Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-05 / 152. szám

8 h 1.1 I■ N / E K 194 1 i uliu a 5. BtMM'a Hula a technika egyik legcsodédntosidib vívmányának, a mozinál:. a repülés ma már nem ismeretlen e tuig\közönség előtt, fz a l:is ferenc városi srác. ol:i minden­napi mozijegyet fillérenként könyiirgi össze a járókelőktől, az n látott mar bombuzogé pet, radnszge pel es utas száll tógépet. Clippert Lisszabon előtt a tengő­ién. látta Londont a írutgashéil éjjel és Máltáit a magasból nap/ f,l- látott angol gépeket l.yhia felett, olasz gépeket a fel­hők felett és látott japán gépeket, amint súlyos terhüket a barmai útra szórjál:. \ ulnmennyien láttunk' olasz pilótát o.\i- génfejlesztő készülékkel és német pilótáit ; írslieres közben és láttuk a felrobban tott hajé) utolsé) billenősét. Tudjuk az. hogy mindennapos repülőjárat ran Buda­pest és az erdélyi városok között, hogy a repülőút nem kerül többe, mint a gyors­vonat másodosztály. hogy a gépek állan­dóan zsúfolta közlekednek és mégis, ha rejiiilsz egyet, az emberei: öt ven százalékúi azt kérdezi: ..És hogyan érezted magad? \eni szédültél? Nem voltai rosszul? Ugy-c örültél, hogy végre szilárd föld van a Iá bad alatt?“' Es igy tovább. Köszönöm szives kérdésieket, nem, nem szédültem, nem émelyegtem, mindez eszembe sem jutott volna, ha nem hallom olyan sok­szor. hogy repülőgépen rosszul szoktál: lenni or emberek. Igen. nagyon jó időm volt. ragyogó, felhőtlen ég, szellő sem mozdult, nem akarói: nagy zol ni, vihar­ban még nem repültem, mm tudom, az milyen érzés. Nem, egyáltalában nem örültem, hogy vége van, szívesen marad­tam volna meg 1—2 órát. szívesen meg­néztem volna Erdélyt a magasból. deliéit Nagyváradig szólt a jegyem és I: ül ön ben is azért mentem Nagyváradra, mert dol­gom volt a városban. Hogy az elején kezd jeni? Hát. kérlel:, be­ülsz a gépbe, a padlója ferdén áll. kicsit hanyatteset. mikor u kényelmes ülésbe be­leveted magad. Nem. nem J:ell tornász­nod, hogy feljuss rá, szép. kényelmes lépcsőzetet állítanak a bejárat elé. Az utasok beszállnak és güibé-n néznél: arra. aki leghátul ül és az egész kilátást le­aratja. De olyanok' is vannak', akik nem néznek görbén, egyáltalában nem néznek sehogyan sem. hanem lecsukják a szemü­ltet és alszanak egye! Meg olyanok is vannak, akik újságot olvasnak. Mindezek csúnya, blazirt emberek, legföként üzlet­emberek. akiknek nem öröm a repülés, nem azért utaznak. hogy utazzanak, hogy gyermeki lelkűk elámuljon a sok szépsé­gen. amit a civilizáció és a természet együttműködése nyuit nekik, ezeknek nincsen is gyermeki lelkűk, ezek nem is utaznak, hanem közlekednek, azért repül­nek. mert el akarnak jutni valahová. Hogy mit érez a gyermeki lelkületű utas? Hát kérlek szépen, a gép megindul és zótyóg. Szalad a földön és hupnog asze­rint. hogy milyen dimbek-dombok van­nak a repülőtéren. Az utas persze nem látja a kerekeket és igy hiába igyekszik rögzíteni azt a felemelő pillanatot, ami­kor a gép a földel elhagyja. Ilyen pilla­nat nincs. Vagy ha van is, megközelithe- teilen a gépben ülök számára. Olyan, mint a nagy világtörténelmi pillanatok. 'Akik résztveszneh benne, ha tudják is hogy történelmi időket élnek, nem tud­ják. melyek a döntő fordulópontok. Ko­lumbus kortársai tudták azt, hogy uj ut nyílt számukra a gyarmatok felé, de nem tudták, hogy uj korba léptek abban az órában, abban a pillanatban, amikor Ko­lumbus Amerika földjére tette lábát. És ki tudja, a mi életünkben nem volt-e már, vagy nem lesz-e olyan történelmi pillanat, amelyben megfordul a szerencse kereke és minden másképpen kezd tör­ténni, mint eddig, egy pillanat, amelyet majd a jövő történetírói rögzíteni fog­nak. hogy eddig és nem tovább tartott a régi és ettől kezdve egy uj kor kezdő­dik, csal: mi, a résztvevők tévelygőnk va­kon és bizonytalanságban és nem tudjuk, a régi korban élünk é még, vagy már az újban. Hogy térjek vissza a repülésre? Hát kérlek, egyszer csak azon veszed é-atre magad, hogy a gép nem zötyörög többé, simán, zökkenő nélkül úszik, mint a ma­dár a levegőben, vagy a hal a vízben. Most már biztos, hogy a föld fölé emel­kedett és azt is világosan látod, hogy a levegő a repülőgép igazi eleme, ami lát­szalag cgcszcn magútól értetődő cs mégis fontos, meri hirtelen rájösz. hogy előze­tes el ké fizol eseiddel ellentétben, milyen stabil ez a ge/> a levegőt,én. szolid es megnyugtató, teljesen valószínűtlen, hogy I illáim baj í rje, hogy lóriidén risszaki- I au közzel: a földre, oliol olyan esetlenül bukdácsolt, mint egy foka ,i szárazon. Ilogy milyen az, ha i gép felemelke­dik? Iláf igen. be kell vallanom, egész határozót tan ereztem, amint a vér lement a fejemből. \leg voltam illetőd re. ízt fi gyeltem, hogy rosszul leszek e, a fejem­mel es gyomrommal foglalkoztam, meie­ren ült ein es vártain; lestem, hogy mit csinálnál: a többié!:. De semmi nem tör­tént, mire egy kissé nekibátorodtam, izegteni-rnozogtam, rákönyököltem az ab­lakra cs mélyen magam alatt gyárkémé­nyeket pillantottam meg. Ez igazéin döb­benetes volt, nem mint hitványt, hanem mint a földi dolgok relativ voltának külö­nös szimbóluma. A gyürkéim nyékhez ed dig csal: békatávlatban volt szerencsém. Mimiig tiszteltem ezeket a különös ször­nyetegeket, kicsiségemhez illő alázattal tekintettem fel rájuk', amint ott ágaskod­tak széles túl púkkal és keskeny, búbosra- esős fejükkel és a távlati súlyúknál fog­ra nem is álltak egyenesen, rádöltek a torasztdado felhőkre. Hát én csal: annyit mondhatok, egy gyárkémény alulról sok­kal széditőbb, mint felülről. Egészen ta­karos, kedves, hasznos jószágoknak lát­nmmmmiummmatmmmmmmmmmmummmm szóltuk ig\■ magasból, szorgalmasan és (dázatosan jiöjékeltek, de még a füstjük is oly messze maradt a ge/i alatt, hogy csal: magányos, aprócska felhőnek lát szott és egyáltalán nem zminta a tájkép tisztaságát. Es ekkor tettem meg második váratlan felfedezésemet a i e/tiiléssel kapcsolatban; azI. hogy u magasság önmagában nem szeiht. Ilu < gy harmadik emeleti ablakon kilógsz és a ferdén felmeri dö falat Inhal, ha az Eifel torony kiugió párkányára Icjpsz és lepillantasz a melybe, ahol száz, meg száz lépcső, száz, meg száz rostra- rerz mutatja távolságodat a földtől és u lábad alatt uiius más, csak egy vékony deszkapadló, a lehetőségek kellemetlen borzongással tijltenel: el. De u repülőgé­pen nincs mihez merned öltét. Buba bőr- karosszékben üldögélsz kényelmesen, a kabátod már rég levetetted, kalapodat is feltetted a pnggyászturtóbu, most éppen a kishalmion van a sor, mert a motor jól bemelegítette az egész fülkét. Most már ezt a kezdetben titokzatosnak látszó csö­vet is kitapasztaltad, amin keresztül hi­deg levegő áramlik' be és tetszés szerint hűlheted magad vele, az arcodat, a nya­kadat, ahogy éppen kedved tartja. A nia- gusságmulaté) ötlt) méteren áll. Rendben van" — gondolod. ..Ötszáz méter. Öt da­rab esztergomi bazilika egymás tetején“ És elörernégy, egy kicsit azért, hogy ki­próbáld, a padló) is olyun stabil-e, mini a szék, de meg azért is, hogy megkeresd a jiilófa műszerei között a kilométermuta­tót. Újabb meglepetés, bár, ha logikus I vagy. e) re már rájöhettél volna. 220 kilo­SZÉKELYUDY ÍRHELY. július hó. (Az Ellenzék tudósítóidtól.) Az egész Székelyföl­det lázas izgalomba hozta az a rémtett, ami­kor özv. Bodor Istvánné tiszteletes asszonyt, a fa'u jótevőjét vadállatia? indulattal 34 kés- szurással Ujszékelyen meggyilkolták eze ölt éppen tiz é\ve'. Először a esendörséai nyo­mozás abban az iránvbau haladt hogy a rab- lógyilkosok mit vittek magukkal?. Érdekes \ult, hogy az értékes aranyláncot neu» vitték el az elvetemült gyilkosok, hanem az összes váltók, amelyekért a reászorulóknak pénzt „Én tudom, hogy ki volt a gyilkos!“ Mikor majdnem ho tpontra jutott a nyo­mozás ahogy a Székely-földön mondják- ..Nincsen olyan bűn, mit a tyuk ki ne ka­parna.“ Nagykadácson Boldizsár Mátyás 31 éves szövőmester összc\ eszett feleségével, Szász Eszterrel. Először csak szavakkal csa­tázlak a perlekedő házastársak, majd mikor Boldizsár Mátyás karéval akarta megpuhita­ni hűséges, engedetlen feleségét, az asszony kínjában kiáltozni kezdett segítségért s hogy jobban megijessze az urát, azt is kiáltotta: — Én tudom, hogy ki volt u gyilkos! Én tudom, hogy ki ölte meg az ujszékelyí tisz- teletes asszonyt! Te voltál a gyilkos, Matyi1 Meg Feri János, Meg Tuti Mózes! Ezt hallotta meg az egyik arrajáró. aki azonnal a csendőrségnél jelentést tett a hal- lottakró', mert közben a letartóztatásban le­vők hozzátartozói miotegv 1000 P értéknek megfelelő lejt helyeztek kilátásba annak, aki a gyilkosok nyomára vezet. 4 román csend­őrségen azután hamarosan letartóztatott Bol­dizsár Mátyás, Ötvös Feri János cipész és Szász Tuti Mózes vallott. Elmondották a román csendőrségen, hogy a kerítésen mentek be, hogy’ a konyhaajtót ál­kulccsal nyitották ki, mert az öreg 73 éves asszony még nem jött haza, a konyhában egy lehúzott lámpa volt. 1931 január 13-án este történt a gyilkos­ság. Elmondták a vádlottal., hogy elrejtőztek, amig a tiszte tes asszonv hazaért jótékony nőszövetségi utjáró’. Kettő az ágy alá bujt, Bo'dizsár pedig a szekrény mögé rejtőzött. A tiszteletes asszony mindig egyedül lakott, esak bejárónőt tartott, annyira nem félt sen­kitől, mert mindenkivel jót tett s maga is mindig dolgozott. Amikor az uriasszony meg­érkezett, a lámpát felcsavarta — mondja a román jegyzőkönyv — a lámpával együtt az utcai szoba feé indult a vetett ágyhoz. S mi­kor a hálóruhát vette fe/ az ágy szélére ül­ve, az egyik gyilkos megfogta két kezével a lábát, majd a másik kettő késszurásokkal meggyilkolta s hugv mindhárman egyformán hibásak legyenek, a két gyilkos azt követel­te, hogy Ötvös is szúrjon bele a halottba, ami meg is történt. A bécsi döntés után a nagyenyedi fogház­ból 18 bűnöst adtak át c román hatóságok Magyarországnak, akiknek biinpere a vissza­csatolt területen történt, fgv kerültek a szé­kelyudvarhelyi törvényszék fogházába. A in. kir. igazságügyi minisztérium uj tárgyalást rendelt el ez ügyben is. Újabb bonyodalom... Érdekes, hogy a vádlottak teljes tagadás­ban vannak. Azt állítják, hogy egy ponyva- regény szenvedő, ártatlan hősei. Azt állítják, hogy román csendőrök a jutalom miatt ver­ték ki rajtuk a beismerő vallomást s hogy ők még a román törvény előtt sem ismer­ték he rettenetes bűnüket. A feljelentő egv- szer azt mondta, hogy a kadácsi és ujszékelyí utón hallotta a gyilkosságot eláruló kijelen­tését s Hogy a feljelentő összeköttetésben len­ne az előbb letartóztatottakkal. Az is ellent­mond a kínzással létrehozott jegyzőkönyvnek, hogy Markó Ödön ref. tiszteletes, aki az el­sők között jött a gyilkosság színhelyére, sok elégetett gyufaszálat talált az ajtó előtt. Az is teljesen lehetetlen, mondják a vádlottak, hogy egy élénk faluban pontosan az országút mentén lévő, sokszor látogatott uriházban este 8 órakor i'yen gyilkosságot el lehetett volna követni. Inkább azt hiszik a vádlot­tak, bogy valami kegyetlen hosszú dolgozott a bűntényben, amikor a boncolás 34 késszu- rást állapított meg. Hiszen a rablógyilkos már féltében sem szúr annyiszor egy halott­ba, inkább a rabláshoz siet . . . De Haj van a kitűzött jutalom miatt is, mert a feljelentő még mindig nem kapta meg a vérdijat ... A Székelyföld most izagobnmal várja a tör­vényszék uj vizsgálatának eredményét, ami nem lehet inás az igazi gyilkosokra nézve, mint halálos ítélet ... , BEJT VÉN Yliü VATUNK AZ ELLE \ /ÉK MAI SZAMÁBÓL TECHNIKAI OKOKBÓL KIMARADT. méter. Igen. A múltkor nagyon rneghuj- szoltatok a szegény kis topolinot es l<)<) kilométert hoztatok l:i belőle a nyila gye nes táti országúton. Az igen, az volt se­besség! A szél süvített a füled mellett, a hujad lobogott é, a fák bódultán ma­radlak el jobbra es Ixilra az ut szélen. Igen ám, de u repülőgép sebességét nincs mihez mérni: a gép zárt es itt nincs or­szágút, nincs fa. nincs kilométerkő, árui van, az messze van és u gép szép csendé sen poroszkód a iáj felett. És ez a táj, ez bizonyára uz Alföld. Én hűtlen hazafi. Nyugat felé tekintő középeurópai Jétbar- bár, különös oktalan kulturszomjambon a La Manclie-ig merészkedtem és sóvár szemmel követtem egy gőzös útját, amely egyenesen belehajozotl a lenyugvó nap aranykorongjába — és még sohasem vol­tam kelet felé Kőbányán túl. — Hát szá­rai. ez az Alföld. És ezek az elsz-irtan fekvő kis házcso­portok u tanyák. Az egy-egy tanyához turtozá épületek négyszöget alkotna!., minthu elsősorban nem célszerűségi, ha nem stratégiai szempontok szerint épül­tek volna. Apró várakra emlékeztetnek, amelyek mindenfajta támadás esetére ké­szenlétben állapul: Magányosok ezek a tanyák és magúkba fordulók, befelé né­zők, gőgösek és zárkózottak, sértődöttek és bizalmatlanok. Azt a beállítottságot es azokat a lelki tulajdonságokat tükrö­zik. amelyeket a természettel és emberek­kel való évszázados küzdelem fejlesztett ki lakóikban. Betöfire gondolok és határozottan tisz­teletlenségnek érzem vele szemben, hogy az ö csodás Alföldjét másfél óra alatt átrepülöm, hogy olyan magasságba emel­kedtem ..túl a földön, felhők közelébe amilyenbe !j csak gondolatban merész­kedhetett. És Arany János ösztövér kut- ágasa, hórihorgas gémje? Egész tucat gé meskutat látok a kis fehér falu, szürke tetejű házal: négyszögében, még szúnyog­nál: sem óriásiak: karcsú, meghatóan tö­rékeny játékszerek. Sajnos, az öreg föld L érét sem szívtál: ki kellőképpen. A nap mindenütt pocsolyái: tükrét csUlogtatju. a tócsák néhol szeszélyesen kanyargó fo­lyókba, nyílegyenes csatornákba torkol­nak. vagy végeláthatatlan tavakká bővül­nek. A Tisza és a Zagyva csak színükben ütnek el e terjedelmes tócsáktól, szőkéb­bek, de szőkeségüknek nincsen kontúr ja. fokozatosan beleszürkülnek a partjuk mentén terpeszkedő vadvizekbe. Messze bent a Tiszában két fasor vizbevesző ko rónája mutatja a folyó eiedeti kanyaru­latait. És ebben a csillogó-ragyogó, válto­zatos, vizes vad i ilágban, a pocsolyák szélén, de néha egy tó l.ellös közepében boglyák, házak, tanyák és bizonyára tér­iéi:, vágyak, reménységek fuldokolnál;, talán már menthetetlenül össze is omlot­tak. És ahogy kelet felé haladunk, a tó­csák széle egyre világosabban látható fe­hér margót vont karéjük a szik. Apró falvakat is látunk, az országúira néző házait: az ut hét szélén kényelmes távolságban messzire elhúzódnak és vá­rost: csupa földszintes, zsúpfedelű ház, n város közepén i—5 gőgös, fennhéjázó emeletes, pirostetös téglaépület. Délkelet felé a láthatár szélén alacsony dombok tűnnek fel, a gép ereszkedik, h utasok megélénkülnek, de egy kis szo­rongás is látszik az arcukon. A légcsava­rok a repülés alatt sebes forgásuk miatt láthatatlanok voltak és semmit sem fed tek el a vidékből, ami mögéjük esett. Ezen is elárnultam egy kissé, pedig tud­hattam volna, elégszer voltam moziban, kiismerhettem volna szememnek ezt a: előnyös fogyatékosságát. Most a legcsava rok láthatókká lesznek, a gép kettőt ug­rik. mielőtt végér vénye sen elszánná ma­gát, hogy a földön marad, pipiskedik. kel­leti magár. A mozgása persze meglassul- bodott, de hogy a földön vagyunk, óriási sebességűnek látszik, zörögve és nehézke­sen gurul az épület felé. Egyenruhás em­ber szalad előtte piros jelzőtáblával, já­tékosan cikázik, kétszer is meg-megvák toztatja futása irányát, becsalogatja a gó. pet a betonra. A gép olyan, mint egy óriási ragadozómadár, haragosan csapkod légcsavarjaival, bug is rettentő dühösen, de mindez mit sem használ, léprerncnt. pontosan begurult a beton közepére. DAYMAN KATALIN. Ki a gyilkosa özv. Bodor Bt m _______ jv m m- m _ M ^ « _ V __ ____ » ■ tiszteletesasszonynakí! A M. Kir. Igazságügyi Minisztérium uj tárgyalást rendelt el adott kölcsönbe az özvegy tiszteletes asszony, hiányoztak a pénztartó szekrényből, abonuan magukkal vitték még a kéznél levő 3000 lejt i~. Hosszú ideig a nyomozás az érdekelteket letartóztatásba helyezte, különösen gyanús volt az a tény. hogy a tiszteletes asszony más­nap Székelykereszturon végrendelkezni akart a kir közjegyzőnél az örökösök akarata el­lenére s vagyonát az egyházra akarta nagy­részt Íratni. Itten azonban a nyomozás nem tudott jogérvényes adatoisat fe’mutatni, úgy­hogy ha összes letartóztatottakat szabadon bocsátották.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom