Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-02 / 100. szám

^ ^ *> .i P ü 3 'i* Országházi őr PHrlt,m.-nt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár. Miisseíínl-úS 4. Telelőn: 11—09. lívomda: fivetem-atca 8. szám. Telefon sz.: 29 — 23 ALAPÍTOTTA: BRRTHR MIKLÓS Kiadatniaídonas: PüLLflS It. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79. oegvedévre 8, félévre 1B. egész évre 32 oongL LXII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 2. Magvar munkásság Csodálatos, mennyire elevenen élnek manapsag az egész magyar társadalomban a munkás-kérdések. A munkáskezek drá­ga értéke és mindennemű munkateljesít­mény felmérése olyan súllyal nehezedik közéletünk serpenyőjébe, amilyen valaha csak a magyar búzának és a magyar hon­védelemnek volt. Nem veszi senki túlzás­nak, hogy a munkaérték ma már minden­nél előbbrevaló és hogy embert, társadal­mat, országot azzal merünk, mennyi a munkateljesítménye és munkájának mi­lyen az értéke. 1 A nemzeti gondolat egységében ezt az uj értékmérőt szívesen vonatkoztatjuk a legkisebb munkásra épp úgy, mint a leg­nagyobbra. Ész, erő és szent akarat kere­tében minden munkateljesítmény drága kincsünk, ha az országépitő és magyar. Országépitő azért, mert szükséges, hasz­nos, magyarnak pedig átépítjük minden áron, még akkor is, ha törik és szakad. Ez a munka skérd esnek mai, általános és időszerű szemlélete. Hál‘ Istennek, Erdélyben a munkásmoz­galom és a körülötte kinövő — és néhol felburjánzó — eszmei álamlatok hova­tovább mindinkább a nemzeti síkra tere­lődnek össze. Nyilvánvaló, hogy ebben a román elnyomatásnak van a legnagyobb — mondhatni: hálára lekötelező — sze­repe és értéke. Fizikai munkásaink (akik nagyon is érthetően, de önzőén és egyol­dalúan maguknak sajátították ki a mun­kásnak kijáró értékminősitést, pedig a tisztviselő, hivatalnok, földműves szintén munkás, mégpedig a javából) — az ősz- szeomlás után nyakig vetették bele ma­gukat a különböző mozgalmakba és vé­gigjárták a szociális tanok minden formai és gyakorlati útjait. Dicséretükre legyen mondva: Romániában azonnal kezükbe kerítették a munkásmozgalom irányításéi és ezt nem vesztették el az utolsó percig. A román munkásság tőlük tanult min­dent. Tőlük tanult dolgozni, tőlük tanul­ta a szervezkedés szükségszerűségét, fi­nomságát, a szocialista Ionok alkalmazá­sának gyakorlati módoznfait és a mozgal­mak irányítását. A magyar szellemi és erkölcsi fölény annyira hatott, hogy a magyar munkásság részvételét még akkor sem nélkülözhette a román állami gépe­zet, amikor áttértek a totális rendszerre. A céhekben ezután is a magyar munkás­szellem uralkodott. Akik a munkásmozgalmakat közelről figyelhették, látták, hogy minden világ­nézeti áramlat mélyén meghúzódott egy kis irredentizmus. Volt itt kommunista­mozgalom: a vallatöra fogott vádlott a román bitóság előtt büszkén jelentette ki, hogy ö magyar kommunista. Volt sokáig szociáldemokrata irányzat. Vezetőikkel nyugodtan lehetett beszélni a magyar re­vízióról és egyéb hasonló témáról. min- di-8 egyet értettek a polgári elemekkel és a nemzetköziséget csak arra használták fel, hogy a magyar munkásságnak hasznot, biztosítsanak. A Magyar Pártot grófok pártjának nevezték ucyon. de amikor községi-, vagy képviselőválasztásokon sza­vazni kellett, mégis a Magyar Pártra ad­ták le szavazataikat. Döntő bizonyíték er­re az 1928-as Maniu-féle szabad választás, amikor a szociáldemokraták összesen sem kaptak Kolozsvárt 1000 szavazatot, noha a városban akkor is a magyar mun­kások száma megközelítette a húszezret. A magyar munkás ragaszkodott szociá­lis szervezeteihez és tartotta szakszerveze­teit, de azért magyar maradt minden izé­vel, szive és lelke mélyéig. Alig akadt közöttük olyan, akit a zsidó nemzetközi* ség eltérített volna a nemzeti alaptól. Szo­ciális gondolkozása a magyar lét, vagy nem-lét kérdéseit vetette fel és ösztönö­sen ragaszkodott térségéhez, mert ez je­lentette számára a menekülés lehetőségét. Az uj világ dübörgő szemlélete, a német és olasz szocializmus olyan talajt talált közöttük, amelyen szükségszerűen acélos magyarság termett. így jutott át a sok iz­muson átvészelt tömeg a magyar hazába és tanú rá a történelem, a visszatérés milliónyi arca, hogy itt mindenki milyen mámoros örömmel lett ismét szabad ma­ISZTAMBUL, május 2. Tegnap az iraki kormány tiltakozása ellenére újabb angol csapatok szállottak partra Basra kikötő­ben és onnan azonnal tovább folytatták gyár. I Ezt a munkásközhangulatot, a testvé­riességben feloldódott egységes magyarsá got felmérhetetlen értékű ajándékként hozta el nekünk a bécsi döntés. És ezt meg kell őriznünk minden bomlasztó tö­rekvéssel szemben. Mi a magunk köré­ben talán nem is látjuk ennek az egysé­ges szellemnek értékét. De látják ezt a kívülállók és tudatalattion érzi az egész magyar nemzet. „Nemzeti alapon álló munkásság/“ — mennyit sóvárogtunk haj­dan ezután. És itt, Erdélyben, ehhez nem kellett diktátor, nem kellettek kényszer- intézmények. Ezt a legdemokratikusabb módon, saját önkéntes elhatározással te­remtette meg a munkásság. Közgyűlések sorozata bizonyság, hogy hozafiaskodni sem kellett ehhez. Elég volt az emberek ma- gábaszállása, a mult tanulsága és a ma­gyar jövőbe vetett rendíthetetlen bizalom. Ezekután már szinte önként adódott, útjukat. A csapatok egyrésze a tnosszuli olajvidék felé, ruásrésze Szuez irányában folytatja útját. VICHY, május 2. Az OFI hírszolgálati hogy az erdélyi magyar munkásság, min­den hivatásszervezetével együtt, egysége­sen csatlakozott egyetlen átfogó értékű politikai szerveztiinkhöz: az Erdélyi Párthoz. Ez már csak eszköz a meggyőződés számontartására és szabad pódium a fel­gyülemlett és kijegecesedett gondolat ki­nyilatkoztatásához. Magyar munkásaink természetes ösztönnel találtak rá arra a politikai útra, amely az erdélyi magyar, egységet és ezen keresztül a magyar ha­za boldogulását jelzi. Fogjuk meg erősen a magyar munkás kérges kezét, nézzünk barátsággal és sze­retettel szemébe, mert nyíltan vallja az uj idők szellemét, az elszánt, harcos akarar tot, fajtánk a fajtánkból, egy testvérünk, egy kalákásunk abban a nagy munkában, amelyet joggal vár el mindnyájunktól a magyar haza, BOTOS JÁNOS­iroda bagdadi jelentése szerint az iraki kormány propagandaosztálya a követke­zőket jelenti: Az iraki kormány már kifejezésre jut­tatta, bogy az angol—iraki szerződés ha­tározatainak eleget tesz és megengedi bi­zonyos angol csapatok basrai partraszál­lását, valamint átvonulását az ország te­rületén. Olyan angol követelések azonban, amelyek ellentétben állanak ezekkel a megállapodásokkal, arra kényszeritették a kormányt, hogy megtegye a szükséges in­tézkedéseket országa jogainak a megvé- delmezésére. Kéri tehát a kormány az ira­ki népet, hogy őrizze meg nyugalmát és bizzék iigvének igaz voltában. (MTI.) ISZTAMBUL, május 2. (DNB.) Bag- dadból érkezett jelentés szerint az iraki kormány nem engedélyezte, hogy az áp­rilis 30-án Basrába érkezett brit csapa­tok egy erős különítménye partra száll­jon és azonnal megtette a szükséges ka­tonai intézkedéseket Irak függetlenségé­nek megőrzésére. A bagdadi angol nagy- követségen azonnal megindult tárgyaláso­kon az iraki kormány erőteljesen azt az álláspontot képviselte, bogy Irak földjé­re csak akkor léphet uj angol csapattest, ha először a:z ezt megelőzően partra szábt csapatok más irányban elhagyják Irak területét. Újabb jelentések szerint Irak­ban nyugalom van. A beiruti iraki főkonzulátus megcáfol­ta azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint Basra kikötőjében állitólag az angol és iraki csapatok között összetűzésre ke­rült a sor. (MTI.) IRegbakoíí Beavorbroofc angol miniszter AMSZTERDAM, május 2. (DNB.) Csü­törtökön este a következő változások tör­téntek az angol kormányban: Beaverbrookot kinevezték államminisz­terré, M oore Brabazont a repülőgépgyár­tás miniszterévé, F. J. Leathers! hajózás- és szállitásügyi miniszterré s végül R II. Crosst Ausztrália főbiztosává. (MTI.) Kirobbant a diplomáciai harc Máért Törökország még ingadozik — Irak tiíiakozik az angol erőszak ellen — A tengely védereje csapást csapásra mér Angliára Roosevelt kétmillió tonna íiajőfirt ad fingjának A balkáni hadjárat, amint német hivatalos jelentés megállapítja, befeje­ződött. Ma már tisztán á'fl az angolok görögországi nagy vereségének képe. amit Churchill és Eden hiába próbáltak az alsóház előtt tartott beszédeik­kel elleplezni. Német illetékes körökben azt hiszik, hogy a Görögországba küldött angol hadsereg kétharmad része elveszettnek tekinthető. Ennek a helyzetnek megfelelően Angliában részleges kormányválság is tört ki. Törökország állásfoglalásáról szóló eddigi hírekkel ellentétben, ma olyan hirek -érkeznek, melyek inkább a régi angolbarát török politika továbbfoly tatására engednek következtetni. A helyzet valószinüleg ebben a kérdésben is rövidesen tisztázódik. Törökország kilenc évjárat fatrialékosl hívod be ISZTAMBUL, május 2. A török hadügyminiszter tegnap rendeletet adott ki, mely az 1908—191ó évjáratot behívja. A behivotíak május 2 és május 21 között kötelesek jelentkezni. A rendelet ugyanakkor behívja kiképzésre az 1921 ben született újoncokat is. Íz angolbaráfság háborút jelent BUKAREST, május 2. A Curentul jelentést közöl arról, hogy milyen ál- láspontot fog elfoglalni a török kormány a közelkeletj események további folyamán, izmet Inonü államelnök — állapítja meg a lap — Anglia csodálói közé tartozik. M agatartása az események további folyamán bármilyen is le gyen, Törökországban belső ellenállásba nem fog ütközni. Viszont Jugoszlávia tragikus sorsa után nem teltető fel, hogy felelős államférfi hasonló lehetősé­geket kockáztat. Ha Törökország vállalni akarja az angolbarát politika követ­kezményeit, akkor számolnia kell azzal, hogy Anatolia hadszíntérré válik. A lefolyt balkáni események után most mielőbb tisztázni kef[ 7 örökország es a tengely viszonyát. Május — állapítja meg a lap — a nagy meglepetések hó­napja leszm RÓMA, május 2. (DNB.) A Regime Fascista Törökország magatartásával foglalkozik és megállapítja, hogy ha egye'öre még enyhe mértékben is, de kezd már vájtoZni a török vélemény a tengelyhatalmak irányában. .4 török sajtó és rádió már nem szidalmazza a tengelyhatalmakat és nem hangoztatja KM 7, P ^ é* S 2 f~\ /I t *1 u f 7. . . O rt X n o rí 7 O Ti ^ m if O t A rt S' t It —é t 3 fi v r .n C . . ■ f A / / a nemzeti szocialiZmus és a fasizmus bukását. Anglia és az Egyesült Álla­mok irányában a bírálat hangjai hallatszanak Ankarában. Általában minden jel arra mutat, hogy a tengely balkáni győzelme mélyen hatott a törökökre. (M TI.) Anglia az iraki kormány tiltakozása ellenére újra csapatokat szállított partra Basrában I I t \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom