Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-09 / 106. szám
19 41 május 9. ELLENZÉK marosvásarhel y, május 9. (4z Ellenzék kiküldött munkatársától.) A beszterce-szászrégeni több, mint hatvan kilométernyi országút szakaszon éjjel-nappal sustorogva dolgozó sok gőzhenger előre jelzi, hogy a huszonkétéves idegen megszállás földjén járunk, ahol most szakadatlanul és hatalmas iramban folyik a jóvátétel. Természetesen, a magyarságnak jogaiba i'aló visszahelyezéséből sok<- kal kevesebb látszik, mint amennyi tön- ténik. Hosszú sorban vonulnak el mellet tünk a Székelyföldre árucikket szállító tehergépkocsik. Valami nagyméretű bizsergés tapasztalható minden vonalon. Ezzel a megfigyeléssel érkezünk Marosvásárhely főterére. Itt azonban sokkalta kevesebb látszik a magyar életből, mint amennyi a valóságban dübörög: a láthatárt reménytelenül beárnyékolja az az iromba, nagy görög-keleti székesegyház, melyet építői akkor is nyíltan és büszkén a román nemzeti szellem átültetésének. terjeszkedésének, sikeres hódiiá sónak hirdették. Aki vesz annyi fáradságot magának, hogy fellapozza Marosvásárhely hivatalos lapjának azokat a számait, melyek a román találmánvu úgynevezett időközi bizottságok ,.köz“-igazgatása idején jelentek meg, Dandea Emilnek, a hírhedt román honmentőnek egyéb dicsekvései között megtalálja a görög-keleti nagytemplom építésével kapcsolatos terveit is. Ott nyíltan megírta, hogy a magyarokat le kell szegényiteni, az állami beavatkozás elvét általánossá kell tenni s igy a magyarokat a magánéletben is szükebb térre korlátozni. 4 Maniu tervezte karácsonkcii (Piatra- Neamţ, igy hívják ma is az ők nyelvén) vasútvonalat minél előbb ki kell építeni, a túlsó románság beözönlésének ezzel uj kapu nyílik majd s végül: mikor a magyarokat pozdorjává zúzzák, bizánci stílusú építkezésekkel el kell venni az erdélyi városok magyar építkezési jellegét. Sok egyéb ok és Dandea személyi előha- ladásának kérdése mellett ez utóbbi is érvényesült. Azért építették a székely főváros főterének közepébe, a legforgalmasabb öt útnak találkozási pontjába. 1 Azóta megfordult a világ. A templom- építők messzire menekültek. Politikai elgondolásuk csődöt mondott a szívós magyar fajtával szemben. De a templom ott maradt s ma is azon csodálkozik: hogyan állhat még fent, üresen és elhagyottan, idegen világ hirdetőjekent, egy színtiszta magyar város kellős-közepén. ?£zsdiii a mííaisazási ke-dv, A város hihetetlen változásokon ment át rövid nyolc hónap alatt. De nagyok- bóra csak az fedezheti fel, aki nemcsak a várost ismeri, de az embereket is. Van egy külső változás, mely abban áll, hogy a város különböző részein üzletek zárultak be és újak nyíltak meg. A magyar kereskedő- és iparossegéd, aki sanyarú éveket töltött gyenge fizetéssel egy-egy idegen ur szolgálatában, most maga vágott neki az önálló életnek. A segédből kisembert vállalkozó lett. A mozgás azonban nem csak felfelé irányul, hanem vízszintesen is megfigyelhető. A város kültelkeiről kezdenek behúzódni a magyar kiskereskedők, kisiparosok, akiknek kezéből a megszálláskorabeli ipari bábáskodás kivette az engedélyeket, vagy sajátos adórendszerével nyomorította meg őket. 1 Egyszerre munkába lépett minden társadalmi szervezet. S annyit már most lehet látni, hogy a vállalkozószellem erősödése még abban az esetben is komoly eredménynek számit, ha a kísérletek közül valamelyik nem váltja be a hozzáfűzött várakozásokat. bUdy-tzkedtotk a meftzUüUek A Belvedere-pulotában kijelölt határvonalak valósággal körülkerítették a hajdani iparvárost. A megszállás idején leépített harminchárom ipari üzem most sem indulhat meg, mert hiányzanak a közvetlen közlekedési vonalak. Marosvásárhely kissé kiesett a forgalomból. Ebből kifolyólag az átmeneti időkben meglehetősen nehéz helyzetben vult a város polgársága. Tetézte a bajt, hogy a kis- kükiillömegyei román garázdálkodások és erőszakosságok miatt, állandóan özönlöttek oda a menekültek. Mindig volt 6—8 ember a menekültek konyhájára hízva. Ezt a komoly helyzetet leggyorsabban a hadsereg enyhítette. Amint a magyar honvéd Marosvásárhelyre érkezett, nyomban megindult az átépítés. A hadsereg gyors rendelést tett a cipészek, csizma- készítők és szabók felsegitésére. Inkább csak azért dolgoztatott, hogy segíthessen általa. Később pedig a laktanyák, hadi rendeltetésű épületek tatarozása adott kenyeret a marosvásárhelyi magyar kő' műveseknek. Legutóbb nagyobb aránya építkezések tervén dolgoznak. JfUnd&tUi kat&ia aUaz tenni A vásárhelyi feljegyzések közölt nem utolsó helyet foglal el az átképzésre behívott székely fiuk viselkedése. Mikor megkezdődjek a behívások, mindenki leste, hogy mikor szólítják őt is, hogy mehessen. Titokban valami olyan gondolat motoszkált a szivükben, hogy talán valami baj van azzal a földdel, amely éppen az imént menekült meg a rabságból Természetesen, voltak olyanok, akiket azonnal hívtak, másokat később, sőt egyeseket egyáltalán nem. Több sem kellett a fiuknak. Uton-utfélen, nyilvános helyen és magánlakáson zaklatni kezdték Hoisávalák: ___ '/? Ufer fej ..................................... —-2 1 3 ©voltánál cukor ........................... —.14 f c*. Dr. Gefker vaniliokrémpor —.12 4 ©vakartál viz az ©lkoveráthal -----2 tojás...................... ................... —-26 25<Joka fúró ................................... —-35 V, citrom héja ............. ................. —.04 '/, kg. cukrozott nyeri gyümölcs —.50 P 1.62 5 / eí tck&€kk£& tUÁ/dórófoké/m Qutémüícr.eeP: A tejel a cukorra! felfőziük, lave&z- szük o tűzről, a tojás és vizzol simára elkevert krérr.port habverő/el elverjük benne, újra tűzre tesszük és addig keverjük, míg felfő. A fehérjék kémény habját a még meleg krémhez vegyifjük. A furát szitán áttörjük, citrornhéját adjuk hozzá, a meleg krémet kar.a- lankinf elkeverjük benne. A gyümölcsöket üvegtálba rokjuk, a krémet ró intjük és hidegre tesszük. 1 fir.7»rü r«cop)könyv*! !<:76-n»cgr® ingyen kíild : Dr. GHKER A. budepmt, Vlíl., Corití-uTcci 25. ®l‘/| jr 8V-anitti(xi/2.0L az illetékes katonai vájjon őket miért tényezőket, hogy nem hívták be már. Szégyen volt abban az időben férfiembernek polgári ruhában járni az utcán. Az otthonhagyottakra ráolvosták a régi katonai gúny dalt: .Maradt itthon keltő-három nyomorult...“ Legvilágosabban a nők feleltek. Egyszerűen azt tartották: ha férfi, akkor legyen katona. Lakásínség A városban lakáshiány van Az elme nekült, de itt meggazdagodott hajdani román tisztviselők lakásai itt maradtak ugyan, de azok egyrészében az onnan ki- üldözött földönfutó magyarok vannak el helyezve. így hát nincs fölösleges lakás A polgári közigazgatással érkezett magyar tisztviselőknek már nem jutott lakás. Hozzá kell számítani azt is, hogy a románok nem építkeztek, középületeket nem emeltek, csak templomot. kettőt is. így aztán a magyar hivatalok egy részét magánházakban kellett elhelyezni. A városnak ezzel egyszerre két feladat szakadt a nyakába. Ugyanúkkor, mikor a hivatalok elhelyezésére középületeket emel, tisztán kell látnia, hogy ezáltal ki lehet köszörülni azt a csorbát, melyet az oda nem illő idegen építkezés ütött a város magyar A t/á/0a Cf(totd6iat zzütöfe A város zártságával, de egyúttal a határok közelségével is összefügg az a tünet, hogy Marosvásárhely polgársága a szokottnál élénkebben érdeklődik a világtörténelmi események iránt. Mindent első kézből szeretne tudni, a közvetítéseket teljesen ki akarja zárni. S éppen az eredeti hírforrások keresese okozza, hogy ott sokkal több téves értesülés van forgalomban, mint bármely más érdeklődő városban. Az emberek áhítoznak már valami meglepőre, valami hallatlanul nagyszerűre, valami olyan szépre és nagyra, aminek hitük szerint hamar be kell következnie, mert ok úgy tudják, hogy már tárgyalások is indultak, csak éppen ... Ez pontosan az ellenmérge annak, ami másutt a nem-magyar alvilágban végbemegy. Itt túlzottan derűsnél: látnak olyan dolgokat is, amikről még nincs szó. És határidőket tűznek ki. Mi ez? ■— kérdezhetjük. De nem kell megijednünk tőle, mert e'z a tömeg hitének kivetülése, a vágyak érése. A &záb-tá\/ei&k Marosvásárhely különös polgárváros, vez az ők létformájának, érdekeik védelAzért különös, mert alapja a mezőgazda- sági foglalkozást űzők polgárosodása volt. A nagy foldmiivesvárősből ma kevés látszik. A földművesek kiszorultak a város közepéből s inkább a Poklós-patak mentén tartják még magukat. I Mikor látták, hogy a város nem kedmére úgynevezett szántó-társulatokba tő mörültek. Éppen olyan céhet alkottuk, mint a kézmüiparosok. így is lassacskán veszítettek súlyúkból: más foglalkozásit emberek fúródtak közéjük; városnegyedüket, a Szántó-utca környékét erősen eltarkázták mások. Ez azonban nem jelenti azt, mintha jelentőségül: is csökkent volna. Ma, amikor a Székelyföld egyes részei saját termelésükre vannak utalva, különösen meg kell becsülni az őstermelőket, főkép, ha ott élnek a város tövében. Nem csak azt mutatják, hogy miként rélegezödött egymásra a legkeletibb magyar kulturváros társadalma, hanem azt is, hogy az utánpótlás zavartalansága érdekében soha sem szabad megszakadnia annak a folyamatosságnak, melyet éppen a városlakó földművesek képeznek a középosztály és a nép között. (p, u. I.) Kiss Ferenc Kolozsváron Kisfe Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, a Szincszkamara elnöke és az Országos Sziniakadémia igazgatója, május 14’étől kezdődően öt estén keresztül Kolozsváron fog vendégszerepelni. Többek között eljátssza Rostand Cirano de Bergerac címszerepét, az „FI- némult harangok“ Todorescu lelkészét és fellép a „Ki a harmadik1* cimü darabban, ’ melynek érdekessége, hogy rajta kívül egyetlen nőszereplője van, melyet Fényes Alice fog alakítani. BÄNFFYHUNYADON BEVEZETIK A VILLANYT. Bánffyhunyadről jelentik: A felszabadulás után a város vezetősége részletes tervezetet dolgozott ki Bánffv- huny ad' fejlesztése érdekében A program a lakosság régi óhaját, a villamosítást, az utak megjavítását és a jó ivóvízzel való ellátást is felölelte. Dr. Székely József polgármesternek fáradságot nem ismerő, céltudatos munkája eredménnyel is járt s a belügyi kormányzat már a napokban megkezdi az egeresi villamos* centrálén a villanyáram bevezetésére irányuló munkálatokat. Ugyancsak megkezdik az utak javítását és a kész tervek alapján a várost jó ivóvízzel látják el a közeli források vizéből. Mindez megadja a lehetőséget a szinmagyar Bánffyh.i- nyadnak, Kalotaszeg központjának gyors fejlődésére és iparosítására. A németi légierő újabb pusztiitié tiámadásti intiézetiti Liverpool és Hull ellen Liveppooípa líógy pepceukint csapódtak le a némát gránátok — Angol részről Is beismerik, hagy a kár nagymértékű és sok az áldozat NEWYORK, május 9. (DNB.) Mint Newyork Times jelenti Londonból, éjszaka a német repülök különösen Liverpoolban vittek véghez nagy pusztítást. Ugyanez a jelentés arról is megemlékezik, hogy a német messzehordó ágyuk szerdán délután lőtték Dovert. Négy' percenként csapódtak be a német gránátok. A légügyi minisztérium jelentése szerint az ellenséges Iég'tevékenység a csütörtökre virradó éjjel Nagybritannia felett nagyarányú volt. A német légitámadások főcélpontja a Mersey partvidéke, Anglia északnyugati része, az északkeleti városok és a Bristol-csator na vidéke voltak. A támadások követ keztében nagymértékű kár esett. Az eddigi jelentések szerint sok az áldó zat is. Ismét 21.950 tonna veszteség BERLIN, május 9. (DNB.) A véderőfőparancsnokság kczli: Az Atlanti-óce án északi részében működő tengeralattjárók 29.950 tonnányi ellenséges keres kedelmi hajóteret, süllyesztettek el. A légierő az elmúlt éjjel igen nagy hatással folytatta a brit kikötők ellen intézett támadásait. Erősebb légi kötelékeknek Liverpool és Hull ellen végrehajtott támadásai során rakodóberen dezéseket pusztítottak el és nagykiter jedésü tüzeket okoztak a kikötőberendezésekben. Hatásos légi támadások irányultak ezenkívül Hartlepool, Mid- lesbroug, Bristol és Plymouth ellen. Harci repülőgépek Newquaytól északnyugatra egy eresen biztosított ellen séges hajókaravánból elisülvesztettek egy 12.000 tonnás kereskedelmi hajót, két hajót pedig súlyosan megrongáltak. Május 7-én német vadászrepülők előretöréseik során lelőttek 9 angol gépet anélkül, hogy veszteségeik lettek volna, A hadsereg messzehordó ütegei Dover kikötőjében biztos szerrel ágyuztak hadi fontosságú célpontokat.
