Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-29 / 172. szám

194 1 juHus 2 9. ELLENZÉK Színes feljegyzései; a Számos-völgyéből Évszázadok erdélgi emlékeit hirdetik a szamosajvárf teggfoáz épületei Kalandozás II. Rákóczi QţSrgg ás IRartinnzzI Vilmos ggtóorl kastélyában- Ahol Rózsa Sándor msg&infiődőlt.. „ SZAMOSI!JVÁR, julius 29. (Az Ellen­zék kiküldött munkatársától.) Az erdé­lyi örmények fővárosának macskakövek­kel kirakott utcáin alig páran lézenge­nek. Ezek is inkább unalomból, mint bokros elfoglaltságból teszik. Magamban csodálkozom is ezen. Úgy élt tudatom ban Szamosujvár képe, mint, amely vá* ros kereskedelmének messze földön hire van. Sokat olvastam az itt lakó örmé­nyek tengerentúli kapcsolatairól s az üz­leti forgalom nyomában fellépő vagyono­sodéról. A békeévek utolsó periódusá­ban Szamosujvár a leggazdagabb vidéki városok egyikének számított az egész Nagymagyarországon. Mindez azonban ma már a múlté . . Bolyongok, egyre bolyongok a városka csendjében. Szeretnék valami „szenzá' eióra“ szert tenni. Az idő telik s mind­inkább rájövök, bogy ai mai élet milsem nyújt felém. Ha mostoha a Ma, fordul­junk a régi Gerlahida történelemben gaz­dag múltjához, ennek valamelyik epi­zódjához. Ebben biztos, van szépség és sok fájdalom. Akárcsak Erdély történe­tében . .. Erős falakkal és vasrudakkal köritett telekhez érek. Az árnyékban két számos' ujvári mezítlábas „srác“ játszik. A ke­rítésen túl pedig régi kövek épüiet-cso- porrjai komorlanak a leáldozni készülő napfényben. — A fegyház. .'. felelik s a sárga könyvek nyomán valami furcsa fény csil­lan meg szemükben. Pár fillért adok nekik és határozott léptekkel tartok a rácsozott kapu felé. Csengetek. Mag kijön a fegyőr, a két srác összedugott fejjel figyel. Felmuta­tom az igazolványomat s közben zörög mögöttem a reteszben a kulcs. A rácso­kon átszürődik a megjegyzés: — E se igazi . .. mert akkor hozták volna . . . Szétnézek a fegyház udvarán. Furcsa érzés. Köröskörűi fehér darócba öltözte­tett rabok dolgoznak. Mögöttem csukott vasajtó, mellettem fegyveres őr .. . Hir­telen hozzáfordulok: — Azért kiengednek, ugy-e? Az őr mosolygott. S valamit a tiszta lelkiismeretről motyogott. Igaza volt... * Csakhamar megkapom az engedélyt a fegyház megtekintésére. Az intézet ro­konszenves gondnoka, Gábor József, ve­zet 'égig az ósdi falak közöt. Sok fig- ság, de még több szomorúság onDa em­lék* it a látogató felé. Széles hidon megyünk a vár belsejébe. Alattunk hatalmas árok, Gerlahida vá­rának árkai voltak. Most virágos kert, padokkal, kis lugasokkal. A fegyház igazi bejárata az egykori vár kapubástyájára épült. A várat még 1283-ban építették. Mai felirata azonban 1859'ből származik. A bejáraton túl a kilátást II. Rákóczi György egykori kastélya akadályozza. Gyönyörű gót'stilusu ablakai mögött itt is, ott is feltűnik az elitéltek kikandi­káló feje. Végigjárjuk a szűk folyósók és a feljárók hosszú sorát. Benyitunk az üresen álló termek egyikébe. A boltozatos tetők szép iveit megkoptatta az idő. A halványkék meszelés elcsúfította, az ivek üregeit kitöltötte, lendületétől megfosz­totta. így is szépek, de milyenek lehet­nének, ha műtörténészek útmutatásai szerint rendbehozatnák . . . A Rákóczi-kastéllyal szemben a Mar- tinuzzi Fráter György palotájának er- déívi r e n 3í:: s s a ne e - k ap u j a alj. 1040-1) ől származik, a korai renaissance egyik, leg­szebb emléke. A kastély lovagtermébe megyünk. Mintha a kolozsvári minoriták refectoriumában lennék. Ugyanaz a bolt- hajtásos, oszlopos megoldás. De korom és füst mindenütt. Serényen folyik ben' ne a munka. A lovagteremben darócai* kát mossák a rabok. Régi kép elevenedik meg bennem. Ud­vari fény és nyugati elegancia. Európai gondok és büszke fejbolintások. Ma 1941 és e termekben alázatosan süvegeinek meg minket a rabok. N an ebben valami... >alami nagyon elszomorító. A kastély északi részében csinos kis kápolna van. Orgona, oltár és frecskók a falon. A szentség élőt örökmécses láng­ja pislákol. Szomorúság tapad minden da­rabjához. Megtört és meggyötört lelkek ke zemunkája itt minden. A falakból a társadalom ridegsége árad, a Krisztus- képekről megbocsátás. Megtört és meg tért emberek sóhaja tölti be a kápolnát. A gyönyörű stukkók közölt kis abla­kocska rontja az összhatást- Fráter György vágatta még annakidején a kas­tély nagy folyosójának válaszfalán, s a folyósón sétálgatva, hallgatta a kedvenc papjai által cerehrált misét. A karzaton szentképek sorozata. Egyik kép kellős közepén a felírás: — Tulajdon szorgalmassága ixnádására rendeltetett Festette szerenfsétlen Szent Bivetty Péter 1822 Az udvaron térek egy kissé magamhoz. Nem szeretem a szomorúságot. Különö­sen a szabadságuktól megfosztott embe­rek íelkivergődését. Itt pedig minden, de minden erről mesél... * A harmadik épületcsoportot az 185°' ben, a Bacb korszak által épített börtön­épület alkotja. Az épület stílusa is ki­mondottan osztrák. Az erdélyi Guber nium megfékezésére készült. Sok igaz magyar szenvedett ebben az épületben — bár, mint kitérőm meg­jegyzi — a bánásmód itt már sokkal emberségesebb volt. I A folyósok szélesebbek, a cellák leve­gővel tettebbek. A külünzárkák 13 ké­nyelmesek. Épp a napokban egyik rab­nak sikerült kiszöknie az intézetből. Csakhamar elfogták és különzárkába tet­ték. Benézek a 9zük kis nyíláson. Bilincs' ben ül és feje kezére támaszkodik. Meg se moccan . . . Most találkoztam először Rózsa Sándor emlékével is, aki a azamosujvári börtön­ben fejezte be kalandos életét. A máso­dik emelet egyik udvarra néző zárkájá­ban iilf „Rúzsa Sándor!1 A gondnok ked­vesen meséli, hogy fiatalabb korában még éltek öreg fegybázőrök, akik ismer* ték a híres betyárt. Azt mondják, hogy mindenféle munka alól fel volt ment- ’ ve. Egész nap pipázott, mert dohány neki a kiszabott mennyiségen felül is járt, I hallgatott nagyokat és köpött. Elmúlt már akkor bravúros fiatalsága és kötődő f kedve. Még a betyár is megöregedett. A fegyháznak egész kis múzeuma volt a Ró zsn Sándor emlékét őrző relikviákból. A román megszálláskor mindent össze pakoltak és Budapestre vittek. Talán a Nemzeti Múzeumban helyezték el. Azóta sem volt ilyen hires lakója a fegyháznak. nők Kik lakják most a cellákat, gond — Most éppen átrendezés alatt áll az intézmény — feleli a gondnok — de leginkább ,,becsületes rabok“ most gon~ dozottaink. Vagyis olyanok, akik nem tudatosan bűnözők. Legtöbben emberi felindulásból vagy részeges állapotban öltek és most türelmesen ráírják a szaba­dulás napját. —- És mivel foglalkoznak? — Ma kerti munkával. Volt az intő zetnek szép hedina-szövödéje és éppen építkezés alatt állt egy nagyobb textil­gyár, amikor a roméin megszállás bekö­vetkezett. Azóta egy téglémyit sem ha­ladt sem az építkezés, sem az épületek gondozása. Sőt a kár, amit hozzávelőle gcsen megállapíthattunk. 190.000 pengő körül van. ! ______5m — A románok uralma alatt javító- intézet volt; ezen a helyen. Az állapotok nagyon szomorúak voltak. I’etcmcs ősz- szegbe került csupán az élősdiek kiirta sa. Ha a mostani építkezések befejeződ­nek, akkor a rabok száma is tetemesen emelkedni fog s a műhelyekben intenzi\ munka folyik majd. Ez természetesen idő és pénz kérdése. — Milyen a rabok bánásmódja? 1 — A lehető legenyhébb. Testi fenyítés egyáltalán nincs. Ezt a XX. század peda­gógiája a legerősebben ellenzi. Bünteté- siik sétaelvonással, a munkától való eltil­tásban merül ki, vagy szökés-kísérlet ese­tében, mint ahogy azt. láthatta. magán- zárkába való zárással. De mindezekre ritkán kerül a sor. mert most csaknem valamennyi gondozottunk , becsületes A konyhában is benézünk. Fő a vacso­ra. Tisztaság és rend van. Hatalma- Iá bosban pirul a gyöngykása . . . A rablemető bejáratánál ott vart Rózsa Sándor sírja. Kis fakereszt van a hant­ján. Most emelték. Rajta a felírás: Rózsa Sándor Béke poraira 1940 X. ó én Kalandos élet végső pihenő hélve. De emléke él nemcsak a szegedi határban, hanem a Számos-mentén meghúzódó ki- cirmény városban is, amihez pedig semmi kötelék nem fűzte. Betyárhife azonban elhatott idáig is s egy késői hódolója ezt irta sírkeresztjének hátára: — Ősmagyar ivadék, áldjon meg az ég . . . A többi verssorokat lemosta az eső. Nem is fontos. — Hej, régen volt, mikor még a lőrét ugratta... — szólal meg egy fekete ör­mény a hátam mögött. Biz' igaza volt... Rég volt. Szabó Endre. HMríoü áron ggnlalefiérirfrl pispsk segesvári fűvel 9 migyar és németajkú hívek képviselői békés egyetértésben do génak* 9» SEGESVÁR. juUus 29. Mint a Temesváron mejelenő Déli Hirlap írja, a katolikus hivek lelkes örömére. Márton Áron római katolikus püspök a napokban elsőizben látogatta meg a segesvári római katolikus egyházközséget. Este fél hét órakor hajtott be a püspöki autó a segesvári p'ébánia udvarára az össze­gyűlt hivek lelkes éljenzése közepette. A templomajtónál Bruckner Ernő dr. esperes- plébános és a hivek köszöntése után egy fiúcska és egy leányka üdvözölte magyar és német nyelven a főpászlort. Az üdvözlések után Macalik Viktor dr. kanonok magyar és német nyelven készítette elő a híveket a másnapi bérmálásra. Vasárnap kora reggeltől a főpásztor több szentmisét tartott s a hivek igen szép számban járultak a szentségekhez. A bérmálást püspö­ki áldás követte A főpásztorc áldás után magyar és német nyelven szólott a hívekhez a különösen lelkűkre kötötte a fiatal nemze­dék valláserkölcsös nevelését, mert. a társada­lom jövője nagyrészben a szülőktől függ. Az istentisztelet után az egyházközség kül­döttségei tisztelegtek a főpásztor előtt. Az egyházközség névében Bruckner Ernő (lr. esperes p ébános köszöntötte Márton Áron püspököt és megköszönte a plébánia iránt megnyilvánuló atyai szeretetót, majd ismer­Tj travalójéira vár a német nehézbombázó tette a segesvári egyházközség helyzetét. Örömmel jelentette be. hogy n magyar és rt németajkú hírek felelős képviselői békés egyetértéssel ilolgoznak. A temp ómon, iskolán, plébánián és kántor­iakon az elmúlt két év alatt megtörténtek a legsürgősebb javítások és tatarozások. A templom felszerelése értékes kézimunkákkal, térítőkkel s két nj mise-könyvvel gyarapodott. Az orgonát is rendbehozták és újra hango - ták. A világháborúban elesett hősök sírjait ugyancsak reubehozták. A német követség szép emlékművet emeltetett a hősök temető­jében. A plébánia kölcsönkönyvtárat is léte­sített, melyben a magyar és német könyvek a hivek rendelkezésére állanak. Végű1 a szó­nok arra kérte a püspököt, hogy egészsége 5 gyengülésére való tekintettel, az egyházközség * gondozását jobb egészségnek örvendő lelki- I pásztorra bízza. I Márton Áron püspök kifejezésre juttatta I beszédében, hogy mennyire örül az egyház községben elért szép eredményeknek. íNagy megnyugvás volt számára, amikor két év e’őtt Bruckner Ödön dr. esperes-plébános el­vállalta a segesvári plébánia vezetését. Kéri tehát az esperest, segítsen neki a ne­héz kérdések megoldásában és tartson ki továbbra is megbízatása mellett. A többi felszólalók az egyház és valásos egyesületek munkásságát ismertették főpász­toruk előtt. Délután évzáró ünnepély volt a főpásztor jelenteiében a 'erap óm melletti térségen. Végül a főpásztor köszönetét fejez­te ki az elért eredményért a tanítóságnak és I püspöki áldását adta az összegyűltökre. Az j ünnepség befejezése után Márton Áron köz- 1 vétlenül elbeszélgetett az egyháztanács tag­J jaival. j PÉNZÜGYI KINEVEZÉSEK, -f m. j kir. pénzügyminiszter Mikol-a László szat- [ márncnu-fi lakost a szatmárnémeti. Gyűrjfy Endre székelyudvarhelyi lakost a székely-udvarhelyi. Sólyom László kez­di vásárhelyi lakost a Csíkszeredái. Kocsis Sándor rét\i és Soós István kézduásár hely lakosokat a székelyudvarhe yi, J°^1 Ferenc kolozsvári lakost a kolozsvári, Lukácsffv Ödön felsőboldog falvai lakos a Csíkszeredái. Balázs János tárgyast Ut kos, a desi és Nagy Sándor szatmarnemeu lakost a szatmárnémeti forgalmi adohiva tál létszámába ideiglenes minőségű for­galmi adóhivatali gyakornokka. Zsobon Kálmán parajdi lakost a paraját sószálli- tó hivatalhoz ideiglenes kisegítő szolgává kinevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom