Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-29 / 122. szám

# 1941 mita s 29= *; äKSHBUOBMOBi !unlu§ l-€vel Romania és Píaánarorsiaö Kölcsönösen me2siQnfctiK o vállalati ellenőr ih műhötóCf A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ni. ! hogy junius 1-én kölcsönösen megszűnte kir. kormány és román kir. kormány máj. tik a vállalatokhoz kirendelt felügyelők, 28-án jegytékváltái utján megállapodott, illetőleg ellenőrző biztosok működését. Kolozsváron Is megalakult az Országos Gyermekvédő Liga fiókja KOLOZSVÁR, május 29. (Az Ellenzék munkatársától.) Az Országos Gyermekvé­dő Liga áldásos tevékenységét már hosszú ének óta fejti ki az anyaország terüle­tén. A liga, amelynek elnöke Albrecht főherceg, elsősorban a gyenge és megtá­madott tüdejü iskolás gyermekek meg­mentését tűzte ki célul. Az ország azon részeiben, hol a tüdőmegbetegedés az át­lagnál nagyobb mérvű a gyermekek kö­zött (hiszen az Alföld egyes vidékén a 37 százalékot is eléri) az iskolák mellett napozókat és napközi otthonokat állít fel, hogy közvetlen gondozással — fő­képpen a kellő táplálkozás révén — ves­sen gátat egyik legveszedelmesebb népbe­tegségünk: a tüdő vész terjedésének. Különösen Szegeden értek el szép eredményt, ahol egyes iskolák tetőzetén napozókat rendeztek be. És természetesen ezzel kapcsolatban megfelelő táplálkozá" si rendet is bevezettek, ami köztudomá­súlag leghatásosabb ellenszere a tüdőbaj terjedésének. A véznább, betegebb gyer­mekeket viszont szanatóriumokba juttat­ják. A Gyermekvédő Ligának ilyen sza­natóriumai vannak a Svábhegyen, Hűvös- völgyben, Farkasgyepün és Szentgolthár- dón is. Az Országos Gyermekvédő Liga mun­kásságát Erdélyre is kiterjesztette. Helyi bizottságának megalakítása tegnap, május 28 án délután 5 órai kezdettel történt meg a Kismester-utcai állami népiskolá­ban, Kiss Károly vezető tanfelügyelő, tanügyi főtanácsos elnökletével, ki a szervezés gonddal terhes munkáját vé* gezte és már régi, fáradhatatlan munká­sa volt a ligának. A Gyermekvédő Liga első megmozdu­lását máris emlékezetessé teszi azáltal, hogy 100 vézna gyermeket juttat el vá­rosunkból Balaton-melléki Zamárdi üdü­lőtelepére nyaralás céljából, ahol felejt­hetetlen élményben lesz majd részük a kicsinyeknek. E tervvel kapcsolatosan a liga igazga tója, vitéz Klaniczay Gyula, néhány nap­pal ezelőtt felkereste Kolozsvárt, ahol Kiss Károly kormányfőtanácsossal egvütt végiglátogatták a helybeli iskolákat és meggyőződve a tanulók egészségügyi hely zetéről, még újabb 50 kolozsvári gyermek elhelyezését határozta el valamelyik er-; delyi üdülőhelyen. Az Országos Gyermekvédő Liga helyi ' bizottságának alakuló gyűlését Kiss Ká­roly tanügyi főtanácsos nyitja meg, A testvéri ölelkezés kiteljesedésére jöttünk segítségül — mondotta beszédé- ben aminek bizonyságául jelent meg közöttünk Klaniczay igazgató, a liga ré­gi munkása, ki már virágzásában, válság­ba jutásakor és átmentésénél részese volt annak, ami ma ezt az intézményt pá­ratlanná teszi Európában. — Ma, amidőn akadnak iskolák, ahol a gyermekek kenyérkeresőinek 60—70 százaléka munkanélkül áll, kettős köte­lességünk megfogni e gyámoltalanok ke­zét, mert feladatunk gyermekeinket át­vezetni a szebb magyar jövendőbe. Klaniczay országos igazgató a központi vezetőség nevében Ígéretet tett, hogy a tagozat jövedelmét itt, helyben fogják felhasználni. Majd javaslatára 20 tagú helyi bizottságot választanak. A liga elnöki tisztének betöltésére dr. Hiczédy-Joksman Ödön főispánt kérték fel, aki minden nemes mozgalomban ki­veszi részét. Ügyvezető alelnökül Kiss Károly tanügyi főtanácsost választották meg. Az elnöki tanács tagjai: gr. Bethlen Györgyné, Vásárhelyi Jánoené, Gönczi Lajos dr., Boga Alajos, Járosi Andor dr., Gaál Elemér dr., Keledy Tibor dr., Hol- lóssy-Kuthy Lajos dr., Illés Gyula dr., Mikó Lőrinczné, Lörinczy Ferenc dr.. Mó ricz Dénes dr., Dudutz Zoltán dr., Sólyom Sándor dr., Zakariás Gyula dr. Igazgató Mezey Mihály dr. Ezenkívül 20 tagból álló választmányt választottak meg. Majd Kiss Károly alel- nök felkérte a liga igazgatóját, hogy a nyári vakáció beálltával az eladdig benn­lakásokban elhelyezett délerdélyi mene­kült diákok további elhelyezéséről való gondoskodást a nyári hónapokra vállalja el a liga nevében, amire Ígéretet is ka­pott. iernii tiiir kelé-lemez bútorra és falra mindenütt a háztartásban !! Tartós, szép, higiénikus!! Appán Gyufa lakberendezési Irodája, Szentegyház-u. 2.1. em. Tel. 24-23. wstagmsaBxaB&aaaagEBBami UJaäb kinevezések az erdélyi if cszs€£fg$s;®!@álf áfásnál BUDAPEST, május 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az igazságiigyruiniszrer dr. Klein Hempe) Adolfot a kolozsvári kir. já­rásbirósághoz, dr. Vitályos Ivánt a marosvá­sárhelyi és dr. Szabó Pált a marosvásárheíyi kir. törvényszékhez titkárokká, Gyárfás Ist­vánt a kolozsvári kir. törvényszékhez, dr. Ja- kabffy Albertet a marosvásárhelyi kir. járás­birósághoz, dr- Nagy Lászlót a kolozsvári kir. törvényszékhez bírósági jegyzőkké, dr. Szen- kovits Tibort a marosvásárhelyi kir. törvény­székhez, KáromSzéki Sándort a stepsiszent- györgvi kir. törvényszékhez és Korpás Ernőt a s z ász régen i kir. járásbírósághoz bírósági al­jegyzőkké, Gábor Lászlót, a marosvásárhdlyi, Oláh Andrást a kolozsvári és Barabás Györ­gyöt a inarosváfiárhefyi kir. Ítélőtábla kerüle­tében ideiglenes minőségű bírósági gyakor­nokokká nevezte ki. Az igazságügyminiszter Gyarmathy Dénesi a csikízeredai, Hcnnert Mihályt a marorvá- sárhelyi, Magyar Andort a bánffyhunyádi, Homburg Árpádot a besztercei, Vándory Jó­zsefet a bánffyhunyádi és Nagy Olivért a szi- lágysom'yói kir. járásbírósághoz a VIII. fize­tési osztályba sorozott telekkönywezetőkké, Biró Lászlót a gyergvószentmiklósi kir. járás­bírósághoz a IX. fizetési osztályba sorozo.t telekkönyvvez.etővé, Harcegh Lászlót a csik- Szentmártoni, K. Bedő Lajost a baróti kir. járásbírósághoz a X. fizetési osztályba soro­zott teflieikkönyvvezetővé, Ha’mágyi Ödönt a hida) in api és Papp Viktort a nagysom k úti kir. járásbírósághoz a XI. fizetési osztályba sorozott teiekkönyvvezetőkké nevezte ki. Az igazságügyminiszter Sziicn Andrást a 1 ánffyhunyadi kir. járásbírósághoz és Ró­nay Bélát a marosvásárhelyi kir. ügyészség­hez irodaigazgatókká, Grauer Sándort a besztercei kir ügyészséghez, Orosz Bélát a b'aróti kir. járásbírósághoz, Józsa Lajost a kolozsvári kir. főügyészséghez, Maksay Je­nőt a csákigorbói, Kinczler Katalint a Csík­szeredái és Vájná Istvánt a tasnádi kir. járás­bírósághoz, Várady Dezsőt a kolozsvári, Bar­th a Gézát és Fazekas Mózest a sepsiszent­györgyi kir. járásbírósághoz irodafőtisztekke, Jéky Károlyt a kolozsvári ítélőtáblához, F ti - zy Jenőt a besztercei kir törvényszékhez, Vass Mihályt a szilágy? om]y ói és László Gyu­lát a zilahi kir. járásbirósághoz, Mailand Má* riát a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblához, Tóbiás Jenőnél a bánffyhunyádi és Várady Irént a szászrégeni kir. járásbirórágboz iro- datiszt'ekké, Miklós Éviemért és Unger Sán- dornét a kolozsvári, Nagy Erzsébetet a hidal­va ási kir. járásbírósághoz, Horváth Kálmánt a sepsiszentgyörgyi, Balázs Jenonét a magyar- ‘áposi, László Ferencet a szilágysomlyói és Schwarz Mihályt a bánffyhunyádi kir. járás­birósághoz, Gaál Istvánt a kolozsvári kir. tör­vényszékhez, Szabó Istvánt a marosvásárhe- lyi ügyészséghez, Bocsu Jánosit a besztercei kir. törvényszékhez és Nemes Miklóst a szi­lágy c&ehi kir. járásbirósághoz irodasegédtisz- tekké, Tofnay Lászlót a nyárádszeredai és Schultz Albertet a besztercei kir. járásbíró­sághoz .segédhivatali gyakornokokká, Láncz- kor Józsefet a szászrégeni, Holicsek Józsefet a gye.rgyószentmiklósi és Ballai Jenőt a beth­leni kir. járásbirósághoz, Gruja Samut a ko­lozsvári kir. törvényszékhez, Batiz Gabriellát a kolozsvári kir. járásbirósághoz ideiglenes minőségű kezelőkké kinevezte. Az igazságügyminiszter Demeter Domo­kost a marosvásárhelyi kir. ügyészséghez cl- sőosztályu altisztté, Székely Jánost a kolozs­vári törvényszékhez. Bartha Gyulát pedig a zilahi kir. járásbirósághoz ideiglenes minősé­gű másodoeztálvu altisztté kinevezte. Minden este 9 órától éjjel 2 óráig nyitva. A HIRES budapesti szórakozóhely SZENZÁCIÓS MŰSOR! TÁNC! 10 RAGYOGÓ SüHGHAY-GIRL. Directrice: LA BELLA N0VQIHA. Budapvst, Horthy Miklós-ut 60. Müven a mestervizsga? KOLOZSVÁR, május 29. A mestervizs­ga fogalma nem uj intézmény a magyar ipar fejlődésének történetében. Ez az in­tézmény évszázadokra nyúlik vissza a cé­hek világába, amikor a szigorú céhszabá­lyok intézkedtek a mestervizsgák, illetve a remek vizsgák letételéről. Már évszá­zadokkal ezelőtt igazolnia kellett min" den legénynek születésének törvényessé­gét, fel kellett mutatnia munkakönyvét és ami a legfontosabb volt, a vándorévek alatt szerzett szakgyakorlatot. A mai kor — azt mondhatjuk — sem­mit sem változtatott a mestervizsgák alakiságán. Aki mestervizsgára akar ál- lani, elsősorban is egy kérvényt kell be­nyújtson az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara elnökségéhez. A kérés mintáját az alábbiakban kö­zöljük: j született, róni. kát. vallásit, magyar ál­Á Cipészipari Mestervizsgáztató Bizottság tekintetes Elnökségének Kolozsvár. Alulírott Kiss Sándor, aki 1908-ban lampolgár, cipészsegéd, azzal a tisztelet- teljes kérelemmel járulok a Cipészipari Mestervizsgáztató Bizottság tekintetes Ein öl isége elé. hogy a legközelebb meg­tartandó cipészipari mestervizsga alkal­mával mestervizsgára behívni szivesked* jék. Tisztelettel kérésemhez csatolom: ]. Születési anyakönyvi kivonatomat. 2. Munkakönyvcmet. 3. Segédlevelemet. 1 (Ha munkakönyv és segédlevél nincs, úgy az azt helyettesítő igazolványt.) Kelt Kolo zsvc.it, 1941 május hó. Mély tisztelettel: Kiss Sándor (pontos cím). Ha a Mestervizsgáztató Bizottság a mestervizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasítaná s erről az érdekeltet a Ke­reskedelmi és Iparkamara értesiti, ugv az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül az elsőfokú iparhatósághoz lehet felebbezni. A mestervizsgához nem elégséges az. hogy mühelyi ismeretekkel rendelkezzék, hanem ezen tulrnenőleg, az ipari küzigaz gatás, társadalombiztosítás, könyvvezetés, kalkuláció, stb. kérdésekkel is tisztában kell legyen. Ajánlatosnak tartjuk, hogy aki mester- vizsgára megy, a fenti kérdésekben meg­felelő ismereteket szerezzen. Erre a céL ra mindenkinek rendellenesére áll az ipari szakkönyvtár I. és II. kötete, mely a közigazgatási és gazdasági ismereteket foglalja magában. Ezen könyvek kapha­tók az Ipartestület (Karolina-tér) iroda- helyiségében. A mestervizsga három részből áll ]. Először valamely szakbavágó munka rajzát, tervét és költségvetését kell elké­szítse a vizsgázó. Vannak olyan iparok, amelyeknél a tervrajz elmarad, mivel a foglalkozásnak olyan a természete, hogy tervrajzot a vizsgázótól kérni nem lehet, például a vendéglőipar. 2. A mestermunka elkészítése. Erre a törvény általában három órát ir elő. azonban számos szakmánál 3 óra alatt a mestermunka elkészítése lehetetlen. Ilyen iparoknál a mestervizsgázó rendszerint vagy részmunkálatokat végez, vagy pe­dig három óránál tovább dolgozik. Azon" ban a mestervizsgálatot egy nap alatt I» kell b onyolitani s annak sem a gvakor- lati, sem pedig a szellemi része más na­pokra át nem vihető. 3. A vizsgázó általános szakismereté­nek megállapítása. Ennek keretén belül kell a vizsgázónak anyagismeretből, ipar­jogból, társadalombiztosítási, adózási, stb. kérdésekből vizsgáznia. A mestervizsga, ha sikerül, a vizsgázót a bizottság mesternek nyilvánítja és az Iparkamara számára mesterlevelet állít ki. Ha a vizsga nem sikerül, úgy a vizs­gázót az egész vizsga vagy annak vala-. mely részének megismétlésére utasítják. A mestervizsgáztató bizottságnak határo­zatával szemben jogorvoslatnak helye nincsen, legfeljebb a vizsgázó/ pótvizsgát tehet. Sikeres mestervizsga esetén követ- kezhetik csak képesítéshez kötött iparok­ban az önállósulás, vagyis az igazolvány megszerzése. (V. E.) Rendőrségi híreit KOLOZSVÁR, május 29. A rendőrség bűnügyi krónikájában az utóbbi 24 óra eseményei közül mindössze két eset sze­repel. Az egyik egy hatszáz pengős lopás, amelynek tettesét Szőcs Margit 19 é-es cselédleány személyében letartóztatták. A megtévedt fiatal leány Bonyhai Sándor kolozsvári lakostól lopta el a hatszáz pengő készpénzt. Kihallgatása során be­ismerő vallomást tett, majd a rendőrségi vizsgálat befejeztével átadták az ügyész­ségnek. Ugyancsak tegnap kisérték át az ügyészséghez a napokban letartóztatott Kis András büntetett előéletű napszá­most, akit — mint ismeretes — a gyalul csendőrőrs közegei fogtak el. A rendőr­ség bűnügyi osztályán a rovottmultu fia­tal napszámos bevallotta, hogy alig két hét leforgása alatt Kolozsváron és Gva- iuban 11 lopást és betörést követett el. Kis András ellen az ügyészség elrendel te a vizsgálati fogságot. ! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom