Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-23 / 141. szám

í/ 19 4 1 Junius 23. ELLENZÉK Teleki Béta érői: Sohasem cngedjiiK, hogy az imi szel­lemet politikai ellentetek megrontsák Több, mint ötszáz kiküldött vett részt Kolozsváron az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlésén KOLOZSVÁR, június 23. (Az Ellenzék tu­dósítójától.) Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet vasárnap délelőtt rendezte meg évi közgyűlését a vármegyeháza dísztermében. A ,gyűlésen képviseltette magát Erdély minden vidékének gazdatársadalma. A több, mint 300 kiküldőit az erdélyi magyar gazdaiársa- dalom parlamentjét jelentette. Bánfjy Dániel báró földművelésügyi mi­nisztert és a minisztériumot Bárányos Károly dr. á • lámtitkár képviselte. A minisztérium részéről pedig ott láttuk Röcrt Béla dr. ősz tálvfőnököt, Fabinyi Tibor dr-. Ila-ay Áipád úri. és Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácso­sokat, utóbbit úgy is.- mint a földművelés­ügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének vezetőiét. A íársegyesülelek és érdekképvise­letek részéről Diószeghy Ottó dr., az Országos Mezőgazdasági Kamara helyettes igazgatóját. Varga László kamarai tanácsost, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiküldöttjét A m. kir. hadseregparancsnokának képviseletében (nemes Berkovich Brúnó tábomokolt, Majd Bartók György dr.-t, az I. Ferenc József Tu­dományegyetem rektorát, Szentkirályi Sá­muel dr.-t, az egyetem közgazdasági karanak dékánját, vitéz Bíró Gyula dr.-t, a ín kir. gazdasági akadémiai igazgatót, lnc~édy- jokeman Ödön dr., Kolozsmegye és Kolozsvár főispánját, Boga Alajos dr. pápai prelátu. - kanonokot, Apor Péter br.-t, Háromszékme- gve főispánját. Bélái Kálmán grófot, az Er- délyrészi Gazdasági Tanács elnökét. Bánfjy Miklós gr. ny. külügyministert, dálnoki Gaál Elemért, Ko'czsmegye alispánját, Illés Gyula dr. tankerületi főigazgatót, Ferencz József dr.-t, a Közjegyzői Kamara elnökét, vitéz Benkn Béla huszárezredest, mint a kolozsvári vitézi szék vezetőjét, Jelen Gyula dr.-t, az Országos Vöröskereszt főmegbizott-helyette- sél, Űegregorio Ottonet, az Olasţ Kulturinté- zet igazgatóját, olasz kir. megbízott, Bodor Bertalant, az Erdélyi Pénzintézetek Szövet­ségének elnökét, Elekes Imre m. kir. gazda­sági főfelügyelőt. Kollonay Endre dr., ru. kir. állategészségügyi lelügyelőt, Borbohi Ernő dr. rendőrfötauácsost. Katona Alajos dr. vá­rosi tanácsnokot, Teleki Arclur gróf, Korpo- nay Kornél és Biró István felsőházi tagokat, Vita Sándor, Bodnár Sándor és Ráduly Lajos országgyűlési képviselőket, Szász Ferenc vár­megyei főjegyzőt, Farkas Árpád és Máriássy Béla akadémiai tanárokat, Benkö András és Bornemissza László br- m. kir. gazdasági fel­ügyelőket, Dióssi Géza dr.-t, a Magyar f Ö d- hitelintézet kolozsvári fiókjának igazgatóját, Kákay Pál István és vitéz Kárpáty százado­sokat, az alsózsuki állami méntelep parancs­noksága ' részéről. továbbá Wass Endre gr., Atzél Ede br.. Telegdy József, Szent-Irányi Gábor dr., Eöry István dr., Gidófalvy István, Szász József dr., Ugrón Pál, Kovásznay János EMGE igazgatóválasztmányi tagokat, az EMGE központi ügyosztályvezetőit és a vidé­ki kirendeltségek vezetőit és még sok más EMGE tagot. Az elnöki asztalnál Teleki Béla gr. vezető alelnök, Bárányos Károly dr. földművelés­ügyi államtitkár, Balogh Vilmos dr. miniszte­ri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium etdélvrészi kirendeltségének vezetője, Cs. Ká roly István alelnök és Telegdy László ügyve­zető alelnök foglaltak helyet. Először Teleki Béla gróf, az EMGE vezető-alelncke mondotta el megnyitó­beszédét. Első szavait, melyekben hódo­lattal emlékezett meg Magyarország Kor­mányzójáról, felállva, ünnepélyesen hall­gatták a megjelentek. Teleki Béla gróf ezután üdvözölte a kormány és a külön böző intézmények képviselőit, a megje lenieket, majd hálával emlékezett meg a baráti Németország és Olaszország vezé­réről. Beszédét azután igy folytatta: fiz egymásrautaltság megváltó gsndsíaíát, mint Erdély kincsét, át kell adni az egész nemzetnek — Hosszú volt a huszonkét év és ke­serves, de tanulságai nem mehetnek ve­szendőbe. Megtanultuk, hogy csak össze­fogással. közös munkával lehet eredmé­nyeket elérni. Erdély magyar gazdanépé- uek minden cselekedetéből, minden élet- nyilvánulásából megállapítható, hogy ma a teljes munkaszabadság és munkalehető­ségek birtokában, méginkább el akarja mélyíteni az egymás között fennálló test­véri kapcsolalatokat, méginkább megszo­rítja egymás kezét és még szervesebben kivan a nemzet és haza szolgálatába ál­lam. Tudja, hogy a testvéri egymásra­utaltságnak és megsegítésnek azt a meg­tartó gondolatát, amely bennünket a ki­sebbségi életben összehozott, nemcsak meg kell őrizni, hanem Erdély népének ezt a hatalmas lelki kincsét át kell adni az egész nemzetnek. Aminthogy a múltban sikerült soraink­ból kiküszöbölni minden társadalmi el­lentétet, úgy Erdély magyar gazdanépe a jövőben is az elvégzett munka ará­nyában ítéli meg, hogy kinek jár ki tisztelet és megbecsülés. | Közöttünk nincs különbség, akik szeret­jük és gondozzuk a földet, mert a föld­höz csak anak van joga, aki azt meg is becsüli. Közös nagy feladat vár a magyar gazdákra a körülöttünk folyó nagy hábo­rú közepette. Biztosítani kell Hazánk né­pének élelmezését és meg kell termelni azokat a terményeket, melyek ellenében megkapjuk külföldről mindazt, ami Ha zánk építéséhez és korszerű fegyverzésé.- hez szükséges, hogy a nagy háború után­ra egy erős, virágzó Magyarország alap. jak. már: most Itrakhaszuk. Etrudk a nagy feladatnak a magyar gazdatársadalom csak akkor tud megfelelni, ha átfogó, egységes szervezete van, mely a mező gazdaság minden ágára kiterjed, a ter­melésre épp úgy, mint az értékesítésre. — 1944-ben lesz százesztendeje an­nak, hogy Erdély vezetői néhai gr. Teleki Domokossal megalapították az Erdélyi Gazdasági Egyesületet. Mikó Imre gróf állította uj munkába az 1848—49-es évek után, később pedig Szász Pál dr. hivta sorakozóba ugyancsak a romok felett a magyar gazdatársadalmat. Mindebből megállapítható, hogy az Erdélyi Magvar Gazdasági Egylet volt az, helyesebben, Erdély magyar gazdáinak önkéntes tár­sulása, mely a megpróbáltatások idejében szolgálta a széles népréteg ügyét, emelte a mezőgazdasági haladást és a gazdák szociális helyzetid; képviselte és védte érdekét. Ilyen előrelátóak voltak a nagv alapítók, amikor ezt a munkaszervezetet a jövőnek megalkották. Mintha előre tudták volna, hogy kilencven év után. a megszállás idején ez a szervezett erő lesz az a tényező, mely tiszteletet viv ki magának. Az öntudatos és szervezett gaz­datársadalom munkája volt az, mely ki érdemelte, hogy a letűnt uralom haliga tólagosan elismerte a magyar gazdák ér­dekképviseletének. Természetes, hogy az EMGE a mezőgazdasági népnevelés mel­lett ma is képviseli és védi gazdáink ér­dekeit, hiszen ez a hivatása. Különös ajándéka a sorsnak, hogy az EMGE népi alapjai, szervezete és iránya alkalmassá teszik őt a jövő minden feladatára is. Erről meggyőződve adta át a miniszter­elnöki 8400—940. íz. rendelet az érdek­képviseleti teeurdőket. Egyletünknek ad­dig is, mig megtaláljuk a módját, hogy a végleges érdekképviseletet ebből úgy épitsük ki, hogy az öntudatos, önkéntes társulás minden előnyét, a kizgazdák lel­kes érdeklődését tudja a magyar érdek- képviseleti rendszerrel más előnyeivel egyesíteni. Ha jól sikerül ezt megoldani, a magyar mezőgazdasági kamarák fejlő­dését is fogja szolgálni. Különös öröm­mel üdvözlöm az Országos Mezőgazdasági Kamara képviselőjét, br. Diószeghy Ottó hlyettes igazgató urat. Hogy őt itt üd­vözölhetjük, abból is jelét látjuk annak, hogy szorosan összefogunk, az Országos Mezőgazdasági Kamara és mi. Már lépé­seket tettünk annak érdekében, hogy en­nek a Kamarának munkájába is szerve­sen kapcsolhassuk be a magyar gazdákat Ehhez azonban nemcsak a vezetők kitar­tó munkájára van szükség, hanem vala­mennyi tagunk, de a tagok sorába még be nem lépett gazdáink lelkes támogatá­sára is. Beteg felfogás az, mikor a pol­gár mindent az államtól vár. Az egysé­ges gondolatnak ma nem az irodák /árt falai között, hanem magából az életből kell megszületnie. Először segitsüuk ön­magunkon és csak azt kérjük az államtól, amit nem tudunk saját erünkből megva­lósítani. Erdély földje alkalmas arra, hogy virágzó mezőgazda­ságával hazánk egyik legértékesebb részévé tegyük — Erdély földje alkalmas arra, hogy itt olyan virágzó mezögadzaságot létesít­sünk, amivel Erdélyt Hazánk egyik leg­értékesebb részévé tehetjük. Gabonater­melésünk helyes miveiése annyira fokoz­ható, hogy nemcsak élelmezésünk nem szabad gondot képezzen, de fölöslegünk is lesz. 'Az állattenyésztésnek olyan lehetősé­gei vannak a székely hegyvidéken, me­lyekkel Svájc hires szarvasmarhale- ny észtő színvonalát kell elérnünk. A gyümölcstermesztés, ipari növények termelése a gazdarétegen kívül a mun­kások ezreit kell foglalkoztassa. A mag­termelésnek pedig nemcsak a gazdák anyagi gyarapodását, de országos kivite­lünknek is legjelentékenyebb tételét kell képeznie. Meg kell találnunk az együttműködést a földművelésügyi minisztérium hálózatával — A földművelésügyi minisztérium is felismerte ezeket a nagy lehetőségeket. Es amikor ezek megvalósítására segítsé­günkre sietett, meg kell találnia nálunk azt a megértést, ami segítségét és irányí­tását eredményessé teszi. Elsőrendű fel­adatunk tehát, hogy megtaláljuk a föld­művelésügyi minisztérium közigazgatási hálózatával a szoros együttműködésnek a legeredményesebb módját. Az Egylet egész hálózatával és szervezetével kell, hogy az általuk irányított akció keresz­tülvitelében rendelkezésre álljon és azt lebonyolítsa. A felügyelői karnak pedig minden ténykedésével az egységes gazda­szervezést, a gazdaköröket kell alátámasz­tania. Meg vagyok győződve róla, hogy a működését a mai napon megkezdő földmivelésügyi minisztériumi kirendelt­ség ezt fokozottan fogja előmozdítani. A kirendeltség felállításának célja is az volt, hogy közelebb hozza a minisz­tériumot Erdély távoleső gazdáihoz. Ezért Erdély gazdatársadalma nevében hálás köszönetét mondok a földmivelés­ügyi miniszter urnák és elődjének, akik­től ez az elhatározás ered. Meg vagyok győződve róla, hogy Balogh Vilmos dr. személyében olyan szakember került a kirendeltség élére, aki ennek a felada­tának teljes mértékben meg tud felelni és aki különleges viszonyainkat megérti, akiben Egyletünk is komoly támaszt nyert további fejlődésére. Más államokhoz viszonyítva a legjobb dolgunk nekünk van — Most sulvos gazdasági nehézségek­kel küzdünk. Mindnyájan tudjuk és érez­zük. De ha gazdasági helyzetünket és megélhetési lehetőségünket sok más ál­laméval hasonlítjuk össze, — elsősorban a szomszédos Romániával, — határozot­tan állíthatjuk hogy a legjobb dolgunk nekünk van. Az utóbbi két év elemi csa­pásai és munkaviszonyai azonban hihe­tetlenné tették számunkra, hogy anrnit termeljünk, amennyire valójában sziik- • ségünk van. A román uralom utolsó ide­je. leküzdhetetlen nehézségeket támasz­tott és felbecsülhet etlen károkat okozott a sorozatos katonai behívásokkal és rek- virálásokkal. Az Erdélyi Magyar Gazda­sági Egylet többek között azért is küzd. hogy mindezeket a károkat pótolhassa és behozza a román világ összes veszteségeit. Ma azonban csak annyi segítségre szá­míthatunk. amennyit a helyzet megenged. A magyar kormány igy is atyai szeretet­tel sietett a felszabadított Északérdé!y segítségére, ahol a multévi katasztrofális 1 érmés után az éhínség fenyegetett. Mi lett volna, ha nem jön be az anyaországi gabona, a sokszáz vagon alföldi buza és tengeri? A városi lakosság és a hegvvi- dék népe éhenhalt volna. Tudjuk, hogy nagy nehézségek vannak, hogy tulszüken van még igy is az élelem, de hol jobb nélkülözni, idehaza-e vagy rabságban? A mull évben, amikor még csak a felszaba­dulás reménye éledezett, székelyföldi kis­gazdáktól hallottam, hogy inkább mezít­láb járunk és puliszkát eszünk, csak a szabadságunkat visszakaphassuk. Az br­iten meghallgatta fohászunkat, ue ját­szunk a szavakkal, tudjunk békével tűr­ni. mig eljön a kitartás jutalma. — Az EMGE elnöksége figyelemmel kiséri a közellátási viszonyokat, a mező­gazdasági árak kérdéseit és az egész ér­tékesítés iigvét. Felesleges hangsúlyoz­nom, hogy a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a közellátás a lehetősé­But ©rsxiv@f kezet iBUIOîlOSCiâî Kolozsvár, Szenfegvház-u. 5. szám. Telefon 20—9S. Olcsón, szép,tartós kivitelben szállít. Kedvező fizetési felt ételekre isii i Teleki Béla gróf beszéde j — Egy másik gondolatunk — mondot­ta — Délerdélynek szól, ahpl ma Szász Pál dr. vezetésével nehéz küzdelemben állják magyarságukat gazdatestvéreink. Fájó érzéssel gondolunk arra, hogy az, aki egyéniségét és az egész lelkivilágát Erdély magyar gazdatársadalma ügyének szentelte, ma nem lehet közöttünk. De azért szivünkben Szász Pál dr. mégis itt él közöttünk. (Hosszas éljenzés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom