Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-23 / 117. szám

t

„ 2

ELLENZÉK

7 941 ni i J u u 2 3.

■■■■if

on

Látogatás Biró Vencel professzornál,

Erdély íörténeiludósánál, hit most választóil tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

KOl.OZSN ÁR, május 1Î3. (Az Ellenzék tudósítójától.) Röviden beszámoltunk arröU hog\ a Magyar liHlomainos Akadémia legutóbbi iile" én törtéuettud'omáuyi siako^/ta- iyának tagjai közé választotta Biró Y évied dr. kolozsvári gye temi nyilvános rendes 'a nárt, a kiváló Erdélyi történettndó*t.

A árosunk közönsége a legnagyobb ürömmel fogadta az Akadémia határozatát, mert meleg szeretettel vetIV mindig körül a köztiszteletben álló professzort, A kitüntetésre, a lively a tudós munkájának legnagyobb hivatalos elismerése. Biró Vtuce4 professzor, tudományos múltjával, munkásságával, történeti kutatásaival valóban elsősorban érdemet volt.

Bíró Yened dr. nevét uiinde-ii erdélyi ember ismeri, aki valaha is történeti munkákat vagy folyóiratot vett a keséibe, mert ő barom évtizedem keresztül Magyarország és Erdély csaknem minden folyóiratának munkatársa volt. Munkabírása szinte a csodával volt határa*. Tanári hivatása, rendfőnöki, igazgatói elfoglaltsága mellett, melyek külön-külön is égés« embert és egész férfit kívánnak, mint iró és történész is örökbecsű munkát végzett. Tdán az ezenet is meghaladja azoknak a tudományos rárstadaJoinneveló vagy egyéb cikkeknek a száma, melyeket Biró .Verned pro- fesraor tanári működé« közben irt. Eneoki- vül azonban súlyos értékű szépirodalmi és történettudományi müvek is kerültek ki tolla alól. melyeket számáé idegen nyedvre is lefordítottak.

Erdély és különösen a fejeddcMn'ségek koráinak törrénetét talán senki sem ismeri jobban, mint Biró Veneai. Történeti munkássága jórészt Erdély történőméinek erre a korszakára vonatkozik. Első jeJeutő^ebb müve, melyet az Akadémia jutalommal tüntetett ki, .,Az ©níélyn fejedelmi hatalom fejlődést“ a világháború alant jelent meg. Ezt követte az 1921-ben megjelenő „Efdély köretei a Portán“ cumi könyve, amely a megszállás idejé- iwrk etó rmkmiányos muAija volt Erdélyben. •.Igen aagyfelfcntőségü még au 1935-ben meg- .jjelexrt „Apor István és kora“ és az 1940-ben megjjelfflit ..Gr. Majláth Gusztáv“ cimü munkája, melyeket különösen társadalomtörténeti »adatai tesznek hecaaseé.

[ D^i tudományos raunkásság rmeClett méltán érte a kitüntetés Biró Vonod profesz- szert, aki egyébként is Erdély visszatérése után a vadas- és közoktatásügyi miniszter a legalkaihnasabbiiak talált a kolozsvári tudományegyetem erdélyi történeti tanszékének (betöltésére és akit a kormányzó is Korviu- koszoruval tüntetett ki.

1 Feákesrastük a professzort a piarista rend- házban, ő azonban a legerélyesebben tiltakozott minden nyilvános szerepeltetés ellen. -Elődei, tanárai, tudós kortársairól beszélt végül is önmaga munkássága helyett. Különösen kiemelte Szádeciki Kardos® Lajos vo’t .kolozsvári egyetemi tanár munkásságát, aki -az egyetem történelemtanára volt és ■akd tulajdonképpen megszerettette a llhznáötulról idekerült fiatal egyetemi hallgatóval Erdély történetét és Erdély földjét. Annyira, hogy Biró professzor érzéseiben, gondolkodásában teljesem erdélyivé, az erdélyi föld fiává és örök szerelmesévé vált.

^ — Melyik müvét tartja a legjelentősebbnek professzor ur? — kérdeztük.

A válaszban ismét benne van a professzor egész egyénisége. Előbb szerényen ki akar rémi a válasz elől, majd diplomatikus finomsággal jegyzi meg:

Azt hi.'ZCm Icgkelftiulöbb most a Máj luth Cmztávri'd irt tnliictu.

\1 Oot miben művön dolgozik?

Erre igazim ui-lié/ I cleilui, — mondotta — az etubérb-'n mindig születnek marnék, gondolatok, tgy-egv kedvenc téma mindig feldolgozásra vár. de nekünk] akik tanári elfoglaltságunk melletr mindig csuk lopva doI — go/.hat tünk é* dolgozhatunk, mindig az évek hosts/, u munkájália kerül Cgv-tgy nagyobb szabású munka mtgiráí.i. Csupán annyit inondiiatok, hogy e pillanatban akadémiai székfoglalóm tárgyún dolgozom. Természetesen székfoglalómat is az erdélyi történek-in tárgyköréből és pedig az erdélyi gazdaságtörténet köréből választom. Ezen kívül az. érdé !\i magyarság történetét szeretném megírni. Ilz a probléma tulajdonképpen végigvonul összes ixldigi müveimen és ennek kidolgozása talán össze* történeti kutatásaim ég tail ii liu .i ii \ a i m ősszel oglalá.sa lenne.

Késő este vau már. mikor elbúcsúzunk Bíró Vencel profetiSiz.ortól é* ő még az ajtóból

i., utánunk szól és kér. nebory valami dicséretet Írjunk róla. (n. k.)

Figyelem, uj üzlet!

Ha jól és olcsón akar öltözködni, keresse fel

Sebestyén Testvérek készruha és méretszabóságát, Wesselényi-u. 3.

„Hithtt katolikusoknak és törhetetlen magyaroknak kell lennünk!“- mondotta a bérmálás ünmpe után Fiedler István püspök

KOLOZSVÁR május 23. (Saját tud ) Áldozócsütörtökön folyt le a város fel- szabadulása után az első magyar bérmálás a főtéri S/ent Mihaly-templomb.tn. Sokszáz ünnepi ruhás magyar fiú és le íny járult az oltárhoz, hogy a bérmálás szentségének felvételi; állal bitében megérő södjék. Az ünnepi szentmisét nagy pap* segédlettel Fiedler István nagy \ áradi püspök celebrálta. Bérmálás után elmondot

ünnepre készül Mikes Kelemen iskolája

..Aki minkéi teremtett, aniuik legyen meg akurutja rajtunk, ti minket például tftt az egétz nemzetünknek és buldogok nz'd;. ukik tanulni fognak rajtunk.

J73Ö december 1 ö

KOLOZSVÁR május 23. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hangosan si\it keresztül a tanítás végét jelző csengő éles berregése a Farkasuttai katolikus gimnazii: u csendes folyosóján Egy óra. Pillanatnyi szünet. Ajtók nyitnak széles ívben cs boldog gyennekbadsereg vágtat a folyosókon végig. Sivitő kölyökbangoktól terhes a levegő. Kérések és fenyegetések cikáznak kere&zliii-kaeul, inig az éhes tömeg a szabadba ér. Éltesebb hang tőr utat a zajban.

— öl te hozd a piro9 bártony süveget... Igen. ötre. A a razslatos óra most ez. A komor falak között köze! egy hónapja megszűntek a csendes délutánok. Buzgó ifjú emberek dolgoznak lelkesen. felha«z nálva mindeu szabad percüket- hogy kitartó munkájukkal kifejezzék szeretető két az életre oktató intézetük felé. Az intézet ünnepre készül. Különös keresztelőre. A közei négyevszázado6 ősi sciiola nevet választolt. Ez idő alatt a kiváló férfiak serege került ki e meghitt falak közül, hogy7 az „alma mater“ tanításai s-zerint vezesse a nemzedékeket. És e tanítványok felett rendezett seregszemlén kire Í9 eshetett volna a választás? Ki volt az, akinek sorsa kellően példázza a magyar tragédiát? Zágoni Mikes Kelemen fájó hujdoőása a messze idegenben. Háuy- szór hunyta le szemét a rodostói Magyar utca végén és hányszor álmodta vissza a háromszéki begyek éles illatát, Kőszeghi Zsuzsa piruló arcát s a kolozsvári „oskola“ gondtalan életét. Kincses Kolozs várt sugalló a komor falak emléke, mely mégis mindig a hazát, az otthont* az ifjúságot jelentette Az ő múlhatatlan emlékét őrzi most már Farkas-utcában a zágoni Mikes Kelemen gimnázium.

Az intézel maradandó szavakkal áldoz emlékesek:

— Többévszázados iskolánk, a dleső séges hazatérés után, számos nagynevű tanítványa közöl zágoni Mikes Kelemen nevét irfa homlokzatára.

A Nagyságos Fejedelem hűséges iró deákjának erdélyi szellemet sugárzó igaz és törhetetlen kitartással párosult lelkületél óhajtja ünnepelni gimnaziu műnk ifjúsága.

Az Erdélyből idegenbe szakadt íródeák hűséges példája és szolgálat-a hív ja a jelen nemzedéket és követésre buzdítja. A példaadó m kési gondolkodás idézése tgv hűséges ünneplésévé magasztosul. A Rodostóban kilehelt bujdosó lélek pedig időtlen időkre otthonra talál a Farkas-utcai ősi iskola falai között a nemzedéki öl-nemzedékre megújuló ifjúság szivében.

A hála és hódolat cseng e szavak hói Iránta, aki hűséges magyarként éli

BRISTOL

SZÁLLODA

BUQflPEST

DUNflPRRTON

EIöKelőcsalátíi sziled*, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 7 pengőtől. Kétágyas szoba már 12 pengőtől. Kitűnő étterem és kávéház. —

Előzékeny kiszolgálás!!!

f

c földön és megtestesitöj * maradt az alkotmányos magyar gondolkozásnak.

Küszülődés az ünnepre

Fél öt még csak s máris hangyabolyként sürög a diákság. A díszteremből a zenekar hangjai csűrödnek ki a folyosókra. Kodály Zoltán: Hári János intennez zója üti meg a fülünk. Megállunk egy pillanatra. A hangok szépségét nyugtáz zuk önmagunkban es kiváncsiskodva lépünk a teremben. A pódiumon apró gyermekek és kezűk játékán szállanak az ősi dallamok. T anáruk, Szánthó Béla, gondosan ügyel o ritmusok útvesztőjére.

— Nem jó! Még egyszer!

S repülnek ujia végtelen útjukra a vonók.

Csakhamar vége a zenepróbának, meg indult a raj. Hárman maradnak. Nézem a miisort. Trió. Haydn klasszikus szépsége születik ujri Az V. G-dur-trió. Andante és Rondo all Ongarese. Csodálatosan simul az ünnepség komolyságához.

Változik a szín, bemeggyünk a kis szó bába. Mocskos, festékkel teli diákok mázolnak itt valamit. És íme. nagyszerű díszletek születnek az ecsetek alól. Fn nek a munkauak Debiczky István tanár a lelke. Az ő vezetésével készültek el a díszletek, hogy tapsra Ó3 elragadtatásra késztessék a közönséget. Dicsőségében különösen három diák osztozik: Doskó László, Gurizatti Antal és Hannath András. Akik e pillanatban még a festékből alig látszanak ki.

A teremben isméi színes tömeg mozgolódik. Egyeseken piros bársony süveg, másokon fényes kuruc-doimánv, ez francia grand seigneur, az vöröstaláros bibo ros. A szereplők. Ünnepségükre Heszke Béla, az ismert erdélyi esztétikus irt hat képből álló történelmi játékot Mikes tragikus életéről

Gördül a függöny. Viharlépte, elhagy ott csatatér. T.-11. Megkapó a színpad. Két függöny kamaraszinpadszerüen oszt ja a tért. Háttérben változik a kép és pereg a magyar sors: Francia kastély terme 1717; elragadó irarseilli kikötő 1717, Rákócizy szobája, melyet Edvi Illés eredeti akvarelje ulán készítettek; a kárpátok lánca, 1739 „hazám köpenyege“, amint Mikes leveleiben írja és az ő dől gozószobája a haldokló hu magyarral.

Í76L

Mint a film, pereg a ruü. Gyönyörű mondatai ott szállnak még a falak kö zött. A zene halkan suhog a színfalak mögött. A kortársak dallama kiséri: Hán del és Romo.

— Hol a Nagyságos Fejedelem? — tör ki a hűséges Mikes és lecsukja áldott szemét. A taps késik, könnyes a szeműk.

És amint elindulunk magunkban a Mikes-járía léptnek hos:>u során, lelkűnkben él a szó:

— ... szétszóródtunk, mint oldott kéve magva . . .

Szabó Endre

ta az ünnepi szentbeszédet is. Azután a bérmálás szentségében megerősítette az égő gyertyával kezében és fehér fátyollal boritott leánykák és az ünneplőruhás fiúcskák szivét. A főpásztor ezt a magasztos feladatot a Gyulafehérváron maradt erdélyi püspök, Márton Áron helyett végezte. Bérmálás után a plébánia épületében lévő plébániai lakásban a kolozsvári róni. katolikus egyházközség vezető sége és tanácsa tisztelgett a püspök előtt. Jelen volt a tisztelgésen Intzédy-Joksman Ödön dr. főispán, a róm. kát. &tátus "világi elnöke, Sándor Imre püspöki hely- nők és Veres Ernő vikárius, plébánoshelyettes. A főpászlort az egyházközség részéről óváry Elemér dr. nv. tiszti főügyész, főgondnok üdvözölte. Balássv Imre dr. kanonok, szentpéteri plébános, a külvárosi plébáuiák és hívők hódolatát tolmácsolta. Az üdvözlésekre Fiedler István püspök szép beszédben válaszolt. Utalt arra, hogy néhai Majláth püspök apostoli lelke és Márton Áron püspök hithü magyarsága olyan példák, amelyeket mindenki iaaz szívvel követhet. Hangoztatta, hogy Erdély fővárosának és katolikus társadalmának a katolikus gond) latot, a tiszta hitet és a szenlistváni eszmékhez hűséges igaz magyar hazafias érzületet kell mindig képviselnie. Hithü katolikusoknak és törhetetlen magyaroknak kell lennünk -- mondotta — hogy a szentistváni nagy államépitó gondolat újra testet ölthessen. Majd Veres Ernő plébánoshelyettes bemutatta a főpásztornak a megjelenteket és a püspök mindenkivel kedvesen elbeszélgetett néhány s/ót. Végül főpapi áldását adta Kolozsvár egész lakosságára, szerető együttműködést kívánva a város falai között élőknek.

10-15 százalékkal drági hatnak a vendéglő t és kávéházak

KOLOZSVÁR, május 23. (Az Ellenzék munkatársától.) Az áiellenőrzési kormánybiztos rendeletet adott ki, amelyben ismét szabályozza a vendéglátó ipari üzemek ctel- árait. A rendelet értelmében Budapest területén. Újpest, Rákospalota. Kispest, Pest- szentlőrinc, Pestszenterzsébet megyei, továbbá II. lakbérosztályba tartozó városokban — ebbe a Kategóriába esik Kolozsvár is —: 1. a vendéglők és a vendéglöiparengedélves kávéházak közül a luxus és I. osztályú üzemek a menü és étlap szerint választott ételek árait 15 százalékkal. II. és II í. osztályú üzemek menü és étlap szerint választott ételeinek árát 1.20 pengőig 10 százalékkal, 1.20 pengőn felül 15 százalékkal;

2. kávéházak és egyéb kávéházi cikkek árát egységesen 10 százalékkal;

3. a cukrászdák, azoknak a kávéházi és vendéglői cikkeknek árát, amelyeknek kiszolgálása cukrászdákban is szokásai, 15 százalékkal emelhetik fel.

Egyéb városokban és községekben az árakat egységesen 10 százalékkal emelhetik a vendéglők és kávéházak.

A kávémérők és kifőzök, Budapesten és vidéken egységesen 15 százalékkal drágíthatnak.

A rendelet ugyanakkor szabályozza a penziók, valamint a magángyógyintézetek áremelését.

A kormánybiztos a primőrök, valamint a külfö'di nyersanyagokból külön rendelésre készült ételek áraira szabad áralakulást engedélyez. megállapítva az idény idejét.

Az uj árak Budapesten az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának, vidéken az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének áttamozása után lépnek életbe.

Az áremelések nem vonatkoznak a kiszolgáltatásra kerülő bor, sör és egyéb szeszes italok, a szikviz, ásványvíz, frissítő italok, továbbá a külön felszolgált kenyér és pék- üteménvek áraira.