Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-12 / 158. szám

1941. / ut In s 12. MW ELLENZÉK ÍTTIffH—JM BnVovInai székelyek uj „hinfogfalása“ a Délvidékeit: KOLOZSVÁR, julius hó. (Saját tudósítónk­tól.) A Katolikus Népszövetség irodájában, Bálint József szentszéki tanácsossal, a Nép­szövetség igazgatójával és országgyűlési kép­viselővel ülök szemközt, aki hivatalos kikül­detésben napokat tö lőtt legutóbb a felsza­badult Délvidéken. A Bukovinából hazatele­pített 13.000 székelyt látogatta meg. ő volt az, aki annakidején megbízásból a józseffalvai tűzvész után a leégett magyar falut a köz­adakozásból összegyü tt pénzzel újjáépítette. Németh Kálmán tir.'nak a józseffalvaiak arany szájú papjának lelkes apostolkodása mellett nagyrészt az ő buzgolkodása tette lehetővé bukovinai véreinknek a leégett falu helyén u második „hónaiapitást“, amelyre most a hazatelepülés után elkövetkezett a harmadik és igazi „honalupitás“ itthon, a ma' gyár hazában. Tizenháromezer magyar hazatéri se — Több napot voltam lenn a felszabadult Délidében, — kezdi nyilatkozatát Bálint képviselő. — Tizenháromezer bukovinai székelyt — nevezzük őket igy. mert a csángó elneve­zési nem nagyon szeretik — telepitett haza a kormányzat» Körülbelül hat-hét héttel ezelőtt érkeztek az első csoportok, a legutóbb pedig mintegy két héttel ezelőtt. A Bukovinában élő magyarokból csupán tizenkilencen maradtak régi lakóhelyükön és egyetlen rám. kát. lelkész, aki a moldo' vai magyarok közé ment. Eljöttek papjaik, közöttük dr. P. Németh Kálmán, aki hazatelepitésükért a legtöbbet buzgolkodott és Sebestyén Antal, valamint Szél János lelkészek, továbbá az andrásfalvai református pap, négyszáz hívőjével, mert ezek leszámításával a többi hazatelepült mind római katolikus. Öt bukovinai falu népe cserélt égy hazát, Hadik falva, Istensegits, Andrásfalva, Jó- zseffaiva és Fogadjéeten lakói. A hazatelepültek túlnyomó része ötven éven aluli. Idősebb kevés van. Rengeteg köztük a gyermek. A családtagok többnyire igen népe­sek. Öt-hat gyermekkel, de a kbenc-tizenegy gyermekes család sem ritka. A hazatelepitésnél az volt az elv, hogy az egyfalubeliek lehetőleg együtt maradjanak, vagy ha több telepre osztották is szét őket, legyenek mind együtt, egy faluból származók nagyobbszámban a telepeken. R letelepítés-r- A letelepítés az úgynevezett dobrovol- ]ác-telepekre történt. Ezek — maga a szó szerbül vitézt, jó hazafit jelent, — ószerbiá* ból a Bánságba hozott telepesek voltak. A délvidéki háború során nagyrészük elmene­kült, elpusztult, vagy hazatelepítették őket. Ezek a áobrovoljácok a szerbek által kisajátítóit 192 ezer hold területből részükre juttatott 53 ester holdnyi zárt telepeit, úgynevezett tanyatelepeken voltak elhelyezve. Ebből a területből 28 ezer holdat juttattak most a hazatelepült bukovinai székelyeknek. Hu­szonnyolc ilyen telep van, amelyekből hur szonötöt személyesen végiglátogattam, hogy megbízás folytán személyes meggyőződést szerezzek a helyzetről és az esetleges kí­vánalmakról. A telepeken egy-egy családnak átlagban 5 és fél holdnyi terület jut a dobrovoljác birtok- ból, meg azokból a szintén kiürült optáns- telepekből, ahonnan a huszonkétévi megszál­lás idején a más országokból hazatelepített szerbek laktak. A telepeken többnyire, egy két-háromszobás lakások vannak, vályogtég­lából épült házakban. Ezek mindegyikéhez konyhakert járul. Érdekes azonban, hogy gazdasági épületek alig vannak. A házak és telepek jórészt elhanyagolt ren­detlen állapotban maradtak a menekülés folytán, de a bukovinai székelyek közmun­kával, kólák a-szerűen, hamar rendbehozták a nekik juttatott helyeket és itt a honvéd­ség is nagy segítséget nyújtott a rnaga mun­kájával, mert számos helyen a háború folytán megron­gálódott épületek újbóli felépftésénél sokat segédkezett. fi földek értéke mái odaát maradt A hazatelepültek ingatlanaikat, ha le­hetett eladták. Bútoraik egyrészét magukkal hozták. Hasonlóképpen eladott állatállomá­nyuk értékét is. A földek értéke azonban persze ottmaradt, hiszen itt eladásról se lehetett szó. ezt még a magyar és román kormányok közötti tál- gyalásokkal kell majd elszámoltatni. A bukaresti magyar követség utján a felérté­kelés megtörtént és az elszámolást majd ké­sőbb fogják megejteni. Tudomásom szerint az a megoldási forma vetődött fel, hogy a Bukovinában hagyott ingatlan értékéneJi megfelelő ellenértckben kapnának véglege­sen földet és ingatlant a hazatelepítettek olyképpen, hogy minden egyes személy leg­alább egy—egy és fél hold földhöz jut. A bánsági föld persze minden tekintetben fölötte áll a bukovinainak. A kormányzat egyébként minden lehető eszközzel segíti a hazatelepülteket. Egyideig közélelmezéssel gondoskodtak róluk, most pedig fejenként 72 fillért kapnak na­ponta étkezésre, ami teljesen elegendő. A földek megművelését közös munkával végzik és a termést egymás között kioszt­ják. A telepítés ügyé*t intéző: vitéz Bortczos Mik­lós államtitkár minden tekintetben atyailag gondoskodik hazajött véreinkről. Nagy se­gítséget jelent itt Horváth József tábornok pártfogása, a hazatelepültek ügyét az újvi­déki kirendeltségről intéző Nagy Valér rend- őrtanáesos gondoskodása és dr. Szabados Mi­hály szociális előadó fáradozása. A hozatal épülték általában nagyon elége­dettek. Sokukkal beszéltem és boldogan mondották, hogy szinte az utolsó pillanat­ban jöttek haza, hiszen most azok a terü­letek jórészt hadszíntérré váltak. Itthon a kapott földek kitűnő állapotban van­nak, állatállomány is áll már rendelkezésre, csupán a tehenészet és tejkultura gyen­gébb. Erre nagyobb súlyt kell még fektet­ni. Gazdasági f‘elszerelésük is bizonyos ki­egészítésre szorul. Kűllurális gondozásuk viszont elsőrangú. Mindenütt egészségházak, iskolák állanak rendelkezésre, kiváló karban, a közigazgatás mintaszerűen gondozza sorsukat, mindenik telepen jegyző, tanító, óvónő, orvos, szülész­nő, zöldkeresztes nővérek müköQnek. Van­nak kulturházak, Hangya-szövetkezetek, had­tápkeret szolgálat, amely ügyel a rendre és termésre, folyik a tanítás, a lelkigoudozást pedig az Újvidéken székelő és mindenre ki­terjedő figyelmű P. Németh Kálmánon és hazatért lelkésztársain kiviil ferences és ka­pucinus atyák látják el. Sajnos, templomok nincsenek, inkább csak szükségkápcAnák, a telepeket tehá! templomokkal el kell látni. Már számos keresztelő és esküvő is vált — Okos intézkedés, hogy Ezeken a területeken általános szesztilalom van. Azután rendszeres orvosi vizsgálat; hetenként kétszer felülvizsgálják a hazatelepülteket. A bukovinai székelyeken kivül egyes helyeken vitézeket is telepítettek vagy telepítenek ide. Ha az utakat is rendbehozzák, a forgalom is mindenütt sokkal könnyebb lesz. Ma a köz­ellátást, amely egyébként is kedvező, a Han­gya-szövetkezetek utján biztosítják. A nyu­galom és jó élért szép jeleként már számos keresztelő, esküvő, stb. volt ezeken a telepeken, ahol mindenütt telepgondnokok működnek, gazdasági felügyelők és a hazatelepültek ál­tal választott községi birók. Maguk a dobro- voljác telepek most a kitakarítás és rendbe­hozatal után jól festenek. Számos helyen víz­vezeték is van és a gazdasági elrendezettség fokozódik, de van még igen sok üres telek és házhely, úgy, hogy a megkezdett települést folytatni is lehet és kell is moldvai és horvátországi magyarok hazatele pitéiének megkezdésével. Maga a nép különben nagyon vallásos, mun­kás és a hatóságok teljes támogatása mellett igyekszik mindenben megtartani régi népi- szokásait, ősi dalait, táncait, esküvési, teme­tési stb hagyományait. Szükség volna még azonban háziiparának fejlesztésére, gyapot- fonállal, fejtővel, osztovátával (szövőszék) való ellátására, hogy sajátos háziipari jelleg­zetességeit mindenben lehetőleg változatlanul megőrizze. Fontos feladat vár még a levente kiképzés megindítására és ügyes levente- oktatók kiküldésére, akik ezt az értákss, dolgos székely népet a katonai életre is meg­felelőképpen előkészítik. Látoga'ás 25 telepen Báliját képviselő, aki nagy Üeike'sed.essel l-Oszél azokról a szép benyomásokról, ame­lyeket a többnapos útja során szerzett, m^ a következőket mondja: —- Magam a következő telepeket látogat­tam sorra: az Újvidék közelében lévő Ha dik'ligetet és HadikszáÜást. (Régi nevén Ve* ternik telep és Vojvoda Micsiesiet.) Hadik'i- geten 44 család van 212 lélekkel. Hadikvá- ra a délvidéki harcok közelében fekvő Szj- reg mellett fekszik, ahol a háború pusztítá­sai sokat ártottak, de a honvédek már jó­részt mindent remdbehozt.ák a letelepültek közreműködésével. Itt 169 csíngó család nyert uj otthont. Hadikföldjén, régi iVtvéi Sztaragyurgyevo, szinten 6ok család vau. hz Temerin nagyközség mehett fekszik. Eze­ken a telepeken a bukovinai Hadikfalva ’a- kóit helyezték el hasonlóképpen Bácshadik* falván (Sztepanicsevo), Hadikhalmán (Szte- kancsicsevo) Ha'diklelké-n, továbbá Bajruok- rátán, ahová alig két hete telepítettek le 280 családot, 1245 szeméí'yel. Ennek még ma gyár neve’ nincs is. Hadikfalviak találhatók még egykét másik telepen is. A bukovinai andrásfaivi reformátusokat Református Andrásfiiza telepen he'yezték el (Novosel), amely Bácsfeketeegybázhoz tarto­zik közigazgatásilag. Reformátusok vannak Református-Andrástalkén (Boglatrca), amelv- nek közelében fekszik az Angyal Bandiról elnevezett csárda. Az istensegitsiek Istenáldáson (Nyegusevo) élnek, amely a legszebb telepek agyike, két íanerős iskolával, ahol a hazatért tanítók nyertek elhelyezést, hsteukezán (Şzveticscvo). amely az egyetlen iskolanéllküli falu. 20 családdal és 82 lélekkel, Istenfö'djén (Miri- esevo), Istenvelünkön (Ujcservepka), Bács- Istensegitsen (SzokoUe) és Istanhozotton (.Középszáll ás) vannak elhelyezve'.­A bács-istensegitsi telep a legnagyobb. Itt 319 család és 2 ővitéz nyert elhelyezést, ösz- szesn 1335 lélekkctl, akik között 200 katona- kötélé« gyermek van. Az andrásfaivi reformátusok egyik cső portja hazatért papjukkal Bács Andrásszádú­son (Bácsszokolác) van elhelyezve, amely szintén nagyon szép nelep. Ugyancsak igen s/ép telep a szintén andrásfalviakat befogadó Andrásvára (Timoszilovác) éi az uj teiepülé?- ként létesült, még magyar nţy nélküli Misi- csevo. A józseffalvaiak két helyem csoportosultak Józseffalván — mert a hazatértek a régi laiuneveket mind me^tartóttík — amvilv ri­most aratja egész évi munkájának ka­lászát. Kora I ajnaltó! napszállatig fo­lyik a verejtékes nunka. Jó erőben tartja ilyenkor a megfeszí­tett munkától ernyedt testet, ha estén­ként lepihenés előtt, vagy hajnalban megindu áskor bedörzsöljük hátunkat, kar-és lábizmainkat egy tenyérnyi valódi B S R N a sósborszessze! Az egész szervezet feléied, a vér fel­pezsdül, az izmok megfeszülnek, az idegek megnyugszanak. Vigyen magá­val munkahelyére egy üveg Diana sós- borszeszt, ára megtérül a nagyobb munkateljesítményben és a megvédett egészségben. Jelenlegi árak: próba 1 eredeti j közép 1 nagy palack 70 f. 1.20 P. 1 3.50 P. \ 6.40 P. 352S2 EGYEIEM MOZGÓ M», szamba on nagy prem’a?! MAZURKA Izgalmas cselekmUnyü, rendkívüli rendezésű társadalmi dráma. — Főszerepben: ROLA NEGRI. Rendezte: WILLY FORST. Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7 és 9 órator. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon 3, 5,7 és 9 órakor. Műsoron kivül világhiradók a legújabb oroszországi eseményekkel. Tel. 27—46. gebb Hadzsicéfevo nieviet vised*. Németh Kik mán, a hazatért Bukovina lelkes szivü napja, aki Újvidéken székelve ide szokjtr. legtöbbet ellátogatni. Itt 150 család van 7 saCméllyett. Maga a telep közéd fekszik N^v ferny községhez, a fővonalihoz és vasútállo­máshoz. Vannak még iátensegitsiek a szintén ma­gyar név nélkül álló Radiojevicsevom, ahova, ezenfedül 5 andrásfalvai családot is telepí­tettek. A Csantavér meii let ti még magyar név nélkül áldó Duaanovon 31 józseffalvai, 27 fogadjiastjeni, 7 rsîemwegitsi család és 3 vi­tézi család nyert elhelyezést, Istensegitsiek- kd találkoztunk Lstertszemén (Karkeliaja), ?ndr ás falviakkal Andrásföldjéa (Kisbeogradi cs a Bács-Andrásfalva-i kettősTedepCí^ amely egy-két kilométerre íekszik «gymástód (régi nevük Parlovo KoroÄzomyevo). Itt gyönyörű iskolák vannak, vízvezeték és a telepek igen jókarban maradtak. Végül andrásfalvaiak nyertek elhelyezést Andrástelkén (Kocsi- Céövo). Sok még az üres telep összesen 25 telepen jártam #3 csupán bárom bukovinai menekült-telepet nem hí- tugattam mag, ahol istensegitsiek vannak, a még magyar név nélküli Alexa-Szasaticson. Fi asztmán és Ujkiszáosc-n. Ezeknél az útvo­nalak még nincsenek mind kellőképpen kar- babélyezve és igy gépkocsival E!Cm lehetett éket felkeresni. Van ezeukiviil délen, Vajszkán külön vi­tézi telep is, ahol számos vhézt telepíte­nek le. De hangsúlyoznom keik hogy még nagyon sok iires telep áll mindenütt rendelkezésre, van bőséges hely az épi'- kezésekre, tartalékföldek is nagy szántban álUnak rendelkezésre, tehát ezt a megkez­dett gyönyörű hazaţelepitesi munkát még teljes ütemben folytatni lehet. — Annyit mondhatok, fárasztó volt az ut, de tapasztaltokban és örömekben gazdag. Láttam öregek és ifjak szemet boldogan csil­logni a hazai földön, kemény munka közben és éreztem mindenütt, hogy ez a honfoglalás uj nemzeti erőforrás. Székelyek jöttek haza Bukovinából, akik dob gSZnj akarnak önmagukért, családjukért ós a hazáért, amely boldoggá tette őket. És ha a földkiosztás véglegesen megoldást nyer, ez a boldogság teljessé válik. ^ # Ezeket mondotta Bá int József képviselő, aki maga is sokat fáradozott azon. hogy a hazatelepültek harmadik honfoglalása igazi boldog honfoglalás ]t^4LTER CYVIA­A VOLT GÖRÖG KIRÁLY A DLL AFRIKAI UNIÓBA MEGY. Stockholm­ból jelentik: György, volt görög király o délafrikai Unió területére utazik és olt Híd ládedd diüklbiiap©^ szemleudfán Báliul József képvisel© a kazadelepidedd dizeaa- (íáromezeB* t>isk©viiiai székely kozödd? Mos! már a horvátországi és moldvai magyarok hazaieíepitésére kerül a sor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom