ves szóval és jó szívvel kell közeledai hozzájuk. Arról beszélgetünk, hogy ugv látszik, mintlia az anyaországban fejlettabb len­ne az angoranyultenyésztés, mint nálunk. A hírverés arra enged következtetni, hogy ott már sokkal előbbre vannak a tenyésztéssel, mint Erdélyben. Mosolyog. Tévedés. Az a gyapjú, amit mi Er­délyben termelünk, szebb és finomabb, mint amaz. Meg mondom. miért. Mi itt más rendszer — talán helyesebb lesz, ha azt mondom: más áratnlat utján tanultuk, mint ők. A francia, illetőleg az angol tenyészet­ről vettük a mintát, az anyaországban viszont a németről. S míg előbbiek a minőségre, utóbbi a mennyiségre fek­tette a fősulyt. Megmagyarázom másképpen. Mig a első> osztályú angol gyapjuszál hossza 10—12 centiméter, addig a németé csak hat-hat cs fél. Az volt a lényeg: ugyanannyi idő alatt minél többet termelni. Most már mi is kezdünk erre áttérni. Ez a gyakor­latban annyit jelent, hogy rontanunk kell a minőséget. De nem a feldolgozásnál, hanem mindjárt a kezdetnél: az állatok keresztezésénél. Innen adódik aztán az, hogy egyes fonalak egészen puhák és si­mák, mások meg merev, hegyes korona- szőrrel vannak tele s a feldolgozásnál erősen bolyhosak. A gépipar a simát, a kéziipar. amit mi is folytatunk, a bolyho­sat dolgozza fel. Persze ez nem szabály, inkább rendszer. Dolgoznak a rokkák. Puha gomolya gok pasztellszín tömege szemem előtt vál­tozik finollá. Kék, narancs, alma és tea- rózsaszin. Kolozsvári festés. Tökéletes és versenyképes. Azt kérdem: — Van olyan magyar angoranyul, ami a külföldnek is becses? Dodonai feleletet kapok: — Igenis, nem is. Elnevezett ..sze­gedi“ lenne, de mégsem az. Az anyaor­szág területén lévő farmok nyulai mind a gróf Károlyi-féle fehérvárcsurgói te­nyészetből valók s ezek még Angliából kerültek oda. Ezt konnţu megállapítani, ha végignézzük a pedigréket. Az ősszü­lők „házassági“ bejegyzéseit megtaláljuk a fehérvárcsurgói ..anyakonyvben.“ Nem ártana egy kis vérfrissítés. — Például? — Például keverni az angol nyulet« német angorával. 'A legfinomabb, legszebb gyapjút adja. ! » Hogy is mondta informátorom? Ahhoz, hogy valaki jó angoranyulfarmer legyen, szükség van: rátermettségre, szivr© és szaktudásra. Rávágja: — És legfőképpen kitartásra, magya­rul: pénzre. Mert bizony ehhez pénz kell, sok pénz. Hiszen egymagában a ketrecek is rengetegbe kerülnek, már pedig fon- tos, hogy olyan előírásos boxok legyenek, amelyeket a nyúlok testi higiéniája meg- követel. Etetése meg nagy gond. Kár. sőt nemzetgazdasági szempontból igazán hát­rányos, hogy élelmezésüket a hetedik osz­tályba sorozták. De egy jótanácsot adhatok: addig ne fogjon hozzá senki a farmerkedéshez, mig legalább 25 nyula nincs. És ha ez megvan, tizet kasztráltas- son. Mert ezek gyorsan adják a legszebb gyapjút, aminek anyagi hozadéka fedezi a többi költségvetését. Kolozsváron 10—12 úgynevezett ko­moly, nagy tenyészet van s ezenkívül rengeteg „fejlődésben lévő”. A régebbiek egynémelvike már termel gyapjút s kül­di a fővárosba: a Gyapjubeváltó Szövet­kezet készpénzzel fizet. Ma 60—65 pen­gő a kilogramonkénti ára. A legrégibb itteni tenyészet önmaga dolgozza fel ter­mését. Egyébként háziipar, amit az ide­vágó törvények értelmében saját telkén, saját házanépével bárki űzhet. — Egy hiba van — mondja az „öreg farmer“. — Nincs egyesületünk, vagy testületünk, ahol időnként összejöhetnénk mi. er­délyiek — hiszen a Székelyföldön ré­gi és nagyszerű tenyészetek vannak! — t'agy legalább mi, kolozsváriak, egy kis eszmecserére, hogy kicseréljük gondo­latainkat, észrevételeinket, tapasztala­tainkat.-9l löt .in •ül in ITC ö éti S3 A kelrecek lagúnájában egy girhes lyuk kapirgál. Nem tenyészállat. Csak amolyan, amilyen. látszik: beleszólás nél­kül jött a világra. Ha tyukfarmer látná meghasadna a szíve. Miért? Ott molettebbek? (S- *•).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom