Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-14 / 159. szám
ELLENZÉK 1941. Juliit* 14. .......................................................... 8 Az egyházakállásfoglalása a fiázass ági iáimslat m fi felsőház bizottságai 14 íogo albizottságot küldísk fef a házasáig! javösíci tcnűIinííRxozására A ívGőház igazságügyi é$ közjogi bnsttsá ga Töreky Géza elnöki ékével saoinbatoft tar- grálta U házassági törvény kiegészitésőt'l 1 é* űiótlósitáíáiól szóló javaslatot. Az ülésen megjelent Radoesay Lás*iő rgaaságiigyminisz tér és Antal István államtitkár. Sérédi Jus2 tini ári biboros-hereegprnnáö Silóit hozzá elsőnek a javaslathoz. Szótárét te, hogy nem vollít módjábao ezt az egyháza;, illetve a fczentéégi házasiságot érintő ja -apiáját idejekorán megkopnia * nem tehet ti me,; c-jzrevétf'Ieit, módoisiüó javaslatait. Kijei -n- tette, hogy a javaslatot nem a zsidók kedvéért, hanem elvi okokból nem fogadja eh \\ javallat a polgári házasságon keresztül a szentségi házasságoknak is akadályokat kivárt felállítani s ellentétben az íratlan természeti törvénnyel, azoknak, akiknek Isten sem köz vedtnüi, 4cm közvetve egyháza álltai nem 1 ltja meg a házasságot, érnék megkötésére vofaiatkozó szabadságát ko-Ufozza, valórágoa erőszakot gyakorol a hívek ielkiiismeretén. Nem fogadja el A javaslatot azérf Jem, mert annak célja az e mii tett törvények és az éín- 1 éri szabadság sérelme' nélkül is verhető volna, ha a házasságot tervező egyik fétidé*!, a másik felet raegvizsgáió orvos szigorú ti toktattá* ö'Mtt közölhetné ennek betegséget, vagy ha az állam a zsidó származású férfi házasságának. sajnálatosain ügyeit, de nem biz- tcsitana ugyanolyan polgárjogi következmé- ú’ye'két, mint a többi házasságoknak, mert tbbeü az ecetben a tervezett házasság rend gzeViníf létre sem jönnie. Ravasz László református püspök sajnálattal állapította meg. hogy a javallatot, am el 7 az egyházak Legvitáüsabb kérdését érinti, az egyházak nem kapták meg előbb, csal: akii or, amikor minden felsőházi tag megkapta. A nehézség a javallatban szerinte az, hogy a kilencedik és tizedik paragrafus lényegesen belevág a keresetény egyházak édetóbe cs felfogásába és tulajdonképpen továbbfej'eSz- J téSe a zsidótörvénynél:. Egy burkolt novei j iláris zsidótörvény, amiefiy egy kérdést ragad | ki és ennek megoldását tűzi ki célúik A kié 1 vérttériiek tekintetében is súlyos aggodalmat i >altnak. Nagyon helyesli ezt a módosítást, amelyet az igazságügyminiszter a képviselő- házban tett, nagy igazságot szolgáltatott ez ?*1 sokézer embernek. Ez azonban meg nem elég Nem segiti elő a bázasságetikát az a. törvény, amely a házasságkötéseket meg- akadályozza ICapy Dél a evangélikus püspök elvi ckok lói nem fogadta el a javaslatot. Attól fék hogy a javaslat dein éri el a célját, hanem cppeh ellenkezőleg, megingatja a házarsság m. tézöéáyét. Ennék oka a2, hogy a házasságo’ kizárólag á faji gondoSát a/lápjórá heŰyezi. 4ttól is tart. hogy a javallat kítenycsztője fcsz a házásságonkiviili viszonyoknak s Hogy í*gy csoportokat Voín ki a neineet életéből. Gráf Bethlen István iamlafa Bnthleft István gróf szerint az ágamnak nem szabad olyan -politikát követnie, amely sheüibekerü! az egyházi felfogásául. A javaslat három répából áll, az első rész bizonyo» tilalmakat álhit fel a házasságokkal! szemben egészségügyi szempontból Tanácsadással itt it sokká! többet lehetnie eléírná, mint egyszerű tilalommal. Helyest a javaslat második részét, ataely a házassági kölcsönöket lehetővé ţeiăzi. Egészen ellentétei á’Msponton áll azohban a vegyes házasságok tekintetéber.. Nem tudja elfogadni a javaslatnak azt a rendelkezését, amely zsidóknak deklarált egyes félvéréket. Az voílha a kérdés megoldása, hogy a zsidó vért Hassan kiSczóritsuk é> íejilag tiszta magyarokat teremtsünk, niom púdig az, hogy magyar vérre! szaporítsuk a zsidóság tömegeit, másodrendű á'iampolgá fokként kézéijük őket és valamikor kényszer, kivándorlásra szorítsuk. Ez a javallat az első c5 második zsidótörvénytől 'éltérően tisztára faji alapra helyezkedik. Attól fél, Hogy ez a ífi]i gondolat nem fog n**gáH£atnii a házas- ■'ágüál, haliéra fokozatosan átteíjvd azokra a rehdciilkezésekre is, amelyek a második zsidótörvényben foglaltatnak. A következő módn sitást ajánlja: ,.A kilencedik paragrafus harmadik bekezdésének itlső Lét iSocd&ta helyé be a következő szavak ilktatandók: ,,A jelien 67akasz alkalmazásában zsidó az, akinek leg alább három nagyszülője az izraelita hitfe!e: kezet tgjakérvt Született, valamint az, akinek csak két nagyszülője fezüileitött ugyan a/ izraelita hftfelekezet tagjaként, die ő maga i?- ^*41 ........... óta eiímvk a hIţ f elek ezstnek volt a tagja“. Közelebbi dátumot azért wm irt n ódositó indítványába, mert. a javaslat be. nyújtásának napját kívánná határnak eífo gadni. Örffy Imre uetn tartaná helyesnek, ha a bizottság a javaslatot áüif^ánosűágban nrcm fogadná el. A kilencédik paragrafus mám nagy metamorfózison mént ki®r»sZtül, az alsóházi módosítás által tulajdonképpen a fél vérek kilencveinkiÜeilö ázátealékának próbié- nraja már mgoldottnak tekinthető. Szüllő Géza szerint a javaslat, a dieszimifliá- ciót segiti elő, ezért nem fogadja eí, hanem ÍA-íiyujtja a következő indítványt: „A jelen paragrafusban foglárt tilalom állói A magyar- királyi Kúria, a magyar királyi közigazgatási bíróság, a magyar fldísőház és a képviselő- húz ’elnökéből és a miinidle-nkori bclügym-- nisaterből állít) bizottság az ilöeúékes egyházi főhatóság meghallgatása után indokolt esetben felmentést adhat“. Utalt arra, hogy Németországban is a FühPfernek vagy helyette- <téft$k, az igazságügyinftíiszternűk a egy bizottságnak jóga vaü kivét®! t t«ani a törVéuy a ló I, Î81Î81 lezárul a ssrrmpá a zsidóság és a magyazsig fíöiSü bischer Béla általánosságban és részleteiben is elfogadja a javaslatot. A házasodási kölcsönöket helyesli, lehetőséget szeretne azonban biztosítani arra, hogy ezt a kölcsönt a harmadik gvermek után születendő gyerme* kék számához képest arányosan emelkedő százalékban elengedjék. A kilencedik paragrafus a magyar nehizet fajtisztaságát bizonyos vérkeveredéstől meg akarja óvni, ezért szabályozni kivánja a félvérek kérdését. A zsidó nép egész története folyamán szigorú etícülönü’ésben élt a többi néptől. A zsidóság súlyos bűnnek tsfrtotta a más népekkel való keveredést, ezért élt szétszóródása után is a magaalkotta gettóban. Minden népet ala- csonyabbrendünek és csak a saját boldogulása