Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-05 / 127. szám
util ffftfia» 9. "BZZ^NZÉK Székely fa sorsa ast/.so < •> ,I|§. |1 ^ „ , I Napi íogápolásáhcz *■ legjobb szer az ODOL FOGPÉP Nevezete* swinatolá* zajlott le Maros vásárhelyt. Erdély Gazdasági és Hitelszövetkezeti Középpontjának évi közgyűlése, mely a kisebbségi korszakban is mindig esemény volt, mert az érdé lyi magyarság ereje és ellenállóképes- sége egyik fontos tömörítésének beszá- yS mólóját végezte és élénken bizonyltot ta, hogy szövetkezeteinek a Szövetség irányításával a tehetőség szerint meg birkóznak a gazdasági világválság és a konverzió idején a romániai hitelvál ság elsöprő erejével, végül a szövetkezeti mozgalmat 'különben támogató ro mán kormányzat nemzeti elfogultság ba és erőszakos központosításba rohanó parancsuralmi szellemével. Most a román főhatalomból való fölszabadulás öröme csillogott a közgyűlésen és odatelepedtek a terembe az örvendetes gondok és föladatok, amelyek az uj köz jós1» gazdasági, világszemléleti helyzetből fakadnak. Most minden az összete vés és közösségi csillagzat jegyében mozog, fezért érthetően a szövetkezeti áramlat erejét fokozza... Erdély szövetkezeti középpontja természetesen uniontzál: belépett az Országos Szövet sógbe s ennék máris nagy hasznát látja, mert 2 milliós támogatást kapott a testvérintézetektoí s a Nemzeti Bank szintén visisizleszámitolási hitelkeretet állapított meg számára. De üdvös együttműködés létesül a Hangyaszövet- ségget és Eingiévei 's. így indul meg az uj munka, melynek magsában a tej cs burgonya-földolgozás feszeng s szűk ség esetén a főid vásárló vagy bérlő tevékenység 's társulni fog vele. | Nyilván a nemzeti szabadság ölében és & magyar hitel szerető kedvezményei} között Erdély szövetkezeti mun kája hatalmai» léptekkel fog előrejutni. Alkalom van rá, hogy az ezermester, n szilárd ellen állóképesség és inas gya korlati érzék hírében álló erdélyi nép sikerrel megmutassa tehetségét a szövetkezeti szellem szolgálatában. A marosvásárhelyi közgyűlés tapasztalatai szerint „hitele“ is van. Alapos remény séggel tekinthetünk e gazdasági munka dé. Amellett pedig örvendhetünk, hogy a fősulyt a Székelyföldre vetik, mely irégi szempontok alapján óriási figyelmet követei, mert ór'ási érdekek fűződnek hozzá. Tudjuk, hogy már a békevilág elhanyagolta, sőt erdeiben KOLOZSVÁR, junius hó. (Az Ellenzék tudósítójától.) Széchenyi-tét 36. Itt székel a hatalmas kétemeletes épületben a városi adóhivatal, ahová a több, mint százezres lakosú város összes adóügyednek szálai összefutnak. A II. emelet egyik szobájában találjuk meg Boga Ödön városi adóhivatali főnököt, akitől a város lakosságát érintő időszerű adózási kérdésekről kérünk tájékoztatást. Elmondja, hogy jeleuleg teljes ütemmel folynak az adókivetési munkálatok. Ezévi január 1-től kezdve vetik ki a különböző adókat. A házadókivetés már megtörtént és azt a pénzügyigazgatóság jóvá is hagyta. Most a többi adónemek kivetésére kerül sor- Az általános kereseti, jövedelem, vagyon, társulati, tantiem és földadók kivetésére. Kérdésünkre kijelenti, hogy az adózási keretek általában ugyanazok, mint a román megszállás ideje alatt, voltak. A bázadónál az adókivetés az összjövedelem 42—46 százalékát teszi ki. Ebben a keretben még nincs benti a pótadó, amely 50 - 60, esetleg a költségvetés összes tételeit figyelembevéve, 70 százalékos lebet, ami a házadónál 2—3 százalékos eltolódást eredményezhet. Szociális adópolitika “ Hangsúlyoznom kell — mondotta hogy főképpen a konjunkturális jövedelmeket, a tokét, a vagyont, a jólmend üzleteket adóztatjuk meg a törvénymegszabta keretek között erősebben, viszont kesztyűs kézzel bánunk az ipCrosiársadaloinmal és a kis- egzisztenciákkal. Álláspontunk, hogy az adófizető szamara méltányos helyzetet teremtsünk. Itt meg is jegyezhetjük, hogy a kisemberekre, akik a román megszállás alatt 5—6.000 leje? adókat fizettek, most kiirüibelíil ewk ennek «gyharmadát vétjük ki, pusztította ezt a fontos népi s gazdasági táját, melynek sokasodó népe kivándorlásra kényszerült, mikor öuren delke/ésen alapuló népi közgazdálkodását elsenvvesztették. A román főha tálam is elsősorban a Székelyföldet sajtolta ki, elvette a legfőbb kincseit: fürdőit és fáját, népéit pedig olcsó munkaerőnek csalta át az ókiirályság- ba. Ezt a sivár és elneimzetlenitö pusztítást most kamatos kamatostul jóvá kell tenni s nemcsak állami beavatkozás módján, melynek számos jó jelét látjuk már, hanem az önkormányzatú saját gazdasági tevékenység megszervezésével is. H'c Rhodus... örömmel és megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a marosvásárhelyi gyűlésnek legkiemelkedőbb és leghatásosabb mozzanata volt a gyergy'órak büszke és nagy messzevá- gióságu bejelentése arról, hogy (Jyergyó népe nagykereíii szövetkezetbe tömörült, mely maga fogja értékesíteni a szék egész fáját. A mozgalomban ismét Gaál Alajos dr. reformátor! és szervező kezét látjuk s ez már magában véve a sikert ígéri. Máris kápráztató adatokat ismertünk meg: a gyergyói faérté- kesitő szövetkezetét, kilenc nagyközség 60 ezer munkásetmbere alakította meg s a lejegyzett részvénytőke 220 ezer pengőre rúg. A haszonból mező- gazdasági termékeket feldolgozó ipar- iizemeket fognak létesíteni s a mozgalmat az. egész nagy Székelyföldre kiterjesztik, szóval nemcsak az öncélú erdőlést keltik uj életre s önmaguk számára, de sok csevegés nélkül, egv kettőre hozzáfognak a divatossá lett szé kelyföldi általános iparosítás megind' fásához, saját erővel. Ez mind lélekemelő jelenség. A mozgalomnak való sággal történeti lehelete van, mint minden igazi székely megmozdulásnak, amely önkéntelenül, időtmegértéssel, a székely élet valóságos és indokolt élni- alkarást szolgáló politikájából tör elő. örömmel üdvözölijük Gyergyót a gyakorlati munka e nagy kezdeménye al kalmából, mely egy bizonyára üdvös j korszak szerencsés nyitánya. Harsogó zenéje mellett a szövetkezetek szövetségét 's, mely Erdély boldogitása érdekében hatalmas é» döngő léptekkel indul uj munkára. (Sp.) Egyébként is a legteljesebb méltányossággal járunk el úgy az adókivetéseknél, mint a behajtásoknál. Az adóhátralékok kérdése Feltesszük a kérdést, hogy miképpen is áMunk a román megszállás idejéből visszamaradt adóhátralékokkal é9 azzal, hogy a kereskedő és iparoskörökben kétszeres adóztatásról beszélnek, mert az ezévi április 1-ig még a románok által kivetett adókai:, ba azokat az érdekeitek teljes egészében rendezték is, az utolsó negyedévre újból igényűik. Boga adófőnök megjegyzi, hogy a heiyzet az, hogy a magyar adózási rendszer szerint az adlózáiSu év január 1-én kezdődik és év végén. december 31-én zárul, eltérőéin a megszállás ideje alatt alkalmazott áprilistól áprilisig terjedő adózási rendszertől. A hivatalos álláspont itt az, hogy 1918 utolsó hónapjaiba« a magyar állam nem tudta behajtani a kivetett adókat és emiatt a költségvetésben Erdélyt illetően jelentős hátralék és követe- mutatkozik, amelynek érvényesítése csak látszólag jelent igazságtalanságot. Az adófizető akkor nem adózott, most azonban ezt a függő ügyet rendezni kell. A 400-as számú miniszteri rendelet kifejeaetten kimondja, hogy az 1941 április 1-ig bezárólag kivetett mindennemű régi adókat és illetékeket hátralékként kelj kezelni cs be kell hajtani. Ez áll a magyar adózási rendszerben isméire f- len közegészségügyi illetékre nézve is, amely azonban a fe)nti időponton túl megszűnik. Viszont az adózók szempontjából nagyjelentőségű az a tény, bogy megszűntek, illetve megszűnnek 1941 április 1-től kezdve a közegészségügyi illeték mellett a frontadó, a cégtábla-adó és egyéb, a románok által beszedett hatalmai tételű adónemek és csak a szemétkihordás és utcaseprési, illetve kéményseprési adók maradtak és maradnak meg, amellyekért viszont a város megfelelő eMteostzoigálratást is ad. A régi városi illetékekből 6em marad fönn ezen az időponton túl semmi más. Hatmillió pengő adóhátralék — Mennyi adóhátraléka lehet Kolozsvárnak? — tesszük feű a kérdést és az adófő- nok előtt ott fekvő kimutatásokból hamarosan megkapjuk a választ. — Ez az adóhivatal kezdi a városi és állami adókat is együttesen. Tudniillik minden közadó jellegű adónemet, például a zsidóság egyházi adóját is mi hajtjuk be. Az állami és városi adóhátralék a felszabadulás utáni összegezés szerint körülbelül hatmillió pengőt tehetett ki. Ennek a hatalmas összegnek behajtása terén növekedő az irányzat. Eddig körülbelül félév alatt mintegy 1,800.000 pengőt hajtottunk be. Októberben és Novemberben körülbelül 80— 80, decemberben 53, januárban 367. februárban és márciusban 280—280, áprilisban 272, májusban, amikor már uj adózási negyed is kezdődött mintegy 480.000 pengő folyt be hozzánk. Ennek az összegnek törvényszerűen 14.26 százaléka esik a város javára. Egyetlen árverés nélkül Meg kell itt jegyeznünk, hogy az adóbehajtásnál a legnagyobb méltánylással járunk el. Egyetlen árverést sem tartottunk. Készségesen adunk méltánylást érdemlő esetekben haladékot, mert a város vezetőségének is a legteljflsebb megértés ezen a téren az álláspontja. Pedig mondanunk sem kell, hogy az adóhivatalra hatalmas feladat hárult. Rendet kellett teremtenünk az eddigi rendetlenség helyett. Igazságosságot a kisebbséKOLOZSVÁR, junius 5. Erdély négy városa: Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmár készül megünnepelni a magyar könyvet. Kedves hagyománnyá lett ez az ünnep, melyen egész társadalmunk a magyar szellemmel és a szellem munkásaival kerül a legközelebbi kapcsolatba. Városunkban is nagy érdeklődés előzi ineg ezeket a napokat. A magyar könyvnap rendezőségének sietett segítségére a fiatal Írók egy csoportja, akik résztvesznek az előkészítés munkájában. A könyvnapokat megelőző estéken a színházban és mozgóképszínházakban tanáraink és íróink tartanak rövid előadást a könyvnap jelentőségéről. A rendezőbiaottság már felkérte a fővédnököket is, Inczédy Jokftman Ödön főispán, Keledy Tibor dr. polgármester és Vékás Lajos dr. táblaelnök személyében. A további felkérések folynak. A könyvnapi sátrakat a főtéren áll ifjak fel és azokat városunk legjobb tervezői ét iparművészei: Vásárhelyi Z. Emil, Kozma Lajos. Horák és Kudelász Károly magyaros -stílusban készítik el. A város készségesen bocsátotta a könyvkereskedők rendelkezésére a főtéren kért sátorhelyeket a gyalogjárókkal szembeni oldalon. Az anyaországi és erdélyi íróink között is nagy érdeklődéssel kisérik gck rovására történt igazságtalanságok helyett. Rendbe kellett tennünk a könyveket, amelyek bizony nagyon ös^ze-vissza voltak hányva. Rengeteg kiszállást kellett bizottságokkal eszközölnünk, hogy tiszta éa reális képet nyerhessünk és mégis minden esedékes jelentést vagy kimutatást határidőre beterjesztettünk. Nem volt ez könnyű munka, hiszen nem voltak pontos kimutatásaink, nem volt házkataszterünk % többek között csak ebből a célból öt héten át harminc bizottság dolgozott. Előfordult, hogy a házadó kivetési iveket, mintegy ezernégyszáz-ezerötszáz háztulajdonos ismételt felszólításra sem nyújtotta be. Itt a kivetést hivatalból eszközöltük, a törvényszerű tiz százalékod bírsággal. Mégis Jól- esően állapíthatjuk m%, hogy úgy a munkánkat mindenben a legteljesebben elősegítő városvezetőség, miur felettes szerveink elé- gedentietk az elvégzettekkel. Itt ebben az épületben összpontosítva folyik a nagy összegező munka. Az I—V. kerületekben pedig befizetéseket elfogadó és kivetéseket ^közlö ki rendeltsége ink működnek. Nagy munka a régi hátralékok behajtása, amelyeket 1942 végéig le kell a lehetőség szerint bonyolítanunk. Addigra remélhetően minden vonalon mintaszerűen kialakulhat a rend, mert nékünk egyetlen célunk az igazságos, méltányos és megkülönböztetéseket nem ismerő, reális helyzetei mérlegelő adókivetés és adóbehajtás. Ezt a munkát fogja elősegíteni most ké&zülő nagy, pontos cim- é* lakásjegyzókünk is. Még csak annyit kívánok mondani, hogy akit valamilyen módon bármiféle általa sérelemnek tekintett méltánytalanság ért volna, nyugodtan fordulhat hozzánk, mert minden jogos panaszt orvosolni igyekszünk. A román megszállás igazságtalanságai a magyar adózási rendszernél teljesen meg fognak szűnni — fejezte be nyilatkozatát Boga városi adó- főnök. (w. gy.) a rendezőség előkészítő munkáit és számosán jelennek meg iróiok a sátrakban is. Az irók niellett társadalmi kiválóságaink cs színművészeink is ott lesznek, hogy jnlenlétükkcl emeljék a könyvuap ünnepi hangulatát. Felvonulnak a könyvnapon tanintézeteink is, hogy diákjaink léikébe véssék a mag?ar kultúra, a magyar könyv szeretetét. Két évtized iiídn íarfldfc meg az e!so véndidk-taídlkozőt Kolozsvárt Junius folyamán tartják meg két évtized után elsőizben a hires kolozsvári hol légiumok vend iák találkozójukat. A találkozók előreláthatólag Péter-Pál napja körül történnek meg. Meghívást kaptak az 5—10—15—20—25—30—35—40—45 és 50 érettségizett diákok. Á ref. kollégium vendiák egyesülete ez al Italomból megf esteti a régi professzorok arcképét és felállítja a kollégium világháborús hősi halottainak emléktábláját. Kolozsvár hatmillió pengős adóhátralékából eddig közel kétmillió folyt be a magyar uralom alatt „A kisegzisztenelák védelmét tartja szem előtt a magyar adózási rendszer* — mondotta Boga Ödön, a kolozsvári adóhivatal főnöke Nagyban folynak a könyvnapi előkészületek