Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-29 / 172. szám
194 1 juHus 2 9. ELLENZÉK Színes feljegyzései; a Számos-völgyéből Évszázadok erdélgi emlékeit hirdetik a szamosajvárf teggfoáz épületei Kalandozás II. Rákóczi QţSrgg ás IRartinnzzI Vilmos ggtóorl kastélyában- Ahol Rózsa Sándor msg&infiődőlt.. „ SZAMOSI!JVÁR, julius 29. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Az erdélyi örmények fővárosának macskakövekkel kirakott utcáin alig páran lézengenek. Ezek is inkább unalomból, mint bokros elfoglaltságból teszik. Magamban csodálkozom is ezen. Úgy élt tudatom ban Szamosujvár képe, mint, amely vá* ros kereskedelmének messze földön hire van. Sokat olvastam az itt lakó örmények tengerentúli kapcsolatairól s az üzleti forgalom nyomában fellépő vagyonosodéról. A békeévek utolsó periódusában Szamosujvár a leggazdagabb vidéki városok egyikének számított az egész Nagymagyarországon. Mindez azonban ma már a múlté . . Bolyongok, egyre bolyongok a városka csendjében. Szeretnék valami „szenzá' eióra“ szert tenni. Az idő telik s mindinkább rájövök, bogy ai mai élet milsem nyújt felém. Ha mostoha a Ma, forduljunk a régi Gerlahida történelemben gazdag múltjához, ennek valamelyik epizódjához. Ebben biztos, van szépség és sok fájdalom. Akárcsak Erdély történetében . .. Erős falakkal és vasrudakkal köritett telekhez érek. Az árnyékban két számos' ujvári mezítlábas „srác“ játszik. A kerítésen túl pedig régi kövek épüiet-cso- porrjai komorlanak a leáldozni készülő napfényben. — A fegyház. .'. felelik s a sárga könyvek nyomán valami furcsa fény csillan meg szemükben. Pár fillért adok nekik és határozott léptekkel tartok a rácsozott kapu felé. Csengetek. Mag kijön a fegyőr, a két srác összedugott fejjel figyel. Felmutatom az igazolványomat s közben zörög mögöttem a reteszben a kulcs. A rácsokon átszürődik a megjegyzés: — E se igazi . .. mert akkor hozták volna . . . Szétnézek a fegyház udvarán. Furcsa érzés. Köröskörűi fehér darócba öltöztetett rabok dolgoznak. Mögöttem csukott vasajtó, mellettem fegyveres őr .. . Hirtelen hozzáfordulok: — Azért kiengednek, ugy-e? Az őr mosolygott. S valamit a tiszta lelkiismeretről motyogott. Igaza volt... * Csakhamar megkapom az engedélyt a fegyház megtekintésére. Az intézet rokonszenves gondnoka, Gábor József, vezet 'égig az ósdi falak közöt. Sok fig- ság, de még több szomorúság onDa emlék* it a látogató felé. Széles hidon megyünk a vár belsejébe. Alattunk hatalmas árok, Gerlahida várának árkai voltak. Most virágos kert, padokkal, kis lugasokkal. A fegyház igazi bejárata az egykori vár kapubástyájára épült. A várat még 1283-ban építették. Mai felirata azonban 1859'ből származik. A bejáraton túl a kilátást II. Rákóczi György egykori kastélya akadályozza. Gyönyörű gót'stilusu ablakai mögött itt is, ott is feltűnik az elitéltek kikandikáló feje. Végigjárjuk a szűk folyósók és a feljárók hosszú sorát. Benyitunk az üresen álló termek egyikébe. A boltozatos tetők szép iveit megkoptatta az idő. A halványkék meszelés elcsúfította, az ivek üregeit kitöltötte, lendületétől megfosztotta. így is szépek, de milyenek lehetnének, ha műtörténészek útmutatásai szerint rendbehozatnák . . . A Rákóczi-kastéllyal szemben a Mar- tinuzzi Fráter György palotájának er- déívi r e n 3í:: s s a ne e - k ap u j a alj. 1040-1) ől származik, a korai renaissance egyik, legszebb emléke. A kastély lovagtermébe megyünk. Mintha a kolozsvári minoriták refectoriumában lennék. Ugyanaz a bolt- hajtásos, oszlopos megoldás. De korom és füst mindenütt. Serényen folyik ben' ne a munka. A lovagteremben darócai* kát mossák a rabok. Régi kép elevenedik meg bennem. Udvari fény és nyugati elegancia. Európai gondok és büszke fejbolintások. Ma 1941 és e termekben alázatosan süvegeinek meg minket a rabok. N an ebben valami... >alami nagyon elszomorító. A kastély északi részében csinos kis kápolna van. Orgona, oltár és frecskók a falon. A szentség élőt örökmécses lángja pislákol. Szomorúság tapad minden darabjához. Megtört és meggyötört lelkek ke zemunkája itt minden. A falakból a társadalom ridegsége árad, a Krisztus- képekről megbocsátás. Megtört és meg tért emberek sóhaja tölti be a kápolnát. A gyönyörű stukkók közölt kis ablakocska rontja az összhatást- Fráter György vágatta még annakidején a kastély nagy folyosójának válaszfalán, s a folyósón sétálgatva, hallgatta a kedvenc papjai által cerehrált misét. A karzaton szentképek sorozata. Egyik kép kellős közepén a felírás: — Tulajdon szorgalmassága ixnádására rendeltetett Festette szerenfsétlen Szent Bivetty Péter 1822 Az udvaron térek egy kissé magamhoz. Nem szeretem a szomorúságot. Különösen a szabadságuktól megfosztott emberek íelkivergődését. Itt pedig minden, de minden erről mesél... * A harmadik épületcsoportot az 185°' ben, a Bacb korszak által épített börtönépület alkotja. Az épület stílusa is kimondottan osztrák. Az erdélyi Guber nium megfékezésére készült. Sok igaz magyar szenvedett ebben az épületben — bár, mint kitérőm megjegyzi — a bánásmód itt már sokkal emberségesebb volt. I A folyósok szélesebbek, a cellák levegővel tettebbek. A külünzárkák 13 kényelmesek. Épp a napokban egyik rabnak sikerült kiszöknie az intézetből. Csakhamar elfogták és különzárkába tették. Benézek a 9zük kis nyíláson. Bilincs' ben ül és feje kezére támaszkodik. Meg se moccan . . . Most találkoztam először Rózsa Sándor emlékével is, aki a azamosujvári börtönben fejezte be kalandos életét. A második emelet egyik udvarra néző zárkájában iilf „Rúzsa Sándor!1 A gondnok kedvesen meséli, hogy fiatalabb korában még éltek öreg fegybázőrök, akik ismer* ték a híres betyárt. Azt mondják, hogy mindenféle munka alól fel volt ment- ’ ve. Egész nap pipázott, mert dohány neki a kiszabott mennyiségen felül is járt, I hallgatott nagyokat és köpött. Elmúlt már akkor bravúros fiatalsága és kötődő f kedve. Még a betyár is megöregedett. A fegyháznak egész kis múzeuma volt a Ró zsn Sándor emlékét őrző relikviákból. A román megszálláskor mindent össze pakoltak és Budapestre vittek. Talán a Nemzeti Múzeumban helyezték el. Azóta sem volt ilyen hires lakója a fegyháznak. nők Kik lakják most a cellákat, gond — Most éppen átrendezés alatt áll az intézmény — feleli a gondnok — de leginkább ,,becsületes rabok“ most gon~ dozottaink. Vagyis olyanok, akik nem tudatosan bűnözők. Legtöbben emberi felindulásból vagy részeges állapotban öltek és most türelmesen ráírják a szabadulás napját. —- És mivel foglalkoznak? — Ma kerti munkával. Volt az intő zetnek szép hedina-szövödéje és éppen építkezés alatt állt egy nagyobb textilgyár, amikor a roméin megszállás bekövetkezett. Azóta egy téglémyit sem haladt sem az építkezés, sem az épületek gondozása. Sőt a kár, amit hozzávelőle gcsen megállapíthattunk. 190.000 pengő körül van. ! ______5m — A románok uralma alatt javító- intézet volt; ezen a helyen. Az állapotok nagyon szomorúak voltak. I’etcmcs ősz- szegbe került csupán az élősdiek kiirta sa. Ha a mostani építkezések befejeződnek, akkor a rabok száma is tetemesen emelkedni fog s a műhelyekben intenzi\ munka folyik majd. Ez természetesen idő és pénz kérdése. — Milyen a rabok bánásmódja? 1 — A lehető legenyhébb. Testi fenyítés egyáltalán nincs. Ezt a XX. század pedagógiája a legerősebben ellenzi. Bünteté- siik sétaelvonással, a munkától való eltiltásban merül ki, vagy szökés-kísérlet esetében, mint ahogy azt. láthatta. magán- zárkába való zárással. De mindezekre ritkán kerül a sor. mert most csaknem valamennyi gondozottunk , becsületes A konyhában is benézünk. Fő a vacsora. Tisztaság és rend van. Hatalma- Iá bosban pirul a gyöngykása . . . A rablemető bejáratánál ott vart Rózsa Sándor sírja. Kis fakereszt van a hantján. Most emelték. Rajta a felírás: Rózsa Sándor Béke poraira 1940 X. ó én Kalandos élet végső pihenő hélve. De emléke él nemcsak a szegedi határban, hanem a Számos-mentén meghúzódó ki- cirmény városban is, amihez pedig semmi kötelék nem fűzte. Betyárhife azonban elhatott idáig is s egy késői hódolója ezt irta sírkeresztjének hátára: — Ősmagyar ivadék, áldjon meg az ég . . . A többi verssorokat lemosta az eső. Nem is fontos. — Hej, régen volt, mikor még a lőrét ugratta... — szólal meg egy fekete örmény a hátam mögött. Biz' igaza volt... Rég volt. Szabó Endre. HMríoü áron ggnlalefiérirfrl pispsk segesvári fűvel 9 migyar és németajkú hívek képviselői békés egyetértésben do génak* 9» SEGESVÁR. juUus 29. Mint a Temesváron mejelenő Déli Hirlap írja, a katolikus hivek lelkes örömére. Márton Áron római katolikus püspök a napokban elsőizben látogatta meg a segesvári római katolikus egyházközséget. Este fél hét órakor hajtott be a püspöki autó a segesvári p'ébánia udvarára az összegyűlt hivek lelkes éljenzése közepette. A templomajtónál Bruckner Ernő dr. esperes- plébános és a hivek köszöntése után egy fiúcska és egy leányka üdvözölte magyar és német nyelven a főpászlort. Az üdvözlések után Macalik Viktor dr. kanonok magyar és német nyelven készítette elő a híveket a másnapi bérmálásra. Vasárnap kora reggeltől a főpásztor több szentmisét tartott s a hivek igen szép számban járultak a szentségekhez. A bérmálást püspöki áldás követte A főpásztorc áldás után magyar és német nyelven szólott a hívekhez a különösen lelkűkre kötötte a fiatal nemzedék valláserkölcsös nevelését, mert. a társadalom jövője nagyrészben a szülőktől függ. Az istentisztelet után az egyházközség küldöttségei tisztelegtek a főpásztor előtt. Az egyházközség névében Bruckner Ernő (lr. esperes p ébános köszöntötte Márton Áron püspököt és megköszönte a plébánia iránt megnyilvánuló atyai szeretetót, majd ismerTj travalójéira vár a német nehézbombázó tette a segesvári egyházközség helyzetét. Örömmel jelentette be. hogy n magyar és rt németajkú hírek felelős képviselői békés egyetértéssel ilolgoznak. A temp ómon, iskolán, plébánián és kántoriakon az elmúlt két év alatt megtörténtek a legsürgősebb javítások és tatarozások. A templom felszerelése értékes kézimunkákkal, térítőkkel s két nj mise-könyvvel gyarapodott. Az orgonát is rendbehozták és újra hango - ták. A világháborúban elesett hősök sírjait ugyancsak reubehozták. A német követség szép emlékművet emeltetett a hősök temetőjében. A plébánia kölcsönkönyvtárat is létesített, melyben a magyar és német könyvek a hivek rendelkezésére állanak. Végű1 a szónok arra kérte a püspököt, hogy egészsége 5 gyengülésére való tekintettel, az egyházközség * gondozását jobb egészségnek örvendő lelki- I pásztorra bízza. I Márton Áron püspök kifejezésre juttatta I beszédében, hogy mennyire örül az egyház községben elért szép eredményeknek. íNagy megnyugvás volt számára, amikor két év e’őtt Bruckner Ödön dr. esperes-plébános elvállalta a segesvári plébánia vezetését. Kéri tehát az esperest, segítsen neki a nehéz kérdések megoldásában és tartson ki továbbra is megbízatása mellett. A többi felszólalók az egyház és valásos egyesületek munkásságát ismertették főpásztoruk előtt. Délután évzáró ünnepély volt a főpásztor jelenteiében a 'erap óm melletti térségen. Végül a főpásztor köszönetét fejezte ki az elért eredményért a tanítóságnak és I püspöki áldását adta az összegyűltökre. Az j ünnepség befejezése után Márton Áron köz- 1 vétlenül elbeszélgetett az egyháztanács tagJ jaival. j PÉNZÜGYI KINEVEZÉSEK, -f m. j kir. pénzügyminiszter Mikol-a László szat- [ márncnu-fi lakost a szatmárnémeti. Gyűrjfy Endre székelyudvarhelyi lakost a székely-udvarhelyi. Sólyom László kezdi vásárhelyi lakost a Csíkszeredái. Kocsis Sándor rét\i és Soós István kézduásár hely lakosokat a székelyudvarhe yi, J°^1 Ferenc kolozsvári lakost a kolozsvári, Lukácsffv Ödön felsőboldog falvai lakos a Csíkszeredái. Balázs János tárgyast Ut kos, a desi és Nagy Sándor szatmarnemeu lakost a szatmárnémeti forgalmi adohiva tál létszámába ideiglenes minőségű forgalmi adóhivatali gyakornokka. Zsobon Kálmán parajdi lakost a paraját sószálli- tó hivatalhoz ideiglenes kisegítő szolgává kinevezte.