Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-17 / 136. szám
2 rriTN7fK piuMTiwii^xwwrfmLtamKMCsa^’t’Mr.aiiBw mm 7 n 4 1 7 tini Ili 17. II magyar szeltem és uisgyar érdekek jegyében rendezte eztdei közgyűléséi ai_kolozsvári Magyar Evangélikus Nüszövels îj mán vonatkozású kitételek megmagyarn- sitasara. Egyben az «-laddig Magyar Lute- I anus Nőegylet elnevezést az Erdélyi Evangélikus Nószövetség re kérte változtatni a hasonló közűlelek mintájára. Magyar érdekek s a magyar szellem sz.eraelött tartása vezet módosító indít \áuyuinkbau mondotta az előterjesztést tevő Járosi lelkész, akinek javasla tailioz a kö/gyiilés egyhangúlag hozzájárult. Zár <> előtt dr. Járosi Andor elszomo rodolt szívvel jelentette be Alberti Ki ebárd német evangélikus lelkipásztor fiáKOLOZSVĂR. junius 17. (Saját tud.) Hétfőn délelőtt tarrottu alakok) gyűlését a megyeházán az Országos Egészségvédelmi S :ö- vetség kolozsmegyei fiók'-zövet-ége tir. dalnoki Gaál Elemér alispán ülnökié tével. Az elnöki üdvözlői utáa dr. Boda Béla vm. aljegyző a Szövetség ügyrendjét ismertette, amely szeriut az intézmény arra van hivatva, hogy egységes irányítással szolgálja a nép- és családvédelmet. Dr. Sólyom Sándor tiszti főorvos javaslatára az ügy-rend^ változatlanul elfogadták és kimondották a fiókszövetség Szerveinek megválasztását. Elnök dr. Gaál Elemér alispán lett. Caál E emér elnöki beszéde Az alispán elnöki beszédéljen többek között a következőket mondotta: nak, Harisnak tegnap éjszaka történt elhunytál. A rI s/.vétti Ij«;m szavak nyomán a köz f y111 < s legim-lvehh együttérzésének kile je/esel liutározla el a gyá zsújtotta s/.ii- lőkkel szemben. I'/után az elnöklő dr. Járosi Andor egyházközségi lelkész köszönetét mondva a megjelent vendégeknek és ta goknak a közgyűlést bezárta. (r. i.) A TÁRSAD \1 OMBIZTOS1TÁSI PÉNZ I AH E ELI (IV ASA. A íjr-analombizto- Hitó Pénztár felhívja a munkaadók fi gyeimét, hogy a szolgálatukban lévő muri* k a vállalókat a beléjiés napjától számítolt nyolc nap alatt jelentsék be, vagy a munkaviszony megszűnését, a megszűnés tői számitott nyolc napon belül jelentsék. A be- és kijelentések elmulasztása súlyos büntető következményekkel jár. Andrást. ellenőrré Orbók Gyulát választottak meg, valamenny iülcer egyhangúlag. Szociális eriekeileí A közgyűlés után szociális értekezlet következett, ugyancsak az alispán elnökletével, aki bevezetőjében utalt arra, hogy egész sereg fontos szociális feladat vár mCgo'dásra, majd dr. Boda Béla ismertette az 1941. évi 13-ik törvénycikket, amely az országos népes c-Saládvédelmi törvény megalkotásáról szól e< az igazi szociális gondoskodás jegyében Született meg. Utalt azokra a megelőző törekvésekre, amelyek nyomán az úgynevezett inségak- eiók helyett rendszeres segélynyújtás reális alakját kívánják meghonosítani, azt, amely állandó egzisztenciát igyekszik biztosítani a Szociális gondozásra szorultukiiuk. , így ijleti*-k meg S/;»tniárui< gyél)'.ii j *zo • ciub» »-zövet L«/.etck, Koiuárouiiu«-g) élen ;< Norma akció, etli. Az 1910. évi törvény ■ /«-r f -vi t *- n «• a közjóiéli előadókat a közigu/.gat j bari valamint a szociéili*- gondozónövérckct. Erdélyben «‘z utóbbiak kin«‘v«*/.é- <• még ii'-tn történi m('g. de arra rövid1’ en tor k«-rül. Ugyancsak >or kerül a vármegyei közjóléti szövetkezei (negulakitúoára. amely a szociális előadóval és a gondozóim vérekkel karöltve működik. A kolozsmegyei közjóléti szövetkezet átveszi az április 1 -el meg .zünt erdélyi szociális szervezet ki»/é!c- süb liatá'k őrét. Kolozsváron ezt a munkát a július 19-éri megalakuló fiókszövetség és az úgynevezett Tizes Szervezet, a községek- lifn |>»-<lig a lüvatott állami Szervek űányi'á- -ával a munkaközo sé-gek fogják elvégezni Dr. Boga Alajos f‘-i-/.o!alá-ában utalt arra, bogy igen fontos nemzeti feladatot jelent ennek a szociális és nagyvonalú munkának megkezdést?. A mukáeak az. összefogás jegyében kell történnie és bele kell kapcsolni ebbe a tevékenységbe az egyházak és társadalmi intézmények hasonló szerveit, hogy minél átfogóbb erejű eredmények születheé- simek belőle. Szac-Svay Anna Mária szociális gondozó nővér Rázmán Piro-ka előadását olvasta fel az Országos Nép- és Családvédelmi Alap munkájának irányelveiről. A szociális értekezlet végén az alispán néhány szóval mindenkit ]e!ke.s munkára hiva fel, a gyűlést berekesz tette. (a). ÁLLATORVOSTANHALLGATÓK FIGYELMÉBE! Az Erdélyi Gazdasági Tanács felhívja az állatorvostanhallgatókat, kik tanulmányaikat még nem fejezték l>e, hogy írásban lefektetett személyi adataikkal mielőbb közvetlen utón forduljanak a budapesti M. Kir. József-Nádor Műegyetem Mezőgazdasági és Állatorvostani dekánátusához (Budapest, VIL, Rőt* tenbiller utca 23—25.), ahol a gyorstanfolyamokra szükséges felvilágosításokat az Írásban megadott címekre megadják. Értesülésünk szerint a féléves tanfolyam kedvezményes tandija 26 pengő. Hfegslaláaslá a líoiozsvári Egészségügyi Szüveáség KOLO/S\ ÁR, június 17. (Ai Ellenzék munkatársától.) Kicsiuy lélehsiáiuánai fogva szereuy, de bensőséges hangulatban tartotta meg tegnap délután 6 órai ke/' dettel a felszabadulái után első évi reu des közgyűléséi egyházának teuiploruá- bau a kolozsvári Magyar Evangélikus Nőszövetség. A közgyűlésen a szép számban megje- leut tagok melleit az Erdélyi Református egyliázkeriilet es a Református Nőszövetség is kéj) viselt ettek magukat, Vásárhelyi Jánosné, Kádár (»ezáue, Dósa Miksa né es Szele Eudréné utján. Az elnöki asztalnál a jelentést tévő tisztikar: Járási Andorné titkár, özv. Mina Jánosné pénztáros, RnszUii Jánosné ellenőr, özv. dr. /Vyerges Zsigmondné és özv. dr. Rotaridesz Miliályné alelnökök, valamint dr. Járási Andor cgybá/községi lelkész foglaltak helyet. A közgyűlést a betegen fekvő br. Mannsberg Margit elnöknő nevében és megbizásából dr. Já- rosi Andor lelkész nyitotta meg, hálát adva Istennek, hogy Erdély felszabadult részével városunknak ezt a legkisebb nő egyletét is átmentette. A tikári jelentésben dr. Járosi Andorné számot adott a Nőszövetség legutóbbi évi munkájáról, köszönettel adózva Isten kegyelméért, mellyel az egyházközség szegényeinek segélyezésére a Nőegyletet felhasználta. Majd a közgyűlésről súlyos betegsége miatt távol maradt br. Manns- berg Margit elnökről emlékezett meg meleg, szeretetteljes szavakkal, akinek felelősségteljes munkája sok nehéz esztendőn át irányította a Nőszövetséget. A beszámoló megemlékezik a bécsi döntésről, mely két, egészen különböző, sőt ellentétes részre osztota el a Nőszövetség multévi életét. — Ámbár ugyanaz maradt a munkaterület — mondotta Járosiné jelentésé ben, — megmaradtak régi szegényeink, nem változott a gyűlések, Biblia-órák résztvevőinek társasága, de a félelmet és esüggedést öröm és bizalom váltotta fel s a fenyegető és kietlen idegen világból, máról-holnapra váratlan s hihetetlen csodaképpen hazakerültünk. Az egyfolytában felsorakozó adatok összefüggő láncának egyik fele, amint mindnyájan tudjuk, mindinkább elfeketedő, a másik pedig az öröm fényében csillogó. A Nőegylet tevékenységének ismertetésénél a titkári beszámoló a rendszere« és rendkívüli választmányi gyűléseken kívül megemlékezett a hitélet elmélyítését szolgáló Biblia-órákról s a lelki élmények mellett segélyezési forrást is nyújtó templomi hangversenyekről és műsoros templomi áhítatokról s a hasonló jellegű eseményekről, mint amilyen az ,,Anyák napja" és a „Karácsonyi Bazár1". Szólott az Erdélyi Szociális Szervezet 500 pengős segélyéről, amelynek felhasznált részét a munkaképtelen szegények támogatására fordították. Az összesen 4814 pengőt kitevő bevételből az el mult év folyamán az egylet 105 egyént, legfőképpen iskolás gyermekeket segélyezett készpénz, élelmiszer, tanulmányi-, konfirmáeiói-segélyek és gyermek-nyarai - tatás formájában 2025 pengő értékben. Idesorozza a 3 évvel ezelőtti közgyűlésen megszavazott és most megvalósult vándorkosár-babakelengye akciót is, amelyet most már a 3 ik csecsemőnek adtak kölcsön. Nagy segítségre voltak mindebben az anyaországbeli testvér-egyesületek és gyülekezetek, melyek főleg ruhanemű és játék-csomagokkal a szegény gyermekek karácsonyát tették gazdagabbá. A tikári jelentés után özv. Mina Jánosné tette meg pénztári jelentését, mely nek során kiemelte az utcai gyűjtés révén begyült 2037 pengőnyi összeget és a mult év 1771 pengős takarékbetét és készpénzállományának 4025 pengőre való növekedését. A jelentések elfogadásának megtörténtével az elnökség a belügyminisztérium kívánságának megfelelően. alapszabály- módcsitó javaslatot terjesztett elő a ro_ — Magyarországon a közegészségügyet már 1876-ban állami feladatnak jelentették ki. Az egészségvédelemmel kapcsolatban azon. ban voltak olyan kérdések, amelyek megoldására nemcsak törvényekkel és rende- letekkel lörekedett maga az állam, hanem megoldásukra a társadalom vállalkozott megfelelő egyesületek utján. Igv alakult meg 1915-ben az Országos Stefánia Szövetség az anyak. oseccemók és kisgyermekek védelmére. Ez az intézmény Erdélyben és főkép Kolozsváron is megkezdte áldásos működését. A trianoni Magyaron zá-- gon a Szövetség hatalmas lendülettel vette kezébe a megcsonkított ország csecsemőinek és kisgyermekeinek gondozását cs gyönyörű munkát végzett. De kialakult az anya- és csecsomővédelem mellett az úgynevezett egészségvédelem szervezete is, amely állami irányítással kezdte meg munkáját, főképpen a falvak lakosságának megvédésére. Természetes dolog — folytatta beszédét Gaál Elemér alispán — hogy két különféle egészség- védelmi intézménynek fenntartása nehézzé- | gekbe ütközött és ■ezért evek óla az volt j a törekvés, hogy az össze« egészségvédelmi j munkálatokat egy intézmény keretében vé- [ gtzhessék el. A zöldkeresztes egészségvédelmi munka társadalmi hátterét és segítségét most az Országos Egészségvédelmi Szövetség vaUalta magára. Szükséges, hogy Koiozs- m&gyében is megalakuljon ez a Szövetség, hogy Segítségére legyen azoknak az orvosoknak és védőnőknek, akik sok szeretette* és tudással vállalták a vármegye egészségileg I elhanyagolt lakosságának egészségvédelmét. ; Ez az együttműködés legyen azután aldgsoe következménnyel az egész nemzet javára. Szavait igy fejezte be: Meg vagyok győződve, hogy Koiozsvárinegye társadalma meg fogja érteni a reá váró feladatokat és hathatósan fogja támogatni a megindult egészségvédelmi munkát, mert ne felejtsük el, begy az egészségvédelem a nemzet megerősödéséhez. fennmaradásához és gyarapodásához vezető legbiztosabb at. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után fővédővé dr. Inczédy Jok-man Ödön főispánt, védőkké dr. gróf Bethlen Györgyöt és dr. gróf Bánffy Miklóst, társelnökké dr. Sólyom Miklóst, alelnökökké dr. Dudutz Zoltánt, Gaál Pétert és Szász Istvánt választották meg. A tisztikarban helyet foglalnak a megye, közigazgatás és egészségügyi szolgálat vezetői. Választmányi tagokul dr. Szász Ferencet, dr. Kiss Károlyt, dr Boga Alajost. Máthé Sándort, dr. Bőd Pétert, Fázmán Piroskát, Szaosvav Anna Máriát és Czira Erzsébetet. -a r.zámviz'gálóbizottság tagjaivá Péter Lászlót és Varga K. Lászlót, póttagjaivá Biró Zoltánt és Pattantyús Abraham Gézát, ügyvezető főtitkárra dr. Boda Béla vármegyei közjóléti előadót, titkárokká Kon ez Ernőt és Toókos Kamillát, ügvés&zé dr. Somodi Istvánt, pénztáritokká Warga 1 líUfeó Imre naggíiaMFsi românuţetafi beszédei mondott a füÉP mdramaros« szigeti gyűlésén A Magyar Élet Pártja szombaton és vasárnap Mármarosmegyében, Técsőn és Mármarosszigeten nagysikerű gyűléseket tartott, melyeknek különös érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy a Ma gyár Élet Pártja kérésére román szónoknak az Erdélyi Párt kölcsönadta dr. Mikó Imre országgyűlési képviselőt, az Erdélyi Párt országos politikai főtitkárát, aki Antal István igazságügyi államtitkár és Padányi-Gulyás Jenő, a téesői születésű MÉPképviselő nagy tetszéssel fogadott beszédei után hosszabb román beszédben szólt a nagytömegekben folvonult román hallgatósághoz. fi maggar és romon nép egymásra van utalva Dr. Mikó Imre kifejtette, hogy 5 az egyedüli a népgyülésen, aki nem tagja a Magyar Élet Pártjának, hanem az Erdélyi Pártnak, amely a megboldogult gróf Teleki Pál miniszterelnök kívánságára hagyta ki szervezési területéből Mármaros- megyéf, tekintettel annak különleges nemzetiségi viszonyaira. Elmondotta dr. Mikó nagy érdeklődést mutató román közönségének, hogy ő a román nyelvet kisebbségi sorsban tanulta meg, de nem akarja elfelejteni most sem, amikor többségi sorsba kerültünk, hiszen csak úgy érthetjük meg egymást, ha egymás nyelvét és kultúráját megismerjük. Mi nem kívánjuk az itteni románságot az ő nem zetiségéből és vallásából kiforgatni. Azok. akik a mármarosi tradíciókat nem respektálták, nem mi voltunk, hanem a regáfiak, akik a imármarosi görögkatolikusokat mindenáron ortodoxokká próbálták áttériteni. Mi azt akarjuk — mondotta dr. Mikó, hogy legyetek jó románok, ragasz* kodjatok nyelvetekhez és vallásotokhoz, de ugyanakkor elvárjuk, hogy a magyar államnak is lojális állampolgárai legyetek. Ne felejtsétek, hogy ti másfajta románok vagytok, mint a többiek, mert a mármarosi románságnak az ottani magyarsággal közös tradíciói vannak. Kö- zépapsa községben őrzik Rákóczi Ferenc zászlaját, amelyik alatt együtt küzdöttek a labancok ellen a románok és a magyarok. Meg kell találjuk ma is a magyar Szent Korona keretében az együttmüköJ dóst, mert az érdekeink közösek és csak közösen fogunk tudni boldogulni. Mi tőletek csak azt kérjük, hogy legyetek hűek a ti mármarosi tradícióitokhoz és kövessétek azokat a férfiakat, kik Magyarország sorsát ilyen nehéz háborús időben annyi bölcseséggel irányitották és megtudták őrizni itt a békét. Dr. Mikó beszédét oly nagy lelkese" dqssel fogadták, hogy azt a színházba bele nem férő többszáz főnyi tömeg előtt is meg kellett ismételnie a Polgári Kör termében. Székely Ákos országgyűlési képviselő és Jurca Flavius főispán lelkes felszólalásai fejezték be a gyűlést. finíal István a nemzetiségi kérésről beszéli Antal István igazságügyi államtitkár e gyűlésen a zsidó- és a nemzetiségi kérdésről a következőket mondta: — A zsidókérdés európai probléma, azt majd a háború végén fogják nemzetközi utón a tengelyhatalmak megoldani. Mindaz, ami addig történik, csak átmeneti intézkedés. A kormány belátta, hogy a háború végéig is tenni kell valamit a zsidóság visszaszorítása érdekében, ezért nyújtotta most be a házassági törvény módosítását is, mely elejét veszi a to vábbi vérkeveredésnek. A nemzetiségi kérdés tekintetében hangsúlyozta az államtitkár, hogy Magyarország a területi visszacsatolások következtében nem vált nemzetiségi állam* má, mint ahogy mondani szokták, hanem megmaradt továbbra is nemzeti államnak, mert nemzetiségi államban különböző nemzetiségek egyenlő arányban vesznek részt a kormányzásban, Magyarországon azonban történelmi jogainál, ősiségénél, kultúrájánál és hősiességénél fogva a magyar nemzet az uralkodó nemzet. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni azt a tényt sem, hogy együtt élnek velünk idegenajku polgárok és Magyarország ezekkel a szentistváni gondolat jegyében akar együttműködni és e keresztény kisebbségeknek életlehetőséget biztosítani.
