Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-16 / 161. szám

1941. i ut i ui 16. ELLENZÉK A horvátországi magyar szórványok helyzete Az önálló horvát állam megalakulásá­val fokozott érdeklődés kiséri uj déli szomszédunk minden problémáját. Ki­sebbségi szempontból jelentősek a Dráva. Száva közén megtelepedett magyar szór­ványok, kiknek megtelepedését, számará­nyát és ennek változásait kívánjuk meg­ismertetni. Mivel az uj állam területe ma még pontosan nem is ismeretes, a sok változáson átment Horvát-Szlavonország- uak a kiegyezéskorabeli területét tekint­jük, szorosabban azonban csak az u. o. ősi magyar megyék jöhetnek számba. A drávántuli magyar megyék a törté­nelem folyamán ugyanis az anyaország­hoz tartoztak és még 1746:—1848 között is külön követeket küldtek a magyar or­szággyűlésre, nem Horvátországgal együtt, mellyel azelőtt sem álltak közjog) kap­csolatban. Itt találhatók a legrégibb ma­gyar telepek is a Vuka-folyó mentén, Sze­rem és Verőce megye határán. A folyó nádasaiban talált menedéket a tatárok elől menekülő magyarság 1241- b'en és e sorsüldözött földönfutók alapí­tották Kórogy, Szent László, Haraszt, Tárd, Anthin, stb. falvakat. Nagyobb mé­reteket a magyarság letelepedése csak a határőrvidék feloszlatása után ölt, ami­kor itt az anyaországi gazdák potom pén­zen földhöz juthattak. Letelepedésük négy főirányban és több főrajban történt. í. főirány a Dunán át­kelve Szerém megyébe és pedig keleti részén a) a rumai és iregi járásban, b) északnyugati részén az iloki, sidi és vu- kovári járásban, c) délnyugati részén a zsupánjai járásban. E letelepedésben fő­leg bácskai gazdák vettek részt. II. fő- irány a verőcemegyei település a) Ve­rőcemegye északkeleti részében a .,vuka- menti terület“ szomszédságában és Dja- kővár vidékén, b) a Drávától a Papukig terjedő rónaságon a nasici, szlatinai és cíolnji miholjáci járásban, c) a Dráva és Bilo között a verőcei járásban. Ide első­sorban a Somogy-, Győr- és Baranyame- gyéből vándorló magyarok jöttek. III. főirány a pozsegamegyei település a) az Hova folyó és a Papuk nyugati része kö­zött húzódó vadéken a daruvári, pakrátfi es novskái járásban, b) szétszóródva Uj- gradiska, Pozsega és Bród városok kör­nyékén. IV. A belovármegyei irány a) a Bilo-hegységen át a Moszlavina és Garic- liegységig a belovári, grubisnopoljei és saresnicai járásban, b) a Cazma, Lonjc* Ilova-folyók és a Moszlavina hegység kö- zöti rónaságon. Ezt az irányt Zala-, So­mogy-, Vas- és tolnamegyei magyarok vá­lasztották. A folyamat lényegileg nem volt más; mint vérnélküli honfoglalás az ész és munka fegyvereivel oly területen, mely a XV. századig magyar volt (pl. az 1469-i kimutatás szerint Eszék lakosságá­nak többsége magyar). A munkát azon­ban szép siker koronázta és ennek bizo­nyítására csak Verőce megye esetére uta­lunk. A magyarság száma itt 1820—1930 között 12 százalékkal növekedett, 1:74- ről 14 százalékra, szláv elem viszont 1820-ban 95, 1920-ban pedig csak 72 szá­zalékkal szerepel. Ezt az örvendetes tér­hódítást valójában csak akkor értékel­hetjük, ha meggondoljuk, hogy magyar­nak maradni idegenben egy kis magyar nyelvszigeten, melyet folyton háborgó szláv nyelvtenger vesz körül, ahhoz több kell, mint fajszeretet. Az előbbiekben három népszámlálás adatain keresztül kívánjuk megismertetni az ittélő szórványokat, közigazgatási szempontból mindenkor ragaszkodva az J910. évi magyar beosztáshoz. l.élekszám szempontjából legerősebb a magyarság, az utolsó adatokat véve ala­pul, Y erőce megyében, majd sorrendben Szerém-, Belovár-, Kőrös- és Pozsegavár- megye következnek. A 4:1 százalékos országos arányszáma lecsökkent 2.6 szá­zalékra. 1921-ben Horvát-Szlavonországra vonatkozólag a délszláv népszámlálás * 0.555 magyart mutat ki, az eltérés on­nét adódik, hogy ők ide vették az anya­ország délnyugati részéből elszakitolt te­rületeket is. Ugyanezen a részen az 1910. évi magyar népszámlálás 112.001 magyar anyanyelvűt talált. A magyarság száma- uak nagymérvű megfogyását azonban ért­hetővé teszi az a körülmény, hogy nem a családfő, hanem a számláló-biztosok be­mondása szerint töltötték ki az összeirási lapokat. Ha a szülő egyike a délszlávok valamelyik ágához tartozott, az egész csa­ládot szlávnak jegyezték be, jóllehet nem is beszélték az illető nyelvet. 1910—1921 a nagymérvű megfogyás némileg 'alán magyarázható ács összeomlást követő vÍ3z- szavándorlásokkal, ami főleg köztisztvi­selőkre vonatkozik, de 30—35 százalékra ez a szám semmíesetre sem rúg, másrészt a folyamat 1921-ben már jórészt befeje­ződött és igy 1921 és 1931 között a ter­mészetes szaporodást véve egyetlen nö­velő tényezőnek, a lélekszámnak okvetle­nül emelkednie kellett volna, jóllehet 1931-ben 4 ezer fővel kevesebb magyart mutatnak ki. Bár másrészt azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a hor­vátországi magyar református egyházak anyakönyveiben sok helyen évenkint több halálozást jegyeztek be, mint születést. A si ke rés gyógyítás érdekében meg kell ÉTTIREM, UNlá-UTCA 14. szAv. Elssranru szórakozó hely. Dizőz parádé! Bárdi Jazz. Éttermi árak! világítanunk e szomorú helyzetet és itt van nagy szüksége a kisebbségkutatásnak beható kisebbségi statisztikára. A kisebbségtudománynak ugyanis a ki­sebbségi statisztika egyik legszilárdabb alapja és igy elsőrendű feladat a lélek- szám módosulásainak szemmel kisérésére. Tárgyunk szempontjából azonban hozzá kell fűznünk, hogy a tízéves időközben sorrakeriilő népszámlálásokon alapuló ki­sebbségi statisztika a nagyobb tömegek asszimilációs nyereségének vagy vesztesé­gének mérlegét a nagy számok törvényé­nél fogva biztosabban állapíthatja meg, mint a szórványokét. Kari János megkezdődtek az előkészületek az állampolgársági összeírásokra Rendezik a honosítások kérdését is KOLOZSVÁR, július 16. (Saját tud.) A közvéleményt érdeklő kérdések között most nagyon előtérben áll az állampolgársági bi­zonyítványok és a honosítások ügye. A régi román ál ampolgárság helyett szabályszerűen meg kell szerezni a magyar állampolgárságot, amelyre nézve sok tekin­tetben más előírások és törvényes rendel- hezések érvényesek. A bécsi döntés értelmében ugyan jogilag a Magyarországnak jutott területekéit tartóz­kodó személyek automatikusan magyar ál­lampolgárokká váltak, ha nem volt más áh lampólgárságnk, vagy ha nem optáltak ide­gen ál'ampo’gárságra. Ez az automatikusan megszerzett papír — helyesebben elvi jellegű állampolgárság— valóságos magyar állampol­gársággá csak akkor válik, ha az érdekelt fái mindenben megfelel és eleget tesz az anya­ország területén érvényben leuő állampolgár­sági előírásoknak. tóság alatti területekre menekültek kozott igen sokan vaunak, akik érthető okokból nem tudták magukkal hozni, most pedig nem tudják beszerezni összes szükséges sze­mélyi okmányaikat a jelenleg is román inr périum alatti területekről. Ezek között so­kan vannak olyanok is. akiknél tulajdonkép­pen közjogilag tisztázásra vár az is, hogy honosítás alá esnek'e, vagy pedig átlampoh gársági rendelkezések alá, mert hosszú éve* kig a bécsi döntéssel felszabadított területe* ken éltek vagy itt bírtak illetőséggel. Nagyon, sokan csak a legutóbbi években áthelyezési vagy más kényszerű okokból költöztek el ál* landó jellegű tartózkodási helyükről. A mei nekültek ügyével kapcsolatosan még sok fontos kérdés vár tisztázásra s éppen ezért az állampolgársági összeírásokkal és a ho~ nositás ügyével kapcsolatban kiadandó hi vatalos rendelkezések ezeket a szemponto­kat is figyelembe kell vegyék. Az Erdélyi Párt természetesen a menekültek sorsát is a legteljesebb gonddal szivén viseli és itt is mindent megtesz, hogy közjogi hely­zetük mielőbb teljesen kielégitő megoldási nyerjen. E!5kés2(i!eíek az állampolgársági összeírásra Az állampolgársági bizonyítványok kiadá­sára irányuló általános jellegű rendelkezések a felszabadult erdélyi részeken már megtör­téntek, gyakorlati vonatkozásban azonban még csak az előkészület stádiumában van­nak. A városnál és a megyénél most folynak azok a munkálatok, amelyek befejezése után sor kerülhet az állampolgársági ösr- szeirásokra szükséges kérdőívek kibocsáj- tására és mindazokra a további intézkedő* sekre, amelyek a keleti és erdélyi ország­részek lakosságát magyar állampolgárok közösségébe belesorolják. Kolozsváron a vármegyeházán székelő minisz­teri kikü'dött irányítja ezeket az előkészítő munkálatokat, amelyek természetesen igen nagy előkészületeket igényelnek, hiszen csak a megyében és a városban több tízezer ál­lampolgársági ügy elintézéséről1 lesz majd szó. KöihitI ések az érdéül magyaroknak A kiadandó hivatalos rendelkezések ponto­san megjelölik majd, hogy az érdekelteknek mikor, hol és milyen természetű kérést kell benyújtani az állampolgárság elnyerésé­re és a kérvényt milyen okmányokkal kell felszerelni. Va’ószinünek látszik, hogy a kor­mányzat Erdélyben bizonyos különleges és megkönyitő rendelkezéseket is fog ezen a téren kiadni. Lgyanakkor az Erdélyi Párt is megtette a szükséges lé­péseket abban az irányban, hogy az állam- polgárság elnyerése a magyar tömegek szá­mára ne jelentsen megoldhatatlan kérdést a szükséges okmányok beszerzésével járó anyagi költségek és időveszteségek miatt. A pártvezetőség egyébként is minden befo­I lyását latba veti, hogy állampolgárság szer­zése lehetőleg minél könnyebb legyen azok számára, akik a törvényszerű követelmények­nek mindenben megfelelnek Remélhető, te­hát, hogy ez a fontos kérdés közmegelége­désre nyer megoldást. ti honosítások figge A másik fontos, előtérben álló probléma a honosítások ügye. Ez főleg a menekültek hatalmas tömegét érinti. A magyar fennha* Siabâlgozlâk a lei legkisebb (érmeim arái I BUDAPEST, Julius 16. (MTI.) Újból megállapították a tej legkisebb termelői árát. A földművelésügyi miniszter a tej legkisebb termelői árát legutóbb a mult ev őszén állapította meg még pedig Bu­dapesten literenként 24 fillérben, vidé­ken márkázott tejüzemek telepein 19 fil­lérben. A termelési költségek emelkedése következtében a földművelésügyi miniss* tér a tej legkisebb termelői árát julius 15-től kezdődően Budapesten literenként H0 fillérben, vidéken pedig ipari feldol­gozásra kerülő tej legkisebb termelői árát literenként 24 fillérben állapította meg. A megállapitottnál alacsonyabb ár fize» lése büntetendő cselekmény. Kőnnyiiésefcei engedélyeztek a légvédelmi rendelkezések végrehajtásánál Egy newyovki szavazás 70*5 százalékban a háború ellen foglalt állást BUDAPEST, julius 16. (MTI.) A hon* védelmi miniszter 1941. évi julius lo'én kelt rendelete alapján a Balassagyarmat— Gödöllő—Üllő—Fülöpszállás—Kiskőrös— Bácsalmás és Zombor városok, illetve községek által meghatározott vonaltól nyugatra fekvő országrészen (a felsorolt városokat, illetve községeket beleértve) az elsötétítés végrehajtásánál az alábbi könnyítéseket engedélyezte: A lakóházak és egyéb épületék elsöté­títését a kiadott rendelkezések szerint to­vábbi intézkedésig minden nap 2‘i órai (este 11 órai) kezdettel kell végrehajta­ni. A jármüvek egész éjjel az előirt fény csökkentő berendezések nélkül közleked­hetnek. Az említett vonalaktól keletre eső területeken az elsötétítést továbbra is az eddig érvényben lévő rendelkezések és a rádió által bemondott időpontok sze­rint kell végrehajtani és pedig julius 16-án 20 óra 40 perckor és ez tart hajnali 4 óráig. A közvilágítás általában eddig kiadott rendelkezések, szerint marad üzemben. Az erre vonatkozó részleteket a honvédelmi miniszter külön rendeletben szabályozza. NEWYORK, julius 16. (DNB.) A New- york Daily News Newyork állam vala­mennyi választójához kérdést intézett, hogy belépjen-e az Egyesült-Államok a háborúba Anglia megsegítésére. A körkérdésre adott válaszok eredmé­nye 70.5 százalék a hadbalépés ellei 29.5 százalék pedig a hadbalépés mel­lett nyilatkozott. 1 llinois állam választóinak csak 18 3 szá­zaléka szavazott a háborúban való rész. vétel mellett. Baseli jelentés szerint a Nationalzei* lung berlini tudósítója jelenti: Az elmúlt 24 órában az Egyesült-Álla­mok hadbalépésének jelentősége került a német közvélemény érdeklődésének köz­pontjába. A berlini lapok közlik a stockholmi Aftonbladet feltünéstkeltő cikkét, amely szerint Roosevelt elnök úgy látja, elérkezett az idő, amikor az Egyesült Államoknak 1 el kell sütnie az első puskát. A stockholmi lap meglepő tudósításában közli, hogy Roosevelt legszűkebb környe­zetében úgy hírlik, hogy mielőbb hadiáhapotba akar kerülni Né­metországgal, hogy Anglia helyére lép­jen, mielőtt még Németország befejezi a keleti hadjáratot. Hire jár annak is, hogy állítólag utasí­totta az amerikai hajóhadat az előzetes figyelmeztetés nélkül való tüzelésre a né­met hadihajókra. Berlini mértékadó kö­rökben a stockholmi lap tudósítását az összefüggések gondos tanulmányozása után minden vonatkozásban illetékesnek tekintik, de hangsúlyozzák, hogv a ten­gelyhatalmakat semmiféleképpen sem le­het megfélemlíteni. A német sajtó Roo­sevelt eljárását tőrszurásuak minősíti Európa ellen, a bolsevizmus elleni harc közben. Minisztertanácsot tartott a kormány BUDAPEST, julius 16. (MTI.) A kor mány tagjai Biirdossy Lás Jó minis Jtr nők elnökletével kedden reggel miniszter­tanácsra ültek össze, amelyen a folyo kormányzati ügyeket vitatták meg. A mi­nisztertanács a délutáni órákban én le­get.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom