Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-23 / 141. szám
í/ 19 4 1 Junius 23. ELLENZÉK Teleki Béta érői: Sohasem cngedjiiK, hogy az imi szellemet politikai ellentetek megrontsák Több, mint ötszáz kiküldött vett részt Kolozsváron az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlésén KOLOZSVÁR, június 23. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet vasárnap délelőtt rendezte meg évi közgyűlését a vármegyeháza dísztermében. A ,gyűlésen képviseltette magát Erdély minden vidékének gazdatársadalma. A több, mint 300 kiküldőit az erdélyi magyar gazdaiársa- dalom parlamentjét jelentette. Bánfjy Dániel báró földművelésügyi minisztert és a minisztériumot Bárányos Károly dr. á • lámtitkár képviselte. A minisztérium részéről pedig ott láttuk Röcrt Béla dr. ősz tálvfőnököt, Fabinyi Tibor dr-. Ila-ay Áipád úri. és Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsosokat, utóbbit úgy is.- mint a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének vezetőiét. A íársegyesülelek és érdekképviseletek részéről Diószeghy Ottó dr., az Országos Mezőgazdasági Kamara helyettes igazgatóját. Varga László kamarai tanácsost, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiküldöttjét A m. kir. hadseregparancsnokának képviseletében (nemes Berkovich Brúnó tábomokolt, Majd Bartók György dr.-t, az I. Ferenc József Tudományegyetem rektorát, Szentkirályi Sámuel dr.-t, az egyetem közgazdasági karanak dékánját, vitéz Bíró Gyula dr.-t, a ín kir. gazdasági akadémiai igazgatót, lnc~édy- jokeman Ödön dr., Kolozsmegye és Kolozsvár főispánját, Boga Alajos dr. pápai prelátu. - kanonokot, Apor Péter br.-t, Háromszékme- gve főispánját. Bélái Kálmán grófot, az Er- délyrészi Gazdasági Tanács elnökét. Bánfjy Miklós gr. ny. külügyministert, dálnoki Gaál Elemért, Ko'czsmegye alispánját, Illés Gyula dr. tankerületi főigazgatót, Ferencz József dr.-t, a Közjegyzői Kamara elnökét, vitéz Benkn Béla huszárezredest, mint a kolozsvári vitézi szék vezetőjét, Jelen Gyula dr.-t, az Országos Vöröskereszt főmegbizott-helyette- sél, Űegregorio Ottonet, az Olasţ Kulturinté- zet igazgatóját, olasz kir. megbízott, Bodor Bertalant, az Erdélyi Pénzintézetek Szövetségének elnökét, Elekes Imre m. kir. gazdasági főfelügyelőt. Kollonay Endre dr., ru. kir. állategészségügyi lelügyelőt, Borbohi Ernő dr. rendőrfötauácsost. Katona Alajos dr. városi tanácsnokot, Teleki Arclur gróf, Korpo- nay Kornél és Biró István felsőházi tagokat, Vita Sándor, Bodnár Sándor és Ráduly Lajos országgyűlési képviselőket, Szász Ferenc vármegyei főjegyzőt, Farkas Árpád és Máriássy Béla akadémiai tanárokat, Benkö András és Bornemissza László br- m. kir. gazdasági felügyelőket, Dióssi Géza dr.-t, a Magyar f Ö d- hitelintézet kolozsvári fiókjának igazgatóját, Kákay Pál István és vitéz Kárpáty századosokat, az alsózsuki állami méntelep parancsnoksága ' részéről. továbbá Wass Endre gr., Atzél Ede br.. Telegdy József, Szent-Irányi Gábor dr., Eöry István dr., Gidófalvy István, Szász József dr., Ugrón Pál, Kovásznay János EMGE igazgatóválasztmányi tagokat, az EMGE központi ügyosztályvezetőit és a vidéki kirendeltségek vezetőit és még sok más EMGE tagot. Az elnöki asztalnál Teleki Béla gr. vezető alelnök, Bárányos Károly dr. földművelésügyi államtitkár, Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium etdélvrészi kirendeltségének vezetője, Cs. Ká roly István alelnök és Telegdy László ügyvezető alelnök foglaltak helyet. Először Teleki Béla gróf, az EMGE vezető-alelncke mondotta el megnyitóbeszédét. Első szavait, melyekben hódolattal emlékezett meg Magyarország Kormányzójáról, felállva, ünnepélyesen hallgatták a megjelentek. Teleki Béla gróf ezután üdvözölte a kormány és a külön böző intézmények képviselőit, a megje lenieket, majd hálával emlékezett meg a baráti Németország és Olaszország vezéréről. Beszédét azután igy folytatta: fiz egymásrautaltság megváltó gsndsíaíát, mint Erdély kincsét, át kell adni az egész nemzetnek — Hosszú volt a huszonkét év és keserves, de tanulságai nem mehetnek veszendőbe. Megtanultuk, hogy csak összefogással. közös munkával lehet eredményeket elérni. Erdély magyar gazdanépé- uek minden cselekedetéből, minden élet- nyilvánulásából megállapítható, hogy ma a teljes munkaszabadság és munkalehetőségek birtokában, méginkább el akarja mélyíteni az egymás között fennálló testvéri kapcsolalatokat, méginkább megszorítja egymás kezét és még szervesebben kivan a nemzet és haza szolgálatába állam. Tudja, hogy a testvéri egymásrautaltságnak és megsegítésnek azt a megtartó gondolatát, amely bennünket a kisebbségi életben összehozott, nemcsak meg kell őrizni, hanem Erdély népének ezt a hatalmas lelki kincsét át kell adni az egész nemzetnek. Aminthogy a múltban sikerült sorainkból kiküszöbölni minden társadalmi ellentétet, úgy Erdély magyar gazdanépe a jövőben is az elvégzett munka arányában ítéli meg, hogy kinek jár ki tisztelet és megbecsülés. | Közöttünk nincs különbség, akik szeretjük és gondozzuk a földet, mert a földhöz csak anak van joga, aki azt meg is becsüli. Közös nagy feladat vár a magyar gazdákra a körülöttünk folyó nagy háború közepette. Biztosítani kell Hazánk népének élelmezését és meg kell termelni azokat a terményeket, melyek ellenében megkapjuk külföldről mindazt, ami Ha zánk építéséhez és korszerű fegyverzésé.- hez szükséges, hogy a nagy háború utánra egy erős, virágzó Magyarország alap. jak. már: most Itrakhaszuk. Etrudk a nagy feladatnak a magyar gazdatársadalom csak akkor tud megfelelni, ha átfogó, egységes szervezete van, mely a mező gazdaság minden ágára kiterjed, a termelésre épp úgy, mint az értékesítésre. — 1944-ben lesz százesztendeje annak, hogy Erdély vezetői néhai gr. Teleki Domokossal megalapították az Erdélyi Gazdasági Egyesületet. Mikó Imre gróf állította uj munkába az 1848—49-es évek után, később pedig Szász Pál dr. hivta sorakozóba ugyancsak a romok felett a magyar gazdatársadalmat. Mindebből megállapítható, hogy az Erdélyi Magvar Gazdasági Egylet volt az, helyesebben, Erdély magyar gazdáinak önkéntes társulása, mely a megpróbáltatások idejében szolgálta a széles népréteg ügyét, emelte a mezőgazdasági haladást és a gazdák szociális helyzetid; képviselte és védte érdekét. Ilyen előrelátóak voltak a nagv alapítók, amikor ezt a munkaszervezetet a jövőnek megalkották. Mintha előre tudták volna, hogy kilencven év után. a megszállás idején ez a szervezett erő lesz az a tényező, mely tiszteletet viv ki magának. Az öntudatos és szervezett gazdatársadalom munkája volt az, mely ki érdemelte, hogy a letűnt uralom haliga tólagosan elismerte a magyar gazdák érdekképviseletének. Természetes, hogy az EMGE a mezőgazdasági népnevelés mellett ma is képviseli és védi gazdáink érdekeit, hiszen ez a hivatása. Különös ajándéka a sorsnak, hogy az EMGE népi alapjai, szervezete és iránya alkalmassá teszik őt a jövő minden feladatára is. Erről meggyőződve adta át a miniszterelnöki 8400—940. íz. rendelet az érdekképviseleti teeurdőket. Egyletünknek addig is, mig megtaláljuk a módját, hogy a végleges érdekképviseletet ebből úgy épitsük ki, hogy az öntudatos, önkéntes társulás minden előnyét, a kizgazdák lelkes érdeklődését tudja a magyar érdek- képviseleti rendszerrel más előnyeivel egyesíteni. Ha jól sikerül ezt megoldani, a magyar mezőgazdasági kamarák fejlődését is fogja szolgálni. Különös örömmel üdvözlöm az Országos Mezőgazdasági Kamara képviselőjét, br. Diószeghy Ottó hlyettes igazgató urat. Hogy őt itt üdvözölhetjük, abból is jelét látjuk annak, hogy szorosan összefogunk, az Országos Mezőgazdasági Kamara és mi. Már lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ennek a Kamarának munkájába is szervesen kapcsolhassuk be a magyar gazdákat Ehhez azonban nemcsak a vezetők kitartó munkájára van szükség, hanem valamennyi tagunk, de a tagok sorába még be nem lépett gazdáink lelkes támogatására is. Beteg felfogás az, mikor a polgár mindent az államtól vár. Az egységes gondolatnak ma nem az irodák /árt falai között, hanem magából az életből kell megszületnie. Először segitsüuk önmagunkon és csak azt kérjük az államtól, amit nem tudunk saját erünkből megvalósítani. Erdély földje alkalmas arra, hogy virágzó mezőgazdaságával hazánk egyik legértékesebb részévé tegyük — Erdély földje alkalmas arra, hogy itt olyan virágzó mezögadzaságot létesítsünk, amivel Erdélyt Hazánk egyik legértékesebb részévé tehetjük. Gabonatermelésünk helyes miveiése annyira fokozható, hogy nemcsak élelmezésünk nem szabad gondot képezzen, de fölöslegünk is lesz. 'Az állattenyésztésnek olyan lehetőségei vannak a székely hegyvidéken, melyekkel Svájc hires szarvasmarhale- ny észtő színvonalát kell elérnünk. A gyümölcstermesztés, ipari növények termelése a gazdarétegen kívül a munkások ezreit kell foglalkoztassa. A magtermelésnek pedig nemcsak a gazdák anyagi gyarapodását, de országos kivitelünknek is legjelentékenyebb tételét kell képeznie. Meg kell találnunk az együttműködést a földművelésügyi minisztérium hálózatával — A földművelésügyi minisztérium is felismerte ezeket a nagy lehetőségeket. Es amikor ezek megvalósítására segítségünkre sietett, meg kell találnia nálunk azt a megértést, ami segítségét és irányítását eredményessé teszi. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy megtaláljuk a földművelésügyi minisztérium közigazgatási hálózatával a szoros együttműködésnek a legeredményesebb módját. Az Egylet egész hálózatával és szervezetével kell, hogy az általuk irányított akció keresztülvitelében rendelkezésre álljon és azt lebonyolítsa. A felügyelői karnak pedig minden ténykedésével az egységes gazdaszervezést, a gazdaköröket kell alátámasztania. Meg vagyok győződve róla, hogy a működését a mai napon megkezdő földmivelésügyi minisztériumi kirendeltség ezt fokozottan fogja előmozdítani. A kirendeltség felállításának célja is az volt, hogy közelebb hozza a minisztériumot Erdély távoleső gazdáihoz. Ezért Erdély gazdatársadalma nevében hálás köszönetét mondok a földmivelésügyi miniszter urnák és elődjének, akiktől ez az elhatározás ered. Meg vagyok győződve róla, hogy Balogh Vilmos dr. személyében olyan szakember került a kirendeltség élére, aki ennek a feladatának teljes mértékben meg tud felelni és aki különleges viszonyainkat megérti, akiben Egyletünk is komoly támaszt nyert további fejlődésére. Más államokhoz viszonyítva a legjobb dolgunk nekünk van — Most sulvos gazdasági nehézségekkel küzdünk. Mindnyájan tudjuk és érezzük. De ha gazdasági helyzetünket és megélhetési lehetőségünket sok más államéval hasonlítjuk össze, — elsősorban a szomszédos Romániával, — határozottan állíthatjuk hogy a legjobb dolgunk nekünk van. Az utóbbi két év elemi csapásai és munkaviszonyai azonban hihetetlenné tették számunkra, hogy anrnit termeljünk, amennyire valójában sziik- • ségünk van. A román uralom utolsó ideje. leküzdhetetlen nehézségeket támasztott és felbecsülhet etlen károkat okozott a sorozatos katonai behívásokkal és rek- virálásokkal. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet többek között azért is küzd. hogy mindezeket a károkat pótolhassa és behozza a román világ összes veszteségeit. Ma azonban csak annyi segítségre számíthatunk. amennyit a helyzet megenged. A magyar kormány igy is atyai szeretettel sietett a felszabadított Északérdé!y segítségére, ahol a multévi katasztrofális 1 érmés után az éhínség fenyegetett. Mi lett volna, ha nem jön be az anyaországi gabona, a sokszáz vagon alföldi buza és tengeri? A városi lakosság és a hegvvi- dék népe éhenhalt volna. Tudjuk, hogy nagy nehézségek vannak, hogy tulszüken van még igy is az élelem, de hol jobb nélkülözni, idehaza-e vagy rabságban? A mull évben, amikor még csak a felszabadulás reménye éledezett, székelyföldi kisgazdáktól hallottam, hogy inkább mezítláb járunk és puliszkát eszünk, csak a szabadságunkat visszakaphassuk. Az briten meghallgatta fohászunkat, ue játszunk a szavakkal, tudjunk békével tűrni. mig eljön a kitartás jutalma. — Az EMGE elnöksége figyelemmel kiséri a közellátási viszonyokat, a mezőgazdasági árak kérdéseit és az egész értékesítés iigvét. Felesleges hangsúlyoznom, hogy a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a közellátás a lehetőséBut ©rsxiv@f kezet iBUIOîlOSCiâî Kolozsvár, Szenfegvház-u. 5. szám. Telefon 20—9S. Olcsón, szép,tartós kivitelben szállít. Kedvező fizetési felt ételekre isii i Teleki Béla gróf beszéde j — Egy másik gondolatunk — mondotta — Délerdélynek szól, ahpl ma Szász Pál dr. vezetésével nehéz küzdelemben állják magyarságukat gazdatestvéreink. Fájó érzéssel gondolunk arra, hogy az, aki egyéniségét és az egész lelkivilágát Erdély magyar gazdatársadalma ügyének szentelte, ma nem lehet közöttünk. De azért szivünkben Szász Pál dr. mégis itt él közöttünk. (Hosszas éljenzés.)
