Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-19 / 164. szám
2 rirryzáK uncz.v" 1011. I ul I ui 10. anraters XX71 Módosította és a visszaküldi a házasság korlátozásáról szóló iavatlatot a M D tPEST, július 10. (MTI.) A Felkúhaz miuît’jţy két heti szünet után pénteken összeült. Báró Perényi Zsipnioml dniik ti/ órakor nyitotta meg a/, iile^t, majd Bárdossy László miniszterelnök emelkedett szólásra: Emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés két háza előtt mondott bemutatkozó beszédében hangoztatta, hogy a kormány a törvényhozói összeft rhetetlenség kérdésének szabályozását egyik legioutosabb feladatának tekinti. (Helyeslés.) A Fel&öház összetiáa,h®t®2!sn&égi bl2®S!S$3a Az országgyűlés képviselőháza a kormány javaslatára meg is tette a szükséges intézkedéseket, amennyiben 27 tagból álló bizottságot alakított és a bizottság tárgyalásainak megkönnyítésére tír gyi alapként a kormány egy tervezetet bocsátott rendelkezésre. Értesülésünk szerint ennek a tervezetnek általános vitája már be is fejeződött, úgy, bogy a bizottsági tárgyalásnak első szakaszát ezzel már teljesen be is fejezték. Minthogy a kormánynak az a felfogása és azt hiszem, hogy ezt a felfogást a Felsőház is osztja, hogy a törvényhozói összeférhetetlenség kérdésével a felsőházi tagok összeférhetetlenségének kérdését is szabályozni kell (helyeslés), természetesen tígy'elembe véve a Felsőin/. megalkotásánál irányadónak elfogadott szempontokat, javaslom a Felsőháziiuk, hogy szintén alakítson egy bizottságot, amely az összeférhetetlenség kérdéseved 1 ogl dlkozik és amely bizottság elkészíti azt a javas latot, amelyet a Felsőliáz tárgyalás alá vehet. Kérem az Elnök l rat. hogy az erre vonatkozó szükséges intézkedéseket szíveskedjék megtenni. A miniszterelnök szavait a Felsőház tagjai helyesléssel fogadták és indítványát egyhangúlag elfogadták. Ezután gróf Fszterházy János napirend előtt interpellált a közellátási miniszterhez az erdő-, mező-, vad* és nádőröknek lábbelivel soronkivül való ellátásáról. Jókay-Iliász Miklós felsőházi tag szintén a közellátási miniszterhez intézett napirend előtt interpellációt. Kérte a csép- lési könyvek vezetésére vonatkozó utasításban. hogy a termények osztályozásait vál toztassák meg. Laky Dezső közellátásiig*,'! miniszter mindkét interpellációra megnyugtató választ adott. Kozma Miklós a d ’A Felsőház ezután áttért a napirend tárgyalására. Vita nélkül elfogadta a Fel- söbáz a gazdasági országos bizottság félévi működéséről szóló jelentést, a magyar—német társadalombiztosítási szerződést, továbbá a magyar—bolgár kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat, majd áttértek a közoktatásügyi igazgatás egyszerüsitéséről szóió törvényjavaslat tárgyalására. Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa szólt a törvényjavaslathoz elsőnek. Kijelentette, hogy a törvényjavaslathoz elvi okokból szól hozzá. A törvényjavaslat sokkal jelentékenyebb, mint az első pillanatban látszik, mert decentralizál. Ezért örömmel üdvözli. Felfogása szerint ezen az utón még tovább kellene menni A törvényjavaslat mindenesetre nagy lépést jelent és csak üdvözölheti a kultuszminisztert ebbuL az alkalomból, a maga részéről hozzátéve azt is, hogy bátorságához is gratulál, mert Magyarországon decentralizálni nem könnyű. A liberális háború előtti korban szükségszerűen ceníralisztikus irányzat kellett, hogy uralkodóvá váljék. Az ország a kiegyezés után meglehetősen a'omiaált állapotban volt. Jelentkezett a főváros fejlesztése, a minisztériumok megalkotása és szükség volt a centralizációra. A Trianon utáni átrendeződésre volt szükség. Minden elhatározás központosítva alakult ki. Ez volt az oka annak, hogy az ügy ebkői akták és az emberekből numerusok lesznek és hogy a kormány minden odaadó munkája mellett nem képei odáig hatolni, ahová kellene. Eunek az állapéinak egyetlen ellenszere a centralizációs irány helyett a decentralizáció. A miniszterek agyonhalmozott munkájábna nem képesek az ügyanyagnak akár háromnegyedrészét is ismerni. Ha nem jogunk decentralizálni, Magyarországon felelőssé get vállalni merő embereket mesterségesen megszüntetik, ezek életexistenciáju- kát elvesztik, ki fogunk tenyészteni egy olyan emberanyagot, urnelv felelősség -'s> akta porszagától nem fogja látni többé az életet. (Úgy van!) A közoktatásügy terén most történt lépést a Felsőliáz nemcsak örömmel üdvözli, de kéri a kormányt, folytassa ezt minden egyéb vonatkozásban is és jelenlegi hivatali állásának betöltése folyamán erősödött meg abban, ami benne, mint vélemény, minisztersége alatt is kialakult, hogy erre a decenralizációra feltétlenül szükség van. Kárpátalja kormányzói biztossága bizonyos vonatkozásban másodfokú közigazgatásnak tekintendő, ennek következtében alkalma volt tapasztalni az összes problémákat. Fel akarja hivui erre a figyelmet. A körvonalat látja ki alakulni olyanformában, hogy a minisztériumoknak hivatása az elvi kérdések sik-ján mozogjon és a gyakorlati részt a középfokú hatóságokra, bízza. Ennek a gondolatmenetnek a jegyében fejezi ki köszönetét a kultuszminiszternek és fogadja el a törvényjavaslatot. (Élénk taps.) Zimonyi Gyula szintén üdvözölte a tör. vényjavaslatot. Aggodalmát fejezte ki azonban, hogy az egyházaknak biztosított jogokat nem fogjae a jövőben csorbítani. A törvényjavaslatot elfogadja. & másodfokú hai ós Hómon Bálint kultuszminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta. hogy a Ház előtt fekvő javaslat tulajdonképpen szerves folytatása keráb- fei javaslatoknak. A közoktatásügyi igazgatásról hozott korábbi törvény megteremtette tanügyi másodfokú hatóságokat és a mostani felhatalmazással egy uj szervezet alakul ki a közoktatásügyi igazgatás terén. Üt év tapasztalatai megmutatták, hogy a másodfokú hatóságok, bar ültük. A minisztérium feladata — mondotta igen helyesen Kozma Miklós — az elvi irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés, de nem részletigazgatás. Ha ez a múltban nem mindig igy törtónt, elsősorban azért volt, mert hiányoztak az összefoglaló hatóságok. Kozma Miklós elsimerésében annak jelét látia, hogy törekvését megértette a Felsőház. Az aggodalmakat illetően kijelenti, hogy mint a múltban, n jövőben is a hit felekezeti oktatást az állami vhleiás mellett, elismeri és ennélţ fogva az iskolafenntartó egyházak jogait ! korlátozni nem kívánja. A miniszter helyesléssel fogadott be- j széde után a törvényjavaslatot végszer- J kezeiében elfogadta a Felsőliáz. Vita nélkül fogadták el az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzzel kapcsolatban a Felsőház elutasította a zsidó ügyvédek térfoglalásának korlátozása tárgyában a képviselőház által elfogadott és átküldött határozati javaslatot. A házassági iawasüat vUáia A Felsőház áttért ezután a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kifys Ernő felolvasta az együttes bizottság jelentését és a bizottság által elfogadott uj 9. szakasz szövegét. Vitéz Meskó Zoltán szólalt fel elsőnek a törvényjavaslathoz. Szerinte a javaslat egy régen fájó és a magyarságot vérségi- leg veszélyeztető helyzetet óhajt megszüntetni és mint ilyent, a legmelegebben kell minden magyar embernek üdvözölnie, mert alkalmas arra, hogy egy áldatlan állapotot kiküszöböljön, a magyar nemzetet fajikig megmenthesse. Lgy érzi, hogy az egyesilclt bizottság uj 9. szakaszát a Felsőház nagy többsége nem teheti magáévá. Igen szomorú, hogy amikor a világ és vele a magyarság, legkomolyabb élet-halál harccal küzdelmet folytat a bolsevizmus ellen, akkor a zsidó, kérdés immár harmadszor kerül a ma Uj kiadás! lelj s, szószerinti fordítás! Most jelent mcií magyarul Hätiers HARCOM ? A „Mein Kampf" első teljes magyar kiadása. Uj forma, finom papiros, műnyomó papíron Hitler Adolf arcképe, művészi tóbbszinnyo- másu boríték. Ára fűzve —-------------------------P. 7.53 Diszkötésben----------------------------P. 8.53 Kapható az Eüeniék Uöngvesboíijüban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. - Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. gyár parlament elé. Amikor először került ide, kellett volna félremagyarázha- latlanu! megoldani ezt a kérdést. Kívánatos, hogy a házasság kérdését végleg megoldják. A javaslatot elfogadja. A hercsgprimás beszéde Ezután Serédi Jus/liniári bíboros hercegprímás emelkedett szólásra. Beszéde elején kijelentette, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben itt, a nyilvánosság előtt megállapítja, hogy ez a súlyos törvényjavaslat úgy készült, hogy nem vonattak lie egyházjogászok, illetve ezek be\onásáról az indokolásban nem törte, nik cmlités. sőt maga az ország prímása, aki nálunk az egész magyar katolicizmust törvényszerűen képviseli, szintén nem nyert módot arra, hogy idevonatkozó észrevételeit és inódositó javaslatait idejekorán megtehesse. A törvényjavaslat szorosan vett tárgyalására kitérve, ünnepélyesen kijelenti, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban a püspöki kar nevében kifejti a katolikus álláspontot, ha jxdig a törvényjavaslat miatt ellentétbe kerül az egyház és az állam, ezt az ellentétet nem az egyház idézte elő. A tör* vény-javaslat bárom házassági akadályt állít fel. fertőző gumókor, fertőző nemibaj és a zsidó származású akadályát. Ezek az akadályok ugyan közvetlen csupán a polgári házasságra vonatkoznak, közvetve azonban magának az egyházi szentségi házasságnak a lelkész közreműködésével való megkötését is lehetetlenné teszik. Az egyház soha sem ismerheti el. hogy az államnak a szentségi házasságok megkötésére vonatkozólag akárcsak közvetve is bárminemű intézkedési vagy tilalmazó joga volna. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanakkor, amikor a zsidók ellen hadakozik, hűségesen ragaszkodik a zsidó- szellemhez, mert legalább közvetve, a polgári házasságot kívánja alátámasztani. A püspöki kar a katolikus hitekkel együtt következetes az igazsághoz, amikor szembehelyezkedik ezzel a törvény- javaslattal, mert a törvényjavaslat beleütközik a házasság szentségébe, az egyház kizárólagos hatáskörébe utaló, isteni törvénybe és beleütközik a természeti törvénybe, amikor embereknek a házasságra vonatkozó szabadságát korlátozza és szembehelyezkedik azért is, mert nern szentségi, a felbontható házasság, a válás előmozdításával végzetes veszedelmet zúdít a nemzetre. Azonban hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslatot nem a zsidók kedvéért, hanem elvi okokból azért nem fogadhatja el, mert ez a katolikus szentségi házasságoknak is akadályt akar felállítani. A hercegprímás a továbbiakban az egy. házi kánonokat idézte a törvényjavaslat rendelkezéseivel szemben és részletesen foglalkozott a javaslat intézkedéseivel. A javaslatot nem fogadja el. Sziiliö Géza az egyesített bizottságban elfogadott 9. szakasz melléj kéri még bevenni azt, hogy ,.a leien paragrafusban meghatározott házassági tilalom alól a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felmentést adhat keresztény hitfelekezethez tartozó olyan személynek, aki a magyar nemzeti törekvések előmozdításában kiváló érdemeket szerzett. Mentesítsék a törvény hatálya alól ivadékait is.“ Ennek a módosításnak az elfogadását kéri és a javaslatot ebben a reményben általánosságban elfogadja. Ragasz László se Ravasz László volt a következő felszólaló. A javaslat indokolása szerint a magyar fajt akarja védeni, fajvédelmi törvény kíván lenni. Lehet-e fontosabb kér. désünk, mint a magyar fajnak a védelme. Ez priusza minden törvényhozásnak és minden állami igazgatásnak. E nélkül hiábavaló a honvédelem, a közoktatás, az ipar és gazdaság felvirágoztatása. A magyar fajt sok törvénnyel lehet védeni: szociális, gazdasági, egészségügyi, népjóléti törvényekkel. A törvényjavaslatban szerinte burkolt zsidótörvényről van szó, amelynek legérdekesebb ellentmondása, hogy egyáltalán nem vonatkozik a zsidókra. Mindenkire vonatkozik ebben az országban, csak a zsidókra nem. Vonatkozik a nem zsidó emberekre és a keresztény magyarokra. A törvényjavaslat a faj fogalmát helytelen meghatározással használja és a materializmusnak iskolapéldája. Nem tudja elfogadni a törvényjavaslatot általánosságban keresztény szempontból sem. mert a zsidó származású keresztényeket és ivadékaikat örök időkre ki akarja rekeszteni abból, hogy valaha is nem zsidó emberekkel házasságot kössenek. Nem tiltja meg a törvény a magyar embernek, hogy házasságot kössön hottentottával, négerrel, cigánnyal, bár- kivel, egyedül a zsidóval tiltja meg. Hogy zsidó nem zsidóval ne házasodjék — ez úgyis megvolt, ennek visszaállítása nem rendítheti meg a kereszténység alapvető tanítását, azonban mi lesz azokkal, akik már megkötöttek ilyen házasságot, illetve akik ilyen házasságból születtek. A törvény rendelkezéseinek szörnyű visszaható ereje van. A törvényjavaslat maga után vonja a házasságon kivüli együttélések tömeges elszaporodását, általában az er* kölcsiscg lazulását, amit pedig a törvényjavaslat meggátolni kíván. A törvényjavaslatot általánosságban nem fogadja el. Délután Viczián István, majd Kapy Béla evangélikus püspök szólalt fel. Nem fogadta el a javaslatot, mert ellenkezik az egyház hitvallásával. Az állam odaáll az egyház kapujába s az egyház számára megállapítja, hogy kiket részesíthet a házasságkötésben és kiket nem. A polgári házasság kötelező, igy tehát az, aki polgári házasságot nem köthet és az arról szóló igazoló iratot nem tudja felmutat ni, egyházi házasságot sem köthet. Az egyháznak ezt sérelmesnek kell találnia. De lehetetlenné teszi számukra ennek a Írógépeit Mindenféle gyártmányú Standard, Portable j és aktatáska-írógépek beszerezhetők legolcsóbb árban, kedvező fizetési feltételek mellett. Speciális javítóműhely iró-, szvámoló-, sokszorosítógépek részére. Kirsneiiifv Mihály Kolozsvár, Ilkák hMRc-tfca 24. Telefon: 25—83^ —a——aa»gB358BBaafflgfc—n—mggaBT I