eszközének tekintett. A zsidóságnak ezek a kíméletlen tulajdonságai váltották ki a népekben mindenütt és mindenker az ellenszenvet a zsidósággal szemben. Ez azután csak fokozta a zsidóság gyűlöletét és a befogadó néppel szemben a ravasz megalázkodás, a szolgálatrakészség. a hazafiság és áldozatkészség álarcát, sokszor a forradalmak előkészítését és titkos irányítását használta eszközül. Az ezekből kialakult zsidó lelkiség nálunk a kiegyezés utáni korszakban suly&san nehezedett rá k>öz' és magánéletünkre és ezt a sokat dicsőített korszakot történelmünk Érthető, hogy a magyarság a zsidóság törekvései ellen védekezni kezdett s meghozta a zsidótörvényeket. Ezek azonban nem akasztották meg a zsidó asszimilációt. Ezért volt helyes a zsidó és nemzsidó vegyé&házasságok ellátását tartalmazó javaslatok benyújtása. Helyes az a rendelkezés, hogy a félvérek zsidóval és olyan nemzsidóval sem köthetnek házasságot, akiknek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. A félvérek tekintetében a javaslat nagylelkűen megbocsájtja a keresztény társadalom a^a tagjainak tévedését, akik zsidóval léptek házasságra és véglegesen felveszi őket a magyarság soraiba. A kilencedik paragrafus rendelkezését elfogadja és minden enyhítő módosítást elutasit. Ezzel véglegesen lezárul a sorompó a magyarság és a zsidóság között, egyéni tragédiák mindenesetre lesznek, de ezek jelentősége elenyészik a nemzet egyetemének érdekei mellett. Ticzián István szerint a vegyesházasságokat szabályozni kellett, mert még az 1939-ben meghozott zlidótörvény után is tiz százalék volt a zsidó házasságok közül a vegyesházasság. A társadalom vezetorétegének az a folytonos keveredése az idegen vérrel kétségtelenül éreztetni fogja hatását. Már már ott tartunk, hogy érintetlenül áll egy színtiszta legjiemzetietlenebb évtizedévé siUyesztette. I zsidó faj és amellett hovatovább már csak EmíéMmíbesn §@fdúíssak tsz ipatügyi miniszterhez es kolozsvári bodega.imlajdonosok KOLOZSVÁR, julius 14. Á kormány tervbe vette, bogy a vendéglők, falatozók (bodegák) az uícára való árusítás korlátozásáról szóló rendelet hatályait kiterjeszti a Hazatért területre is. Mielőtt azonban meghozta volna a határozatot, felkérte a hazatért területen működő kereskedelmi és iparkamarákat, mondjanak véleményt, szükségesnek tartják-e a rendelet kiterjesztését, vagy továbbra is érintetlenül hagyható az úgynevezett bodegák működési köre. A kereskedelmi és iparügyi miniszter felhívására a nagyváradi és marosvásárhelyi iparkamara már nyilatkozott és annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a bodegák üzletkörét nem kell megnyirbálni. A kolozsvári iparkamara is tanácskozást hivott egybe a bodegák ügyében, egységes álláspont azonban még nem alakult ki. Függetlenül azonban a kamarák által összehivott ankét eredményétől, a Előléptetések a kol&zswázl rendőrkapitányságon KOLOZSVÁR, július 14. (Saját tud.) I Az állami tisztviselők körében most tör* tént tömeges előléptetések és kinevezé- | sek Során a kolozsvári rendőrség vezető tisztviselői közül is többen részesültek előléptetésben. A Kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére a kolozsvári rendőrkapitányság tiszti és tisztviselői karában az alábbi előléptetéseket, illetve kinevezéseket eszközölte: , Hollósy Kuthy Lajos, eddig címzetes rendőrfőkapitányhelyettest valóságos rendőrfőkapitáiayhelyeítesaé, Borbola Jenő valóságos rendőrfőtanácsost címzetes rendőrfőkapitányhelyettessé, dr. Osdojai Zsögön Géza rendörtanácsost valóságos rendőrfőtanácsossá léptette elő. A továbbiakban a belügyminiszter az alábbi rendőrtiszteket és rendőrtisztviselőket részesítette előléptetésben: Dr. Tóth jeno címzetes rendőrkapitányt valóságos rendőrkapitánnyá, dr. Detnény Gyük» és Kovács István rendörfelügyelo- gyakornókokaf rendőrfelügyslóltké, valamint Császár Béla detektivgyakornnkot detektivvé léptették elő. kolozsvári bodegatulajdonosok emlékiratot terjesztettek a kereskedelmi é3 itfar- ügyi múnisiziterhez, amelyben előadták, hogy a megszállás alatt főhatalmat gyakorló románság igényeihez és szokásaihoz idomult át a vendégipar, igy jöttek létre a bufettek is, amelyeket Erdélyben bodegáknak neveznek s amelyek forgalmukat csak a déli és esti órákban bonyolítják le és a siető, főleg olcsóbb árakat kereső közönség nélkülözhetetlen intézményeivé váltak. A román törvényhozás, — mondja az emlékirat — már meghatározta ezeknek a büféiteknek, bodzáknak a hatáskörét és kimondotta, bogy a bodegák nemcsak a helyiségben való fogyasztásra szolgálnak, hanem kiárusítást is folytathatnak. A bodegák Semminemű fűszerárut nem tartanak, füszerkereske- désekkel nem versenyeznek. A magyar közönség inegsíökta és megszerette a bo- degákat, mert mindig jó, friss és megbízható élelmiszereket tartónak, fogyasztásukat nem terheli ruhatári vagy piticér- száaalék és igy 20—25 százalékkal olcsóbban szerezheti be a közönség élelmicikkeit. A bodegások maguk kévzitik árui* kát. A konzerveken kivúl a bódegákban a fűszer- és csemegekereskedések zárórája után is csak olyan árukat adnak el, amelyek füszcrüzletekben nem kaphatók. A bodegatulajdonosok magyar emberek, akik üzletük berendezésére és átalakítására egész vagyonukat befektették, áldozatok árán szerezték üteg iparjogesitvii nyukat s ha üzletük forgalmát korlátoznák, tönkremennének. Mindezek alapján arra kérték a kereskedelmi és iparűsiyi minisztert, hogy a vonatkozó rendelet hatályát ne terjesszek ki a hazatért területekre és a bodegák működését továbbra is engedélyezzék. egy keverék társadalom él, amelybe egyre több zsidó vér keveftdik. Már Széchenyi látván is felszólalt a zsidókkal való vérkeveredés ellen. Nem gyűlölködés vezet bennünket, ha tulteőzünk a németeken. Nálunk a zsidóságnak csak egyféle fogalma van 9 ez minden vonatkozásban áll. Az egyéni tragédiák elkerülhetetlenek, ezek azonban sohasem hason ithatók a nemzeti tragédiákhoz, amelyik vérkeveredés miatt ferduîtak elő. A javallatot elfáradja. fi H-ss aiaii?Qtlság tayjal I tlFVc nay György báró kijelentette, hogy csatlako7,ik mindahhoz, amit az egyházak képviselői, továbbá Bethlen István éá Sáüllő Qé- za e’mondottak. Töreky Géza elnök indítványozta, hogy a kiküldcndő albizottságba a következőkét válasszák meg: Ravasz Lászln, Kapy Béla, Bethlen István gróf, Prónay György báró, Fischer Béla, Szüllő Géza. Viczián István, Balogh Jenő, Radvánszky Albert báró, Wekerle Sándor, Csekcnács István báró, Péchy Mailó éí Törekv G éza* Serédi /usztirtián hercegprímás kijelentet* te, Fogy elvi okokból nem kíván az albizőlf- ságöSn közreműködni. Az együttes bizottság azután a megnevezett felsőházi tagokat az albizottság tagjaivá megválasztotta. Szombaton délután a felsőbáz igazságügyi és közjogi bizottsága az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi Önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló javaslatot tárgyalta. Yftéz Görgey László ismertetése, Bethl«$i István gróf, Szüllő Gézái, örffy Imre, Egry Aurél, Papp József felszólalása, valamint Radocsay László igaz^ ságügyminiszter részletes válasza után a bizottság a javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben változatlanul elfogadta. Az együttes bizottság ülése után bét órakor összeült a házassági javaslattal kapcsolatba módosító indítvány összeegyeztetésére kiküldött tizennégves albizottság. J3n a fépuscipi KOLOZSVÁR, julius 14. (Saját tud.J A cipőeladást az utóbbi hónapokban so" rozatos rendeletekkel szabályozták. Ugyanakkor a felszabadult részeken fel* sőbb rendelkezéssel a cipőeladást árjásit* jak, a zsidó kézen levő üzleteknek tehát fel kell számojniok. Minthogy az eladást korlátozó rendelkezések folytán ez a felszámolás nem történhetik meg gyors mértékben, valószínűleg csak szeptember* re várható ennek a programnak teljes megvalósítása. Ugyanakkor a kormányzat — mint értesülünk — általánosan és egységesen szabályozni fogja a cipöeladás- sál együtt a cipőgyártás kérdését is. Jelenleg különböző irányú tanulmányozások folynak abban az irányban, hogy az úgy nevezett tipuscipŐk problémáját miként lehet legmegfelelőbben megoldani. A közellátási minisiZitériuní elgondolása sze* rint az őszi hónapokig a meglévő raktár- készletek kiárusítása nagyrészt megtörténhetik és akkor a tipuscipőt hozzák forga* lomba. A tervek szerint összesen hét- nyolcféle tipuscipőt fognak forgalosuba hozni, mégpedig a nyersanyag lehető ki* Kiélésével. A luxuscipők gyártását előreláthatólag teljesen meg fogják szüntetm mindaddig, amíg az általános helyzet ezen a téren könnyítéseket nem enged. A ti* puscipőknél a hatóságok szabályozzák majd az úgynevezett gyártási és eladási egységárakat is. flagnszfns végére halasztották az anyaországi orvosok erdsíyi iânalmânţatiat KOLOZSVÁR, julius 14. Jelentettük, hogy a szegedi Orvosi JKamara julius elejére nagyobbszabásu erdélyi tanulmányút rendezését tervezte, amelynek során végiglátogatták volna az összes jelentősebb erdélyi gyógyhelyeket és fürdőket, Kolozsváron, Marosváeárhelyen és Nagyváradon pedig tájékoztató orvosi száköS2* szejővetelfeket és szakelőadásokat akar* tftk tartani. Közbejön akadályok miatt s terv megvalósitásu elmaradt. Mißt értő* sülünk, a szegedi Orvosi Kamara a tanulmányút terVét nem ejtette el végleg, hanem csak elhalasztotta. A tanülmányutlrt augusztus végén mégis megrendezik a már elkészítet régebbi program szériát. A résztvevő, mintegy száz orvos, augiNz tus 23*án indul el Szegedről az erdéiy útra, amelvnek első állomása Kolozsvár lesz, azután a Székelyföld meglátogassa kerül sorra, a záróértekezletet |*i 1 g Nagyváradon rendezik meg. Az adu« már fotmíbon mcsţâJâkult er* délvi orvoskamaráik teljes erővel kapcsolódnak bele « tanuhnányut megrendeli* sebe.
