Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-03 / 150. szám

—

__ 2

*r. zvNTvn

[—Hl

tf*t furia*

Szabályozta a iíormdny az egyes kamarák területén működő zsidó orvosok számát

Bsu^aiíoJa a íielüjxniíniszlcr az cryosi rcndíariüsról

szóló Javaslatot

BUDAPEST, }ulius 3. (MTI ) Vitéz Keresztes-l- ischer Ferenc belügyminiszter u

krpviM'lolia/. szerdai ii’óscn benyújtotta az orvosi rendtartásról szólt) 1936: I. t.c. egyes rendelkezéseinek módosításáról es kieges/i- téséröl szóló törvényjavaslatot. A törvény javaslat kimondja, hogy ha a kerületi kamara zsidó tápjainak a száma a kamara összes tagjainak hat száz ókat meghaladja, a kamarai választási joga t sak a választásra jogosult távol: Itat százalékának megjelelt> számú zsnlo tagnak van. A választásra jogosult z-r dó tagokat a kamarának zsidó tagjai maguk közül választják. Az átmeneti rendelkezéseket, valamint a vá asztásra vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Amennyiben a kamarai tagok sorába felvett orvosokról a felvétel után derül ki. hogy a kamarába való felvételét meg kellett volna tagadni, a kamarai tagok sorából való törlésnek fegyelmi eljárás alapján vau helye. A törvényjavaslat kimondja, hogy az orvos csak abban a községben, i letvc városban. körorvos pedig csak abban a közegészségügyi körben folytathat magángyakorlatot. amelyet a kamarai tagok sorába való felvétek illetőleg más kamarába való átjegy ez tetése iránt előterjesztett kérésében meg"

Dietrich von lagow az u| budapesti német követ

BERLIN, julius 3. (DNB.) A Führer, Ribbentrop birodalmi külügyminiszter előterjesztésére Dietrich von Jagow S. A. íőcsoporlvezetőt budapesti német követté kinevezte. Erdmansdorf eddigi budapesti német követet a külügyi hivatalba rendelték vissza. (MTI.)

DOKTORR.4AVATÁS. A napokban történt ünnepélyes külsőségek között a Ferenc József Tudományegyetem utolsó doktorráavata sa a most lezárult tanévben. A jogtudományok dob-tora lett- Adum Mihály, Erdélyi Béla, Eperjesi László. Érczhcgyi Andrea, Fenyő Hajnalka, Dr. Retesiónu Simonná, Feu' dián Ziona, Futó István, Geese Hona, Hammer Fidel Jakab Gyula, Kacsó Béla, Langer Ferdincndin, Metis Albert. Szabadkai Béla (cum laudeJ, Tóth Gvula, MelcZer Fercncné. Wolf Mária. Államtudományi doktorátust tettek. Balogh Sándor Gulyás János, Hirschfelder Lajos, Klein Guidó Nyitrai Tibor, Obol László. Pcpp Gábor, Sápi László, Tory János, Vágó András. Orvostudományi doktorátust szereztek: Ander Zoltán, Bódi László, Kulcsár István. Rosen féld Tibor, Séra Mihály. Bölcsészeti doktorátust tett: Dényi Károly (cum laude). A közgazdasági doktorátust megszerezték: Bodnár Richárd, Forrni (Dizmacsek) Tibor és Szentkirályi Sarolta. Az uj doktorokat ismerőseik szerencsekivánatail;- kal halmozták el.

NEM KELL KÖZJEGYZŐI OKIRAT HÁZASTÁRSAK KÖZÖTTI ÜZLETÁTRUHÁZÁSHOZ. A budapesti Ítélőtábla elvi döntést hozott, amely szerint csak azoknak a jogügyleteknek érvényességénél szükséges a közjegyzői okiratba valló foglalás, ameliyek a házastársak közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák, vagyis amelyeket a házastársak t gyanússal kötnek. Azoknál a jogügyleteknél azonban, amelyeket a fe-ek nem egymással, iianem harmadig személlyel kötnek, közjegyzői okiratra Szükség nincs. Éppen ezért nem tekinthető konkrét esetben érvénytelen nek a közjegyzői okiratba nem foglalt üzletrész átruházási szerződés azon a cimen, hogy a társaság tagjai között házastársak is vannak. A házastarsak által kötött tár.sasáai szerződés ugyanis nem a házastársiak rgymásközti vagyonjog: viszonyait szabályozza, hanem mint társasági taaok közötti •szerződés a társasággal és- a társaság többi tagjaival való viszonyukat rendezi. Az 1886. évi VII. tt. 21 r»a- r aera fosát, tehát itt a házastársiak között létrejött üzletrész átruházási megáí’apodá = náí r.em lehet alkalmazni.

jelű t, \ag> amelyet ugyanannak a kamarának területén más községbe (városba, közegészségügyi körbe) való átköltözése, esete ben a kamarába bejelentett. A törvény javas' 1 ut újra szabályozza a kamarai fegyelmi hatóság működését. A javaslat indokolása felsorolja a: egyes kamarák területén lévő orvosok számat és a zsidói; arány számát. Így például a budapesti orvosi kamara 4.862 tagja közül 1.674. vagyis 34.4 százalék zsidó. Ezekből az, adatokból nyilvánvaló, hogy a •/sidé> orvosoknak u kamarai életben való szerepköre a keresztény «/.elemű önkormányzat szempontjából mindezideig nem alakult kielégítően és igy az 1939: I\. t. c. célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a zsidó tagok vá'asztási jogának korlátozására szükség van.

■Lxnrvr^KusuHKM'Maina

MI Első füagsfűr Általános Biztosító Tcíirsísság

Icrdelyreszi nligazgatósúga ezúton is tudat ja érdekelt t. feleivel, hogy az Első Erdélyi [Ital,mos Biztosító Részvényt úr sas ágtól átvett sorsolással kapcsolatos életbiztosításoknak PHl juhus 1-én közjegy ző jelenlétében megtartott nyilvános sorshúzásán a körei hezó betiusoportos kötvények sursoltuttuJ: ki:

fl. M. E. 0. S. 0.

0. W. Z. Z. P. T. U. P. L.

HÁROM EMBERT HALÁLRA SÚJTOTT A VILLÁM RÍ HARM EGYÉBEN. Á papfalvi

csendörség jelentette a nagyváradi ügyészségnek, hogy kedden lé után a villám agytenisuj- totta ilj. l’ányi József gazdálkodót és feleségét, valamint Ardeican János szélt állói bakost a falu határában. A \ihar idő! egy akolba menekültek és ott történt a tragédia. Az ügyészség elrendelte a vizsgálat lefolytatáedt.

(MN.) A szerbek a balkáni konfliktus alkalmával több Duna- és Száva-bidat, melyeket a világháború után uémet mérnökök építettek, teljesen elpusztítottak. A célt, a dunai közlekedés megakadályozását éppen úgy uem érték el, mint ahogyan a mult évben az angoloknak sem sikerült, szabotázs terveikkel és a hajó- kalauzok elszerződtetésével a \ askapu forgalmát megbénítaniuk. A birodalmi vi- sciutak igazgatóságának személyzetéből összeállított készültség a felrobbantott hídszerkezeteken keresztül vagy fölöttük szinte elképzelhetetlenül rövid idő, mind" össze 11 nap alatt ismét megnyitotta az utat az uszályforgalom számára. így a létfontosságú dunai közlekedés megakadályozására az utolsó angol kísérlet is csődöt mondott.

Mibe rejlik a Duna, mint viziut fontossága? Ha csak a hajózási statisztikák adatait tartanok szem előtt, ennek a közlekedési útvonalnak jelentőségét a valóságnál könnyen sokkal kevesebbre becsülhetnék. Bár a Duna az Oroszországon kívüli Európa leghosszabb természetes vi- ziutja, forgalma a Rajna forgalmának csak töredékét éri el és kisebb az Elba—• Odera-csatorna vagy más nagy európai viziutak forgalmánál is. Hajózható része, a Regensburg—Sulina szakasz a német vlziuthálózat bosszúságának csupán 15.5 százalékát teszi ki. A dunai viziut azonban egyelőre beláthatatlan fejlődés elölt áll — ennek az összes természetes feltételei adva vannak — és ez döntő szempont. Az európai ujjárendezés egyik legfontosabb feladata Európa számos többé" kevésbé elszigetelt gazdasági területének egyetlen nagy szerves gazdasági térséggé való összefoglalása. E cél megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele a megfelelően kiépített közlekedési hálózat megteremtése, melyek keretében főképpen éppen a belvizi közlekedési utaknak jut nagy jelentőség. A RajnaMajna-Duna- csatorna, az Odera-Duna-csatorna és az Elba-Odera-csatorna kiépítésével megvalósuló német viziut-gyürüt, melyből minden irányban sugárszerü leágazásokat lehet létesíteni. A nemnémet viziutháló- zatokkal való kapcsolat megteremtésére, az európai viziutrendszer magvának lehet tekinteni. E rendszerben a Dunának az a kiemelkedő feladat jut, hogy a nyersanyagokban és élelmiszerekben gazdag Délkelet s a Fekete-tenger környéke, va lamint az iparilag fejlett Középeurópa és részben Nyugat-Északeurópa között az olcsó összeköttetést biztosítsa. A hegyes

Sepsiszentgyörgyi jelentés szerint a Romániából származó értesülések azt mondják, hogy a román posta gazgató ság nem vesz fel külföldre szóló leve let, csak ha az román, német vagy olasz nyelven van irva. Ezeken a nyelveken is csak levelezőlapot lehet kül deni. Magyarnyelvű szöveggel azonban nem. A magyar szó általában tilos Ro

mániában. Csendőrök és más nem hivatalos közegek hallgatóznak a ma gyarok ablakai alatt és megverik aZo kát, ak'k magyarul beszélnek. Három székmegye Romániának maradt közié geiben: Arapatakon, Hidvégen, Aldo bolyon és másutt az emberek nem mernek magyarul beszélni a sok zaklatás és üldözés miatt.

Erdélyi falukutatás

Kolozsvár főiskolás ifjúsága az első magyar tanévben jól bemutatko zott. A siirün rendezett irodalmi és müvús’z&stek nagyvárosi viszonylatban is meglepő száma, a feszült érdeklődés. mely minden egyes ilyen irányú fő!sko|ai megmozdulást kisért, a társadalom tükörképében is kétségtelenül megmutatta, hogy ennek az ifjúságnak komoly mondanivalója van a magyar élet, főkép pe dig a jövendő magyar közélet számára.

Aki a jelekből tud olvasni s igy előre látta, hogy az egyetemi hallgatók munkája mögött erős magyar elhatározások feszülnek, most teljes mértékben igazolva látja magát. Ez a fiatalság nem divatból népi; nem véletlen, nem is korszerű meggondolás, vagy érvényesülési lehetőségek felpat tintása volt a célja. A mai magyar fiatalság megérett a munkavállalásra. És vállalja is a inunkat. Ott sem menekül elvi kijelentések védő' torlaszai mögé, ahol neki kell utat .törnie.

Ezeket a sorokat abból az alkalomból vetjük papírra, hogy a Kolozsvári Magyar D'ákok Szövetségének falukutató kiszállását előkészítő tanfolyama most ért véget. A K. M. D. Sztár sadalomtudományi munkaközössége egy kerek hétig tartó, pontos órarendre beosztott tanfolyama után a résztvett egyetemi hallgatók most kiszáHanak a két Szamos közére* .megvizsgálni ennek a széles kaputájnak emberföldrajzi, közlekedési, művelődési, településtörténeti közvetítő jelentőségét Erdély belseje és a Nagy Magyar Alföld sízáMás vidéke között. Mielőtt utrakelnének, hogy Vertesei József dr. egyetemi intézeti tanár és Soó'dí hT&tnás munkaközösségi elnök irányítása alatt egyhónapi tervszerű megfigyeléssel elvégezzék kitűzött munkájukat, lehetetlen, hogy ne vonjunk párhuzamot ez és az anyaországi ifjúság eddiig végzett falukutató kiszállásai között Állandóan figyeltük a Pro Christo diákszövetség ormánsági tanulmányút ja.it. Éberen nyilvántartottuk, mikor népi s egyben mondhatni legjobb íróink útra gördítettek egy-egy falumentő gondolatot. Még's nyugodt lelkiismeret- itel kijelenthetjük, hogy az aránylag gyorsan, de kifogástalanul megszervezett kolozsvári Tudományegyetem jól felkészült kis csapata méltó ve- télytársa lehet a nemes kezdeményezésben és a munkában valamennyi eddiginek. A legkiválóbb szakemberek látták el szellemi utravalóval ezt a munkára elszánt ifjú sereget. De nem ez az elvárható munka egyetlen biztosítéka. A most táborba szállott ifjúság ugyanis nem csupán a teljesítmény láza és gőze révén, hanem első sorban szakszerű felkészültségével, alapos megfigyelésével és kitartó munkájával mutatja fel az eredményt, melyet — nem k's önérzettel — méltán el is várunk tőle. (P.)

Olvasóink ügyeimébe

1 J. L. harmadik gimnazista, nagyon szegény kislány, aki az iskolában imgyentanuló, a nyári hónapokra ellátásért szívesen éimenne gyermek mellé, vagy idősebb emberekhez felolvasónak. Az árva kislánynak három kis testvére van, ő maga ingyeffitanuló, akinek ellátása csak szeptembertől van biztosítva. Addig szeretne elhelyezkedni valahol: szívesen végezne könnyebb házimunkát is. Kérjük olvasóinkat, ha tudnak alkalmas elhelyezkedési lehetőséget ennek a szorgalmas és derék magyar gimnázistalánynak, értesítsék szerkesztőségünket. Mi a munkaalkalom hírét majd továbbítjuk F. L, számára.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legvfr Íasztékosabb ‘ kivitelig, legolcsóbb®* oä ELLENZÉK könyvosztSyában, Kelcrzzs Mátyás király-tér, á, : \

I Duna mint közlekedési útvonal

Irta: Dr. I. DüfiPMÜLLER német birodalmi közlekedésügyi miniszter

ipari vidékek felé tehát a Duna gabonát, élelmiszert, olajat és érceket, a völgyek és sikságok felé pedig iparcikkeket és műtrágyát fog szállítani. Az Odera Duna és a Rajna-Majna-Duna-csatorna bekap csolódásával igen nagy szerephez jut majd u dunai szánszállitás is. A kérdés már csak az, hogy a dunai viziutat lehet-e annyira épiteni, hogy ezeknek az óriási szállítási feladatoknak megfelelhessen.

A Duna olyan bővizű és vízállása olyan kevés ingadozásnak van kitéve, hogy nagyforgalinu viziuttá való kiépítése nem jár különösebb technikai akadályokkal. Ami Bécstől felfelé eső szakaszát illeti, megfelelő vizszabályozási munkálatokkal közép- és alacsonyvizállás esetén is az •év legnagyobb részében hajózhatóvá lehet tenni 1000 tonnás uszályok számára. Az eddigi vizsgálatok szerint néhány duzzasztó építésével a vaskapui hajózás nehézségein oly módon lehet segiteni, hogy a létesítendő berendezések egyúttal hatalmas elektromos erőmütelepeket is tápláljanak. A német viziut-gyiirü bekapcsolásával a délkeleteurópai államok számára Középeurópa felé uj, rendkívül előnyös viziutak nyílnak meg. Budapest például a Keleti-tengerhez vezető Odera-Duna- esatornával (Budapest-Stettin 1.200 km.), (Budapest-Hamburg 1.650 km.) jóval közelebb jut a tengerhez, mint a Duna alsó folyásán (1650 km.). Az Elbához, Weser- hez, Neckarhoz és a Bódeni-tóhoz tervezett leágazásokkal a Duna gyűjtőterülete még jelentős gyarapodásra is szert tehet. A dunai viziut egyetlen hátrányát, hogy kisforgalmú tengerbe ömlik, bizonyos mértékben ellensúlyozná a Cernavoda- Konstanca-csatorna megépítése, mely a Fekete-tengerhez vezető utat 250 km.-rel megrövidítené. Sőt olyan tervek is felmerültek már, hogy az Odera-Duna csatornát Becsen túl az Adria felé is meg- kellene hosszabbítani és Belgrád-Szaloni- ki között is vizi-összeköttetést kellene teremteni. Ilymódon a Dunának a közelkeleti és északafrikai forgalom lebonyolításában is szerep jutna.

A Duna közép cs alsószakaszán számos bővizű folyót vesz fel, melyeken eddig is számottevő forgalom bonyolódik le. E mellékfolyók további szabályozásával és összekötő csatornák építésével — például a Száva és Duna, továbbá a Duna és Tisza között, amivel a Duna felsőfolyása felé irányuló forgalomban nagy utmegta- karitásokat lehet elérni — jelentékeny mellékviziut-rendszerek teremtésére és ezzel a dunai forgalom további növelésére nyilnék alkalom. A vasúton és viziuton átrakodással lebonyolított úgynevezett tört forgalom, mely a szállítási költségeket tetemesen növeli, ilymódon sikerülne jelentékenyen csökkenteni.

A duuai forgalom erőteljes fejlesztésének feltételei tehát a lehető legkedvezőbbek. A Dunát földrajzi helyzete arra a nagy szerepre predesztinálja, hogy az európai ujjárendezés szolgálatába álljon. Délkelet-Európa a gyors gazdasági fejlődés küszöbén áll és ennek a fejlődésnek természetszerűleg a dunai forgalom is részese lesz.

A tornán posta nem továbbítja tM magyar szövegű leveleket