Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-03 / 125. szám

v vS z á*jh Ízt ír 1ÍPJ 10 FILLÉR Szerkesztőség és ftiadóisivstal: Kelozsvár. léiíHitcj IS., I. emelet. Telelett: 11—09. Kvarnda: íOFeism-ytca 8. száE. Telefon sz.: 29—23 LX 11. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM. BLgPiTOna: BIRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: Kolozsvár. Előfizetési negyedévre 8, félévre 16. PALLOS R. T. árak: bavonla 2.73, egész évre 32 oínga. KEDD KOLOZSVÁR. 1941 JUNIUS 3. !Sa23$fl@KX3BBB A római §sf (Z) A történelem során ritkán adatott mag államférfiaknak, hogy idegen országokban járva baráti látogatásuk alkalmával, ily mértékben vigyék ma gukkal népük szivét, mint Magyaror sszág felelős vezetőinek, ha ItáLiába utaznak. [ Bárdossy László, akinek külügymi­niszteri bemutatkozó látogatása a vi lágesemények miatt kitolódott és ini már megnagyobbodott hatáskörrel, mint az ország miniszterelnöke utazik az. Örök Városba, bizonyos lehet felöle, | hogy külön-külön és egyetemesen min­den magyar ember nevében szoríthatja meg nagy barátaink kezét. A feléjük s*igárz!ó szeretet Jet, hálát és igaz barát ságot pedig bizonyára érzik Rómában is, a Duce és C'ano gróf,__akik biroda iomépitő munkájuk között sohasem fe ledkeztek meg rólunk és annyiszor ál -lotíak mellénk igazságunk védelmében és megvalósításában. i Honalapitásunkkal egyidősek eziek a mély baráti kapcsolatok. Első szent ki rályunk innen kapta ă koronát, állandó volt az érintkezés Árpádházi királyaink alatt, Itália ege alól jöttek hozzánk az egyetemes egyház papjai, kultúrát, tu dást, Európát teremtve a magyar pusz­tában, Nagy Lajos és az Anjouk fény­korát a latin szellem aranyozta be és Mátyás király, a nagy renaissance ura! kodó udvarában, Firenze, Milánó. Pá dua, Róma szelleme csillogott. A török hódoltság idején és azt követő súlyos századokban egyetlen percre sem szűnt meg a latin szellem állandó eleme fen­ni a magyar müvejtségnek, jogrendnek, Eujrtópához való hasonulásának. A mult század nagy forradalmai ideién testvé­rien állt mellettünk Itália és amikor a kezünkből kihullott a kard, Garibaldi seregében ott küzdöttek legjobbjaink és Piemont dicsősége, Cavour szelleme reményt csepegtetett lankadó szivünk be. Túr inban talált menedéket Kossuth és onnan szövögette be nem teljesedett álmait az abszolutizmus ellen. Mi sem volt tehát történelmileg Iogikusabb, az Igazi kapcsolatoknak megfelelőbb, minthogy trianoni eleseítségünk idején az első baráti biztató sízó az uj Olasz­ország megteremtőjének, Mussoliniinek ajkáról hangozzék el felénk. Ettől a pillanattól kezdve Magyaror í'Zág várakozástefjesen és reménységgel tekintett Róma felé. Ment csatlakozott! Az 1927. esztendő áprilisa meghozta az érzések és vágyak formális szankcioná­lását az olasz magyar barátsági és kul­turális egyezmény révén. A kapcsola­tok napról-napra erős borít ék. Amikor a Harmadik Birodalom a maga mérhetet­len dinamizmusával és erejével megje­lent az európai életben, már eltéphe- tetlendl erősek voltak az olasz-magyar barátság szálai. Az Európát ujjáterem- tő tengely kialakításában igy jutott né­mi szerep Magyarországnak és néhai miniszterelnökének, jákfai vitéz Göm­bös Gyulának is. Úgy érezzük, szinte felesleges a to vábbiakról most megemlékezni. Ieaz, hogy — és talán hivalkodás néllciií mondhatjuk — becsülettel álltuk a ba­rátságot akkor i®, amikor veszély szár mazhatott volna belőle reánk. Igaz, hogy őszinte volt a barátság minden időkben részünkről. De Itália ott voit az első és a második bécsi döntésnél és hűségért hűséggel, barátságért ba rátsággal, szerétéiért szeretettel fize­tett. És... ne feledjünk még egyet. Közel esik a lelkűnkhöz az olasz forradalom. Jeles példát látunk Mussolini müvében, amellyel újjáformálta az olasz életet és megvetette az alapjait egy uj szellemű Európának. A közvéleményt, mint mindig, ezút­tal ;s bizonyára a „kulisszatitkok“ ér deklik. Ilyenek, mint az a magyar mi­niszterelnök ny ilatkozatából is kitűnik, ezúttal sincsenek és „szenzációk“ sem várhatók. Bárdossy László régen beje­lentett látogatását teszi meg. Ez a tisz­telgő baráti látogatás a magyar olasz viszony immár 14 éves hagyománya. Minden bizonnyal behatóan fog aktuá­lis po! ílikai kérdésekről tárgyalni az olasz államférfiakkal. A horvát király ság megalakulása, a fiumei kikötő kér dése és az európai uj járendezés vala mennyi problémája, minden bizonnyal szóba kerül ezeken a megbeszéléseken, amelyek szervesen kapcsolódnak bele a Berlin—Róma—Budapest háromszög évtizedes politikai munkájába. Annak ellenére, hogy éppen ennyire természetes és magától értetődő — te kiiitetbe véve Kréta elfoglalását és az ezáltal adott uj középtengeri helyzetet — a Hitler—Mussolini találkozó a Brenneren, mégis különös súlyt és je lentőséget ad Bárdossy látogatásának ez a körülmény iis. A két európai ve­zető hatalom fejének találkozója és öt­órás megbeszélése után közvetlenül be­vonják a tárgyalásokba Magyarország miniszterelnökét is A rég» megbecsülés éta a fokozott bizalom jele ez, amelyet semmiképpen sem szabad szem elöl té­vesztenünk. Valahogy felcsendül ?ü lünkbe Istenben boldogult Csáky István gróf tétele: primus inter pares lenni a Kárpátok medencéjében! Vájjon nincsen e erre meg m’nden el­hivatottságunk, erőnk és bátorságunk?! Bárdossá mlnisztBPelnöli Rómába utazott Bárdossy László magyar kórrá lyi miniszterelnök és külügyminiszter az olasz királyi kormány látogatására Bárdossy László: ——aggama hétfőn, jun’us 2 án este feleségével együtt Rómába utazott. Kíséretében vannak Ghyczy Jenő, Bartheldy Tibor, UHein-Reviczky Antal rendkívüli köve tek és meghatalmazott miniszterek, to­vábbá Ujpétery Elemér követségi titkár. f a fli€izá$©m sneufsteS a Siáromhatalmi e«jyesmény szel­lemének és ez olasz-meegyer baráti jóviszonynak'* BUDAPEST, jimius 3. Bárdossy László miniszterelnök Rómába való el utazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Évek hosszú sora óta fennálló ha­gyományt követek, amikor a baráti olasz birodalam kormányának megláto­gatására Rómába indulok. Utazásom, j miiként a magyar miniszterelnök és kü! I iigyminiszter eddigi szokásos látogatá I sai a tengelyhatalmak fővárosaiban megfelel a háromhataimi egyezmény szellemének és annak a történelmileg megalapozott barát» jóviszonynak és szives együttműködésnek, amely Olasz­ország és Magyarország között fennáll. Utazásom már áprilisban volt tervez­ve, de a közbejött háborús é® egyéb események miatt utazásomat akikor el kellett halasztani. Két napra terveztem látogatásomat és annak elsősorban ud variassági jellege van, remélem,' egyut tál bepillanthatok abba az egész Euró pa számára nagyjelentőségű épitö mun- ! kába, amelyet Itália folytat és megis­merhetem az olasz kormány nézeteit az időszerű európai kérdésekről. Külö­nösen nagy örömömre szolgál, hogy j érintkezésbe léphetek Mussolinival, az j olasz nép nagy vezérével. A sajtó bi zonyos találgatásokkal kisóri a találko­zást. Pol tikánk annyira összhangban van a német és olasz kormányok po­litikájával, hogy mindennemű követ­keztetést levonni merőben fölösleges, A miniszterelnök kíséretével együtt vasárnap este 9.05 órakor indult el Bu­dapestről Rómába. , ü hétnapos római látogatás programja Bárdossy László miniszterelnök kétna­pos római tartózkodásának programja a következőképen alakul: Szerdán délelőtt koszorúkat helyez el az olasz királyok sírján, valamint a névte­len katona sírján. Délben kihallgatáson jelenik meg III. Viktor Emánuel király és császárnál, utána az uralkodó ebéden látja vendégül Magyarország miniszterek nőkét és kíséretének tagjait. Délután po­litikai megbeszélések lesznek a Dúcéval és Cianoval. Este a Venezzia-palotában a Duce estebédet ad, amelyen pohárkö­szöntők is elhangzanak. A miniszterelnök csütörtökön délelőtt magánkihallgatáson jelentkezik XII. Pius pápánál, majd Maglione vatikáni államtitkárt látogatja meg. Délután Cighi Albani herceg. a máltai lovagrend nagymestere látja ven­dégül ebédre, este pedig Villányi Fri­gyes báró, vatikáni magyar követ ad est­ebédet tiszteletére. A miniszterelnök és kísérete még az esti órákban visszautaz­nak Budapestre. Dfórás megbeszélést folytatott a Führer és a Duce a Bremteren RÓMA, junius 3. A Ştefani iroda je­lenti: A Duce és a Führer Ribbenírop és Ciano külügyminiszterek jelenlété­ben ma. hétfőn, találkoztak a Brenne­ren. Több óra hosszat tartó megbeszé lést folytattak a politikai helyzetről. A megbeszélések szívélyes baráti lég­körben folytak le és a szövetséges álla mok kormányfőinek teljes nézetazonos ságával végződtek. A Német Távirati Iroda jelenti: A Führer és1 a Duce hétfőn találkozott a Brenneren és Ribbenírop birodalmi, va laminí Ciano olasz külügyminiszter je len létében többórás megbeszélést foly­tatott a politikai helyzetről. A megbe­szélés a legszivélyeisebb barátság széllé mében folyt le és az a szövetséges kor­mányfők felfogásának teljes azonassá gával végződött. A tizedik találkozó BERLIN, junius 3. (DNB.) A Führer és a Duce hétfői megbeszélésének kül­sőségeiről a következő részletek váltak ismeretesekké: Az összesen több, mint 5 óra hosszat tartó megbeszélésen, amely a két kor­mányfő tizedik találkozója volt, a két külügyminiszteren kivül résztvett Keitel tábornagy, a német hadseregfőparancsnok ság vezetője és Cavallero tábornok, az olasz hadsereg vezérkari főnöke. A meg­beszélést a déli órákban sziik körben el­fogyasztott közös villásreggeii szakította félbe. A villásreggelin hatan vettek részt. Keitel és Cavallero tábornokoknak a ma­guk részéről alkalmuk nyilt arra, bogy a szívélyes fegyverbarátság szellemében megbeszélést folytassanak a német és olasz katonai együttműködésről. Német részről ott voltak még a talál­kozáson Dietrich birodalmi sajtófőnök, Bormann birodalmi vezető, Bismarck herceg követ, római német ügyvivő és \ on Rintelen római német katonai atta­sé. Olasz részről pedig Alfierij berlini olasz nagykövet, Gamhin tábornok, az 1 olasz hadsereg vezérkari főnökségétől, \ arras tábornok, berlini olasz katonai attasé és Aisser Celesia, az olasz külügy­minisztérium protokollfőnöke. Ferike áíiásponija is meg­beszélésre kerülj a legújabb brennen találkozón RÓMA, junius 3. ^Ştefani.) Rómában a meglepetés erejével hatott a Duce és a Führer találkozása. A találkozást ti' tokban tartották és a sajtó és a közvéle­mény csak a hétfő délutáni hivatalos közleményből szerzett arról tudomást. Római körökben a legutóbbi események után kialakult katonai helyzet következ­ményének tartják a találkozót. A föld közitengeri csata első szakaszának befe­jezése után természetesen érthető, hogy a két vezér a további és az eddigieknél is nagyobb jelentőségű hadiesemények előtt szükségesnek látta a személye« esz­mecserét. Szóba került a közelkeleti és távolkeleti helyzet egész kérdéstömege és Amerika álláspontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom