Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-04 / 151. szám
1941 i al lua 4. ELLENZÉK 5 Biztosítva van a íiözellátas, ds a vásárlóközönség nem elég íegselmezetí Hogyan lehet teíjes rendet íeremíení a kolozsvári piacán? Ke ^színí íapűszáalaí-Ok a kíízalgáícis fokéiról KOLOZSVÁR, julius 4. A Széehenyitéren lakom. így íehát akarva, nem akarva, tanúja lehetek a piac életének. Megszoktam a hosszú évek során a kora hajnali órákban megkezdődő vásári zsibongást. És bár soha sem volt érzékem a nemzetgazdaságtan gyakorlati alkalmazása iránt, lassan-lassan komoly szakismeretekre tettem szert a kolozsvári piac áralakulásai térén. A román impe- rium éveiben rájöttem arra. hogy mit is jelent a valóságban a „piaci egyedárusitás'k Azt jelentette, hogy élelmes vállalkozók, akiknek semmi közük az őstermeléshez, a kora hajnali órákban összevásárolták pl. a gyümölcsöt, a helyi és vidéki termelőktől egyaránt. Egymás között megállapodtak, a piaci árhatárban, amelynél olcsóbban senki sem adhatta el az áiuját. így azután, mire a fogyasztók is megjelentek a piacon, már csak olyan árban kaphatták a gyümölcsöt, ahogy azt a piac diktátorai megállapították. Tanúja vagyok annak is, hogy szorgalmas háziasszonyaink milyen közelharcot vívnak a piaci árusokkal. Nem mehetek el olyan korán hazulról, hogy ismerősök egész seregével ne találkozzam. Jóleső érzés, hogy a piaci forgalomban nincs rangküiönbség gazdag és szegény háziasszonyok között. Maguk válogatnak a zöldség és gyümölcspiac kincseiből, hogy háztartási szükségleteiket minél jobban és ólcsóbban beszerezhessék. Mindezek azonban a semleges megfigyelő közömbös tapasztalatai vo'tak. nincs élelmlszerbláBx Kolozsvári piacon Az utóbbi hetekben fokozottabb érdeklődéssel figyelem a piac forgalmát. Hiszen naponta lehet hallani, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a piaci áruelosztásra. Mindenekelőtt arra voltam kiváncsi, hogy van-e elegendő zöldség és gyümölcsáru a kolozsvári piacon. Örömmel tapasztaltam, hogy ebben hála Istennek nincs hiány. Minden hajnalban vidékről is érkeznek gyümölcs és zöldségrakományok a városba. A burgonyát zsákszámra hozzák a piacra. Rosszindulatú és felelőtlen ember tehát az, aki hiányokról beszél a kolozsvári piacon. Rendszeresen működik a hatósági ellenőrzés gépezete is. Az a cél, hogy minden kolozsvári családnak minél olcsóbban jusson a nélkülözhetetlen életszükségleti cikkekből. Fej^sjnszeileßäl viselkedik a vásííiT^közönáég A legutóbbi időkben azután arra a megállapításra jutottam, hogy a közönség nem viselkedik hellő fegyelmezettséggel. Hiába biztosítják a hatósági közegek és a piaci árusok arról a közönségét, hogy mindenkinek jut az áruból, olyan tolongás keletkezik például a burgonyaárusok körül, ami lehetetlenné teszi a zavartalan kiszolgálást. Megtörtént már az is, hogy a piaci árus egyik pi1- lanatról a másikra abbahagyta az árusítást és burgonyával telt zsákját magával vitte a közeli raktárhelyiségébe. Ilyenkor a vevőközönség a raktárhe'viségben akarta beszerezni a burgonyát, ami természetesen még nagyobb időveszteséggel járt. A mi házunk udvarán is bérelnek ilyen áru'erakodásra szolgáló helyiségeket a piaci árusok. Csütörtökön reggel önkéntelenül tanúja voltam a fogyasztók és az eladók parázs vitájának. Olyan tapasztalatok ezek, amelyeket nyilvánosságra hozni közérdek. Nagyon könnyű segíteni rajtuk, hiszen szó sincs élelmiszerhiányról, csupán a kiszolgálás gyakorlati megoldásáról. fl fárasztók panasza A vevők soraiban nagyon kedves ismerősömet fedeztem el. Előkelő kolozsvári uri- asszony. Elmondja, hogy háztartásában a burgonya igazán létszükségletet jelent, mert egyik kisfiának burgonyakurát rendelt a háziorvos. Akármennyi időbe kerül is, ki kell várnia, amig krumplihoz jut. A háziasszony a következőkben foglalja össze kifogásait: — Nem akarok most szakszerű piaci előadást tartani. Csak éppen a burgonyáról beszélek. Higyje el kérem, hogy annyi burgonya van a piacon, amennyi bőven fedezi minden kolozsvári háztartás szükségleteit. Ezzel szemben nagyon sok piaci árus üzérkedni akar a burgonyává''. Arra számítanak, hogy a nagy kereslet miatt emelkedni fognak az árak. Ezért szeretnék készleteik egy részét elrejteni a fogyasztók és hatósági közegek elöl. Nem azt állítom, hogy árufelhalmozási kísérletekről lenne szó. Egy-kétnapos áremelkedésre spkuláljanak. Azt hiszik, hogy a hatóságilag megállapított árat is felemelik. Ha azután rájönnek, hogy tévesen számitottak, rövidesen forgalomba hozzák a burgonyát, már csak azért is, mert közben megérkezik az uj szál itinány. De ilyen rövid hézagok Í3 alkalmasak arra, hogy egyes háztartásokban a burgonyaellátás folytonosságában hiány keletkezzék. Ezeket mondotta az uriasszony és állításait mindenben megerősítették azok is, akik körülötte állottak. mit mond a piaci áras? Szeretek társyilagos lenni. így tehát megkérdeztem a burgonyaárust is, hogy mit válaszol a kifogásra. A piaci kereskedő a* következőkkel védekezik: — Tessék elhinni, szó sincs arról, hogy árut rejtegessiinlr,. Egyrészt tudjuk azt, hogy a hatóságok a legnagyobb szigorral járnak cl az áruhalmozókkal szemben. Tapasztaltuk a piacon, hogy a hivatalos rendelkezések meg' szegése szigorú büntetést von maga után. Másrészt magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy milyen fontos kérdés ma az élelmezés és ezért igyekszünk mindenkit kívánsága szerint kiszolgálni. Sajnos, a közönség türelmetlen. Úgy megrohannak, hogy lehetetlen sokszor a piacon árusítani. Számtalan esetben magunk kérjük a piacon szolgálatot teljesítő rendőrközegeket, hogy (Alapítsanak meg bizonyos sorrendet és személyesen ^r" gyázzanak annak betartására. Nekünk is érdekünk, hogy eladjuk az áruinkat és ezért készséggel fogadunk minden olyan hatósági rendelkezést, amely teljesen biztosítja a piaci kiszolgálás zavartalanságát. Ezekben lehet összefoglalni a két szembenálló álláspontot. A többi piaci árucikkeknél is körülbelül ugyanaz a helyzet, mint a burgonyánál. Mindazok tehát, amiket a fentiekben a burgonvaelárusitással kapcsolatban megállapítottak az érdekeltek, általános piaci viszonylatban is helytálló adatok. Azt hiszem, nagyon könnyű megoldást találni. V árosvezetöségünk példás eséllyel, dicsé- . retes buzgalommal és szakszerű ellenőrzéssel vigyáz a piac rendjére. Azt a feladatot kell tehát még magára vállalnia, hogy az elosztás zavartalanságát biztosítsa és megszüntesse a felesleges tolongást. Ezt nagyon könnyen meg lehet valósítani. A piaci ellenőrző közegek már a kora hajnali órákban tiszta képet nyerhetnek arról, hogy Hogyan végezzük a riadóügyeleti szolgálatot Hivatalosan közük: Minden háznak és minden házcsoportnak más és más a légoltalmi adottsága és ennek megfelelően másképpen kell ott a riasztóiigyeletesi szolgálatot megszervezni. A cél az, hogy a hatósági riasztást, tehát a sziréna hangját minden egyes lakásban mindenki tudomásul vegye. Ez azonban csakis ugv van biztosítva, ha ezt a hatósági riasztást egy ember és ez a riasztóiigyeletes, állandóan figyeli, mert zárt ajtók és ablakoknál a napi elfoglaltság mellett vagy akár nyitott ajtó és ablakoknál, de alva nincsen biztosítva, hogy mindenki tudomást szerez az ellenség légi támadása közeledtét jelző hatósági riasztásról. Ezért kell tehát megszervezni kivétel nélkül minden egyes házban és házcsoportban Jű riasztóügyeletesi szolgálatot. Az a körülmény nem mentesít egy házat sem a szolgálat alól, hogy a sziréna éppen arra a házra vagy annak közvetlen közelében van felszerelve, mert hiszen nem egy esetben, de különösen légitámadás esetén előfordulhat, hogy üzemzavar miatt éppen az a sziréna nem fog megszólalni, tehát kivétel nélkül minden házban és házcsoportban kell riasztóügyeletesi szolgálatot teljesíteni. Az, hogy a lakásban is lehet tartózkodni, nem általános szabály, hanem csak lehetőség. A riasztóügyeletesi szolgálati helyet úgy jelölje ki az őrségparancsnok, hogy onnan egyrészt félreérthetetlenül és minden körülméa gyümölcs és zöldségtermékekből milyen készlet ád a közönség rendelkezésére. Köny- nyen gondoskodhatnak arról, hogy ezt a készletet minden eladó maradéktalanul és n hatóságilag megállapított árakon valóban forgalomba hozza. Abban viszont a piaci árusoknak is igazuk vau, hogy a nagy tolongás és az elsőbbségért való közelharc lehetetlenné teszi a kiszolgálást. Növelni kell tehát a piaci ellenőrök és a felügyeletet gyakoiló rendőrök létszámát. Vigyázni kell arra, hogy a vásárlók kellő fegyelmezettséggel viselkedjenek. így azután el lehet kerülni a felesleges tolongást és az elsőbbségre való közelharcot, ami a vevőnek és eladónak egyaránt kellemetlenséget okoz. Mindenkinek meg Irell értenie, hogy foko' zott fegyelmezettségre van szükség. Ugyanakkor, amikor a hatóságok teljes mértékben biztosították a közellátást, a legelemibb kívánság a polgársággal szemben, hogy ezt az igyeke/etet a viszonyokat megértő és a hivatalos közegek munkáját megkönnyítő viselkedéssel támogassa. VÉGH JÓZSEF. „PGPOLQ Ml0* Szadsdnra vásárolhat a faluról szekéren hozott fa ! BUDAPEST, julius 4. (MTI.) A vásárlási könyv rendszeresitéséről szóló rendelet értelmében kiziáiólag a közellátási miniszter állapithatja meg azokat a szükségleli cikkeket, amelyeket csak vásárlási könyvre lehet és szabad vásárolni, illetőleg eladni. Á közellátási miniszter a törvényhatóságok első tisztviselőjéhez intézett legutóbbi körendeletében erre a körülményre nyomatékosan felhívta a hatóságok figyelmét. A körrendelet megállapítja egyúttal azt is, hogy a közellátási kormánybiztos felhatalmazást kapott olyan rendelkezés kiadására, amely szerint a fogyasztók kenyérlisztet vagy kenyeret csak a jvsásíuiáei kün^v felmutatása mellett vásárolhatnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vásárolt kenyér- vagy liszttételeket feljegyzik a vásárlási könyv egyéb áruk számára fenntartott rovataiba, hanem csakis a vásárisi könyv hátsó lapján szabad a fogyasztók kenyér- és lisztvásárlási jogosultságát vagy esetleg az egyes vásárlások időpontját is feljegyezni. Egyes helyeken szokásos, hogy szekereken hozzák he a fát a községbe és szekérről adják el közvetlenül a fogyasztóknak. Ilyen fuvarosgazdák a tűzifát szabadon, tehát vásárlási könyv nélkül adhatják el a fogyasztóknak. nyék között meghallja a hatósági riasztást, tehát a szirénának hangját és a ház vagy házcsoport lakóit legfeljebb fél pere alatt, vagyis a legrövidebb időn belül riasztani tudja. Előirt dolog, hogy a parancsnok a beosztást a lakók napi kenyérkereső vagy hivatalos elfoglaltságának a figyelembevétele mellett legalább 24 órával, tehát egy nappal előbb készítse el és azt megfelelő módon az érdekelt tudomására hozza. Riasztóeszköznek csakis olyan hangt*erjesztő eszköz felel meg, melynek hangját a ház vagy házcsoport minden részében a napi zaj mellett még zárt ajtóknál és ablakoknál is meg lehet hallani. Mindig ugyanazt az eszközt kell a riasztásra felhasználni. A riasztóügyeletes helyét az őrségparancsnok jelöli ki. Kyire lázsef nagy síken Olaszországban Beszámoltunk a napokban Nyirő József nagy németországi regénysikereiről. Mar újabb külföldi Nyirő-könyvsiker hire jutott el hozzának. Most jelent meg olaszul a nagynevű erdélyi iró Az én népem cimü regénye, amely egy novelláskölet után már a második olaszul megjelent Nyirő-könyv. Az olasz sajtó egyhangú forró lelkesedéssel ir az Én né' pemröl. A Triesztben megjelenő Popo'-o di Trieste hasábos cikkben számol be a most megjelent regényről. Részletesen elmondja a könyv tartalmát, részletezi jeleneteit, alakjait, majd magáról a szerzőről ezeket Írja: „Van egy jelenet Nyirő József regényében, amelyet föntebb ismertettünk. Ezt azért tettük, hogy olvasóink fogalmat alkothassanak arról a drámaiságról, amely ezt a müvet hamarosan a mi időnk egyik legelső nagy regényévé teszi. De ez a jelenet nem az egyetlen a könyvben, amely tragikus mélységeket tár elénk. Elég volna idéznünk a regény nyitó jelenetét is, amely valósággal bibliai gran- diozitást muat. Nyirő József a legmodernebb magyar irók egyike. De ebben a modernségben nincs semmi például a Zilahy Lajos modernségéből, (Zilahyt is nagyon jól ismeri ugyanis az olasz közönség) aki az iró honfitársa. Azt mondhatnánk, hogy Nyirő modernsége klasszikus: sohasem szakítja meg a regény konstruktiv vonlatát. sem a lerajzolt kor felépítését, sem pedig a mondatokat. Ellenben olyanformán ad bizonyságot néha megdöbbentően és frappánsan modern iró voltáról, hogy szinte elképzelhetetlen feszültségű mondatokat ir, képzelőereje pedis: merész, uj, meglepő.“ Nyirő József könyvét a legnagyobb milánói kiadók egyike, a Eroica adta ki, amely most sorban adja ki majd a többi Nyirő- könyveket is. A Popo’o mio eimmel megjelent könyv olaszországi sikere pedig nagyjelentőségű erdélyi siker is, mert Nyirő az az iró, akinek könyvein keresztül az olasz olvasóközönség megismeri és megérti a számára olyan távoli Erdélyt. Súlyes égési sebeket okozott a gondatlanul végzett ondolálás Kétszáz pangó pénzbüntetésre Ítélték a fadrászmestert KOLOZSVÁR, julius 4. (Saját tud.) Halászi Lajos fodrászmester és Bagaméri Sándor horbélytanonc kolozsvári lakosok gondatlanságból okozott súlyos testisértés miatt kerültek a törvényszék elé. Az eljárást Ostyán Olga válaszuti illetőségű fiatal nő feljelentése alapján indították meg ellenük. Ostyán Olga a mult év augusztusában Halászi Lajos fodrászmester Malom-utcai borbélyüzletében hullámosittatni akarta haját. Az üzlet tulajdonosa, Bagaméri Sándor és Major JánoS nevű felszabadulás előtt álló inasokra hizta a vendég kiszolgálását és a munkát személyesen ellenőrizte. Az alkalmazottak azonban nem végezték elég figyelmesen a nagy gondot és hozzáértést kívánó ondolálást. A vendég többszöri figyelmeztetése dacára, olyan sokáig tartott a hajszáritási műveletet, hogy a túlfűtött készülék súlyos égési sebeket okozott Ostyán Olga fejbőrén. A törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével csütörtökön kihallgatta az ügy összes szereplőit. Halászi Lajos borbélymester és Bagaméri Sándor tagadták, hogy az ő gondatlanságuk következménye lett volna vendégük sérülése. Halászi tagadta azt is, hogy ő ténylegesen részt vett volna a munkában. Szövérdfy Endre dr. bőrgyógyász, a kihallgatott orvosszakértő, akihez a sértett fél három hónapig kezelésre járt sérülése miatt, igazolta azonban, hogy Ostyán Olga égési sebe rosszul végrehajtott on- dolálásból származik és a legenyhébb esetben is legalább hat hét szükséges a gyógyításához. A sértett fél eskü alatt tett vallomásában ugyancsak igazolta, hogy ondolálás közben többször figyelmeztette az inasokat, hogy a készülék égeti a fejbőrét. A törvényszék a vád- és védőbeszédek: elhangzása után gondatUuiságból okozott súlyos trstisértés vétségében mondotta ki bűnösnek Halászi Lajos föd rakni est c r t és ezért 200 pengő pénzbüntetésre itelte. Bagaméri Sándort, aki az esemény ide jében nem volt munkakönyvvel rendel t- ző segéd, felmentette a törvényszék a vád- és következményei alol,^ a sertett fél pedig négyezer pengős kártérítési igényét polgári perre utasította. Az Ítéletben az elsőrendű vádlott megnyugodott, mig az ügyész és a védőügyvéd felebbezést jelentettek he.
