Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-28 / 171. szám

A 194 1 juli us 2 8. ellenzik WMB3 Kormányunk mind g bHon.yitékát adta annak, hogy teljes megértéssel ke­zeli a nemzetiségi kérdést. Igyekszik Lecsiilcíesen teljesíteni a vállalt köte­lezettségeket és életlehetőséget nyújt mindazon idegen anyanyelvű magyar állampolgárok számára, akik hűséggel beleilleszkednek a magyar állam kere tei közé. Ennek a megértő politikának egyik legtanulságosabb eredménye az a rendelet, amelyet Hó man Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter bocsá- tort ki a közelmúltban a nem magyar anyanyelvű gyermekek népiskolai ok tatásának szabályozásáról, A rendelet értelmében mindazokban az iskolák­ban. amelyekben eddig két nyelven: magyarul és a gyermek anyanyelvén, tanítottak, a következő iskola’ évtől kezdve csak a gyermek anyanyelvéu kell tanítani. Ennek a rendeletnek teljes jelentősé gét és messzemenő megértő szellemét csak mi, erdélyiek, tudjuk teljességé- ben megérteni, akik tanú"1 voltunk a különböző román kormányok kérlelhe­tetlen iskolapolitikájának. Még élénk emlékezetünkben él' Anghelescu román közoktatásügyi miniszter h’rhedt rend­szere, amely szerette volna megszün­tetni â magyarnyelvű oktatást. Magyar egyházaink hősies küzdelmeket vívtak a'.z iskolák megmentéséért, lelkészeink és tanítóink számtalanszor állameüenis. izgatás vádjának tették ki magukat, de a magyarság hivatalos képviselőivel1 együtt még’s sikerült legalább részben elhárítaniuk a magyar oktatás ellen irányuló támadásokat. Egészséges és becsületes szellem su­gárzik ki a vallás és közoktatásügyi miniszter uj rendeletéből. Példát mu= tat a szomszédos államnak, ahol a ma­gyar nép sko’ai oktatás elé most is va­lósággal elháríthatatlan akadályokat gördítenek. Olyan híreket haliunk, amelyek megdöbbenéssel töltenek el és éppen ezért mindennél jobban kíván­juk bizonyítani, hogy a magyar állam teljes íe!k: és tanulási szabadságot ad az itt élő nemzetiségeknek. Érdemes közjogi szempontból is visz- szapiilantást vetni a magyar népiskola’ oktatás elmúlt huszonkét esztendejére. Aíckfcól a rendeletekből, amelyeket a magyar kormány az összeomlás utáni években hozott a népiskolai oktatás ügyében, világosan kitünk, hegy állam­rendszerünk a szomorú emlékű triano­ni békeszerződés rendelkezéseit is be­tartotta. Mert sajnos, ebben az időben a trianoni békeszerződés jogforrás volt. Ezt a közjogi jellegét azonban éppen a?ck az államok nem tartották be, ame­lyek az igazságtalan békeparancs íoly tán aránytalanul nagy területi előnyök­höz jutottak. A trianoni béke szerződés 59-ik cikke níézkedett a.z iskoláztatás kérdéséről. Többek között kimondotta, hogy olyan városokban és kerületekben, ahol nem magyarnyelvű magyar állampolgárok jelentékeny arányban laknak, a magyar kormány a közoktatásügy terén megfe lelő könnyítéseket köteles engedélyez­ni avégből, hogy ily magyar állampol­gárok gyermekeit az elemi iskolákban saját nyelvükön tanítsák. Ennek a ren­delkezésnek értelmében 1923-ban kor mányrendelet jelent meg Magyarorszá­gon. Ez a rendelet kötelezővé tesizi, hegy ha valahol 40 olyan iskolaköteles gyermek van, aki ugyanahhoz a kisebb­séghez tartozik és akiknek szülei, ille­tőleg gyámjai ezt kívánják, a fenntartó testület köteles kisebbségi jellegű isko­lát létesíteni a gyermekek iskoláztató sara. Ennek a kormányrendeletnek alapján létesítette a vallás- és közok­tatásügyi miniszter az úgynevezett A., B. és C. tipusu állami elemi iskolákat. Ismeretes, hogy az A. tipusu iskolák­ban a magyar nyelv csak kötelező tan­tárgy volt és az összes többi tárgyakat a kisebbségi nyelven tanították. A B. tipusu — az úgynevezett bilingvis — iskolákban bizonyos tárgyakat magyar nyelven, más tárgyakat kisebbségi nyelven tanítottak. Á C. tipusu isko­lákban viszont minden tantárgyat ma gyárul tanítottak s a kisebbségi nyelv mint tantárgy szerepelt. Tizenkét évig működött ilyen alapon a magyar közoktatásügy kisebbségi népoktatása. 19.35-ben uiabb miniszter­elnökségi rendelettel még nagyobb könnyítéseket adtak a kisebbségeknek. Ez a rendelet eltörölte a kisebbségi is­kolák három típusát és egy tipust léte­sített, amely körülbelül megfelelt a B. típusnak. Egészen a most kiadott ren deleiig az 1935 ős miniszterelnökségi ; rendelet képezte kisebbségi népoktatá- • sunk «alapját. Ezek szer űt a gyermek i anyanyelvén tanították a hittant, az j anyanyelvi és szülőföldi ismereti tár­gyakat, valamint a számtani, termé­szeti és gazdasági ismereti tantárgya­kat. Magyar nyelven történt viszont a magyar nyelvi és nemzeti ismereti tan tárgy ak, valamint a testnevelés okíatá sa. A 4—6. elemi iskola' osztályban a számtani, természet- és gazdasági is­mereteket magyar nyelven oktatták, a többi tárgyakat pedig az anyanyelven adták elő. Utasította a rendelet az ösz- szes községi hatóságokat, hogy ahol a kisebbségi nyelvű népiskolai oktatás nincsen bevezetve, de az egy é& ugyan­azon nyelvű kisebbséghez tartozó leg­alább húsz mindennapi tanköteles gyér mek szülő' (gondozói) azt kívánják, ezeknek a gyermekeknek számára a népiskolában az anyanyelvi ismerete­ket az anyanyelven kell tanítani. Mindezekből’ a tényekből bizonyít hatjuk, hogy a rnagy'ar állam a múlt­ban is a legmesszemenőbb módon j biztosította a kisebbségi népcsoporthoz I tartozó szülök gyermekeinek anyanyel­vi oktatását. Az uj rendelet még mész szebfcmenő könnyítést tartalmaz. Ha a szülők úgy kívánják, az ui Iskolai év töl kezdve a kétnyelvű iskolákban csak a gyermekek anyanyelvéu'fognak taní­tani. Módosítja a rendelet az 1935-ös közoktatásügyi intézkedéseknek máso­dik részét ísv amennyiben olyan közsé­gekben, ahol csupán magyarnyelvű is­kola működik, ha legalább húsz nem ■ in agyar anyanyelvű gyermek szülője j vagy gyámja kéri, bevezetik a kisebb ; ségi nyelvű oktatást, j Körülöttünk javában tombol még a I vérzivatar. Országunk felelős vezető' j teljes munkaerejükkel keli gondoskod- I janak arról, hogy a nemzeti élet Zavar- ! talan menetét biztosítják. Ugyanakkor I gondjuk van azonban arra is, hogy a I nemzetiségekkel kapcsolatban tett igé- I reléikét beváltsák. Olyan példa ez, I amely gondolkozóba kell ejtse idegen I országok államférfiad is. Követendő I cselekedet, amely minden becsületes j gondolkozást; ember részéről tiszteíe- j tét érdemel. » > Végh József. EGYETEÍR IROZGÓ ffsímp, í-isád3E2 najs prsmisr. F SLA U t*, M isatüt Az amerikai FOX filmgyár egyik csúcsteljesítménye. Fesz. BREDNA JOYCE (Árvíz Indiában címszereplője), RICHARD GREEN, RICHARD DIX. A fiatalság filmle. Ma, feétiőn coljára. $ HtEÁMYIMTEZBT. Pestis pusziit a W@i®gt3 mentén MICIF RÓMA, julius 28. (MTI.) A Messaggero stockholmi jelentése szerint maga a pétervári rád'ó is elismeri már, hogy a város rendkívül súlyos helyzetbe került. A szovjetcsapatok heves ellenállást fejtenek ki, de mindenütt kény­telenek v’sszavonumi, tekintettel a németek nagy technikai fölényére. Minden jel arra mutat, hegy Pétervár vég veszélyben forog. Mint a Német Távirati Irodának katonai körökben kijelentették, a Szovjet elleni harc ötödik hetének ered­ményét röviden igy lehet összefoglalni: 1. A német légierő a már jelentett megsemmisítő eredményeit a szovjetrepüiőkkeí szemben ismét jelenté­kenyen fokozhatta. A légi haderő ezenk’vül a legnagyobb eredménnyel támadta a bezárt ellenséges csapatokat, va­lamint a visszavonuló had oszlopokat és a hadíápvonalakat. Állandóan eredményes támadások folynak Moszkva, a szovjetfőparancsnokság, a közlekedés és a hadi felszerelés központja ellen. Az első támadások éiiel zajlottak le, a pénteki azonban már világos nappal. $■'*' Tfâ * ‘ . 2. Besszarábia és Észtország felszabadítása előbbre jutott és befejezés előtt ál. 3. A szövetségesek harcbavetett csapata’ a támadásokban jelentékeny mértékben részesülnek. A magyar, ro­mán és szlovák kötelékek a déli szárnyon Besszarábiában és Délukrajnában éppen olyan eredményesen törtek elő­re, mint az északi szárnyon a finnek a Ladoga-tó északi partján, A szovjet hadifoglyok vallomásából k’tiinik, hogy az elől harcoló szovjet,katonák rendkívül aggódnak az arc- vonal mögötti országrészek helyzete miatt, Sok hátsó részekből érkezett levelet találtak a hadifoglyoknál, ame­lyek az egész közélelmezési tervezet válságáról számolnak be. A lakosság csak a legnagyobb nehézségek árán tud élelemhez jutni. A levelek burkolva kczlik. hogy a kommunista párt emberei készleteket halmoztak fel. a lakossá­got pedig kiteszik az éhínségnek. (MTI.) Kisentv váresábéi szinte semiţii sem maradt m§| ROMA. julius 28. A Messaggero különtu- dósitója ieirja a bolsevisták által elpusztított Kigenevnck a vörös hadsereg kivonulása előtti napon elszenvedett borzalmait. Az egykor virágzó besszarábiai nagyvárosból szinte semmi sem maradt meg, A bo’sevis- ták a felismerhetetknségig elpusztították a várost. Az olasz laptudósitó az egész város­ban egyetlen épen maradt házat sem talált. A hires görögkeleti székesegyházat bolsevista tüzérség lőtte szét. Általában dinamittal és benzinnel hajtották végre a pusztítást. Egyes házakban a romok között dinamitcsomagokat találtak. A legnagyobb rombolást mégis ben­zinnel okozták. A vörös hatóságok megtöltöt­ték a tüzohóíecskendőkét benzinnel és az­zal bőségesen elárasztották az épületeket. A ...tűzoltók'-4 behatoltak a magánlakásokba s a fecskendőkkel a falakat és berendezést [elo- csoUák, aztán meggyujfották a házat. így vá't a földdel egyenlővé Kisenev. (MTI.) STOCKHOLM. JULIUS 28. A MOSZK­VAI RÁDIÓ JELENTÉSE SZERINT A SZTRA H AN B A N PEST IS JA R VÁN V TÖRT KI. A JÁRVÁNY A VOLGA MEN TÉN TERJED ÉS MÁR ELJUTOTT SZTÁLINGRÁDIG. A REUTER IRODA JELENTÉSE SZE­RINT A MOSZKVA ELLEN INTÉZETT ÖTÖDIK ÉJSZAKAI LÉGITÁMADÁS 11.50 PERCTŐL HAJNALI 3 ÓRA 50 PERCIG TARTOTT A LÉGVÉDELEM RENDKÍVÜL HEVESEN TÜZELT. A Német Távirati Iroda jelentése sze­rint a Szovjet pénteken és szombaton 342 repülőgépet vesztett. A Szovjet óriási repülőgépveszteségei olyan döntő módon meggyengítették a szovjet légierőt, hogy az utóbbi 30 nap alatt nem volt képes még csak támadást sem. megkísérelni a keleti német terüle­tek ellen. A légelháriíás sem mutat fel- olyan erőt, amely a német támadásokat hatásosan befolyásolhatná. A Dageens Niheler című svéd lap egy amerikai hírszolgálati iroda jelentése alapján közli, hogy Churchill és Sztálin között ,,baráti szellemű“ levélváltás tör­tént. A tudósitó úgy értesült, hogy Sztá­lin hangoztatta levelében, hogy a közös ügynek használ minden olyan csapás, amellyel Angiin Németország nyugati ré­széf érinti. Sztálin levelében annak a kí­vánságának adott kifejezési, hogy támad­ják meg nyugatról Németországot. Golikov tábornok, a szovjethadsereg helyettes vezérkari főnöke kijelentette, hogy az orosz katonai küldöttség azért utazott Washingtonba, hogy kiszélesítse az Egyesüli-Államokban teendő vásárlá­sokat és meggyorsítsa a hadianyagszálli- tásokat. (MTI.) BERLIN, julius 28. A Szmolenszktől észak- * ra több szakaszon Sjezárt szovjetesapatok kö- j rül — mint a német távirati iroda értesül — julius 25 én még összébb szorult a gyürii. A német csapatok heves harcokban visszaverték bolsevisták áttöréseit és -Súlyos vérveszte­ségeket okoztak nekik. A zsákmányolt fegy­verek és hadiszer tömege napról-uápra emel­kedik. A jiüius 25-én Szmolenszk körül el­fogott nagyszámú .Szovjetfogoly egyhangúlag azt vallotta, hogy a szovjetcsapatok lőszerrel és élelemmel való ellátása rendkívül fogya­tékos. Egy német gyalogos egység julius 25-én Leningrádtói nyugatra elfogott egy szovjet tartalékalakulatot, amely kocsijait még a né­met csapatok közeledése előtt meggyujtotta és elpusztította. A vörös katonák egy erdőben siirii bokrok között tétlenül üldögéltek, ami­kor a német katonák közeleitek. A katonák ellenállás nélkül megadták magukat és elmon­dották, hogy tartaléknak voltak szánva, egy pihenő alatt azonban eltették láb alól poli­tikai biztosaikat és tisztjeiket azzal az elha­lálozással, hogy nem engedik magukat ágyír tölteléknek tűzbe dobni. A foglyok mind fia­tal újoncok voltak, akik mindoSze 14 napos kiképzésben részesültek. A besszarábiai harctéren a visszaözönVí .Szovjetkötelékek — mesélik a foglyok —- teljesen eltorlaszolt utakat találtak maguk mögött. Végül is harci jármüveik, pod- gvászaik és minden fölösleges hadianyag hátrahagyásával tudtak csak elmenekülni. Ugyanígy járlak a fogatolt és gépesített osz­tagok. Sok jármű vezetője egyszerűen beve­zette jármüvét az árokba és gyalog mene­kült el. Egy helyen különösen megtorlódott » forgalom. A politikai megbízottak az ezen a szakaszon lévő egyetlen hidat légberöpiiettef.. hogy megállítsák a visszavonulást. Nem hiányzott ahhoz, hogy az elkeseredett - jetkatenák rálőjjenek a megbízottakra. Ezek csak gyors szökéssel Haltak nie8nl kölni. Teljessé vált az általános zavar ami kor a német elővédcsapatok ele fel.unt ko vétlenül a felrobbantott I»'«1 A . ** *’° partról bolsevik,’ tüzérség belelett az oSszc- forlódott tömegbe, tekintet nélkül arra. hogy kit talál el. .Többszáz Szovjetkatona a saiát tüzérség gránátjaitól esett el. ^ ^ gr ^ ÁszfrahénSsan pestisjárvány tört ki Összeszeruit gyűrű. ei torlaszolt utak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom