Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-13 / 133. szám
r ~. , 1 9 4 1 }uoîua 1 3. cias ELLENZÉK */ István a teéfde&sigAM,a néfdmf%M és a ma^^M>sáf^éí Jí&4*& irfJteLp? ,.Én nem szólok... A szivem galamb Vergődve szállók a fénybe s a sok dicső alvót lesem . . . Úgy szállók . . . S^áUunk néhányon, szaggatva, rúgva, éhesen. (Sinka István: Denevérek honfogla’ása. XXI. énekből.) A mult évek szomorú nyarának egyikén kis szamosinenti református községbe gyűltünk össze, bogy főiskolás életünk apró, de annál nyomasztóbb kérdéseit megtárgyaljuk. Vagy ötszázan voltunk. Tanárok, diákok; fiuk és leányok egyaránt. Kiutat kerestünk életünk zavaraiból, erőt szándékoltunk menteni egymás leikéből és győzni a ránk szakadt történeti küzdelemben. Nyomott hangulatban üldögéltünk a parányi templomkertben. A templomka egyszerű, fehérre meszelt falainak nemes vonalai az égre irányították tekintetünk s az istenháza körül roskadozó házak a népre figvelmeztettek. Az irány, a eél pé'- dáztatott; kitartás és bátorság' mindannyiunkban volt. Mégis . . . mégis mintha hiányzott volna lelkűnkből valami. Talán a hit . . . ... és ekkor toppant be közénk Sinka István. Nem élő személyében, bánéin verses- kötetével. Élő szellemével. Egyetlenegy példánya került tájainkra s az induláskor már csak lapokból állott a kötet. Szétszedtük. Emlékeztetőül vittük magunknak arról a s-zomoru nyárról. Ekkor kötöttünk — erdélyi ifjúság — személyes ismeretséget a költővel . . . Azóta sokszor találkoztunk a betűk rengetegében, mig az első erdélyi magyar könyvnap végleges örömünket is meghozta: kezet- szoritottunk egymással. Úgy tűnt most is, mintha a kis cinteremben volnék, körülraj- zottan ugyanazokkal a kérdésekkel, kezemben a „Vád“-dal s a völgyi Szamos kanyargása az örök magyar szellem útját jelezné ... * Fiatal diákleáuyok tömegéből csempésztem ki Sinka Istvánt, hogy beszélgessünk a költészetről, a magyarságról, feladatokról, a magyar életről. A költészet sokat hangoztatott válságáról kérem véleményét. — Sok vita folyt erről az utóbbi évtizedben. Magyarázata pedig oly egyszerű: nem voltak jó versek. A költők a külső formákat keresték, hangzatosságát és csiszohságát s elhanyagolták lényegét. A vers formája hideg jégharang, izzó lélek és lobogó hit kell megszólaltatására. Amióta van jó vers és vannak jó verskötetek, kél a vers. Észrevette a közönség, hogy ez nem csupán külső csillogás, hanem, hogy a művészet síkjában ott a szociális kérdések halmaza. Tudom, vannak program és pártpolitikai versek, ez azonban nem művészet! A mai politikai élet zűrzavara kedves a magát programokban kiélő program-dilettantizmusnak s létrehozott egy lobogóhaju titán-költő tipu6t. Pártok és egyéb csoportosulások „költődnek kiáltják ki, érvényesülése percek kérdése s minden bokorban terem egy irodalomellenes irodalmár. , — Mikor gs'öz a népies irányzat? — A népies irányzat soha nem találhat önmagára, mert ez a népieskedés úgy, ahogv irodalmunkba betört, el is tűnt. A népies irányzat téves utakon kalandozott: a helyes ut a népi, ami ma már olyan hatalma« és i olyan erős, annyira a népből jött és annyira a népben gyökerezik, hogy csak akkor tűnhet e'1, ha megszűnne maga a nemzet és ki* halna a nép. Ez a két fogalom-valóság örök és sérthetetlen. Másról lehet itt szó: a népi irodalom — az igazi irodalom — ezer éve csak elmerülten élt, mert nem volt a’kalma — mint most —, az igazi megnyilvánulásra. — Hogyan kapcsolódik a művészet és a politika? — A költőnek és az írónak nem lehet kötelességévé tenni, hogy politikailag is 1ciá 11 - jón müveiben hirdetett eszméi mellé. A költő hirdet, a társada'mat alakítja, híveket szerez meggyőződései számára s végső kifejlődésében odajut, hogy a hirdetett gondolat politikailag is érvényesül. Legyünk tisztában azzal, hogy az az irodalom, amit mi művelünk, nem szórakoztató irodalom. Ezt mások kellene elvégezzék (Végzik sokan, csak rosszul....) A mi irodalmunk nemzetformáló. Tanítás az egész nemzet részére. A népmilliók szivében él a gondolatunk, olt szunnyadnak eszméink, de nem tudnak megszóla ni, nem ömlőnek hangokká, a lényeg nem talál megtestesülésre. Mikor azonban valaki megszólal s szavaiban a nép gondolata, szive és fájdalma zokog, százszorosán érzi és vallja magáénak és némán, de bo'dogan nyugtázza: ez az én nyelvem, az én hangom. — Irodalmi estet tartottunk egy alföldi városkában. A paraszti réteg mellett az értelmiség is ott volt. Néhány versemet olvastam fel. A paraszt nem tapssal, hanem közbeszólásával ad kifejezést tetszésének vagy helytelenítésének. Verssoraim gyakran kiváltották az „ugv van“, „helyes“ közbeszólásokat, de ellenkezőjét is az értelmiségek közül- Csakhamar parázs vita keletkezett fejem felett. Másnap a hatóságok igazoltak ... de mindezzel csak azt akartam igazolni, hogv nem igaz az a megtévesztő állítás, amelyik szerint a paraszti réteg nem érti és nem értékeli a verset és a költészetet. Érti, csak az 6 nyelvén kell szólani hozzá. — A kritika nem emlékezik meg rólam, vagy ha igen, gúnyolódó hangon. A felém áradó csufondáros szavak ellenére, mögöttem mégis egy nép van. Még pedig az a nép, amelyik tágra nyitott füllel figyel Veres Péter politikai fejtegetésére és issza magába szavait. Veres Péter, Erdélyi József s az én elgondolásaim ugyanazok, csak formáink mások. Egyikünk beszélget soraiban velük, másikunk rimba önti szavait. A „megkarcolt, harc“ után érdeklődöm. Göröngyös utakon indultak nehéz küzdelemre. — Mi mögöttünk valóban egy küzdelmes, megharcolt élet áll. Egymásról nem tudva,, Közel siégyszázezer pengőre risg Ke lezsvármegye isoláséfi védésé KOLOZSVÁR, junius 13. (Saját tud.) A vármegye törvényhatósági bizottsága dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán elnökletével szerdán tartotta a felszabadulás utáni első rendes közgyűlését. A főispán üdvözölve a megjelenteket, közöl te, hogy a Délvidék örvendetes felszabadulásakor táviratilag üdvözölték a honvédséget, majd bejelentette, hogy a Kormányzó kabinetirodájától köszönőlevél érkezett a vármegye részéről kifejezeti hódolatért. Dr. Szász Ferenc főjegyző bejelentette, hogy az alispánt beszámolót a tagok írásban megkapták. A megyei leventeki- képző-bizottságbu beválasztották dr. vitéz Biró Gyulát, Gallus Viktort, Bogdán Jenőt, Nagy Pált, Palló Imrét és dr. So modi Istvánt. Tudomásul vették, hogy Kalitb András pénzügyigazgató és dr, Hollósi Kuthy Lajos rendőrfőkapitánv- belyettes hivatalból a bizottság tagjai lettek s hogy a közlekedésügyben a kormányzatot a bizottságban Simáit Lajos főmérnök képviseli. A vármegyei szá- monkérő szék jelentésével kapcsolatban, amely mindent a legteljesebb rendben talált, a közgyűlés elismerését fejezte ki a megyei tisztviselők munkája iránt. ftíjeryzői jelenesek Dr. Szász főjegyző bejelentette, hogy a csonka megyében összesen 484 km. és 921 rn. útvonalat tartanak karban 22 átvett és 55 újonnan alkalmazott szakközeggel. Az útadók mellett feltétlenifi Ha jó a pesi^o jo a kedve; Veres Péter a kubikos árok mellől, .jértö Kálmán a kis zsellérsorsból. én a nagybirtok cselédsorából, Németh László és Kodolányi János a középosztályból és még annyiunk innen és onnan indult útnak De találkoztunk egy közös eszmében. Tehát minden, ami szavunkban izzik, az hiteles, bizonyítható. Híveink — akik híveink — bizonyosan érzik, bogy munkánk nem irodalmi elkenés, nem rózsaszínű nosztalgia, nem szép-lélekfütötte ködkergetés, hanem a való élet. — Az ut biztos, melyen haladunk. írótársaink, akik zsebükben hordják diplomás cnropárségüket és a nyugati tudományokat ujjaik körül forgatják „biharopärnek“ és műveletlennek tartanak. De inkább maradunk magyar vonatkozásban „biharopärnek“, mint nemzetközi vonatkozásban „europ'ár- nek“. S kár, hogy nem látják „kiinüveltsé- gük“ milyen tehertétel számúra . . . — I\lilyen különbséget lát az igaz magyar szellemnek erdélyi és a hazai fogadtatása között? — Szinte azt mondhatnám, hogy az erdélyi lélek és gondolkodás sokkal hamarább megért minket, mint az anyaországi. Az erdélyi ember sokkal reálisabb, mert az élet tanította meg észszerű gondolkodásra » ennek a valóság-törekvésnek tükrében talán hamarább és könnyebben felfogja a népi költészet súlyát: hogy viszenyük ez a népi költészet nemzeti problémánkhoz. — És az ifjúság? — Először vagvok Erdélyben és Kolozsváron. Nem ismerhettem meg teljesen őket. Pesten ta-álkoztam sok erdélyi fiuvai. Gondolkozásuk reálisabb és tudják mit kell csinálni a költői gondolatok gyakorlati megvalósítása érdekében. Uj fiatalság van felnövőben. Tanultak szülőik sorsából és érzik kényszerét annak, hogy nem állhatnak meg ott, ahol szüleik vesztegeltek. Tovább kell menni, mert ha nem, az élet kiszalad lábuk alól. A fiatalság azonban csak akkor érik meg igazán, mikor közösen vonul fel és bojkottálja azt az írót, melyről tudja, hogy nem az övé. Lelkében keli érezze ezek idegenségét s megtagadja támogatását kiadóktól s könyv- kereskedőktől egyaránt, melyek idegen eszmék szolgálatában állanak. Nagy öntudati fejlődés kell még ebhez, de igyekezzék e cél felé, mert a fiatalsága kötelességévé teszi. Éppen egy újabb sereg diák vonul el meglettünk. Ismerkednek a könyvekkel, a magyar szellemmel. Vájjon meghallják-e a költő szavait . . . — Jóleső érzéssel megyek vissza Budapestre. írjad meg, hogy Kolozsvár és Budapest méltó vetélvtársak ! > /v*íV- - %*?’■ ' V /.-*.-*•*7 * y «r-gr L$ v i ).• ”737 * ’sí ~l <"s~ * A könyvsálrak körül még vigan folyik a vásár. Közeledik a hét ói a s akkor véget ér az első magyar könyvnap. A mérleget könnyű felállítani: Íróink jól érezték magukat, érezniük kellett a feléjük áradó szeretetet és tiszteletet, mi pedig tanultunk, sokat tanulíuuk tőlük... Kitartást, hitet, népszeretetet. SZABÓ ENDRE. szükséges a közmunkaváltság kiterjesztése a géperejű jármüvekre is. Az útadó- előirányzat bevételben 1,513.077, kiadásban 1,408.077 pengőt tüntet fel, az egyem leg, tehát 105.000 pengő. Minthogy ezeknek az adónemeknek behajlása a pénzügyigazgatóság közlése szerint csak nyárára várható, a sürgős útvonalak rendbehozására szükségesnek látszott 600.000 pnegős kölcsön felvétele a Kolozsvári Takarékpénztártól. Az összeg hat év alatt 50.000 pengős félévi részletekben a tör vényes kamatlábon felüli 3.5 százalékos kamattal esedékes a kereskedelmi minisztérium jóváhagyása mellett. Fedezetül az útadók szolgálnak. A közgyűlés a törvény által előirt névszerinti szavazással egyhangúlag megszavazta a kölcsön felvételét. Majd tudomásul vették, hogy a vármegye kiszállási célokra két személygépkocsit vásárolt s hogy a vitézi szék köszönetét mondott a neki nyújtott támogatásért és elhatározták, hogy jegyzőkönyvben örökítik meg a Uitárdulás után az országot újjáépítő IV. Béla király emlékezetét. Pártfogóan és teljes hozzájárulással tették magukévá az Országos Rá- hóczy Szövetség átiratát, hogy a kormánytól magyar görögkeleti egyház felállítását kérjék. I 5 vármegyei köfísfgvelss Dr. Csornay Jenő másodfőjegyző a közgyűlés és kisgyülés szervezetét és ügy rendjét ismertette. A nagygyűlés évente I háromszor, a kisgyülés havonta ül össze. A költségvetésnél a belügyminisztérium kiváltságának mcgfelelöleg csak a szükségleteket vették fel, mert fedezetről a rendes bevételeken kívül a kormány gondoskodik a pótadó arányos megállapításával. A rendes kiadási előirányzat 189.240, a rendkívüli 155.853, az átme netiek 29.328. összesen P. 374.421. Ebből a pótadók nélkül beállítható bévé' teli fedezet csak 22.157, vagyis a hiány, amit pótadóból kell fedezni, 352.264. Egyenesadókból a vármegyében körülbelül P. 1.600.000 várható, a pótadókulcs így körülbelül 18.50 százalék lesz, ami egyáltalán nem magas. Tekintetbe kell venni, hogy amikor a felszabadulás után a magyar közigazgatás a vármegyét átvette, ott semmiféle bútorzat, irodai felszerelés, könyvtár, stb. nem volt, amit szinte mind a semmiből kellett előteremteni. A közgyűlés a vármegyei költség- vetési keretet egyhangúan elfogadta. Tudomásul vették, hogy a vármegye pénzkészleteit gyürnölcsöztetésre kor- mányrendeikezésnek megfelelően bankba helyezik és pedig a Kolozsvári Takarék- pénztárba 3 százalékos kamatozás mellett. Az iskolánkivüli népművelés céljaira 90.600 pengőt vettek fel az előirányzatba. Kassa város átiratára elhatározták, hogy 1200 pengőt vesznek fel a költség- vetésbe. hogy hét házasulni akaró keresztény jegyespárt a szobakonyha bútor beszerzésével segélyezzenek. Az összeg 10 év alatt havi 5 pengős részletekben térítendő vissza, de minden egyes ujszülött- né! 150 pengőt a család javára írnak. Különböző folyóügyek letárgyalása után tudomásul vették, hogv dr. Simon Jenő rangidős vármegyei árvaszéki ülnök, az árvaszéki elnök törvényszerű helyettese s hogy a hivatalos lap előállítására nyomdai megállapodást kötöttek. Majd a községi körjegyzők és anyakönyvvezetők magánmunkálati dijairól, szabadságidejéről és helyettesítéséről, illetve az építkezések szabályozásáról szóló rende letek tudomásulvétele után kimondották, hogy az ebtartási szabályrendelet értelmében a házőrző ebek után 1, egyéb kutyáknál 5. luxusebeknél évi 10 pengő adót kell fizetni a vármegye területén. Végül a főispán megköszönte a tagok megjelenését és a közgyűlést bezárta. 3obbm f!ű]ís! Sulfcs 6.-án láp élelme a jolritaldaíi közlekedés Ismeretes, hogy a magyar kormány tervbe vette a jobbo dalon való hajtás bevezetését. Az errevonatkozó belügyminiszteri rende et megjelent és közli, hogy a jobboldalon való hajtás 1941. évi julius hó 6-án, egyes kivételektől eltekintve, az eaész ország területén életbe 1 ép. Kivételt képeznek ebben a tekintetben: Budapest székesfőváros területe, továbbá Szentendre város, végül Piliszentiváu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszeutkereszt Pilisszentlásaló. Felsőgöd. Főt, Mogyorói!. Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Maglód, Eeser. Ve esés, Alsónémedi, Dunakisvarsánv. Taksouy Csepel-szigeti községek, Érd Törökbálint Budakeszi. Nagykovácsi községek hat ár áh. 1 a helyszínén megállapítandó pontokat ossz kötő vonalon belül eső területeken 1941 ' november hó 9. napján kezdődik a jcbl hajtás. iil
