Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-20 / 139. szám
1 I Í941 Juitlua 20. ELLENZÉK Mikes iskoláia Kissé etcbe vágunk a Farkas-utcai nagy ünnepségeknek, például a k-ut. jűgimnázium véndiáktalálkozójának, mely vasárnap, június 22'én lesz s nagy sereg lelkesült és fölszabadult ember adja majd egymás kezébe a kilincsel. De aznap szinte tengernyi ünnepség meleg árja zúdul vendégszerető városunkra; megkezdi kétnapos ülésezését a kulturális egyesületek szövetsége; évi »•endes közgyűlését folytatja le az FMKE és EMGE: mind a háromra százával sereglenek ide a nagy érzésekkel, gondolatokkal, eszmékkel, tervekkel teli érdeklődök és tagok. Szombaton aztékról kell szolanunk. Azonban e nagy szellemi elfoglaltságokban sem szabad az ősi kát. főgimnáziumról megfeledkezni, erről az örök ifjú intézményről, elsősorban a véndiáktalálkozójáról. mely az ifjúság két szárnyát egyesíti: a fiatalság ifjúságát s az öregség ifjúsági kötelékekkel idekapcsolt eimulhatatlanul hálás-hű nemzedékeit. A kisebbségi kor ez a rentes intézménye, mely a régi s többnyire unalmas vagy lélektelen 10—10 éves találkozók helyébe lépett, ez a jóízű és termékeny z éndiák találkozó egységbe mossa össze a nemzed ék el: ni s ezeknek mai sivár harcát megenyhiti: de a kisebbségi kor pgysnlősitő müveidéit is folytatja. Amig a régi osztálytalálkozókon a „tömeg“ csak éppen keretet adott a nu-Vessíett előkelő és leereszkedő tat soknak, akiket a sors legtöbbször érdemtelenül emelt föl, addig a véndiák tömegek csak mag- és diszként övezik a néhány kiváltságost, aki úgyszólván meg se kottyan ilyenkor. Ifjú és polgári dolog ez. hála Istennek! Az intézet örök if júságában most nemrég a- Örök fiatalság egy fölséges külön jelét öltötte föl homlokára: a négyszáz év v.olt hires tanulói sorából Mikes Kelemenről vette uj elnevezését s a Mikes-fő gimnázium most az örök hü apród, a fiatal következetesség, az elhervadhatlan báj, humor, szelídség, vallásosság és istenesség, a tisztult és magyar barokk el nem évülő képviselőjével szerencsésen koronázza meg az évenként való megújulás örök menetét és a kedves-jó piaristák népies, nemzeti, emberszerelő szellemében gyökerező megtántorodás nélkül haladó irányzatát. Egy nagy és halhatatlan iró nevével, miután sereg irót nevelt föl Az egépz Farkas-utca egy fiatul és tiszta fényforrás, de a minden kor nagy összefüggéseiből kisugárzó egyesült fények forrása, mely előre sugárzik és vissza csak a tudomány vagy példa érdekében világit, de nagy kandalábere kétségtelenül a négyszög, melyet a szeminárium, a rendház. gimnázium, a templom és az egyetem helyén elmúlt jezsuita és piarista tulajdonok határolnak. És a vidéken hatalmas történelem virraszt és virlualilás készülődik. Szinte halljuk a hatalmas Báthori fejedelmek, a nagy tanárok és a diákokban lappangott nagy személyiségek döngö lépteit és halijuk a jövő meghatározhatlan zenéjét, mely ózonban a mai világ nagy forradalmaiban trombitáló s részben középkori hangzótok békés megnyugtatást igérö összhangja lesz bizonyára. Igen. a kolozsvári Farkas'utca e fölséges nagy négyszögének történelme! . . Mondjunk róla ma is néhány mondatot az ismét gyülekező véndiákok, de főleg önmagunk számára. 1579-ben Báthori István fejedelem ,,u város díszére és hasznára“ bevezeti a Jezsuitákat, akiknek rendháza és kolostora Kolczsmonos- toron lett. Iskolát és egyetemi jellegű főiskolát alapítanak, de a fejedelem jóvoltából ezt csakhamar a Farkas-utcába helyezik át, ahol szemináriumot is szerveznek, melybe a gör■ kel. püspök is béteszi unokáját s néha egyszerre 16 református pap is nevelteti gyermekét. 1603'ban, Székely Mózes idejében a tömeg lerombolja ezt a kollégiumot és szemináriumot. Bocskai István pedig kiűzi a jezsuitákat, akiknek egy része csalt világi ruhákban lappanghat, míg Bethlen Gábor türelme és segélye Kolozsmonostoron az újrakezdést nem biztosítja mindenben, egészen II. Rákóczi György idejéig. A Habsburg-idobén, 1693- ban ismét delelt a jezsuita szerencsecsillag s ez a rendet iskoláival együtt az óvári rendházba és templomba vezette, ahonnét megvásárolta csakhamar ama hires négyszöget, amelyen u kolozsmonostori apátság romjaiból a piarista templomot (épült 1718—24-ben) és főleg Apor István gtóf 35 ezer forintos adományából és hagyatékából a Báthori-Apor szemináriumot (1728), a belőle kivált nemes tanulóság convictusát (1735), a mai gimnázium (1821) helyén állt iskolát, az utca másik oldalán pedig a rendházat és kétemeletes nagy kollégiumot (1752—65) emelték. Az utóbbiakban a milléniumot követő első évekig a Ferencz József Tudományegyetem kél bölcseleti kara helyezkedett el, mig a guber- nium-palota lebontásával is megnagyobbodott jelentékeny telken föl ntm épült az egyetem középponti épülete. A félelmetes jezsuitákat a rend föloszlalá- sa eltüntette (1773) és Mária Terézia jóvoltából összes intézményeiket a piaristák gondjaira bízták (1776). Ez a szépért és tárgyilagos tudományért, a gyöngéd lelkiségért és fenkölt szellemiségért buzgó szelíd és derűs tanitórend — a legnépszerűbb tanítóság Magyarországon — alakította l:i végleg a Farkas-utca bejáratának nemes hagyományait.. A piaristáknak nem voUak oly tudományos lángelméi, mint aminö a nyolcszáz jezsuita tanár sorában Wujer Jakab, a lengyelek Pázmány ja, vagy Szántó Arator István, Sárnbár Mátyás, Káldi György, a nagy Hell Miksa csillagász. Baráti Szabó Dávid s az erdélyi ásványtan megalapítója Fridvahzky János volt; de szerényebb csillagai szinteny fényi — tartósabb fényt — derítenek mindenfelé. Pállya István iskolai drámaitó, Eoiia Márton történettudós, Erdösi Imre. a branyiszkói hős, Csapiár Benedek irodalomtörténész, a két mai tudományegyetemünkre került nc- meslelkü Vajda Gyula, harcos Czirbusz Géza, népszerű Salzbauer János, legutóbb a munkás Biró Vencel, aztán a félreszorultak sorában a feledhetetlen emlékű Erdélyi Károly, korunk idegen irodalmainak lelkes magyarázója — hátát és emlékezést ültettek Erdély leikébe. És ha nagy tanítványaik voltak a jezsuitáknak, mint BáthoTi Zsigmond, Pázmány Péter, Balásfi István, Haller János, Mikes Kelemen, Apor Péter, a piarista kornak is pompás és nagyszámú hires diáknévsora van, Jósika Miklós, Teleki Sándor, Kemény József, Metianu Janos, Petelei István, Puskás Tivadar, Tonna Károly, Jöncső Be nedek, Farkas Lajos, Junos Béla, Balogh Arthur, Szüllö Géza, Kuncz Aladár, az akadémiai szűkön Szász Károly, Aranyosrákosi Székely Sándor, Bölóni Farkas Sándor nagy müveivel. A számos tornán híresség sorában a Farkas-utcai iskolák növendékei közt olt látjuk Sincai György, Petru Maior, Lazar György, Baritiu György. Papin llarion Sándor, Pumnul Aron nyomait is. Szóval nagy történelem ez! De necsal: ünnepi alkalmak idején tekintsünk föl tisztelettel a kedves jó piaristák tanügyi épületeire, a nagyjelentőségű egykori Kát. Státus — bizonyára újjászületésre hivatott világhírű erdélyi szervezet — óriási értékű tulajdonaira, hanem valahányszor befordulunk, a Farkas-utcába. És vessünk gyöngéd pillantást beljebb is, ahol az első magyar állandó színház szent hajléka volt. Aztán még messzebbre, oda, hol a rt formátus tanárházsor, régi kollégium és regényes templom füst ötödik az idők viharaiban. Végesvégig történelem pihen e házak tájékán és a falakon belül. Hallgassuk súlyos szavait. A kolozsvári és erdélyi szellem ezt parancsol ól ag követeli. (Sp.) 4 WiSEielmsirasse a német—orosz viszonyról Az utóbbi időben fantasztikus hírek kerültek forgalomba a német—orosz viszonyról, melyeket illetékes helyről hiába cáfoltak meg. Németország és Oroszország között kétségtelenül nagyjelentőségű tárgyalások vannak folyamatban, melyekről befejezésük előtt, érthető okokból, egyik fél sem siet felvilágosító közléseket tenni. A zavarosban halászó hírforrások ezt a helyzetet felhasználják olyan jelentések közlésére, melyeknek semmi közük a valódi helyzethez. A való helyzetről az alábbi érdekes felvilágosítást közli a Pester Uoyd berlini tudósítója: — A különböző hirek és kombinációk özönét, melyet ebben a pillanatban a né1 met hadvezetőség terveiről és a német birodalom és Szovjetoroszország viszonyáról forgalomba hoznak, Berlin alig veszi tudomásul. Illetékesek nem törődnek ezzel, mert nem akarják az ellenségnek azt a szívességet megtenni, hogy állásfoglalásukkal a német vezetés jövő terveiről fölvilágositást nyújtsanak. Ez a nyugodtság német részről más pontokon minden bizonnyal még fokozza a háború későbbi eseményeire irányuló feszült ér deklődést. A német tartózkodás azt is jelentheti, hoyg uj döntő eseményeket lehet várni, de mindenesetre megnyilvánul benne a tudat, hogy a katonai és politikai kezdeményezés ugyanúgy, mint eddig, a birodalom és szövetségesei kezében van. Berlin tartózkodása a forga- lonxbahozott hírekkel szemben addig megy, hogy a német sajtó tudomásul sem vette a német—orosz viszony állítólagos megváltozásáról keringő kombinációkkal kapcsolatban közzétett jelentős szovjetorosz állásfoglalást és a Wilhelmstrassen is kijelentették, hogy német részről nem tartják szükségesnek ehhez a hozzászó lást. A berlini hallgatás, amint várni lehetett, újabb kombinációkra adott alkalmat a Birodalom és a Szovjetunió közötti viszony fejlődésével kapcsolatban, ami azonban még megerősítette Berlinben azt az elhatározást, hogy éppen a jelen pillanatban, amikor katonai téren uj nagy elhatározások előtt állunk, nem engedik magukat a német tervekről szóló nyilatkozatok terére csalni. Nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb ilyen kombináció angol forrásból származik és igy az ellenség kísérleti léggömbjének tekint hető. Ezekkel szemben német illetékes helyen a legteljesebb hallgatásba burkolóznak. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy a német—orosz viszonyra vonatkozó, egymásnak ellentmondó kombináció kát, mélyek hol a két hatalom lényeges közeledéséről, hol éppen ellenkező fejlődésről akarnak tudni, illetékes német helyen egyszerűen tudomásul sem veszik. Óda Mussolinihoz Ardengo Sofjici (1879) a mai fasiszta olasz Ura egyik /eg kiemelkedőbb egyénisége. Költészete a dantei lösz- kan szellemből indult, egészséges nyelvérzéke azonban —- u fuluriznms forradalmain átnőve — a nemes hagyományú olasz költészethez téríti vissza. Alábbi versét, mint a fasizmus igaz hive, Mussolinihoz intézi, az 19)1, évi toscanai látogatása alkalmából. Ó Mussolini, ki mint duS eső, mely elporzik kisült mezők felett, feléleszted a bénán tespedő vitézi vágyat s harci szellemet, egy jó barát a régmúltból köszönt, midőn a toSzkán földre érkezel s szavad megtörve végre a közönyt, az antik Róma gőgjét kelti fel. Ó téged üdvözöllek IclkOseu, a költő és mögött« mind a nép, tekints végig e zugó tömegen, mely tornyosul és úgy árad feléd. Ó nézd e májust, csupa ragyogás, az égboltot, mely fénnyel van teli, a messzi tenger kékje is csodás! s a róna, mely a búzát érleli, ő nézd a hegyei, árva remetét, s lankák ölén az apró házakat, hol sok gyerek futkároz szerteszét a gazdaglomhu olajfák alatt, ó nézd a hoSszu utakat s á port, még látszik rajtuk őseink nyoma, midőn az ellem űzve meglakolt, ki barbár volt, merész és ostoba, ó nézd, mily sok patak és mennyi valahány hires város, régi bástyafok; itt hasztalan pusztított a halál, itt együtt hódit élő és halott. S e sok minden, e nyílt tekintet itt a haza drága földje, mely dicső, itt halmozta föl roppant kincseit a géniusz s az elmúlt nagy idő. Intés ez, isteni s te most, Vezér, ^ idd véreddé á szent sugallatot, terjeszd határait, amig elér hatalmad, melyet ez a nép adott Ó tedd, hogy ez az uj Itália, mely lángeszedre bízta a jövőt, legyen hatalmás, egyetlen haza, s hogy uj törvény, rend emeije fel őt. Ö tedd, hogy földje ősi ereje, mely él és mindig újjászületik, szent küldetését újra töltse be, a sorsot, mely immár negyedik! S Itália, kit dicsőség s erény övez. mig virrad uj kor hajnala, emelkedik, lásd, ragyogó egén, mint példakép, mint népek csillaga. Megindul újra! És te. Végzete, ki bölcsen kormányzód Itáliát, vezesd mindvégig uj győzelem fele, amig meghódol újra a világ! Berczeli A. Károly fordítása. a VAROS SZENZÁCIÓ»! Rádión közvetítik Kolozsvárról Körösi Dudus Zoltán és cijányzenekarának búcsúját vasárnap este a NEW-YORK étteremből!!! NÉZZE VÉGIG! HILLGNSSB MEG! Léíehemető lelkesedéssel fogadlak a bukovinai székelyeket Bajotokon 1 BUDAPEST, junius 20. (MOT.) A 200 éves távoliét után hazatelepített bukovinai székelyek közül 240 hadikfalvai család, összesen 1200 lélek a Szabadkától délnyugatra, a volt trianoni határ mentén fekvő Bajmok községben, illetőleg a község mellett, a magyarság gyengítésére létesített, volt dobrovoljác-telepre került. Bajmok község magyarsága már hetek óta lelkes türelmetlenséggel várta a bukovinai székely testvérek megérkezését és felkészült az ünnepélyes fogadásukra. A junius 17-én érkezett bukovinai székelyeket a zombori járás katonai pa rancsnokával, a községi közigazgatási és egyházi vezetőivel az élén, a község ap- raja-nagyja szeretettel ölelte keblére. Az ünnepélyes fogadtatás után a székelyek a katolikus nagytemplomba mentek Te- deumra, ahol bálát adtak a magyarok Istenének, aki hazavezette őket elvesztettnek hitt hazájukba. A hálaadás után Baj mok község lakossága szivetremegtető jelenetek között összeölelkezett a hazatért székelyekkel és magyaros vendégszeretettel 1200 terítékes ebéddel vendégelte meg őket. Ebéd után zeneszó mellett, ünnepi menetben, zászlók alatt a székelyek visszamentek a vasúthoz, majd azonnal kiosztották részükre a csinos házakat, melyeket még aznap meleg otthonná varázsoltak a szorgos kezek. A NEMZETI KASZINÓ KÖZGYŰLÉSE. A Nemzeti Kaszinó junius 28-án d. u. 6 órakor tartja közgyűlését, araelvnek tárgysorozatán az igazgatói és ügyészi állások betöltése és az alapszabályok módosítása szerepelnek. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a laţvâ- lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban <x> ELLENZÉK könyvosztáiyábaa^ Kola zsírért iJátyás király-tér. 2. ' '
