Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-16 / 135. szám
1BLLBNZÉK 1911 /fifÄ/Ä* lé. mmmmmmmaammm A kormányzómé ieieníéiéhen . rendezte első szabad kongresszusát az Erdélyi Katolikus Noszovetség MINDENT TISZTIT Fáradság nélkül is Lelkesen ünneneSte a közgyűlés a Fáméüésáiu ftsszony', akit mezei virágcsokrokkal köszöntőitek a Székelyföld gyermekei KOLOZSVÁR, junius 16. (Az Ellenzék Hjuokatársától.) Ünnepélyes keretek kö- aött, leik.es, bensőséges hangulatban, vi~ tés nagybányai Horthy Miklósné Főméi- tóságn Asszony jelenlétében tartotta meg ezóvi kongresszusát vasárnap délelőtt a Mátyás Király Diákházban az Erdélyi Katolikus Noszovetség. Ez a kongresszus nemc-sak külsőségekben, de a maga leg- bensobb lényegében is eltért az évről évra megismétlődő szokásos közgyűlésektől, amelyeket intézmények és egyesületek tartanak. Ex a tudat, ez az érzés mindenkit áthatolt, aki a12 elmúlt évti' »edeket itt élt'e át ezen az erdélyi földön és tanúja volt annak a napsugaras meleget árasztó, jótékony, igazi emberbaráti nemes munkának, amelyet az Erdélyi Katolikus Nőszövetség rendkívül sok nehézségek és viszontagságok között lankadatlanul végzett. A legigazabb szeretet hatotta át ennek 'a munkának minden pilA szakadó eső ellenére százak és százak szoronganak és várakoznak a Farkas utcai Diákház épületének bejárata körül. A terem már zsúfolásig megtelt jóval 11 óra előtt. A rend mindenütt pél' dás. Intézetek, leányiskolák kipirult arcú növendékei vonulnak be a terembe s az énekkarok a színpadon és az erkélven helyezkednek el. Az előcsarnokban a bejáratnál nyolc ünnepi diszbe, gyönyörű népviseletbe öltözött falusi leány áll sorlanatát, minden gcndoial.it é« enr:r.k a jótékony intézménynek minden^ egyes tag- ját, minden egyes munkását. Több volt, sokkal több volt ez a tegnapi kongresz- szus, mint bármilyen má* közgyűlés. Első dokumentuma volt annak, hogy s nő, az asszony, a leány, a mag*yar katolikus nő a szövetség keretébe tömörülve, mi min* dent végzett sz idegen uralom alatt, hogyan dolgozott, Hogyan tartott« össze a j magyar te-stvérlclkeket. Ez s» egyetlen ţ tény méltóvá tetlc ezt a kongresszust arra a nagy megtiszteltetésre, hogy a*, ország legelső Asszonya személyes megjelenésével tüntesse ki. Ilyen hangulatban, ilyen előzmények után és ilyen ünnepélyes körülmények között ült össze a közgyűlés. A Mátyás Király Diákház gyönyörű nagytermét zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, a Katolikus Nőszövetség tagjai, vármegyénk és városunk előkelőségei és a nagy- közönség. falat. Mindegyiknek a kezében hatalmas virágcsokor. Egyszerű mezei virágokból állították össze. Pipacs, búzavirág és margaréta, árvalányhajjal díszítve. ők maguk szedték, ők maguk kötötték csokorba az erdélyi magyar nép egyszerű kis leányzói, a magyar mezőkről. Első gyönyörű kis színfoltja ez az ünnepségnek. Negyedtixenkettökor Zichy Rafaelné grófnő é3 mások kíséretében meg erkesik a Főméltóságu Asszony. Amint kilcp gépkocsijából, az utcán hatalmas, lelkes éljenzés fogadja, amit kedves mo Î súllyal viszonoz. Az előcsarnokban elsőnek a nyolc falusi kislány sorfala köszönti. A Fővoéltóságu Asszony megáll s a kis falusi leányok egymásután adják ál köszöntő virágcsokrukat egy két üdvözlő szó kíséretében. Csik, Háromszék, Î Gyergyő, Marosszék, Udvarhely — igy szállnak sorban a szavak s a Főméltóságu Asszony barátságosan nyújtja csókra kezét a gyermeklányok felé. Kedves, gyönyörű pillanat ez. Arcáról, szemeiből csak úgy sugárzik a szeretet. Szinte simogat ez a tekintet. így mondja Zichy Rafaelné grófnőnek: „Milyen kedvesek... mintha az egész Székelyföld virágait elhozták volna nekem.“ 1 Beljebb, az előcsarnok feljáratánál In czéy-Joksman Ödön főispán, Keledy Tibor polgármester és Hollósi Kuthy Lajos rendőrfőkapitányhelyettes fogadják az előkelő vendéget, majd a Főméltóságu Asszonyt a főispán vezeti fel a terembe, amelynek közönsége felállva, lelkes éljenzésben tör ki, amint fejedelmien szép alakja megjelenik az ajtóban. Szakadat" lan éljenzés között halad végig a Főméltóságu Asszony a termen, fel a színpadra és foglalja el helyét a diszbe öltözött vármegyei testőrök között. Ebben a pillanatban minden tekintet feléje irányul, őt nézik . .. mintha a kongresszus egész halgatóságának, minden egyes tagjának szive ebben a gondolatban dobbanna ösz- sze: csakhogy ezt is megértük! Megérkezik es F&méÍiéságu Asszony „Köszönjük minden magyar ember édesanyját.. Az ünnepi közgyűlés megnyitása előtt felcsendül a magyar Hiszekegy feleme- lően szép dallama, amelyet a Főméltó- ságu Asszonnyal az élén, felállva hallgat végig az egész terem közönsége. A nemzeti imádság zeng. E néhány pillanat alatt miudeü szem a Főméltóságu Asz- szonyt fotografálja, amint szoborszerü finomságában ott áll a tekintetek kereszttüzében. Rendkívüli jelenség a maga közvetlenségével, emberien nemes egyszerűségével és azzal a határtalan jóság gál, ami egész lényéből árad. Egyszerű fekete szövetkosztümöt visel, fején kis fekéte szalmakalap. A magyar Hiszekegy elhangzása után gróf Bethlen Györgyn’e, a Szövetség elnökasszonya mondta el elnöki meenvű tóját. Meleg szavakkal üdvözölte a Főméltóságu Asszonyt s a kongresszus jelentőségét méltatta. 1—• A mull aratáisa és a jövő ígérete ez a kongresszus — mondotta Bethlen Györgyné grófnő —, de sok min denre van még szükség, mint ahogv szükség volt az elmúlt évtizedek alatt a fájdalom viharzására, a befele sirt könnyekre és a reménységre. Szerény kis aratás eíz. Kalászba kötöttük eddigi munkánk eiredménvét, hogy átnyújtsuk szeretettel minden, a magyar ember Édesanyjának és megkérjük, hogy szeretettel tekintsen reánk, akik lelkünk legjavát igyekeztünk adni. Szerettünk volna többet, jobbat és szebbet nyújtani, de csak a*t adhatjuk, ami erőnkből tellett. Hálatelt szívvel köszöntjük körünkben a Főméltóságu Asszonyt, aki közkincse az egész magyarságnak jés kérjük, engedje meg, hogy meg EGYETEM Mugt nyissuk az immár szabad földön rendezett első kongresszusunkat Kolozs váron. j A rövid elnöki megnyitó után gróf Bethlen Györgyné elnökasszony felolvasta a három üdvözlő-távirat szövegét, amelyben az Erdélyi Katolikus Nőszövetség kongresszusa XII. Pins pápa őszentségét, vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Őfőméltóságát és Se- rédy Jusztinián hercegprimást köszönti mély hálával és hódolattal. Ezután a Nőszövetség belső felépité sét ismertették egy-két tömör mondat' ban az egyes szakosztályok. Dr. Scheitz Vilmosné a szociális «zakosztály feladatát vázolta, Barthovszky Róza a hitélet szakosztályának feladatáról beszélt, gr. Kun Ila az ifjúsági szakosztályok, a katolikus leányklubbok hivatását ismertette, Balázs Amália, gyergyóalfalui leány a faluszakosztily, a kaláka jelentőségét, Pasali Magda munkáslány pedig a dolgozó nő hivatását és az igazságos munkásélet fontosságát fejtette ki. öt szakosztály egész elhivatottsága benne volt abban a néhány tömör mondatban, ame lyet egyhangú megértéssel és dörgő él' jenzé«sel fogadott a kongresszus. Visszapillantás huszonkét év munkájára Veres Judit tikári jelentése következett ezután, összefoglaló jelentésében, amely felölelte huszonkét év munkájának eredményét, főbb irányvonalakban ismertette azokat a célkitűzéseket amelyeknek jegyében az Erdélyi Katolikus Nőszövetség megkezdte működését. Egységes célok, utak és eszközök határozott kijelölése inditotta meg ezt a munkát, amely a kisebbségi életsors éveiben olyan hatalmas lendületet vett, hogy ma már nyolcvanezer taggal működik, liturgikus mozgalmai ismertek, lelkigyakorlatokat, tanulmányhetcket rendez és értékes pedagógiai működést fejt ki. 1927-ben indult meg a falumozgalom s ma már a szövetség munkaprogramjának 50 száza lékát a falu foglalja le. A közvetítő iroda háromezerhétszáz kalákába tömörült tagot helyezett el és juttatott kenyérhez. A felszabadulás után természetesen jótéMs, Sution u-.oljárs: Bycksi Kedítől kezdődőig az évad Isgnag/oüb filmesemáiys a francia filing,áríás felllmuliiaíaUan remske: Aki az igazságot körösi Franc.a szellemtől sziporkázó film. Főszerepekben: Raima és Jaque ins Ddu’jae B9I konyán kibővült a hatáskör és zavartalanul megkezdődhetett az anya- és csecsemővédelem is. Beszámolt a titkári jelentés a Napközi Otthon rendkívül értékes munkájáról is, amelyet az elmúlt ér tizedek alatt közvetlen közelből itt Ko' lozsváron alkalmunk volt látni ás érezni. Áldásos gyönyörű munka volt bizony ez s most, hogy a bécsi döntés után szabad levegőhöz jutott a Nőszövetség, fokozott erővel és lendülettel folytatja tovább a megkezdett munkát. Ezután megemlékezett a közgyűlés a halottakról, azokról a kimagasló egyéniségekről. akik a magyar közéletben hatalmas szerepet játszottak s akiknek elvesztése, élén Teleki Pál gróffal, mély és igaz gyászba boritott mindenkit. A nagy halottakról szóló kegyeletes emlékszara- kat a gyász jeléül állva hallgatta végig a közgyűlés. Ezután három fontos indítvány hangzott el. Péterffy Anna a szociális munka fokozására tett javaslatot és a munkás- osztály szakképzését indítványozta. Künnle Hona a szórványokban élő magyarok ügyéről beszélt és kérte a kon gresszust, hogy ezt a kérdést tegye magáévá. Indítványozza, hogy a szórványokban élő magyarokról behatóan gondoskodjék a Nőszövetség. Koncsag Margit az erdélyi falusi leányok hatható* nevelését javasolja olyan módon, hogy két leánynépfőiskolát létesítsenek Csiksomlyón és Kézdivásárhelyen. Az indítványokat a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadja. Csatáry Adél szociális testvér ezután bejelenti az alapszabály módosítását. A Szövetség alapszabályait ugyanis Erdély hazatérte után a magyar jogszokásoknak megfelelőleg módosítani kellett. Ennek megtörténtét a közgyűlés tudomásul veszi. A kongresszus egyik hangulatos színfoltja volt a Főiskolások Szent Margit Körének szavaló- és mozdulatkórusa, amely Ízléses finomsággal adta elő dr. Nagy Ferenc: Fáklya leszünk a magyar éjszakában pantomimjét. A szép előadás után Csatáry Adél szociális testvér „Legyünk méltók a szabadságra“ címen értékes, nagyhatású előadást tartott, amelynek keretében mindenekelőtt arra tért ki, hogy a boldog sorsváltozáa után az Erdélyi Katolikus Nőszövetség a mult viszontagságos éveiben megacélosodva, a mult tanulságain okulva s a kiharcolt eredményeket érté kesitve folytatja tovább munkáját. Az a szabadság, ami most ránkköszöntött, uj kötelességeket is ró a Szövetségre és er- re a szabadságra méltók is kell legyünk. A béke, a gyermek és a család gondolata az a vezéreszme, amelyért lankadatlanul kell küzdenie a magyar asszonyok szövetségének. Mindvégig mélyenszántó, a legnemesebb gondolatokkal és eszményekkel te litett előadásában voltaképpen az igazi célkitűzéseket vázolta Csatáry Adél. akinek rendkívül értékes és pompás dialektikával felépített beszédét percekig viharosan tapsolta meg és helyeselte a kongresszus. Sándor Imre püspöki helynök 'gáró' szavában újólag köszönetét fejezte ki a Főméltóságu Asszonynak személyes meg ' jelenéséért és Isten áldását kérte a habára, a népre, a Kormányzói Párra és az Erdélyi Katolikus Nőszövetség további munkájára. A zársfcó után a közgyűlés végétért, majd a pápai himnusz elhangzása után a Főméltóságu Asszony cerclet tartott a színpad mögötti müvéazterembeu és néhány percig elbeszélgetett a Nőszövetség különböző egyesületeinek vezetőivel. \ Hazatértekor a Himnusz tléneklésével fejeződött be a mindvégig lelkes, gyönyörű ünnepség. A Főméltóságu Asszony ezután szükkörü ebéden vett részt, amelyet gróf Bethlen Györgyné adott tiszteletére, majd délután négy órakor visszautazott Kenderesr«, * / Felejthetetlen élmény volt ez a közgyűlés. Uj korszak kezdetét jelenti, agy olyau uj korszakét, amely — ba minden ki megteszi a maga kötelességét — az igaz boldogságot fogja jelenteni nemcsak az Erdélyi Katolikus Nőszövetség, de a,z egyetemes magyarság számára is. Emlékkő volt ez a kongresszus és ennél az emlék k önéi újólag összedobbant a hazatért Érdé ly és az anyaország szive abban a szerétéiben, amelyet az ország legelső Asz szonya iránt — Istenem, milyen szép is volt — egyszerű mezei virágcsokrokkal fejeztek ki az erdélyi magyar leányok és magyar asszonyok, a nép egyszerű gyermekei ... (g. a.)