Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-12 / 158. szám

ÄRA 16 FILLÉR SterfceszlfisÉg és kiadóhivatal: Kolezsvár, Jókal-ulca 16., I. emelet. Teisísn: 11—69. Nyomda: ígysíem-utca 8. szóm. Teleían sz.: 29—23 LXII, ÉVFOLYAM, 158. SZÁM­flLflPÍTQTífl: A RT HR MIKLŰS EaB—BCTtg],,iki-.l twin Rladótalaidanos: PALLAS R. T. Kolozsvár. ElSIlzstósi árak:- hafvoDia 2.73, negyedévre 8, félévre 16. egész évre 32 perfgl SZOMBAT KOLOZSVÁR, 1941. JULIUS 12. í^féiis héb@?ű (2Á) A világtörténelem legnagyobb háborújában élünk. Mérhetetlenek az okok, amelyek kirobbantották. Mérhe­tetlenek a célok, amelyekért folyik. Mérhetetlenek a harcoló tömegek, a harcba dobott anyag, a távolságok, az erőfesz kések, a teljesítmények és a fel adatok. Totálisnak mondottuk eieve ezt a háborút, de az idegen szót valahogy úgy értelmeztük* hogy az valamennyi állam egymás elleni küzdelmét jelenti, ■minden katonai erejével. (Csodákat hozott eddig is a háború és sok újdonságot, amelyekről a „fegyver­telen háború“ utolsó napjaiban álmod­ni sem mertünk volna. De a katonák nagysikerű teljesítményeit valahogy már megszoktuk és természetesnek Vesszőik. El sem tudjuk másképpen képzelni, mint hogy minden úgy tör ténjék, ahogy történik. Eleinte kerestük a titkot. Aztán rájöttünk, hoigy a titok: ajz egyszerűség. Egyszerűség gondolat­iban és végrehajtásban. Csak egyedien ,példát említsünk. A hadviselés alapté­tele katonai műnyelven: a tűz és mozgás. A hadvezérek évszázadok óta igyekez­tek... egy ebet csinálni. Egy világhábo tus ,,'smeretlen katona“ most maradék­talanul végrehajtotta ezt az elsődleges és egyszerű tételt. Más tételeket is magáévá tett. Nemcsak a Schieffen-íer- vet hajtotta ragyogóan végre. Clause witz tanítását is megfogadta: az ellen­séget el kell pusztítani! Valahol itt kell keresni a lényegét ennek a háborúnak. Az elvek tiszta felismerésében és pon­tos végrehajtásában. Ez a „titka“ a győ­zelemnek. A „totalitás“ nem a hadszínterekre vonatkozik csupán. Nem is annyira ar­ra, hogy a repülés fejlődése következ­tében a békés polgárság '«s életveszély­nek van kitéve. Ez csupán a technikai adottságokból folyik. A totális háború lényege, hogy a hadviselő országok, minden egyes polgára ténylegesen részt vesz a hadviselésben. A totális háború itt találkozik és szövődik össze a béke kollektiv eszméivel. Nem árt talán, ha etekintetben saját portáinkon körül­nézve, néhány szót ejtünk. \ Honvéde!nk odakint megteszik a kő telességüket. Olyan természetes ez szá­mukra és számunkra, mint a lélegzetvé­tel. Végül is magyar honvédek. Más­képpen nem is lehetne. Büszkén dob ban a szivünk, ha reájuk gondolunk és imáinkba foglaljuk őket. De vájjon megtesszük e mi is idehaza a kötelességünket? Túl az „állampol gári“ kötelességeken. Túl a háború okozta nehézségek „elviselésén“. Túl azon, hogy elvégezzük azt, amit paran­csolnak nekünk. Mart mind.eiz csak ne gátivum. A totális háború kollektiv tár sadaimat követel és abban )az egyén sokkal inkább hangsúlyozott, mint a demokráciákban, amelyekben elkallód­hat. Ma minden ember tudatosan tagja a társadalomnak és minden cselekedete a köznek is szól, m’nt ahogy minden végre nem hajtott tett a közösséget ká rositja. Persze, ez igen szép igy leírva és mindenki helyesli is. A végrehajtás körül azonban rögtön bajok vannak és a koreszmét legyőzi a kicsiny önérdek. És ilyen kicsinységekből tevődik ősz sze a nagy. A nagy győzelem, vagy a nagy bukás. Mert nem elég ezt a há­borút katonailag megnyerni. Uj világ következik utána. Azt kell majd fel­építeni és már most le kell rakni az alapjait. Ezért terjed ki a háború min­denkire és ezért totális. { Kérlelhetetlen fegyelemre van szűk ség. Nem elég „eleget tenni“ a közha­talom intézkedéseinek és törvényeinek. Be is kell tölteni azokat. Büntessen drákói szigorral maga a társadalom is ott, ahol a legkisebb megkerülést, a leg kisebb haszonlesést, nyomorúságon tör­ténő vámszedést, idegek rongálását ta paszta!ja. Talán az utóbbira helyezhet- nök a hangsúlyt. Ne ripakodjunk em­bertársainkra kicsinységek miatt. Ne lássunk mindenben „atrocitást“. Le gyünk több szeretettel és tisztelettel egymás iránt. Vonatkozik ez az adófi­zető „ismeretlen polgárra“ éppen úgy, mint a köztisztségek viselőjére, igen nagy és súlyos hibák vannak ezen a té ren. Ne cseréljük össze a hivatali mél­tóságot a tekintéllyel, hanem igyekez­zünk emberi mivoltunk alapján tekin­télyre szert tenni. Ne fogadjuk belső e'ienségeskedéssel a hivatali ténykedő seket, mert azok, ha talán „szent sze­mélyünknek“ talán nem is kellemesek, de közt szolgálnak. És állítsuk pellen gérre azokat, akik ez ellen vétenek. Mert ne feledjük! Ennek a háború­nak a befejezése után dől el, hogy meg­vannak e bennünk azok a polgár* eré­nyek is maradéktalanul, amelyekre fel­épülhet az uj ezredév, amelyet polgári- kénye,Imünk közepette oly szívesen em­legetünk. Mérhetetlen munkára, fegye­lemre, kitartásra, egymást szeretetére, megbecsülésére, tiszteletére van szük­ségünk, hogy megszülethessen. Ennek a jövendőnek a jegyében viseljük va'a; mennyien, kivétel nélkül és maradék­talanul a totális háborút. Sztálin elcsqptcs q vöröshqdsereg főpqrqntsnokqiít A firisiü elKesereűct! ellenállásával szemben: Az oroszországi hadszíntérről pillanat­nyileg újabb eseményeket nem jelentenek. A németek által diadalmasan megnyert byalistoki és minszki ütközet után, mely eddig a világtörténelem legnagyobb beke ritő csatája volt. most minden jel szerint újabb csapásra készül a németek és sző' vetségesek egységesen működő hadserege. Az arcvonal legészakibb részén a finnek Sala városáig nyomultak előre, amivel a szovjetoroszok összeköttetéseit fenyegetik az Északi Jegestengerrel. Szentpétervártól délre a Fekete-tengerig terjedő óriási arc vonalon a küzdelem főbb pontjai a kő- vetkezők: északon a német támadás Szent­pétervár irányában közeledik a Peipus- tóhoz s a harcok itten Rostok város kö­zelében folynak. Ettől délre a támadás több ponton Moszkva félé irányul. A Minszktől keletre védekező orosz katonai tömegek ellen a németek átkaroló moz­dulatot készítenek elő. Az átkaroló moz­dulat északi része elérte Polock városát. A déli rész Bobruiszktól keletre a Dnye­per vonaláig jutott. Ettől délre esnek a Pripett-mocsarak, melyeknek területe nagy kiterjedésben minden hadműveletre alkalmatlan. A mocsárvidéktől délre fo­lyik a nagyerejü támadás Ukrajna ellen. Itten Lemberg és Tarnopol bevétele után a németek Novográd Vólinszkig jutottak, közvetlenül a Sztalin-vonal közelébe. Ez a támadás egyenesen Kiev ellen irányul, melyet 200 kilométernyire közelítettek meg. Volhinia és Bukovina között kap­csolódnak be a támadó arcvonalba a győ­zelmesen előretörő magyar csapatok. Et­től az arcvonaltól keletre folyik a Prutli mentéről induló támadás, mely nagyjában elérte a Dnyeszter-vonalat. A Dnyeszter-vonalat a maguk támadási területén már julius 5-én érték el a ma­gyar csapatok is. A szovjetorosz erők it­ten a partvonal szakadozottságát felhasz­nálva, mégegyszer kétségbeesett védelmi erőfeszítéseket tettek, amit páncéloscsa­patok ellentámadásaival is támogattak. B onvédeink nagy támadó lendülete azon­ban csakhamar visszavetette ezeket az el­lentámadásokat s a magyar hadsereg át­kelt a Dnyeszteren és julius 8-án a Sze­ret folyón is és még ugyanaz nap elérte a régi galíciai határon a Zbrucz folyó vo­nalát. E sorok megjelenésekor minden valószínűség szerint túlhaladta a Zbrucz vonalat is. A Sztaniszlau és Zbrucz kö­zötti területet, mely légvonalban is 110 kilométer mélységű, tehát valójában leg­alább 150 kilométer, a szovjetoroszok el­keseredett ellenállásával szemben igy négy nap alatt tették meg honvédeink. Külpolitikai téren továbbra is az Egye sült-Áttamok Európa ügyeibe való beavat­kozása áll előtérben. Minden jel szerint Izland szigete amerikai megszállását ha­sonló más amerikai lépések fogják Kö­vetni. Roosez’elt ellenfele, Wheeler sze­nátor szerint ugyanis egyik ilyen követ­kező lépés az lesz, hogy az Egyesült-Álla­mok katonai támaszpontokat fogpak ma­gúk számára kiépíteni. Északír országban is A hir nagy feltűnést keltett s a itashing- toni Fehér Házban tegnap tartott sajtó- értekezleten Wheeler szenátor kijelenté­seire célozva az újságírók megkérdezték Roosevelt elnököt, hogy mi a véleménye egyes magánemberek részéről elhangzott kijfel entésekről Északirországgal kapcsot latban. Roosevelt kitérő választ adoh, ami körülbelül egyértelmű ázzál, hogy Wheeler szenátornak van igaza. D byalistoki és minszki csaták eredménye iával felül- maija a taaneakergl hires ütküzet eredményét is A világlörtésseiemlegnagyobb anyag és bekerítő csatája BERLIN, julius 12. A Német Távirati Iroda a pénteki hadijelentés kiegészítése­képpen közli: A byalistoki és minszki térségben ví­vott nagy megsemmisítő csaták végső eredménye most már teljes ^terjedelmében ismeretes. A pénteki hadijelentés ezt a kettős ütközetet a világtörténelem leg­nagyobb anyag és bekerítő csatájának ne­vezi. A német vitézség és a hedvezető művészet diadala, hogy egyáltalán sor kerülhetett erre. A két csata ugyanúgy, mint egykor a tannenbergi csata, kikapcsolta Keletpo- roszország közvetlen veszélyeztetését, méreteiben azonban és a fogságba esett ellenség számút és a zsákmányt tekintve, sukszorosan felülmúlja TannenbergeU Bár a zsákmány számadatai nem tekint­hetők feltétlenül és egyedül egy művelet sikeres mértékének, mégis elképesztő, hogy a keleti harctéren 18 napos harcban ISO leméteres diadalmas előnyomulást tett négy nap alatt a magyar honvédség ejtett foglyok száma meghaladja a iOO ezret. Mivel az ellenség véres veszteségei már julius 2'au meghaladták a 160 ezret, a szovjethadsereg vesztesége ma fogoy Un és halottban kereken egymillióra be­csülhető. A páncélos harckocsiban es ágyúban előállt veszteség a™n/Man, a,„ ezzH az óriási számmal és belátható idő alatt nem pótolható. 60UV repülőgép el vesztése becslés szerint csaknem a há­romsorosa a szövetségeseknek a nyughti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom