Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-21 / 140. szám

8 toorttttfüBS jta^gawLteHt^g'r»? imsk/tatsm ßf l.fíNZ fiK Pia£gwjg^^rt»a’i.»ji / 9-rf / i ii n I a H 2 1. ** ®J Ly_A_?_v_ISzépülnek, fiatalodnak ... rend, ügyelem. aki ege:iioiii; . 10 S/en- Pataki Gvida, 59 Ml CIKI UM l\ \ mult rovatunkban közölt «1U. k>'i <••>/! rejtvény kijelölt 'Oi.iinak mcgt t'jtcsi'i a kú- > «M kezük: Vi/v/inte»; 1 (> X szerelem, a • zrioI.Cm a f.i i'i'lt'iii süléi u rim 38 Mcdaliu. -II Inga no/.ik I ' Halogen I lem. <> 1 INihili*!a. 78 X a dúlom. Függőleges; 11 ('.semi, rossz los/, im pOrt'iii. . I vtdek'iii 18 X asaláv 19 Birodalmi. Szólánc: Marok Kokká Karom Rombol --Bolha—Halom — Lomha— Határ I ama. fZENETEK II. >1. Hogy mi a/ oka a Sajtukamara ren­deletének. mellyel megtiltotta a rejtvenyfcj- tók közötti ajándékosztást? 11a a lapvállala­tok megmaradtak volna a középszeren *'s v ak egv-cgv könyvvel jutalmazták volna a/ ambiciózus megfejtőket, a Kamara bizonyára e.v'iu avatkozott volna beli. a ki adóív Ozeu el­határozásába, Xm egyes lapvállalatok C teren is édes konknrreneiát iuditottak es túlzásba vitték a/ ajándékok kitűzését. Jelentős ónzösszegek. egész buforbt'reudt zések, erté- zrs .szervi'/ek. radio es I olografjIo kévsziile- kek stb. szerepeitek a kitűzött tételek közt. emlékszünk egy ilyen sorsolásra, amelynek egy újonnan épitett villa volt a nyeremény- tárgya. de volt olyan lapkiadóvallalaf, amely hosszabb budapesti vagy előkelő lür- dői üdülés teljes költségeit biztosította a szerencsés nyerőnek. Viszont sncgállapiiást nyert az is. hogy egyes kiadók megígérik ugyaD a jelentős jutalmakat, tie a nyerők kö­zött. fiktiv neveket szerepeltetnek, vagy ha tényleg kiadják a jutalmakat, ezeket a kia­dóhivatala személyzet hozzátartozói. vagy m*L benső személyek kapják meg. A tuihaj- tott konkurencia, amely itt-olt tisztességte­lenné is vált. olyan terheket rótt a lapválla­latokra, hogy a Kamara igen helyesem ren­deletileg tiltotta dl a további elfajulásra ve­zető ajándékozásokat. A mi táborunk már régen és sok ízben biz­tosított bennünket arról, hogy tekintet nél­kül arra, vájjon adunk-e jutalmat, vagy oem. híven kitartanak rovatunk mellett. amely annyi szórakozást és tanulságot nyújt nekik. Jól esteti olvasnunk, hogy ön is ezek sorába tartozik. J I.. A legutóbb itt említett Orbók Lóránt iró csakugyan kollégája volt Kuncz Aaladár- nak, lapunk felejthetetlen irodalmi munka­társának, a nagyszerű írónak. Mindkettő kö­zépiskolai tanár volt és az elmúlt világhábo­rúban egyszerre estek a Gancia internállság veszedelmébe. Kuncz Aladár a Fekete Kolos­tor c. remekművében többször megemléke­zik Orbókról, aki valamivel szerencsésebb volt nálánál!, mert neki sikerült hamarabb ■Szabadulnia. Orbók igen regényes szabadulá sát igy irja mag Kuncz Aladár: Egy délfranciaországi római cirkusz romjai között internálták Orbókot, rongyos sátrak alatt, hol az idő minden viszontagságát hó­napokon ár minden védekezés nélkül kellett elviselni. A fáradhatatlan Jeanette azután, aki a mozgósítástól feldúlt nyaralóhelyünkről velünk együtt menekült, kijárta, hogy Orbó­kot hatósági felügyelet mellett visszaeresszék a kis breton fürdőbe ahol a háború kitöré­sének nyarán voltunk. Fél évet húzott át ezen az istenhátamögötti helyen, aho1 nappal ki sem mehetett az utcára a falu asszonyai­nak és öregembereinek állandó inzultusai miatt. Jeanette aztán engedélyt szerzett szá­mára egyik. délfranciai városban való tartóz­kodásra. Itt már közelebb került a spanyol határhoz. Hosszú időbe telt azonban még, amíg jegyese valahonnan útlevelet járt ki, ahol Orbók mint „svájci újságíró'1 szerepelt Ezzel az útlevéllel végre menekülhetett Spa­nyolország felé. Az ulolsó francia állomáson azonban elfogták, mert valamelyik utitársának feltűnt idegen kiejtése és a háború e'leri va­ló kirohanása. Néhány hetet meg katonai börtönben ült, ahonnan végre ugyanaz a be­folyás mégis csak szökési lehetőséget terem­tett számára Spanyolország felé. Orbók Soa- nyolországban. vásári színigazgató lett. Még a háború előtt csinált egyszer Budapesten színházi invencek számára kis Marionete- szinházat. Most ebből az ötletből vásári nép­nek való szórakozást s magának sovány ke­nyerét teremtett. Később aztán népszerű ka­talán drámaíróvá vált. liondnadrágban járt még Juhos, a regi békebeli i ilágliáboru előtt, (Imikor először lotto meg kill földi folyóiratban a Nagy Nu orchéjn t. Megbabonázott leiek­kel rejtegette keblében o kirágott oldalt. Érett. g\ön \ árit asszonyt ábrázolt n kép. Szeme ng\ izott kékre festett god lében. mint o kárbunkitliis. Meteres át­mérőin diratkalopján fejedelmi stinetoll lengett es o selyemkosztiint ingerlőm bo­ti tot to viruló testét nyaktól-bokáig. Szoknyája idol kikondikáll vipöcskéje orrú . . , János majd megörült a szerelemtől és soknapi rerejtékes faradsággal csodaszép levelet irt a hugy Nőnek. íz válaszra sem méltót to. Istenem, oz amerikai Nagy X ö es a pesti kisdiuk! Micsoda tárol ság az. . . í háború után egyetemre járt János. I di árult a lányoknak, diákgyülésckeri he­lyeselt. rogy tiltakozott, szóról részt vett o közé leiben és komoly esélyei voltak arra, hogy bukás nélkül megússza az első szigorlatot. Tavaszodon, amikor kezébe került a külföldi képeslap, s annak címoldaláról tündén fiatal nő mosolygott rá. Nem tolt nagyon nőies, inkább csibészesen fins. rövid hajjal, apró kalupkűv ul. fór- fiús szabású öltönyben, rövid szoknyában és olyan gyönyörű lábakkal, hogy aki először látta, utánanyult a képnek is. hl pedig már túl t olt oz ötvenen, idegesen megigazította szemüvegét. János lángralobban. Némi fejtörés árán lángoló levelet irt Amerikába. Amikor jobban utánanézett a dolognak, látta ám hogy ugyanúgy hívják azt a hölgyet, amint azt a bizonyos első ideált, akinek kölyökkoráiban irt. De lehet, hogy csuk névrokonságról van szó. Utóvégre a nők sem fiatalod­nak ... A Nagy Nö, ezúttal rövid szok­nyás. fius Nagy Nö persze, nem válaszolt. Irta: ÖRMAY IMRE oltin: egyetemi hallgató I oresti is jHindii a . . . Tíz évvel később kirakatban látott egy szép színes rézkarcot. Hot bronzliaju fia­tul lányt ábrázolt. Megvette, otthon osz­tóin fölé akasztotta é.s nezegette: hja, persze, Ita ilyenek i ohiánok o pesti lá­nyok’, ni ni gondolkodnék: oz ember any- nyit, megnősüljön-c . . . Szinti’ gyermek roll még a tündér tünemény. linkje, amelyet a hosszú fátyolszerü, lehulló ru­ha csak inkább mutogatott, mint rejtege­tett. a nyírfa hulovány karcsúságára. i pálmák bojtosára, u párduc rugalmassá gora emlékezteiétl. I.átszőtt rajta, hogy a művészt nem a kozmetika mesterke­dése, hanem az ifjúság utánozhatatlan lmja igézte meg. Olyan roll ez uz isme­ri tlen lány. mint a középkor szépei, illá­kért a l iláig másik végere is elgyalogolt u lovag. János levelet irt neki. Csal. olyan irodalmi, elméleti levelet, csak úgy, a bájos ismeretlennek-, fis szivében úgy hordozta a szerelmet, mint a merges ful­lánkot. János kissé feledékeny lett az utóbbi időben. Fiatalságának és férfikarának két dolgos évtizede megviselte, (.sah igy tör­ténhetett, hogy nem vette észre: megint ugyanaz a neve a hölgynek. De most már választ is hajlott levelére. Kedves, üde, j biztató, majdnem szerelmes sorokat, fis I fényképet is mellékelt a Nagy Nö. Short’ I ban, strandon fényképezlette magát, Mia- j mibun. Olyan volt, mintha csak most len- j ne tizennégy esztendős. Hulovány rózsu- I bimbó, ami tv epekedve várja a virágzás 1 idejét . . . 1 János feledékeny ember lett közben, de azért nem felejtette el. hogy már nem huszesztendős. Középkorú kopasz ember ne kezdjen ki serdülő lányokkal — gon dolta. És keserveset sóhajtva, tüzbedobta a fényképet a levéllel együtt. Egyébként a Nagy Nő most hatvan­éves. iiu-fctcrI tökéi'-r< X cggi I bo //a ;<■ nI s i i nek. XIV. l.ujo p'-iiKÜgviliim /ierni I • nyál Gi-nmiíuet. ki mini Mini- de Stai i le­írta ues ét az ii o<lalofritör'.cii<*tb< Zahn iiicgmuratja. hogy Stafl a / ,n\ V polcomul! • /.»-iiibi-ni háborújának mini ku/<- »»•iii volt a - >-rt»-11 Ilin-ághoz, K*-t- <-gtc: u nagyon s/.i rette volna a liat-ó Bonaparte la homokot in '"hódítani de bár - /. ll in rikr- liilt. tovább I- rajongá -al ki'éri a bő- útját A/ gll -ii eg- k»-déi akkor tói ki. mikor S .n I a.x/oc.s ni'gi-meri a / igazságot: Bonaparte nem a/ ö i'iziiiényeiérf küzd, hanem i bata lemért, az egyeduralomért. A Irare a konzul, majd a c-sás/ái ellen Mine de Stai ! eletetlek fő mozgató ereje, a szerelt m <:• becsvágy mellett. A könyv az uróhhiai.»I i ••rdck«*-«-n izgalma-an (flevtíniti meg. A Mine rir Stacdröl -zóiu legényen kere-z- tül meglátjuk Európa politikai, irodalmi, ud­vari, sőt népi életét i Az. irodalmi < poli­tikai világ halhatatlanjai vonulnak itt e' -ze­niünk (lőtt: Go the, Schiller. Schitgei. Con­stant. Benjamin Sándor cár. I alh'vrand. Metternich. Majd a trauma, uéinct, -váje.. oro-z élet. Stael aw.ony nvilt szérum- i re­zeit, látott; nyílt, booüleles lélekkel ítélt. Jelentőség»- mell lt mi sem bizonyít jobban, minthogy • igenjei1' ma u igenek. , riemjf r ma is ur.m k maradtak, a mi világunkban 1-. A forditás munkáját 'elk<i?meretc> hűség­gel és biztos müvé-zi érzékkel Dauielné Lengyel Laura végezte. 114. *z. feladvány. Lilétmann A-tó 1 (Buenos-Ayrev). UJKÖMaVEK Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja Móricz Zsigmond, a magyar regény leg* robusztusabb művésze ui könyvében két lal kapcsolódik munkásságának legsikerültebb remekeihez: a tárgy törtéueti voita az Er­dély grandiózus erejét dézi az olva*ó emlé­kezetébe, a paraszti környezet meg legerő­teljesebb parasztregényeit. Ez a hatalmas re­gény, középpontjában) a legEndáshirü Róz^a Sándorral, az elsülyedt betyárvilág romanti­káját, robbanó népi erejét hozza vissza a Móricz Zsigmondtól megszokott hatalmas erővöl és pompás reális megjelenítő kész­séggel. Athenaeum kiadás. Künyvnapi ára kötve 5.80 P, Könyvnap után 7.20 P. gyobb > iJágbirodalom jövőjét. A világtörténe- h m egyik legtragikusabb drámája veti előre árnyékát Las Casas éj a császár vitájában, melynek a nagyúri Spanyolország, a fe'-vad, exotikus Amerika s a konkvisztádorok ka- 13nüor szelleme1 ad mozsalmas hátteret, és a történelem örökké aktuális kérdőiére kapunk világos feleletet, arra. hogy mikor, meddig, milyen erkölcsi feltételek mellett van joga %egy népnek a világuralomra. Schneider regénye az Athenaeum kiadásá­ban jeieat meg. ára fűzve 3 P. kötve 4 P. m wwwtWB' m immm a « V/Z4 tó tó wk m yy/y/- zi'/'/.'/- ± m4j S f Ä 'vM>í M zna mkÁ » fa. W ä Wm Reinhold Schneider: Lus Casas és a császár h Az újabb német irodalom -egyik legjeleictő- 6-ebb irómüvésze mutatkozik be a magyar ol­vasóknak -ezzel a mélyenszántó történeti re­génnyel. A XVI. század két Spanyolországa, a spanyol világbirodalom egy drámai pilla- inata áll elénk ebben a műben, Las Casas, az Amerikát járt pap széniére veti V. Károly császárnak, hogy Spanyoljai a kereszt nevé­ben hajóztak át az óceánon, de megfeled­keztek igazi hivatásukról és az arany őrjön­gő rabszolgái lettek. Elárulták Spanyolország missziós hivatását, meggyalázták tetteikkel az egész kereszténységet s aláásták a legna­Szóreitvények Ego üllőiéi — Muzsikusok eiünyhen Öreg nsaiifmalő Kis Karaltn csinos 3. 4. — i TRugpHr szpikernő B — F [ Slinos vitéz bárdijait $?tróksv Hálván: SZÁZ KÍSÉRLET Sztrókay Kálmán uj könyvével olyan hasz­nos és érdekes szórakozást nyújt ifjú olvasói- uak, melyhez hasonlót nem találunk sehol a világirodalomban. Nagy tárgyismerettel, Say Kornél mérnök közreműködésével és rajzai­val felépítette az eelektrotchnika tudomá­nyának egyszerű kísérleteken nyugvó rend­szerét; aki elolvassa könyvét ét- végigpróbál­ja kísérleteit, a szellemei foglalkozáson kívül ismerője is lesz annak a tudománynak, mely szinte egész mai világrendünket mozgatja. A kísérletekből kialakuló rendszer csú­csán egy kis könnyűszerrel megépíthető vil­lamos-motor áll, a hasznos időtöltés ajándé­kául. E kis motor fillérekbe kerülő megépí­tésére a kiadó pályázatot is hirdet ifjú olva­sói számára. Talán a kialakuló kedves ver­seny is csak segíteni fogja a könyvet célja elérésében, a magyar ifjúság technikai érzé­kének fejlesztésében. A könyv a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában. a Könyvbarátok Kis könyvei sorozatában jelent meg. >expóid Zahn: Asszony a császár ellen Az asszony, kinek alakját Leopold Zahu kitűnő munkája elébüuk vetíti, éppen olyan jelentős, színes és érdekes személyiség, mint amilyen kora volt. Stael asszonyról nagy cl­ientele, Napoleon császár mondotta: „A hal­dokló királyság és a születendő forradalom szelleme formálta, alakitolla egyéniségét". Zahn kitünően ért az irói művészet egyik legmagasabb teljesítményéhez: toiial portrét rajzol. Szavakkal. tud szint, formát adni és Xilágos: Kdl, \ d4, Ba4 é* f7, Fel és cd, gy: c2, h2 (8 darab). Sötét: Kg4, YJ7. Bc7 Fb4 és e4. HL8. gy: b3, h4, h5 (9 darab;. Mait 2 lépésben. (Megfejtési határidő ha rom hét.) A május 24‘tn közölt 110. sz. feladván' (Szöghy) megfejtése: 1 BeG—fc~. Helyese íejtették: meg: Camaiasan I.. Czitrom J. Nagy E., dr. T. L. (Ko ozsvárl 6 pont. Bo zsi E , Hegedűs Gy., Kertész M. (Kolozsvár! 4 pont. A következő játszma az ide! orosz bajnoki versenyből való. Világos: Buleslausky. Sötét: Lilién thai. 1. e4, e5. 2. Hf3. d5. (Régi. de az elmélet által elitéit, kétes értékű lépés. Lilienthai úgy látszik kísérletezni akart.) 3. HXc5. Ve7(?) (Valamivel jobb itt 3. Fdő.) 4. «14. f6. 5. Hd3 (Természetesen nem 5. Yho-j-, g6. 6. HXgó, \'Xe4-j- miatt.) 5 . dXe4. 6. 1IÍ4. Vf7. (Már fenvegetett: Vh5H~.) 7 Hd‘2. Ff5(?) 8. g4! Fg6. 9. Fc4. Vd7. 10. Ve2’ VX d4. 11. He7! Vh6. 12. HXe4, Hd7. 13. Fi4, He5. 14. 0—0—0 (Sötét e! van veszve.) 14. . . . Ff7. 15. He—g5! (Boleslawsky nagy len­dülettel vezeti a támadást.) 15. ... f.\g5. 16. FXe5, FXeó. 17. FXc7! és sötét felad- ta. A futár ütésére kétlépéses matt jön. estis? SZÁLLODA BUDAPEST DUMPIRTON Előkelő csalid’ szál­loda, olcsó ágakkal. Egyágyas szoba 7 pengőtől. Kótágyas I szoba már Í2 psn-* gőtőS. Kitűnő étte­rem és kávébáz. — Előzékeny Kiszolgálás Mii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom