Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-12 / 158. szám
ÄRA 16 FILLÉR SterfceszlfisÉg és kiadóhivatal: Kolezsvár, Jókal-ulca 16., I. emelet. Teisísn: 11—69. Nyomda: ígysíem-utca 8. szóm. Teleían sz.: 29—23 LXII, ÉVFOLYAM, 158. SZÁMflLflPÍTQTífl: A RT HR MIKLŰS EaB—BCTtg],,iki-.l twin Rladótalaidanos: PALLAS R. T. Kolozsvár. ElSIlzstósi árak:- hafvoDia 2.73, negyedévre 8, félévre 16. egész évre 32 perfgl SZOMBAT KOLOZSVÁR, 1941. JULIUS 12. í^féiis héb@?ű (2Á) A világtörténelem legnagyobb háborújában élünk. Mérhetetlenek az okok, amelyek kirobbantották. Mérhetetlenek a célok, amelyekért folyik. Mérhetetlenek a harcoló tömegek, a harcba dobott anyag, a távolságok, az erőfesz kések, a teljesítmények és a fel adatok. Totálisnak mondottuk eieve ezt a háborút, de az idegen szót valahogy úgy értelmeztük* hogy az valamennyi állam egymás elleni küzdelmét jelenti, ■minden katonai erejével. (Csodákat hozott eddig is a háború és sok újdonságot, amelyekről a „fegyvertelen háború“ utolsó napjaiban álmodni sem mertünk volna. De a katonák nagysikerű teljesítményeit valahogy már megszoktuk és természetesnek Vesszőik. El sem tudjuk másképpen képzelni, mint hogy minden úgy tör ténjék, ahogy történik. Eleinte kerestük a titkot. Aztán rájöttünk, hoigy a titok: ajz egyszerűség. Egyszerűség gondolatiban és végrehajtásban. Csak egyedien ,példát említsünk. A hadviselés alaptétele katonai műnyelven: a tűz és mozgás. A hadvezérek évszázadok óta igyekeztek... egy ebet csinálni. Egy világhábo tus ,,'smeretlen katona“ most maradéktalanul végrehajtotta ezt az elsődleges és egyszerű tételt. Más tételeket is magáévá tett. Nemcsak a Schieffen-íer- vet hajtotta ragyogóan végre. Clause witz tanítását is megfogadta: az ellenséget el kell pusztítani! Valahol itt kell keresni a lényegét ennek a háborúnak. Az elvek tiszta felismerésében és pontos végrehajtásában. Ez a „titka“ a győzelemnek. A „totalitás“ nem a hadszínterekre vonatkozik csupán. Nem is annyira arra, hogy a repülés fejlődése következtében a békés polgárság '«s életveszélynek van kitéve. Ez csupán a technikai adottságokból folyik. A totális háború lényege, hogy a hadviselő országok, minden egyes polgára ténylegesen részt vesz a hadviselésben. A totális háború itt találkozik és szövődik össze a béke kollektiv eszméivel. Nem árt talán, ha etekintetben saját portáinkon körülnézve, néhány szót ejtünk. \ Honvéde!nk odakint megteszik a kő telességüket. Olyan természetes ez számukra és számunkra, mint a lélegzetvétel. Végül is magyar honvédek. Másképpen nem is lehetne. Büszkén dob ban a szivünk, ha reájuk gondolunk és imáinkba foglaljuk őket. De vájjon megtesszük e mi is idehaza a kötelességünket? Túl az „állampol gári“ kötelességeken. Túl a háború okozta nehézségek „elviselésén“. Túl azon, hogy elvégezzük azt, amit parancsolnak nekünk. Mart mind.eiz csak ne gátivum. A totális háború kollektiv tár sadaimat követel és abban )az egyén sokkal inkább hangsúlyozott, mint a demokráciákban, amelyekben elkallódhat. Ma minden ember tudatosan tagja a társadalomnak és minden cselekedete a köznek is szól, m’nt ahogy minden végre nem hajtott tett a közösséget ká rositja. Persze, ez igen szép igy leírva és mindenki helyesli is. A végrehajtás körül azonban rögtön bajok vannak és a koreszmét legyőzi a kicsiny önérdek. És ilyen kicsinységekből tevődik ősz sze a nagy. A nagy győzelem, vagy a nagy bukás. Mert nem elég ezt a háborút katonailag megnyerni. Uj világ következik utána. Azt kell majd felépíteni és már most le kell rakni az alapjait. Ezért terjed ki a háború mindenkire és ezért totális. { Kérlelhetetlen fegyelemre van szűk ség. Nem elég „eleget tenni“ a közhatalom intézkedéseinek és törvényeinek. Be is kell tölteni azokat. Büntessen drákói szigorral maga a társadalom is ott, ahol a legkisebb megkerülést, a leg kisebb haszonlesést, nyomorúságon történő vámszedést, idegek rongálását ta paszta!ja. Talán az utóbbira helyezhet- nök a hangsúlyt. Ne ripakodjunk embertársainkra kicsinységek miatt. Ne lássunk mindenben „atrocitást“. Le gyünk több szeretettel és tisztelettel egymás iránt. Vonatkozik ez az adófizető „ismeretlen polgárra“ éppen úgy, mint a köztisztségek viselőjére, igen nagy és súlyos hibák vannak ezen a té ren. Ne cseréljük össze a hivatali méltóságot a tekintéllyel, hanem igyekezzünk emberi mivoltunk alapján tekintélyre szert tenni. Ne fogadjuk belső e'ienségeskedéssel a hivatali ténykedő seket, mert azok, ha talán „szent személyünknek“ talán nem is kellemesek, de közt szolgálnak. És állítsuk pellen gérre azokat, akik ez ellen vétenek. Mert ne feledjük! Ennek a háborúnak a befejezése után dől el, hogy megvannak e bennünk azok a polgár* erények is maradéktalanul, amelyekre felépülhet az uj ezredév, amelyet polgári- kénye,Imünk közepette oly szívesen emlegetünk. Mérhetetlen munkára, fegyelemre, kitartásra, egymást szeretetére, megbecsülésére, tiszteletére van szükségünk, hogy megszülethessen. Ennek a jövendőnek a jegyében viseljük va'a; mennyien, kivétel nélkül és maradéktalanul a totális háborút. Sztálin elcsqptcs q vöröshqdsereg főpqrqntsnokqiít A firisiü elKesereűct! ellenállásával szemben: Az oroszországi hadszíntérről pillanatnyileg újabb eseményeket nem jelentenek. A németek által diadalmasan megnyert byalistoki és minszki ütközet után, mely eddig a világtörténelem legnagyobb beke ritő csatája volt. most minden jel szerint újabb csapásra készül a németek és sző' vetségesek egységesen működő hadserege. Az arcvonal legészakibb részén a finnek Sala városáig nyomultak előre, amivel a szovjetoroszok összeköttetéseit fenyegetik az Északi Jegestengerrel. Szentpétervártól délre a Fekete-tengerig terjedő óriási arc vonalon a küzdelem főbb pontjai a kő- vetkezők: északon a német támadás Szentpétervár irányában közeledik a Peipus- tóhoz s a harcok itten Rostok város közelében folynak. Ettől délre a támadás több ponton Moszkva félé irányul. A Minszktől keletre védekező orosz katonai tömegek ellen a németek átkaroló mozdulatot készítenek elő. Az átkaroló mozdulat északi része elérte Polock városát. A déli rész Bobruiszktól keletre a Dnyeper vonaláig jutott. Ettől délre esnek a Pripett-mocsarak, melyeknek területe nagy kiterjedésben minden hadműveletre alkalmatlan. A mocsárvidéktől délre folyik a nagyerejü támadás Ukrajna ellen. Itten Lemberg és Tarnopol bevétele után a németek Novográd Vólinszkig jutottak, közvetlenül a Sztalin-vonal közelébe. Ez a támadás egyenesen Kiev ellen irányul, melyet 200 kilométernyire közelítettek meg. Volhinia és Bukovina között kapcsolódnak be a támadó arcvonalba a győzelmesen előretörő magyar csapatok. Ettől az arcvonaltól keletre folyik a Prutli mentéről induló támadás, mely nagyjában elérte a Dnyeszter-vonalat. A Dnyeszter-vonalat a maguk támadási területén már julius 5-én érték el a magyar csapatok is. A szovjetorosz erők itten a partvonal szakadozottságát felhasználva, mégegyszer kétségbeesett védelmi erőfeszítéseket tettek, amit páncéloscsapatok ellentámadásaival is támogattak. B onvédeink nagy támadó lendülete azonban csakhamar visszavetette ezeket az ellentámadásokat s a magyar hadsereg átkelt a Dnyeszteren és julius 8-án a Szeret folyón is és még ugyanaz nap elérte a régi galíciai határon a Zbrucz folyó vonalát. E sorok megjelenésekor minden valószínűség szerint túlhaladta a Zbrucz vonalat is. A Sztaniszlau és Zbrucz közötti területet, mely légvonalban is 110 kilométer mélységű, tehát valójában legalább 150 kilométer, a szovjetoroszok elkeseredett ellenállásával szemben igy négy nap alatt tették meg honvédeink. Külpolitikai téren továbbra is az Egye sült-Áttamok Európa ügyeibe való beavatkozása áll előtérben. Minden jel szerint Izland szigete amerikai megszállását hasonló más amerikai lépések fogják Követni. Roosez’elt ellenfele, Wheeler szenátor szerint ugyanis egyik ilyen következő lépés az lesz, hogy az Egyesült-Államok katonai támaszpontokat fogpak magúk számára kiépíteni. Északír országban is A hir nagy feltűnést keltett s a itashing- toni Fehér Házban tegnap tartott sajtó- értekezleten Wheeler szenátor kijelentéseire célozva az újságírók megkérdezték Roosevelt elnököt, hogy mi a véleménye egyes magánemberek részéről elhangzott kijfel entésekről Északirországgal kapcsot latban. Roosevelt kitérő választ adoh, ami körülbelül egyértelmű ázzál, hogy Wheeler szenátornak van igaza. D byalistoki és minszki csaták eredménye iával felül- maija a taaneakergl hires ütküzet eredményét is A világlörtésseiemlegnagyobb anyag és bekerítő csatája BERLIN, julius 12. A Német Távirati Iroda a pénteki hadijelentés kiegészítéseképpen közli: A byalistoki és minszki térségben vívott nagy megsemmisítő csaták végső eredménye most már teljes ^terjedelmében ismeretes. A pénteki hadijelentés ezt a kettős ütközetet a világtörténelem legnagyobb anyag és bekerítő csatájának nevezi. A német vitézség és a hedvezető művészet diadala, hogy egyáltalán sor kerülhetett erre. A két csata ugyanúgy, mint egykor a tannenbergi csata, kikapcsolta Keletpo- roszország közvetlen veszélyeztetését, méreteiben azonban és a fogságba esett ellenség számút és a zsákmányt tekintve, sukszorosan felülmúlja TannenbergeU Bár a zsákmány számadatai nem tekinthetők feltétlenül és egyedül egy művelet sikeres mértékének, mégis elképesztő, hogy a keleti harctéren 18 napos harcban ISO leméteres diadalmas előnyomulást tett négy nap alatt a magyar honvédség ejtett foglyok száma meghaladja a iOO ezret. Mivel az ellenség véres veszteségei már julius 2'au meghaladták a 160 ezret, a szovjethadsereg vesztesége ma fogoy Un és halottban kereken egymillióra becsülhető. A páncélos harckocsiban es ágyúban előállt veszteség a™n/Man, a,„ ezzH az óriási számmal és belátható idő alatt nem pótolható. 60UV repülőgép el vesztése becslés szerint csaknem a háromsorosa a szövetségeseknek a nyughti.
