Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-23 / 167. szám
xm íj, ellenzék Történelmi kapcsolataink K©l©t-©alicíával A Szovjet elleni uj harcvonal mentén ismét 'időszerűvé váU problémák sorában fontos helyet foglal el KeHetgalicia kérdése is. Magyar Szempontból fokozott jellentőséget kell tulajdonitü'ounk neki, mert közvetlenül szomszédos hazánkkal: és a Kárpárok gerincéről c'l- incfu'l't honvéd gyorscsapatok Keletgaliciá' ban törték meg a vörös hadsereg velük szemben áíiló szárnyának ellenákásár, leszoritva a szárnyat a podoüai síkságra. A régi Halbes és Lodoméria története' több, miaut ezer év óta ütközőpontja volt a vele szomszédos nemzetek hódítási vágyának és a magyarság is már a honfoglalás előtt megismer te, amikor Árpád hadai rajta keresztül vo* íiütiit.ak a versekéi szoros felé. A középkorban hosszú időm át orosz befolyás alatt á.- lott, de az Árpádházi miagyar királyok is többizbfln foglalták tll átmenetileg. Az orosz uralmat a tatárjárás szakírótta még 1241-ben. A tatárdieást litván uralom váltotta fék majd u terület dinasztikus összeházasodása révén a lengyelekké illett. Közben 1370-től 1.386-ig Nagy Lajos magyar és lengyel király jogara alatt — Lengye'országból kiha'áitva — ujbó1 közvetlenül hazánknak volt kiegészítő része, de midőn a magyar—léngyei perszonál-unió 16 évi fennállás után 1386-ban felbomlott, a különvált Lengyeillország magával rántotta Habosat és Lodomériát is, mélyeik Lengyelország melléktartományai maradtak egészein az 1» *2. évi első felosztásig. Mária Teréza helyett József trónörökös — a későbbi ÎL József császár a magyar királyság nevében eme-Jt igényt Galicia birtokára, a középkori magyar uralgom jogcímén, de mégis Ausztriához csatolta az aj Szerzeményt és csupán a még Zsimgond királyunk általi' 1412- ben Willadislaw lengyel királynak 37.000 garasért zálogba adott szepesi városok kerültek vissza Magyarországhoz. Maga Mária Terézia csak hosszas vonakodás után hagyta jóvá a Lengyelország első felosztására vonatkozó orosz-*—porosz—osztrák szerződést és a három uralkodóház bünhődését sejtető baljóslatú szavak kíséretében irta azt 2)1á. — A ma* gyár törvényhozás ismételten sürgette a középkorban Magyarországhoz Tartozott részek visszacsatolását, igy az 1791, 1825—27. 1839 —40 és 1843—44. évi országgyűlése», de eredménytelenül. A lengyelek és a rutének harca az osztrák császárságon belül is folytatódott, még mindig inkább szociális, mint nemzeti színezettel elsősorban a változatlanul megmaradt egyenlőtlen hirtokmegoszlás következtében, mert a föld négyötöde Keletgalliiciaban is a lengyelek tulajdona volt. Az 1846-i rutén parasztlaza* dásí csak nagy harcok árán rudtálc feverni a lengyel birtokosok segítségére siető osztrák csapatok. A lengyelek a tartományi önkormányzat révén egész Galíciára kiterjesztették uralmukar, meggátolva a rutén népei'em nemzeti és szociális felemelkedését. A rutének ezzel szemben Galicia kettéosztásáért küzdöttek, hogy Keletgaliciábó’l Lemberg székhellyel külön tartomány legyen, a lengyelek pedig érjék be a nyugati résszel és Krakkóba tegyék át annak székhelyér. Az osztrák kormányhatalom átmenetileg a ruténekkel sző vetkezett a l'engyé’ekkel szemben» és már úgy látszott, hogy vége az osztatlan Galíciának, amikor az I867-es kiegyezés után id. Andrássy Cyűla gróf. akkori kül'ügy- n inrztef sietett a szorongatott lengyelek segítségére, megakadályozva Galícia kettéosztását. Ettől kezdve a lengyelek fokozatosan tért hódítottak a nekik teljesem kiszolgáltatott Koletgaliciában és mig az 1880. évi rt-épszám- lá’ás szerint még csak 28.1 százalékát tették ilt a lakosságnak, arányuk 1910-ig 39.7 százalékra emelkedőit. Kel'etgaliica azonban igy is melegágya maradt a pán-ukrán törekvéseknek, mélyek a cári Oroszbirodá'om egységét is veiS'zélyCz- t.ttték, ezért nagy orosz propagandă vall- igyekeztek a kelieígaüciai rutén pártok közé ék^t verni, de sikertelenül. Az 1918. őszi összeomláskor Keletgalieiá* bain átmenetileg az ukránok ragadták magukhoz a hatalmat és a lemhargi ukrán nemzeti taoáes a bukovinai rutének 'kiküldötteivel együtt kövtelfs, hogy Keiefgalicia és Északbukovina az Öroszhirodalomtöl tdsza- íkadr ukrán államhoz csatlakozhassák. Ukrajna azonban a központi hatalmak csapatai- nak kivonulása után a boídeviklek hataömába é» igy ismét moszkvai uralom alá került. Az akkor virágkorukat élő entente batal* rnak csak azzal a kikötéssel járultak hozzá Keletgauciának Lengyelországba való bekebelezéséhez, ha Lengyelország annak széleskörű önkormányzatot ad. Lengyel réseiről erre uéí.; ve üinmepélyea Ígéretet is tettek és az 1922. szeptember 26"i törvény a keletgaliciai Lwow (Lemberg) Stanrslawow (Stanislau) és Tamara ol vajdaságoknak bizonyos szükkeretü önkormányzatot biztpsirott is, de ezt a törvényt á lengyelek soha nem hajtották végre, ónnál többet törődrek a németek minden ukrán törekvéssel, mely a németek kezében már nz elmulc 20 alatt U, u£jr a (fen^yelfek, mint az oroszok ellen nagyon hatékony fegyvernek bizonyult. Cs'ak az 1939 augusztusi német, szovjet paktum adott átmenetileg más irányt ennek a kettős játéknak és a kengyelek veresége nyomán újra fe’.láiugolt ukrán mozgalmaknak a vörcö hadsereg szeptembervégi bevonulása vetett véget. Már 1939 október 22-én — alig égy hónappal a vörös megszabás után — bolseviki terror alatt megtartották az u. n. általános nemzetgyűlési vakasztásokat. Nyugat-Ukrajna ..nemzetgyűlése Lembergben ült" össze és kimondta az ukrán szovjetáli'amhoz való csatlakozást, mi- ált&il formailag is beolvadt a Tanácsköztársaságok c«övfetségébe. Ez a ,,Nyugat-Ukrajna“ magában foglalta Lenigyjet’ország Összes szovjet érdekrérl>e került ukránlakta területeit, leirat Staniiölau és Tarnopol vajdaságokon kiviil a Icmbergi vajdaság keleti részét, továbbá a vo hiniai vajdaságot és a poiéziai vajdaság déli felét. Adatait ezért csak megközelítő pontossággal lehetett kiszámítani, mert a (német—szovjet érdekhatár még városokat is kertészeit, mint például a monarchia hadai által 1914—15-i harcokban oly legendás és hősiességgel védett Przemislf, Po'esiát, viszont elválasztotta az ukrán és fehérorosz területek között, amit azóinban csak nagy vonásokban vázolták az uj térképek. Az egész „Nyugat-Ukrajna“ területe kb. j 90.000 km- volt az 1931. évi utolsó lengyel j népiszámválás szerint mintegy 7 és félmillió ! bakossal és csatlakozásával a Szovjetunió uk- j rá/ai tagállamának területe 445 ezier km2-ről I 535 ezerre nőtt, lé’ekszáma pedig — az | utolsó évtizedek természete« szaporodását j Nyugatok rajnaijain, féJlífnddBIióra téve — 31 ] milliótól 39 mii! ióra emelkedett, amihez 1940 őszen Romáithiából el szaki lo tT Észákbukovina és Besszarábia ukrán többségű három megyéié járult. (Besszarábia többi 6 — román j többségű —- megyéiéből és az addig az uk- j rán tagállam keretébe tartozó moldovai ta- j nácsköztarsaságból a Szovjetunió külön Moll* j dován tagállamát alakították ki). Maga a Szovjet érdek terébe került Kelet© flU ©s mindenütt &iirEc®ié-E bntoFFa és faipa a házfarffi Tartós, szép, higiénikus I Appám Gyula íükberendéfcési Irodáid Szenfegyíitíz-H. 2.1. sm. Te!. 24-23 Stanislau % iTarnopol Együtt szám szám % szám % össznépesség: 1,480.285 Anyanyelvére rézve: 100.0 1,600.406 100.0 3,080.691 100.0 Ukrán v. rutén 1,018.878 68.9 728.135 '45.5 1,747.013 56.7 Lengyel 332.175 22.4 789.114 49.3 1;121.289 36.4 Jiddis v. héber 109.378 7.4 ' 78.932 4.9 188.310 6.1 Egyéb 19.854 Vallásra nézve: 1.3 ' 4.225 l 0.3 24.079 0.8 Görögkatolrkus 1,079.019 72.9 r 871.971 54.5 1,951.090 63.3 Görögkeleti 891 0.1 1.882 0.1 2.773 0.1 Római katolikus 245.944 16.6 386.603 36.7 832.547 27.0 Izraelita 139.746 9.4 1 134.117 8.4 273.863 8.9 Egyéb 14.685 1.0 5.833 0.3 20.518 0.7 alatt a székely főváros egyik legszebb külső városrésze lösz. Ide épülnek a Nép és Családvédelmi Alap kis családi házai. Tervbe vette a város ezen a részen egy sétatér és iskola épitését is. A kormány a Nép- és Családvédelmi Alap keretein belül megvalósítandó segélymozgalmak céljára a folyó évre 400.000 pengői bocsátott a város ren~ delkezésére, illetőleg kezelésébe. Az erre vonatkozó rendelkezések úgy szólnak, hogy az előirányzott összeget még ebben az évben az utolsó fillérig fel kell használni. A rendelkezésre bocsátott 400.000 pengőből a város az arra rászorultak, elsősorban a sokgyermekes szegénycsaládok, részére vett tervbe különféle juttatásé' kát. A juttatások ezúttal nem könyor- adomány-jellegüek, mint a múltban voltak, hanem azokért a segélyezettek bizonyos könnyű ellen- szolgáltatást adnak, illetőleg végezúek. •' Már ebben az évben 30 kis családi Házat épitenek és ezekhez olyan legkeve' sebb 5 gyermekes szegénysorsu családokat juttatnak, ahol, amellett, hogy a segélyre erkölcsi szempontból is rászolgálnak, a legidősebb gyermek nem haladta meg a 17-ik életévet. A megépítendő családiházak egy szoba, konyha, hálófülke, a szükséges mellékhelyiségekből állanak, az udvarokon pedig sertésól és bázinyul" tenyészet lesz. A családok teljesen bebu- torozva veszik át a házakat és oly csekély Összeggel törlesztik, hogy •) a fizetendő részlet nem haladja n\eg még azt az összeget sem, amelyet ezek a szegénysorsu családok jelenleg fizet• neh bármely városvégi nyomortanyáért. lakbér fejében. Gondoskodás történik arról is, hogy az angora- és csincsillatenyészetek gyapjú- és prémhozama megfelelő módon értékesíthető legyen. Magyéllat-iuttatáa és Ingyenes tanfolyamok A tervbevett segélymozgalom nemcsak családibáz-juttatásokra terjed ki, hanem gazdasági nagyállatokat is osztanak szét az arra érdemes szegénysorsu sokgyermekes családok között igen csekély ellenszolgáltatás fejében. Mintegy 50 fejőstehenet és igás-lovat ad a város még eb' ben az évben a rászorultaknak. A fejősteheneknek az átadáskori napi árát a segélyben részesültek tejjel és borjúval törlesztik, inig azok, akik igáslovakat kapnak, időnként fuvarral törlesztik a vételárat. Figyelmet kelt az az elgondolás, hogy az 50 tehén után naponként befolyt tejet a városi tejcsarnoknak adja át. amelynek vezetője ugyancsak valamely szegénysorsu sokgyermekes család lesz. A tejet a csarnoktól piaci áron a napközi otthonok veszik majd át. A tél folyamán a város több háziipari tanfolyamot is tervez, amelyeken mun* kanélkülieket foglalkoztat és a tanfolyamokon előállított termékek értékesítéséről gondoskodik. Szó van arról is, hogv az értelmiségi munkanélküliek részére a tél föl várnán gyors- és gépiró-taufnlya- mot nyitnak. A Nép' és Családvédelmi Alap munkássága iránt a város egész társadalma nagy érdeklődést tanúsít. A város veze tőségének a segél^mozgalmakkal kapcsolatos tervei mindenütt helyeslesre talál nak és igy már csak a jó megszervezelí- ség kérdése, hogy azok minden tv re n legsikeresebb eredményt biztosítsa LEVÉLPAPÍROK. egyszerűiül a leged lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az El LEISZÉK könyvosztályábüii, Kvluavár, Mátvás királytér 9. gaÜcia területe mintegy 50 ezer kin2 vedt. az 1931. évi lengyel népszámlálás szerint több. mint 5 millió lakossal! Ebből 'lengyel részről 39.8 százaékot mutattak ki lengyel anyanyelvűnek, összegen 52.2 százalékot pedig ukránnak, illetve ruténnak. (A lengyel anyanyelvű statisztika ugyanis 1931-ben küícn vette (Számba a rutén anyanyelvüeklöt az ukránokétól, hogy legalább viszotnylago-s lengyel többség látszatát keltse a délkeleti vajdaságokban is.) Sőt a zsidók is m'egoszlottak jiddis éa héber anyanyelvűek között, de « kettő együttesen sem tett ki többet a lakosság 7.2 százalékának Vallási alapon azonban a lakosság 59.6 százaléka tartozott az ukrán nemzeti jellegű görögkatolikus egyházhos (a görögkeletiek száma itt elenyésző) 10.5 százalékuk volt izraelită és esak 29.1 százalék római katolikusnak tekinthető —t kévéi kivétellel törzsökös lelncvellnek. # magyar csapati i által megszüli két vajdaság 1931. évi statisztikája Keletgalicia 5 millió lakosából tehat — vallási alapon számítva — mintegy 3 miliő ukrán, másfélmillió lengyel és félmillió zsidó. A 3 keletgaliciai vajdaság közül a német— szovjet érdekhatárra kertészéit lembergi vajdaságból a Szovjetnek jutott rászán mintegy 2 millió ember élt. Ebből lengyel anyanyelvű mintegy 900 ezetr (45%) ukrán és ru tén szintén körülbelül ugyanennyi, die roma katolikus csak 650 ezer (32.5%), míg görög katolikus 1,080.000 (54%), az izraelitáké pe dig 260 e'zer (13.%). Ezt a vajdaságot most í német csapatok foglalták ©Î a vörös badse regtől és bevonulásuk után az ukrán propa gamda szólalt meg a Üembergi rádióban. ü&gwszabäs§M szociális alkotó tevékenységbe kézé Marosvásárhely váms MAROSVÁSÁRHELY, július 23. Felsőbb rendelkezés folytán a Szociális Szervezet beolvad a Nép- és Családvédelmi Alapba, melynek feladatait a városok népjóléti ügyosztálya latja majd el. Ma* rosvásárhelyen az erre való elokészüle tek már folyamatban is vannak é$ a közeli betekben a város népjóléti ügyosztálya hozzá is kezd a már tervbe vett nagyszabású szociális munkához. Harminc család* ház, iiarmisic Ifi 5 ®azdasá& A vizátemelü-lelep felé vezető ut jobb- ■ oldalán elterülő térség rövid nehánv év
