Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-25 / 169. szám

194 1 j uli us 2$. Fit F Hl 7 £> if Sliscres fejeződtek i$© ci kolozsvári ©..ső magycr mostervîzsffâk Mind a tizennyolc vizsgázó megkapta a mesteri oklevelet KOLOZSVÁR. juUus 25. (Az Ellenzői: tudósítójától.) Csütörtökön reggel kilenc óra­kor kezdődött meg az iparkamara dísztermé­ben az Erdélyben első ízben sorrakerii ő ma­gyar mestervizsga. A vizsgázók már jóval kilenc óra előtt várakoznak az iparkamara Kossuth Lajos- ntcai székhazának folyosóján. Olyan az egész, mintha 10—15 évvel elkésett diákok érettségire készülnének. A tizennyolc jelö tön kívül az ipcrtestülétek elnökei és kiküldöttei is megjelentek, hogy az iparkamara bizottsá­gával karöltve meggyőződ jeliek ti mesterjelöl­tek tudásiírói. Az ipartestületek bizottságai — szakmák szerint — a következők: A cipészeknél elnök Zabolay Pál; tagok: Czikó Simon és Mezei Gyula a csizmadiád­nál elnök Papp Abíert; tagok* Regéczy Pál és Csiszár Bé a, a / ér fi szabóknál elnök De­meter Ferenc; tacgok: Gyarmathy Miklós és Király József, a fodrászoknál elnök Uram Antal; tagok: Erdélyi Jenő és Terkál Róbert, a gépkocsiszerelőknél és javítóknál elnök Szabó János, tagok: Cservénvi József és Ke­resztes Endre, a henteseknél elnök Török Árpád; tagok: Benkő Mihály és Mátbé Lász­ló, a kárpitosoknál elnök Orbán Béla: tagok: Jakab Ferenc és Kaiser Gyula, a molnárok■ nál elnök Kovács Gyű a; tagok: Terjáu Zol­tán és Heitz Vilmos, a nősizabóknát elnök Költő Károly; tagok Kovács Miklós és F. Krasznai Erzsébet, a nyomdászoknál elnök Lengyel Albert: tagok: Szőcs Lajos és Nagy Jenő. — Kilenc órakor megérkezik Tor- da Balázs dr . az iparkamara főtitkára, a szóbeli vizsga vezetője, Tatay Sándor és l'atuy Ferenc iparkamarai titkárokkal. Elfoglalják he yüket az emelvényen és a diszterem egyik leiében clhelyezkedik a tizennyolc vizsgá­zó: négy no és tizennégy férfi. A má­sik padrészben az iparkamarai küldöttsé­gek foglalnak helyet A jelöltek nagy részén látszik az i~galom és alig várják már, hogy túlessenek a számukra nehezebb vizsgarészen, a szóbeli vizsgán. Hiszen mind kitanult szak­emberek, mindegyik gyakorlott és képzett a maga szakmájában és könnyebben megy ne­kik a cipőkésziités vagy ruhavasalás mint an­nak a sok törvénynek és jogviszonynak be­tanulása. amit szakmája mellett egy mester­nek tudnia kel'. megkezdődik a A szóbeli vizsga keretén Torda Balázs dr. néhány közvetlen szóval köszönti a jelölte­ket és a bizottságok tagjait. Mindenekelőtt megállapítja. hogy ez az első magyar mestervizsga Kolozsváron és egész Erdély területén. Rámutat arra, hogy nem azért rendezték ezt a vizsgát, hogy a jelöltek ..nemtudnsáról“ győződjenek meg, hanem minden igyekezetük arra irányul, hogy a vizsgázók felkészültségét és tudását állapítsák meg. Ezután felolvassa a névsort és elkezdődik a felelés. Sorba állnak föl a jelöltek és igyekez­nek megfelelni a feltett és sokszor meg ehe- tösen nehéz kérdéseknek. Minden jelöltnek tudni kell az iparok felosztását, a mesterek, segédek, tanoncok jogait és kötelességeit és különböző á talános ipar-törvényeket és jog­rendszert. Bizony megtörténik, hogy egyegy jelölt akadozva válaszol, vagy nem érti meg teljesen a kérdést, de a vizsgáztató bizottság elnöke türelmesen és jóakarattal vezeti rá a megilletődött és megzavarodott mesterje öltét a helyes válaszra. Feltűnő, hogy a nők álta­lában jobban tisztában varinak az elméleti résszel és folyékonyabb, értelmesebb válaszo­kat adnak. Végül azonban minden jelölt si­keresen lefelel és a szakmai elnökök vezeté­sével szétszélednek, hogy a vizsga irásbe i és gyakorlati részét is sikeresen letegyék. yízsQízncfs a cipészek A szabályok értelmében minden csoport egy-egy műhelybe megy, ahol a szakmai elnök és egy-egy bírálóbizottság tagjai előtt saját szakmájukbó1 Írásbeli dolgozatot készítenek, majd gyakorlatilag is bemutatják tudásukat. Torda Balázs dr. és Tatay Ferenc sorra járják az összes műhelyeket és mindenütt megtekintik a jelöltek munkáját. A cipész­szakmára három jelölt jelentkezett: Farkas Ferenc. Márton Sándor és. Kun József. A vizsga második részét Zabolai Pál szakcso­porté nők műhelyében végzik. Első rész az Írásbeli gyakorlat, melynek keletében minden jelöltnek egy költségvetést kell kidolgoznia adott számú és nagyságú cipőről. Ezt a fel­adatot mind a három je1 ölt sikeresen meg­oldja és ezután kerül sor a gyakorlati részre Mindegyik más-más fajta cipőt kap kézhez, melynek a felsőrésze készen van, de külön­ben teljesen neki kell összeállítani. A mun­kává gyorsan haladnak és a vizsgálóbizottság tagjai már az első mozdulatokra megelége­detten néznek össze: ezek közül egyik sem bukik meg a vizsgán. H mioíflszifsmdbaa bo g.lsíí a lizsga A malomszakmában egy vizsgázó van: Póka Ferenc. Az Írásbeli és gyakorlati vizsga szín­helyéül a „Terján“ malmot jelö ik ki és a bizottságot Kovács Gyula vezetésére bizzák. Itt már sokkal bonyolultabb a vizsga Egy hosszú papírlapot rejtélyes számokkal és je­lekkel Írnak tele és annak aapján bonyolult szakkifejezésekkel dobálóznak. A jelölt min­denre gyorsan válaszol és amennyire látom, a bizottság arcán, meg vannak elégedve vele. Utána a gyakorlati rész következik és a vizs­gázónak végig kel! csinálni mindent, ami a malom-szakmához tartozik. Ez már valamivel érdekesebb és érthetőbb is. Pontos rajzói kzlí fcSszfíeni a CiizmidlüHnak A csizmadia szakmában két jelölt vizsgá­zik: Kürlhy Ferenc és Kléh György. A viza­! ga Papp Albert elnök műhelyében folyik. Az egyik je öltnek pontos iajzot kell készíteni j egy férfi., a másiknak egy női csizmáról, majd ki kell számítani a hozzávaló anyag árát, a megfelelő munkadijat, végül az egész csizma árát. Minden nagyszerűen megy és az Írásbeli résszel hamarosan elkészülnek. Utána leülnek és a inár kész csizmaszárakhoz fejet és talpat készítenek. Vidáman megy a munka. Közben mókáznak, szakkérdésekről beszélgetnek és észre sem vesszük, hogy múlik az idő. Szemfényvesztő ügyességgel kezelik a rej­télyes esizniakészitö eszközöket és percről- percre alakul ki kezűit alatt egyegy re­mekbeszabott mestermü. í&ií feeíí fefsztímífaní ű s ab óm "sí rtkn k? A férfiszabók Király József műhelyében készítik munkájukat. Pontos rajzot kell csi­nálniuk egy egy adott mértékű ruha után, ki­számítani annak árát, majd a rendelkezésük­re álló idő alatt megfelelő munkát elkészí­teni. itt is két vizsgázó dolgozik* Bányai Endre, és Lőrinc József. A bizottság tagjai szigorú szemmel bírálják az írásbeli dolgoza­tokat és a gyakorlati munkát, de nem tud­nak benne hibát ta’álni 9 a végén megálla­pítják, hogy mind a két jelölt tökéletesen érti mesterségét és biztos vizsgájának sikere­fi kár^S íosok aaesfer- vizsájj Kárpitos is kettő van: Kun Árpád és Ve­rnes Sándor. A vizsgát Orbán Béla műhelyé­ben folytatják és szintén nagyszerű eredmény­nyel. Az egyiknek egy rökamiénak és egy széknek a behúzását kell megcsinálnia saját készítésű rajzok éa költségvetés alapján. A másik vizsgázó egy kanapét készít el és rövid idő alatt túlesnek az Írásbeli részen. Előke­rülnek a furcsa szerszámok, vásznak, rugók, lószőr és hasonló rejté yes anyagok s pillana­tok alatt elkészül a csupasz favázra a bényei- mes és puha huzat. A bizottság itt is meg van elégedve a vizsgázók munkájával és sűrű fejbólógatásuk biztosítja a jelö’tek mesteri képesítését. Hz autószerelő a helyszínen dolgozik Egy je’ölt az autószerelő és gépkocsi javító szakmából vizsgázik. Balogh István. A vizsga a Szabó és Kopenecz-féle műhelyben folyik, óriási gépek és nagy sürgés-forgás között. Ne­hezen találjuk csak meg az emberek és gépek sűrűjében a jelöltet, aki egy meghajlított vas­lemezbe gépfuró segítségévei lyukakat fúr. Nem értem, hogy mit csinál, de biztos, fon­tos dolog lehet, olyan odaadó és komoly arc­cal tartja a fúró alá azt a görbe vaslemezt. A bizottság tagjai szerint a feladatnak ez csak kis része és az egész munka nagy szakisme­retet és gyakorlatot igénye1. Ha ők mondják, akkor biztos igv van, mert értenek hozzá. Nincs elég időm, hogy kivárjam a munka to­vábbi folytatását és fájó szívvel hagyom el az érdekesnek ígérkező vizsga színhelyét. És a többi vizsgázók A nőiszabó szakmában három nő és egy férfi vizsgázik Költő Károly vezetésével. A vizsga Írásbeli része: tervet kel! késziteni egy­egy ruhára, kiszámítani annak árát, majd a I BUDAPEST, julius 25. (MTI.) A kép­viselőház csütörtöki ülését Tasnádi Nagy András elnök fél egykor nyitotta meg. Az ülés elején megemlékezett a kormány­zói pár házasságának évfordulójáról. — Hódolatunk és tiszteletteljes ragasz­kodásunk felkeresi e napon Őfőméltósá­gát. Hálás szívvel köszönjük a Gondvi­selő Istennek, hogy őt és nemeslelkü hit­vesét jó egészségben, friss erőben meg tartotta és rájuk e napon a Mindenható áldását kérjük. Az elnök szavait a képviselők helyük­ről felállva hallgatták végig és hosszan­tartó tapssal és éljenzéssel fogadták. Ezután Bocsáry Kálmán előadó beter­jesztette a képviselőháiZ és a felsőház együttes bizottságának jelentését, majd pedig Budinszky László mentelmi jogá­nak megsértését jelentette he. Minthogy a mai ülés egyetlen tárgya a további teendők iránti intézkedés volt. az elnök indítványozta, hogy a Ház leg­közelebbi ülését pénteken délelőtt 11 órakor tartsa és annak napirendjére ki­tűzik a házassági jogról szóló törvény ki­egészítéséről szóló törvényjavaslatban a két Ház együttes bizottsága részéről esz­közölt módosítások felett való döntést. Rassay Károly elleninditványt tett az elnök napirendi indítványával szemben. Indítványozta, hogy a pénteki ülésre .mág, de a Uv^bsdotf tárgy a BRILLANT leeresó aknájában már iţ olyan tisztán, vilá­gosan és atka,-ónok látszik, akár a kész fény­kép az cfoumbanl Nem csado. ha ezzel a géppel már az alsó kép Is pompásan sikerül. A BRILLANT a logmegfelsiább fény'sépezégép mindazok számára, akik anélkül, hogy műszaki részletekkel sokat bibeládnénsk, kényelmesen akarnak szép felvételt késziteni. Kérjen Ismertetőt fotokereskedőjélől, vagy a yozérképvisolattőlj SGLC TESTVÉREK Sud^sesf, IV. Kecskeméti-utca 8/1? Vegyen reszr az ezövi 1500.— pangás . GE33APAN pályáidon 12 db. 6x6 cm felvétek« Árak; P. 43. - Î 36.— ig. magukkal hozott anyagból a tervek alapján el kell késziteni. A jelöltek, Lukács Amália, Berkovits Ilona, György Istvánná és Kerek- szeghy Sándor, gyorsan dolgoznak és a tervek elkészítése után furcsa alakú ruhadarabokból Hamarosan kész ruhát varázsolnak elő. A bá­rom női jelölt saját maga számára készíti a ruhákat és a munka befejeztével magukon mutatják be a bizottság tagjainak. A szigorú bizottság itt is meg van elégedve a jelö tek teljesítményével, akik most már biztosan szá­míthatnak vizsgájuk sikeres befejezésére. A hentes szakmában Pál István, a nőifod* rász iparban Brunner Irma, a gépszedő és nyomdász-szakmában András László vizsgá­zott teljes sikerrel. A szóbeli, írásbeli és technikai vizsgák eredményét jegyzőkönyvek alapján összeha- son itják az iparkamarában, majd a tizen­nyolc sikeres vizsgázó megkapja mestervizsgái bizonyítványát és képesítését­BORBÉLY LÁSZLÓ­Mts dönt a képv'se'őháza házassági íofvény módosításai feleit tűzzék ki a felségsértés, lázadás és ha­sonló bűncselekmények büntetéséről szó­ló igazságügyminiszteri javaslat tárgyalá­sát. Ratlocsay László igazságügyminiszter szólalt fel. Megállapította, hogy továbbra is fenntartja azt a korábbi kijelentését, hogy a 15. §-ban foglalt intézkedések meggyőződése szerint szerkezetileg nem tartoznak a házassági törvény újabb sza bályozásához. Hangsúlyozza azonban, hogy csak szerkezetileg nem tartoznak oda. De ha mégis elfogadják a 15. §-ban fog­laltakat, ezt azért teszi, mert egy tisztán szerkezeti kérdésen nem múlhat egy ilyen fontos kérdés szabályozása. Végül Rajniss Ferenc felszólalásában kijelen­tette, hogy teljesen csatlakozik és elfo­gadja az igazságügyminiszter fejtegeté­sek. Az elnök ezután elrendelte a szava­zást. A képviselőház túlnyomó többsége elfogadta az elnök napirendi indítványát. Az ülés egynegyed 2 órakor ért véget. HÁZAT GYÚJTOTT FEL A VILLÁM. A szolnokdobokamegyei Nyire9 község fölött vihar vonult el. A vi lám belecsapott Kovács János házába, amelyet felgyújtott. A házban lévő Peirucz Juliánná és két gyermeke a vil­lámcsapás következtében súlyos égési sebeket szenvedett. A sebesülteket a elési kórházba vitték. írni ir a román sajtó A Curentul 1941 julius 3 i 4805. szá­mában a lap munkatársául szegődött Yaida-Voevod Sándor vezércikket ir ,.A Tábornok körüli szolidaritás a történelmi pillanat parancsa“ címen. Többek közt a következőket írja: „Mikor elérkezett a megváltás órája, Besszarábia volt az első a leigazolt román tartományok közül, mely fiai elhatározásából szabadon ki­mondta az anyaországgal való egyesü­lést. Mily felemelő példa ránk, a Kárpá­tokon tuliakra nézve is.“ Tovább eizt ír­ja: „A végső győzelemben való törhetet­len és fanatikus bit töltse el a lelkeket. Nagyromániának újjászületését csakis alapjának szilárd megvetésével, a német­román csapatok bajtársiasan megvívott hősi csatáival biztosíthatjuk.“ A Curentul 1941 julius 20-i 4822. szá­mában Romulus Dianu ,,A nemzeti egy­ség utján“ cimen többek közt a követ­kezőket irja: „Nem legyőzött az, akinek a lelkét nem győzték le s ha legyozöttnek magát el nem ismeri. Az egy évvel ez­előtti nemzeti szomorúság közepette, mi kor az ország testéből a szivéhez oly kö­zel álló darabokat átengedte, úgy, ahogy, ezt csak egy Sbylock képzelhette el, a j reménytelen suttogások tömegéből, a kí­vánságok zavarából, a lemondások és árulások forgatagából Antoneseu tábor­nok szava emelkedett ki, aki hozzáfo­gott a román lélek alakításához abból a célból, hogy azt nemzeti céllal telítse.“ Dicséri a németekkel való együttműkö­dést, majd ezt irja: „Aki ért a szóból, az megértheti, hogy Románia csillaga fen­nen ragyog. Nemzeti egységünk megvaló­sításának utján vagyunk.“ Figyelem! Masí felent meg l Légoltalmi ö'SägqannssncAaJ (helyettesek) î \ \ Vegye meg azonnal: Lakóházai! léplíaima! A ház légoltalmi őrségparancsnok (helyettesek) részére és a ház lég­oltalmi őrségpara xsnok által a la­kók részére tartandó tanfolyam ! anyaga. (Hivatalos kiadás.) Részle­tes tájékoz ató az első segélynyúj­tásról is. Sok képpel. 33 fi kapható az Ellenzék k5aiftfes&oÍíjáö.32 Mátvás király-tér 9. ViJékiek oortóval etyá.. 5i1 b-IIéít küldjenek be. Mindenének fontos: Légoltalmi enciklopédia, 256 oldal, so;í kép. Ara P. 1.20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom